Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-04-30 / 18. szám

„IN Y t B V I D É K-" ilyennel a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban vannak felruházva, azok a magyar korona , országaiban és csak bezárólag folyó 18.93. évi május hó 31-ig fogadandók el, név-, illetőleg az 1892. évi XVlll. I törvényczikk XII. czikkében megállapított fizetési érték- j ben. A m. kir. állam pénztárok és hivatalok ezeket az 1 érméket a név-, illetőleg az 1892. évi XVIII. törvény­czikk XU. czikkében megállapított fizetési értékben azon­ban folyó 1893. évi julius hó 3 l-ig tartoznak fizetéskó- | pen vagy átváltás végett elfogadni, de azokat többé ki nem adhatják. Ennek a határidőnek lejártával ezeket az érméket az állami pénztárak és hivatalok sem névértékük sem aranyértékük megtérítése mellett többé sem fizetés képen sem átváltás végett nem fogadhatják el. Budapest 1893. április hó 8-án. Wekerle s. k. Szabolcsvármegye alispánjától. ^1893^ ' Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Nyíregyháza város határához tar­tozó „Kordován" bokor tanyán Hoch Pál ottani lakos kárára egy drb sertés a f. hó 11-én veszettségben el­hullott s ez okból a nevezett tanyán levő 30 darab ser­tés 3 havi, az összes kutyák pedig 40 napi zár alá he­lyeztettek. Nyíregyháza 1893. ápril 15. Miklós László, alispán. 4551. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A vármegyei központban megüresedett írnoki állás elnyerése tekintetéből kibocsátott pályázati hirdetményt közhirrététel végett közlöm. Nyíregyházán 1893. április 24-én. Miklós László, alispán. Pályázati hirdetmény. A Szabolcsvármegye törvényhatóságánál Sándor Mihály elhalálozása folytán megüresedett s évi 400 frt fizetéssel és 100 frt lakbér illetménynyel javadalmazott írnoki állásra pályázatot hirdetek, felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I-sö t. cz. 19. szakasza értelmében minősítést igazoló folya­modványukat hozzám czimezve, a vármegyei közigazga­tási iktató hivatalba május hó 5-ik napjának délutáni 5 órájáig beterjeszszék. Nyíregyházán 1893. április 24-én. Miklós László, alispán. 4375. K. 4-893. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A nyugdíjazás folytán megüresedett lövőpetrii kör­jegyzői állás betöltésére vonatkozó pályázati hirdetményt a legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza 1893. április 21. Miklós László, alispán. 1214/893. Tiszai járás főszolgabirájától. • Pályázati hirdetmény. A nyugdíjazás folytán megüresedett lövő-petrii kör­jegyzői állás választás utján 1893. évi junius hó 2-án délelőtt 10 órakor Kis-Bákán a református iskola helyi­ségében fog betöltetni. A kör székhelye Kis-Báka, hozzá tartoznak a szék­helyen kivül Nagy-Báka, Lövő-Petri és Lövő községek. A körjegyző fizetése 400 frt, azaz: négyszáz forint. Mellékjárulékok szabályrendelettel vannak megállapítva, még pedig évenként 100 frt, lak és irodabér, 25 frt fűtés világításra, 40 frt irodaátalány, jegyzői irnok tar­tásra évi 100 frt van megállapítva. Pályázni óhajtók az 1883. évi I-sőt. cz. 6. §-ában jelzett minősítést és gyakorlati képzettségüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényeiket a tiszai járás főszol­gabírói hivatalához 1893. évi május 24-éig beadhatják. Később érkezett kérvények figyelembe nem vétetnek. Mándok, 1893. április 18-án. Vidovich főszolgabíró. 4 5 g 2' ' Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabírójának 1542/93. szám alatt kelt jelentését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett közlöm. Nyíregyháza, 1893. ápril 25. ; Miklós László, alispán. (Másolat.) 1542/1893. Tekintetes alispán úr! E folyó évi ápril hó 10-én Nagy Péter nyir-bélteki lakos kárára egy darab 1 éves fakó szinü kancza három he­lyen körülnyirott csikó ismeretlen helyre elszaladt. A megyei hivatalos közlönyben való körözés végett hiva­talos tisztelettel van szerencsém bejelenteni. Nyir-Bátor 1893. április 22. Vay István főszolgabíró. 4524. K^ Í893- H Hí Ajárási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgibiráján ik 15 43/13 sz. jelentésit szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán 1893. április hó 25-én. Miklós László, alispán. (Mísolat.) 1513/1893. Tekintetes alispán úr! Folyó évi április hó 10-én K. Sándor János nyir-bélteki lakos kárára egy drb. 3 éves pej kancza csikó ismeretlen helyre elszaladt. A vármegyei hivatalos közlön yben való közlés végett, hivatalos tisztelettel van szerencsém beje­lenteni. Nyir-Bátor, 1893. ápril 22. Vay István fő­szolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától 4686. K. 1893. Ajárási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. pénzügyminiszternek, jjz e^^és kétfillé­res bronz, továbbá a nikelből vert 10 és2T filléres érmek forgalomba hozatalára vonatkozó 27671/93. számú ren­delete másolatát tudom isvétel alkalmazkodás illetve köz­hírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1893. ápril "SS. Miklós László, alispán. (Másolat.) M. kir. pénzügyminiszter. 27671. Vala­mennyi megyei és városi törvényhatóság t. közönségének. Azonnali közhirrététel végett értesítem a t. közönséget, hogy a koronaértékf szóló magyar és ausztriai veretű bronz érmek folyó évi április hó I -én hozattak forgalomba a magyar és ausztriai veretű nikel érmek pedig folyó évi május hó 1-től kezdve fognak forgalomba hozatni. A magyar és ausztriai veretű bronz és nikel érmek a törvény értelmében névértékükben, és pedig ausztriai ér­tékre szóló fizetéseknél az egy filléresek fél, a két fillére­sek egy, a fiz filléresek öt és a húsz filléresek tíz ausztriai értékű krajczárral számítva fogadandók el. A magán­forgalomban senki nincs kötelezve bronz érmeket 100 | fillér vagyis o. é. 50 krnál, nikel érmeket öt o. é. forintnál illetőleg 10 koro áníl nagyobb összegekben fizetéskép elfogadni. Az állami és egyébb kőzpénztárak bronz és nikel érmeket öt o. é. forintig, illetőleg tíz koronáig ter­jedő összegekben fizetéskép elfogadni tartoznak. A m. j kir. központi állampénztár, a budapesti és zágrábi állami- i pénztárak, nemkülönben a váltópénztári teendőkkel meg- i bízott debreczeni, eszéki, fiumei, győri, kassai, kolozsvári, nigyszeb eni, pozsonyi, szegedi és temesvári kir. adó­hivatalok bronz és nikel érmeket minién összegben el­fogadnak,' mis törvényes fizetési eszközre való átváltás végett. Budapest, 1893. évi ápril hó 25-én. Vekerle, s. k. leirás alapján (hatósága) járása területén köröztetni, fel­találás esetén őt illetőségi és vagyoni viszonyai felöl tüze­tesen kihallgattatni s az eredményről (engem minden esetben értesíteni szíveskedjék) hozzám tegyen jelentést. Személy-leírása: neve Etsner József, kora 42 éves, foglal­kozása üveg-fuvó, vallása róm. kath., állapota nőtlen, atyja neve József, termete közép, arcza kerek, haja gesz­tenye, bajusza sárga, szeme mázos, szemölde gesztenye, orra. szája rendes, foga hiányos, beszél magyaral, tótul, különös ismertető jele mindkét kéz kisujja bogos. Foga­ras, 1893. február 27. Kapocsányi, alispán. AJ ' — Szabolcsvármegye alispánjától. 1893. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 16393/III.—8. számú körrendeleiének másolatát tudomásul vétel, alkal­mazkodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1893. április 6. Miklós László, alispán. (Másolat.) 16393/111.—-8. szám. Földmivelésügyi m. kir. miniszter, Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi február hó 3-án 6241. és márczius hó 5-én 13533. sz. a. leirataimmal kapcsolatosan értesítem n törvényhátó­ságot, hogy a szász királyi belügyminisztérium folyó évi márczius hó 9-én kelt értesítése szerint az osztrák-magyar birodalom területéről származó szarvasmarhák és sertések 1893. évi 6241. sz. körrendeletben (a 176. számú állat­egészségügyi értesítőben) közölt feltételek mellett egyelőre Chemnitz, Döbeln, Dresda, Lipcse, Meerane, Zittau, Baut­zen Reichenbach szászországi városok közvágó hidjaira vihetők be. A tüdővésszel fertőzött Árva, Szepe9, Liptó, Turócz, Trencsén, Zólyom, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád és Pozsony vármegyék, valamint Pozsony és Selmecz­Bilabánya városok területéről szarvasmarhák azonban egy­általában be nem vihetők. Budapest, 1893. márczius 21. A miniszter megbízásából: Ktvácsy. 4356. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától 4470. K 1893. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek előljáróinrk. A m. kir. pénzügyminiszter 1170/93 számú, s az osztrák veretű tallérok és kettős tallérok bevon ísára vo­natkozó rendelétenek másolatát tudomásvétel, alkalmaz­kodás, illetve közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán 1893. április 23-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) A m. kir. pénzügyminisztertől 1170 szám. Valamennyi megyei és városi törvényhatóság közönségé­nek. Az osztrák veretű egyesületi tallérok és egyesületi kettős tallérok folyó évi junius hó l-jével forgalmon ki­vül helyeztetvén, meghagyom a megye közönségének, hogy a törvényhatóság területén a szokásos inódon ezen­nel hirdettesse ki; miszerint az egyesületi tallérok és egyesületi kettős tallérok (Vereins-Thaler és Vereins Dop­pel Thaler) a magán forgalomban csak folyó 1,893. év május hó 31-ig, az állami pénztárak és hivataloknál csak folyó évi junius hó 30-ig fogadtatnak el, még pe­dig a tallér 1 frt. 50 kr. a kettős tallér 3 frt értékű, s hogy 1893. évi junius hó 30 után ezek az érinek még anyagértékül megtérítése mellett sem, el nem fogadtatnak, sem át nem váltatnak. Budapesten 1893. április hó 19-én. A m. kir. pénzügyminisztérium vezetésével meg­bízott miniszter helyett: Márff'y Ágost, h. államtitkár. 4650. K. 1893. Szabolcsvármegye alispánjától. Ajárási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Alkalmazkodás és közhírré tétel végett értesíteni) miszerint a kereskedelemügyi m. kir. miniszter niegengedte> hogy a kisvárdai május hó 22-re eső országos vásár ez évben kivételesen május hó nyolezadik napján tartas­sák meg. Nyíregyházán, 1893. év április hó 27-én. Miklós László, alispán. Szabolosvármegye alispánjától. ' 4523. K. . „ , , . —jggg bzabolcsvarmegye ahspanjatól. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabirájának 1534/893. sz. alatt kelt jelentését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyíregyházán, 1893. év április hó 25-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) 1534/893. Tekintetes alispán úr! Tisza Menyhért kis-létai lakos kárára folyó évi április hó 13-án egy 2 éves pej kancza, csillagos homlokú és egy 2 éves pej kancza hátulsó jobb lábára kesely bélyegtelen csikó ismeretlen helyre elszaladt. A megyei hivatalos közlönybe való körözés végett van szerencsém bejelenteni. Nyir­Bátor 1893. április 22. Vay István főszolgabíró. 1314. Kórh. 1893. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Fogaras vármegye alispánjának 1015/93. sz. átira­tát szabályszerű közhírré tétel, nyomozás s esetleges intéz­kedés végett oly felhívással közlöm, hogy eredmény esetén arról Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek pedig illetékes járási főszolgabiráik utján jelen­tést tegyenek. Nyíregyházán, 1893. márczius hó 16-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) 1045/189'. alisp. sz. Valamennyi tek. törvényhatóságnak és a másik 3 járási főszolgabíró urnák. Eisner József kórházi ápolt ulán, ki magát a kórházba történt felvétele alkalmával ezen vármegyei Porumbák községi illetőségűnek vallotta, de a jelzett községben teljesen ismeretlennek bizonyult, vármegyénk beteg ipolási alapjából 12 frt 14 kr összeg előlegeztetelt. Felkérem t. czitnet (meghagyom) hogy nevezettet az alábbi személy­Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 16693/111—8­száma rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmaz" kodás és szabályszerű közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza 1893. ápril 26. Miklós László, alispán. (Másolat.) -1356/93. K. számhoz. Földmivelésügyi m. kir. miniszter 16693,111.-8. 1893 sz. Valamennyi tör­vényhatóságnak. Az 1893. II. t.-cz. végrehajtása tárgyá­ban kiadott folyó évi 8000 szátnu itteni körrendelet egyes intézkedései az időközben szerzett tapasztalatok tanúsága szemit, nétni módosítást igényelnek oly czélból, hogy ezen intézkedések a gyakorlati élet követelményeinek rninél teljesebb mérvben megfeleljenek. Közegeimnek ez irányban tett előterjesztése! alapján tehát a kérdéses rendelethez az alábbi pót utasítást adom ki, illetőleg ezen rendeletnek a következőkben felsorolt intézkedéseit módosítom. 1.) A végrehajtási utasítás 4. §-ának első két sora következőleg fog szólani: „Ha az illetékes álla­mi állatorvos az 1 fokú hatóság táviratának elkűldeté­sétől számítandó ..." stb. Ugyan e §-nak azon ren­delkezésére pedig, mely arról intezkedik, hogy miként kell a levágott állat tüdejét felülvizsgálás végett az állat­orvosi akadémiához küldeni, a következő értelemben lesz kiegészítendő: „a levágott állat tüdeje közönséges bor­eczetbe téve, vagy eczetes vizbe csavart vászonba cso­magolva, és hivatalos" pecséttel lepecsételve, felülvizsgá­lás" . . . stb. 2.) A fertőzés gyanujábin levő állatok­nak az idézett rendelet 8 §-ában jelzett megbélyegzését illetőleg, nincs kifogásom az ellen, hogy ha az előirt bélyegzés a rendeletben jelzett módozat helyett akként eszközöltetik, hogy azoknak az állatoknak, melyek a éég­rehajtási utasítás értelmében a szabadforgalomból aég­tétlenül és véglegesen kivonandók lesznek, — tehát a hatósági rendeletre azonnal levágandó, illetve vágóhidra küldés czéljából kisajátítandó, továbbá a gyári hizlalók­ban levő fertőzésről gyanús szarvasmarháknak. — bal csipőjük helyett bal szarvukra, ha pedig a megbélyege­zendő állat fiatalabb, vagy pedig ha annak szarva fej­letlenségénél fogva a bélyegzésre alkalmatlan a bal po­fára süttetik rá tüzes vassal az előirt „R" betü. 3.) Oly esetekben, midőn a ragadós tüdőlob betegség jelenléte gyári hizlalók — szarvasmarha állományában észleltetik, nem forog fenn a mellőzhetetlen szüksége annak, hogy a fertőzött udvarhoz, vagy majorhoz tartozó istállókban levő mindazon állatok, melyek a törvény 2. §-a értel­mében fertőzés gyanújában lévőknek tekintendők, hala­déktalan leöletés czéljából államköltségen kisajáttitassa­nak, miután az ilyen állatok — a végrehajtási utasítás 8. ij-ában előirt módon bélyegezve és szigorú zár alá véve a illető — istállóból csakis azonnali levága­tás czéljából, közvetlenül vágóhidra lesznek elszállítha­tok, tehát forgalomba többé nem kerülhetnek s igy a belegség terjesztőivé sem válhatnak. Ezen oknál fogva az ilyen gyári hizlaló istállókban csakis a beteg és be­tegségről gyanús állatoknak államköltségen való kisajá­títását mellőzni szándékozom. Ehez képest tehát a vég­rehajtási utasítás 11. és 12.. §§-ait az alábbiak értelmé­ben módosítom. A 11. §. harmadik bekezdése a rende­let eredeti szövege helyett következőleg fog hangzani: „E tekintetben csupán a nagyobb hizlaló istállókban és tejgazdasági majoro.ban elhelyezett állatok képeznek kivételt. Az^ilyen helyeken ugyanis csak a beteg és a be­tegség gyanújában levő állatokat kell okvetlenül levá­gatni. Ellenben a fölött, hogy az ilyen gyári hizlalókban, illetőleg tejgazdasági istállókban levő és a törvény 2. §-a értelmében fertőzésről gyanús állatok is azonnal le­vágassanak, — illetőleg levágatásra való haladéktalan el­szállítás czéljából kisajátiltassanak-e, vagy pedig a végre­hajtási utásitás 8. §-ában (illetőleg a jelen pótrendelet előbbi pontjában) előirt tüzes vassal való lebélyegzés mellett — a törvény 2. §-ában megszabott 6 hónapi »r alá vétessenek-e? A földmivelésügyi miniszter, a fel­merülő szükség esetében ez iránt hozzá intézendő elő­terjesztések alapján, esetről-esetre fog határozni." E § Folytatása u mellékleten

Next

/
Thumbnails
Contents