Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1893-04-16 / 16. szám

Melléklet a „Itfyírvidék" 1893. 16-ik számához. zatek azon láugésíeiről, kik szavukkal a tespedő népeket falrászák lethirgiájukból, sem az oly fájdalmakról, midóu uagy státusférfi ik halála fölött egész nemzetek gyászba borulnak. E<ek felül állatuk a kritikán s az embernek a töké etesség felé haladása erős bizonyitékait képezik. Da szólunk a közönséges, migunkszőrü emberek azou tévelyedett gondolkodású részéről, kik a sziv nemes virágaiból hiu fejükre meg nem ;érdemelt koszorút óhajtanak csempészni. A krajezáros adakozókról, kik magukat ezért a mostani szóleskörben elterjedt zsurnalisztika által óhijtják ünnepeltetni, a számitó adakozókról, kik olcsó dicsőséget ós kitüntetést hajhásznak vele ; szólunk a nagyképüskódésről ós feltűnési vágyról, melynek ezer pí'diit uyuj'ji közsletüuk s különöseit elitéljük, hogy egyesek a társadalom, az egyesületek, a hivatalok, sót a közvélemény képvisel ije: a sajtó az emberi hiúságok legyezgetését, e tekintetben az igazság megkerülését politikából gyakorolja és megnöveli. Soha sem a lényeget, de a formát tekintjük. A külső után hozzuk Ítéletünket emberről, társadalmunkról, szeretetről, humanizmusról s ebbeli gyarlóságunk törvenyesiti magukat a gyarlóságokat. A külsőségek becsülése a léuyeg föiött, a modor becsülése a képzett ség fölött, az öltözet becsülése a becsületesség rovására, az ügyesség becsülése az igazsággal szemközt végzetes következményeket rejthetnek méhükben. „Nigy kényelem a megnyugvás hitünkben, nemes, de terhes öulábunkon állni!" E mondás igazságát tapasztaljuk lépten-nyomon. S jaj a társadalomnak, a uemzetuek, melynek értelmes fiat és leányai a külsőségek hajhászásában lelik gyönyörüket s a hiúság, a lényegtelen, szellemteleu időtöltósbeu boldogságukat, mart a tömeg utánuk indulva eltír a komoly törekvés iráuyától s aláaknázza a nemzet jövőjét. A gyermek bábbá, az ifjú piperkőccé, a férfi léhává válik, a hivatalnok a uép boldogitására szolgáló tisztét csak a külső látszatig fogja teljesíteni, a polgárok vagyoni helyzete a hiúság, a külsőségek áldozatává lesz 8 a szokások e megromlása kivetkőzteti a komoly tettre termett magyar nemzet faji sajátságaiból. Iskola és szószék, egyesületek ós a közvélemény képviselete a sajtó, egyesek és társadalom működjenek ez iráuy ellen, szent fohászszal „Isten óvja meg e vész tői mi magyar hazánkat!" ÚJDONSÁGOK. — A helybeli takarékpénztár igazgatósági elnö k vé, — Snnogyi Gyula kir. közjegyző ez állásáról leköszönvén— dr. Meskó László or.sz. képviselő választatott meg. — A színház épités ügye mos

f. már csakugyan megvalósul: a sziuház épitő részvénytársaság megalakult. Az alakuló közgyűlés vasárnap tartatott meg a városháza nagytermében, élénk érdeklődés mellett, 104 részvénv kép/iseietébeu 46 részvényes részvételóval. Elnökké Somogyi Gyula, az ügy kezdeményezője, jegyzővé Siitö József migválasztatváu, az elnök konstatálta a h itározatképe séget s jeleutó, hogy a kibocsátott 250 részvényből 154 darab jegyeztetett; a feumaradt 96 részvény értékét a nyíregyházi takarékpénztár fedezi, kedvező kamat mdlett, Ezután az alapszabáiy javasla • tot tárgyalta és fogadta el némi módositásokkal a köz gyülis, ó'énk tanácskozás után, melyben Kállay Audrás, Miklós Llszló, Halasi János, dr Kovács Elek, Sütő József, dr. Heutnau Ignácz, F.egman Lipót stb. vettek részt. A választások következő eredménynyel törtóutek; igazgatósági tagok lettek Somogyi Gyula, Lázár Kálmán, dr. Meskó Llszló, Sütő József, a város, a takarékpénztár s a főgimnáziumi tanári kar megbízottai. Fel ügyelő bizottság: Miklós László, dr. H'sumann Ignács, dr. Ferlicska Kálmáu, Fiegtnau Lipót, Groák Ödön. Választmányi tagok: Kállay András, S'.ikszay Pál, KeFürödtem én is harmatos légkörödben, éreztem boldogító lehelleted, gyötrelmeid kinjait. Nem a csalódott szerelmes fájdalmával gondolok vissza ez elmúlt időkbe. Gyönyör reszketteti meg lelkemet, ha eszembe jutnak azok a boldog órák, melyekért talán újra élnék, azok a mámoros napok, mikor azt hivém: ez az élet legnagyobb boldogsága. Hadvezér nem lehetett boldogabb első nyer csatáján, mint a milyen én voltam. Meghaltam volna ajkamon a boldogító csókkal ós fülemben a hang mámoros zenejével. A tizenötéves ifjú oly édes epedve hallgatta azt a két szót: Igen. Te aranyha-u, szőke kis lány! miért hagytál el engemet? Miért kellett a sorsnak oly kegyetlennek lenni, hogy elragadjon tőlem? Ha eszembe jut ifjúságom aranyéve, ott vagy mellettem, érzem hajad észbontó illatát, arczod biborlángját és látom villogó kék szemed. Emlékszel e reám ? Arra a boldog órára, mikor lángoló arczod odafektetted dobogó mellemre, parányi kezed kezembe és úgy susogtál édesboldogitón. Azutáu rám néztél, égsziukék szemeidből gyönygyök gyöngyöztek végig arczodon. Éu uem szóltam, csak parányi kezed ujjait csókolgattam. Beszéltünk aranyos jövőt szőve ártatlan gyertnekészszel, boldogságot boldogságra halmozva, építettük a légvárakat mohón, gondtalauul két évig éltünk gyönyörben, gyerinek'avasznak illatozó levegőjében . . . Arauyhaju szőke gyermek! miért hagytál el engemet? — Ne kutasd a jövőt! Ne bolygasd a multat! Jobb volt ez igy nekem is, neked is! Éivezzük a jelent! Időm kimért. Megdöbbenve néztem reá. Többé nem a sejtelmes árny állott előttem, kinek lényébe nem tudtam előbb behatolni. Ugy láttam őt mint réges-régen. Az a fehér ruha volt rajta, melyben — tizenhat esztendős korábau — a koporsóba helyeztük, hosszú haja kibontva hullott vállára. Arcza biborpirbxn égett ép ugy mint .akkor," de szemeiből valami csodálatos fény lobogott felém. Mindent úgy látok magam előtt, mint akkor, csak az a csodás fény, csak az a sejtelmes láng volt előttem ismeretlen. rekréthy Miklós, Mljerszky Béla, Nóvák Gyula, Kubassi Gusztáv, Korányi Imre, gróf Pongrácz Jenő, dr. Konthy Gyula, Bleuer Samu, Lipthay Jenő, Palicz János, Halasy János, Szamuely Aurél, Szalánczy Fereucz, Mandel Gusz táv, Szopkó Alfréd, Gyurcsány Ferencz, Csengery József, Burger Mór, Fereuczi Miksa, Burger Mihály, Török Péter, Mljerszky Bírna. — Ifj. Bodnár Istváu, id. Bjdnár István ügyvéd nek, közéletünk e nemes alakjáuak fia, a napokban tette le a budipjsti egyetemen a jogtulominyi szigorlatot, s igy — egy évvel ez előtt szigorlatot tévén má> az állam tudományokból — az összes jogtudományok tudorává promoveáltatott. — Előléptetések a kir. pénzügyigazgatóságnál. A helybeli kir. pénzügyigazgatóságnál Bombay Lajos, Pap Lajos, Békefy László és Kubinyi Lóránd fogalmazók segéd titkárokká, Lukrits Károly és Vezendy Vilmos számtisztek számvizsgálókká s Jareb Károly számtiszt számellenőrré neveztettek ki. — A nyíregyházai kerlileti m. kir. iloháuyfeliigyelőség hivatali helyiségeit a nagykállói utczai Dietz-féle házba tette át. — A difteritisz-j Irványuak Nyíregyháza — úgy látszik — állandó fészke kezd lenui. Több mint egy esztendeje megszakítás nélkül pusztit ez a szörnyű nya valya a gyermekek között. Az elmúlt márczius hóban 18 gyermek halt mag Nyíregyházán difteritiszbeu, e hóban pedig — idáig már 13. — A vármegyei árvaszék mult havi tevékenysége a következő volt: eliutézetlenül átjött márczius hóra 772 ügydarab, ehhez érkezett a mult hó folyamán 1619, elintézendő volt tehát 2391, eliutéztetett 1591, elintézetlenül miraradt 800 Suporoditt a hátráuy ilyen formán 28 ügydarabbal. — Eljegyzés. Hoffmann Mihály, a Hoffnann Adolf czég tulajdouosa, e jegyezte Kis Várdáu Rozenthal Róza kisasszonyt. — Széchenyi-estély. A helybeli kereskedő ifjak egyesülete az idén is kegyeletes megemlékezéssel ünnepelte meg április 8 dikát, Széchenyi Istváu halálának évfordulóuapját. Igen szép közönség gyűlt össze a főgim náziumi tornacsarnokban ez alkalommal is s méltó érdeklődéssel hallgatta végig a programmot: Hajós Izidor ur felolvasását: „Széchenyi és a nők", dr. Vietórisz József „Döblingben" czimü szép költeményét, városi dalárdánk ének számait s a Bmczi Gyula zenekarának p'jtnpás muzsikáját. Az élvezetes estély után az Európában társas vacsora volt. — Rab-statisztika. A nyíregyházai kir. törvényszéki fogházban a mult hó végén le volt tartóztatva 174 egyén, 153 fi, 21 nő; a nagykállói járásbíróságnál 1 fi. 1 nő. Kisvárdán 9 ti, 1 nő, Nyírbátorban 6 fi, T.Lökön 4 fi. — Leégett szeszgyár. A bílteki D)ssewff/-féle hitbizomáuyi birtokon levő szeszgyár, a mellette levő ökör-istálló, cselédház és nagy mennyiségű takarmány szerdán éjjel tűzvész áldozata lett. Az istállóban, ahol a tűz keletkezett, 62 darab hízott ökör pusztult el s beégett a cselédség összes holmiji. A bélteki uradalmat a szeszgyárral együtt Mandel József bírja bérben. — A tokaji in. kir. folyammérnöki hivatal április 23-ától S-A. Ujhelybe helyeztetett át. — A szabolcsvármegyei községi és körjegyzők egylete a vármegyeház nigytermében április hó 29 éu délelőtti 9 órakor tartja meg rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: Elnöki jelentós. Az 1892 évi pénztári számadás megvizsgálása. Az 1893-ik évi költségvetés előirányzat megállapítása. A jegyző szigorló bízott ságba két rendes és egy póttag választása. Esetleg a beadandó indítványok tárgyalása. — Kutya-tartók figyelmébe. Felhivatik ugy a városi mint a tanyai lakosság, miszerint kutyáikat folyó évi juuius hó 1 ig a reudőrkapitáuyi hivatalban bejelen Karomba akasztotta karját de megindult velem tovább. Elhagytuk a tisztást és újra bejutottunk az erdőbe. Az út kényelmesebb volt mint előbb. Nem kellett ^bozóton, cserjén keresztül bandukolni, a tisztás finom, puha homokja folytatódott. A homok csillámló, fényes szemei messze látszottak el, mintha mutatnák az utat. U unkban az a kellemes, zsongitó zeue hallatszott, mely csak akkor szűnt meg, ha én kezdtem beszélui. Hosszú ideig szótlanul haladtunk egymás mellett. Csak néztem első szerelmemet, kinek emlékét az elmúlt évek száma sem tudta kitörölni. Hosszas gondolkozás után elhatároztam, hogy megkérdezem, hogyan került a Siriusra. Meg is tettem. — A tudomáuy örök, az élet rövid. Ne kutasd a természet titkait, ne döngesd azt a vasajtót, mely a természet titkos műhelyébe vezet, az nem nyilik ki nektek földieknek soha! Kutass, keress tovább! Elégedj meg azzal, hogy itt vagyok. Többet ne kivánj tudni. Vakmerő eszme fogamzott meg agyamban — Mond csak egyetlenem! Szeretsz e még? Szereted-e még azt, ki ifjúi lánggal, fiatal lelkének összes hevével küzdött, szenvedett érted? Nem szűnnek e meg azok szeretui, kik ide eljutnik? Nem feledkeznek e meg azokról, kik lenu vanuak a földön, ós a kik aunyit gondolnak reátok. — Nem! Hiszeu ez csak folytatása az életnek. Várunk a földiekre, mig eljön az idő, hogy megkereshettek minket. A szerelem itt sem vész el, nem váltunk el örökre egymástól, egykor látni fogjuk egymást. — Ugy-e nem felejtesz el engem? És meg foglak találni téged is? — Csak tőled függ. Ha eszményképed én maradok, meg fogsz találni. Ha eltaszítasz, ha elfelejtesz, tovább bolyongok az űrben ós nem fogjuk egymást látni többé aoha, soha. Nyakamba borult és éreztem mint fonja át forró karjaival. Ajkamon éreztem azt a szédítő csókot. Hevesen átöleltem és nem is akartam magamtól elbv csátani. Csodás sejtelem vett erőt lelkemen ós éreztem hogy soha nem látom többet. Kifejtette magát karjaimból és a patakparti virágokból szakított egyet . . . teni, s azok utáu darabonként megállapított (városiak utáu 1 frt, tanyasiak után 50 kr) évi dijat befizetni saját érdekükben annyival inkább el ne mulasszák, mivel ezen idő lejártával mindazon kutyák melyek védjegygyei ellátva nem lesznek kiirtatni, tulajdonosaik pedig 3 frttól 30 frtig terjedő pénzbüntetés, behajthatatlanság esetén pedig 12 órától 3 napig terjedő elzárással fognak megbüntettetni. Ugy a bejelentések mint a dijjak befizetése is a szerdai és szombati napok kivételével bármely napokon eszközölhetők. Nyíregyházán, 1893. évi áprlis hó 10 éu. Sztárek Ferencz, r. kapitány. — A nőegylet számadása. A nyíregyházai jótékony nőegylet és a felügyelete alatt álló nőispariskola mult évi számadása a ma, vasárnap tartandó nőegyleti közgyűlés legnevezetesebb tárgyát fogja képezni. Érdekesnek tartjuk e uagy humauitárius és jótékonysági érdekeket is'ápoló egyesület számadásaiból a következő nevezetesebb adatok közlését: A) Nőegyleti pénztár. Bevétel 1975 frt 48 kr. A bevételek részletezései Az 1891. deczember 31 iki péuztári maradvány 226 frt 94 kr, jótékony adomáuyokból 223 frt 45 kr, tagsági dijakból 406 frt, árvaházi gyermekek foglalkozásából 11 frt 30 kr, jótékony mulatságokból 794 frt 33 kr, botétekből 280 frt, kamatokból 20 frt 96 kr, árvák részére betétnek 12 frt 50 kr, összeseu 1975 frt 48 kr. Kiadás 1975 frt 48 kr. A kiadások részletezése : Segélyezésre kiadatott 288 frt, élelemre az árvákuak 444 frt 62 kr, az árvák ruházatára 104 frt 54 kr, az ápolóné fizetése 140 frt, az árvaház javítása és felszerelése 116 írt 24 kr, takarékpénztári betétekre 300 frt, ipariskolának 274 frt 66 kr, adományokra 65 frt, árvák betéteire 12 frt 50 kr tűzkár elleni biztosításra 7 frt 20 kr, nyomdai kiadásokra 9 frt 6 kr, szolga díjazására 43 frt 54 kr, vegyesekre 4 frt 21 kr, pénztári egyenleg 1892 deczember 31-ón 165 frt 91 kr. Az egyesület vagyona 7486 frt 48 kr. B) A nyíregyházai nüipariskolai pénztár számadásai az 1892-ik évről. Bavétel: Miradvány 1891. évi deczember 31 éu 279 frt 20 kr, tandijikból befolyt 776 frt, tandíj hátrá nyokból 19 frt, kézimunkákból 42 frt 17 kr, thea estólyek jövedelme 274 frt 66 kr, évzáró kiállítás jövedelme 89 frt 57 kr, kam ltokból 17 frt 79 kr, vegyesekből 4 frt 20 kr. összesen 1502 frt 59 kr. Kiadás 1502 frt 59 kr. Vagyon 704 frt 93 kr. — Az o. é. 2 frtos és 25 kros ezüst pénzek magánforgalma ez évi május hó 31 dikén megszűnik. E pénzek julius hó 31 dikén túl az állami pénztáraknál és hivataloknál sem fogadtatnak el. — Rendőrségi-statisztika. Városi rendőrségünknél az elmúlt negyedévben rendőri előuyoinozat volt: tűzvész miatt 8, lopás 1, állategészségügyi rendőri eljárás 13, öngyilkosság 1, gyilkosság 2, baleset által történt emberhalál esetén 3 esetben. Igazolási jegy kiadatott 27, eltoloaczoltatott 50, áolonczoltatott 47. Dajkaságba adott gyermek nyilvántartatott 89. Kézbesítés volt 1886. Marhalevél kiadatott: szarvasmarhára 1109, lóra 839, sertésre 1634, összeseu 3582; tulajdonjog átruházás 4762 esetben eszközöltetett. — Jönnek a színészek! A debreczeni színtársulat, Tiszay Dezső igazgató vezetése alatt, május hó elején városunkba jön, itt kezdve meg — régi szokás szerint — nyári vándor-utját. Szíves örömmel fogjuk mi a derék társulatot körünkben üdvözölni s ez örömünk őszinteségét bizonyára nem rontja meg az a reménykedésünk, hogy legközelebb már Nyíregyháza városa megszűnik a színészet tekintetében is Debreczen provinciája lenni, mert fölépülvén őszre a mi állandó 6zinházunk is, Nyíregyháza városa berendezheti szinészeti ügyét ugy, hogy ő lesz — egy bizonyos kerületnek a szinészeti központja. Az alábbiakban közöljük a rövid — 30—10 napra terjedő — szini-saison prospektusát s a hozzánk jövő szinész-társaság tagjainak névsorát, megjegyezvén előre is, hogy e névsorban igen nagy fogyatékosság van a népszínmű és operette női főszerepeinek ellátása tekintetében. A szezon egyalőre 30 előadásra terveztetik s a következő darabok vannak kitűzve; operettek: Király szöktetés, Szultán, Florinda kisasszony, Kassai diák, ElsőKis idő múlva kiértünk az erdőből. A mit itt láttam az teljes ellentéte volt a másik, az előbbi oldalnak. Sivár pusztaság köröskörül, itt ott hatalmas szikIák, de azok is kopárak. Mint valami gigások áltak, e sziklatömbök, körítve a pusztaságot. Csak a lilaszinü fény nem maradt el, de sivító szél zúgott a sziklák között, és a mint belevágódott a kövek aczélkemény homlokába, rémes hangmoraj zúgott végig a pusztaságon. Akaratlanul kapaszkodtam kísérőm karjába. — Ne félj! mondá, de lángoló szemeivel olyan különösen, olyan fenyegetően tekintett reám. A szél mind erősebb, erósebb lett. Iszouyu zene volt. Egyszerre a láthatáron vakító fényű tűzgolyók röppentek fel és pattantak szét a semiségbe. A vihar most már retteuetes volt. Csak az a különös, hogy a szélnek én csak hangját hallottam, de erejét nem éreztem. Egyik tűzgolyó a másik után pattant széjjel. Ezer meg ezer féle szinben váltakoztak. Nem éreztem már remegést, csak azt a borzalmas szép tűzijátékot néztem. Egy lángtenger volt az egész láthatár, a lilaszinü fény lassanként tünt el és az az ezerfde szin világította be a térséget. E különös szinvegyülékben ugy tetszett, mintha azoknak a szikláknak emberi képök volna és mozogni készülnének. — Itt az idő! Utazom tovább! Bucsuzzunk. Megdöbbentem. Az a vakmerő eszme megérlelődött. Átöleltem hevesen, szenvedélyesen, csókoltuk egymást, de villámló szeme közé nem tudtam nézni. Még egy csókot lehelt ajkamra. — Ne feledj! . . . Bocsáss ! — Nem! Nem! Soha! Jösz velem a földre. El nem bocsátlak semmiért. Túlvilági hatalmak segítsetek! kiálték önkívületben ős titáni erővel vonszoltam a sziklák közé. — Vakmerő! . . . Mit merészelsz?! . . . A láthatáron fehér tűzgolyó bukkant fel, mely irtózatos robbanással pattant szerteszét ós világos fóuyóvei megvakított . . .