Nyírvidék, 1893 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1893-04-09 / 15. szám
„IN Y í It V I I) í: Jt." Kedvencz hősnőim valóságban: Azon hölgyek, kik lapszerkesztésre válalkoznak. Kedvencc ételem-italom: Mindent szeretek én, csak mediczina ne legyen. Mit utálok legjobban: A hosszú beszédet. Történelmi jellem, mit legjobban megvetek: Stratonicze imidóját. Kitömi hős tett, mit legjobban bimu'ok: Procu'us konzulét, a .sárin itak legyőzőját. A reform, mely előtt meghajlok: A polgári házasság, de az a baj épen, hogy ... A természet melyik adominyára vágyom : A hatodik érzésre. Mi mádon szeretnék meghilni: S:erelemf;ltő hölgy által magöletni; de semmi kilátásom siacs rá. Szellemem jelenlegi állapota; Bizony nagyon nyomorúságos. A hibik uaalyek iriut legein 5zőbb vagyok: A sajit magaméi. Jelm)ndatom: Rosz viczaket csinilni, cseróba hasonlókit kapunk. — Uj munka. Az Athenaeum kiadásában sajtó alatt van Darday Sándor volt országgyűlési képviselő uek két kötetre terjedő közigazgatási munkája, maly ép oly hézagot fog pótolni, mint a nevezett szerzőnek lgizságügyi Törvénytár czimü müve, mely két év alatt hírom kiadást ért meg. A közigazgatási jogauyagnak rendszeres feldolgozására kivált a közigazgatási biró ság életbe léptetése előtt van égető szükség s igy a szakirodalomnak csak előnyére válik, hogy Dirdii S a politikai küzdtéról leszorult. A nagy munka lehetőleg még a folyó óv végével fog teljesen magjelenni. — A Pallas Nagy Lexikonának füzetes villala tából megjelent a 18. ós a 19. füzet, melyek az Arisztokrácia—Ártéri osztályozás, illetve Arteriotomia—Aspremontig terjedő czikkeket ölelik fel. E jeles vállalatntk 18. füzetében 2 képmellékletet (Ázsia hegyrajzi térképét ós a teljes árbóczozatu hajónak képét a hozzávaló igen tanulságos és figyelembe veendő jelmagyarázatával), és 22 szövegábrát, 19. füzetében 3 kópmellékletet (Ausztráliai népfajok, az ázsiai fölfedezések térképe és árbóczozatok) ós 9 szövegábrát találni. A nagyobb czikkekből kiemelendők az Arisztokráczia, Ármentesítés, Áruyékszékrendszerek, Árpid, Árvamagye és Árvizjelzésről szólók, melyeket a leghivatottabb hazai erők dolgoz tak fel. A Pallas Nigy Laxikonának füzetes vállalata 240, három-négy ives füzetben jelenik meg (hetenkiut egy füzet), s egy füzet ára 30 kr. Magrendelóseket elfog id minden könyvkereskedés, továbbá a Pallas irodalmi ós nyomdai részvénytársaság, IV., K ocskemUi-utczi 6. sz. — Milyen lesz az idei nyár í Ezt jósolta meg a „Frankfurter Z)itung" ban egy természettudós. S:erinte nem áll az, hogy hideg tél u án, maleg nyári idő kövatkezik. Konstatálták ezt He Imann, Q itelet, Lmcwter, Ecisenlohr, Hinn és Babber természettudósok is Lmcaster kimutatta, h)gy Brüsszelben 1830 óia 15 kemény tél után 13 esetben következett félig-meddig melegebb nyir, E'.senlohr konstatálta, hogy 100 egy misu'áa következő forró nyári időszakot csak 12 esetben előzött meg kemény tél. Hallunu mág tovább megy. Azt mondja, hogy hideg téli nap>k után a legnagyobb valószínűség szeri it hűvös nyári napok következnek. Valósziutt, hogy az idei nyár is hűvös lesz. 1891 ban is hideg volt a nyár, padig nagyon szigorú tél előzte meg. 60 esztendő időjárásának tanulmányozása után a tudós természetbúvár megjósolja, hogy juiius ós julius hóna poknak legnagyobb részében hűvös és esős idő lesz. Augusztusban melegek lesznek. Az elmúlt telet bátran sorozhitjuk a rendallenes évszakok sorába. 1835 óta állandó hideg téli évszakok keresik fel kontinensünket. Ebben a százidban 1803-ban, 1817-ben, 1819, 1833, 1849, 1858 ban, 1870. ós 1879 ban uralkodtak a mostanihoz hasonló hidegek. I^en valószínű, hogy a téli hónapoknak rendkívüli hidegsége még nehiny évig el fog tartani, — Ezredéves kiállitás. A kiállítási területen egye sek által létesítendő pavillonok és egyéb építkezéseket illetőleg már most éléuk az érdeklődés. Minthogy pedig a kiállítási terület végleges megállapítása előtt a kiálli tási főépületeken kivül a magán épületek ós pivillonokra nézve is kellő tájékozással kell birnia a kiállítási országos bizottságnak, az igazgatóság felkéri mindazon társulatokat, testületeket, czégeket és magánosokat, kik és a melyek a kiállítás czéljaira szolgáló pavillonokat és egyéb építkezéseket, ugy nem különben kávéházakat, vendéglőket ós efféléket terveznek, hogy ebbeli szándékukat az épület rendeltetésének és alapterü'etének megjelölésével a kiállítás igazgatóságával, folyó évi április hó 30 ig, közölni szíveskedjenek. — Nincsen hirlap, mely harmadik évfolyamában oly eredményeket tudna felmutatni s olyan múltra tudna vissza tekinteni, mint a Magyar Hirlap. Helyesnek, jónak bizonyult a Magyar Hirlap-mk az az elve, hogy a magyar közéletnek pártatlan munkása, a magyar közönség érdekeinek fáradhatatlan harczosa akar lenni. A magyar közélet minden terén csak diadalokat aratott, diadalokat a magyar közönség közreműködésével és elismerése mellett. A hírhedt felségfolyamodvány a Magyar Hírlapban jelent meg először, a Magyar Hirlap rántotta le a leplet e nemzetellenes üzelmekről és ezzel hatalmasan előrevitte a magyarosodás ügyét. A Magyar Hírlapé első sorban az érdem, hogy Magyarország fővárosában többé német színház nem lehet. A Magyar Hirlap küzdött első sorban és teljes erővel a Szapáry Gyula gróf nemzetrontó politikája ellen és a Magyar Hirlap volt az első, a mely tudtára adta az országnak a Szapáry kormány bukását. Minden liberális mozgalomnak támogatója, harczosa, minden antiliberális törekvésnek ellensége a Magyar Hirlap. E szabadelvű irány harczosaként tört lándzsát a szük viszonyok közt élő tanárok és tanítók, az elnyomott vasúti hivatalnokok, az érdekeikben sértett kereskedők és iparosok mellett, figyelemmel kisérve a főváros és az ország minden rangú és foglalkozású polgárának érdekét is. Á Magyar Hirlap figyelmét nem kerüli el semmi. S éppen ezért nincsen esemény, akár a fővárosban, akár az országban, akár a külföldön, ahol kiváló levelezőink vannak, amelyről a Magyar Hirlap olvasói első sorban és legyorsabban ne értesülnének. A Migyar Hirlap még e hónapban magkezdi Bródy Sándornak, a kitűnő magyar regényírónak egy hosszabb érdekfeszítő elbeszélését. Húsvétra, április másodikára a rendes ünnepi mellékleteken tul rendkívüli húsvéti meglepetésben, irodalmi értékű ajándékban részesültek a Magyar Hirlap előfizetői, ugy a régiek, mint azok, akik ' április elsejével fizetnek elő, habár csak egy hónapra is. — Házak üvegből. A chicigói világkiállítás érdekesebb látványosság ti kö5é fog tarioz íi kétségkívül az a tizeuhH há< is, malyek egészen üregből lesznak épitve Ehhez nan táb'ákat, hanem üras üvegtábláit fognak használni. Mii világban üvegházban lakúi! Kinek lesz ahhoz marészsége és tiszta élete. Kű'önban bankok szá mára ajánlják. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Április hó 10-éa. Bxlog József és társai halált okozott testi sértés és súlyos testi sértés büntette. Berger Mór és társa sikkasztás büntette. Siket Ábri Ferencz és társa lopás és orgazdaság büntette. Április hó 11-én. Ribán András hatóság elleni erőszak büntette. Biaa Adolf gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségé. Miravecz József e. n. k. büntette. Április hó 12-én. Szigetiig György és társa polgárok szabad választási joga elleni vétség. Gerzsabek József rablás büntette. Csarnok. H*ugulato!{. Van ugy néhi az ember: szeretne nam is lenni a világon. Tova siet, rohan az embarek kö:ött, léptei kat tognak a gránit köveken, fajét alácsüggeszti, k írját zsebébe mélyeszti és fóllélegzik, mikor szobájába az ott.honbi tőr, a hol mjgnyugodni, ui3gp :hinai kiván S eso dálatos, a kedély hingulat, lelki állap ot krónikus, időszerű már tulniillik annyiban, hogy el kell következni megdö.ithatlen következette-sséggel, pontosságod minden embernél; csuptn a természettől, vértől, temparamentűmtől függ, hogy mikor, mily változatban, mily mértékben, mmayi időt írtamra. A', íalító ok a vezér motivu n ember, müvaltsíg, lelkiállap >t szerint külö.iböző. E:t egy probléma, azt egy kétely, emazt egy c>elekedet, amazt egy gondolat vezati, készteti ösztönzi rá: s vaunak sokau, kik sujgerálják maguknak, mint dr. Serényi a hypnotizraust, vagy mi-it sokan az affaktáit modort, vagy uri uonchalance ot, vagy hogy csekélyeb bet jelenték elenebbst mondj ik, a kimart faj — vagy lábbiczeotést vagy rövid látást, a melyről szentül megvannak győződve, hogy nekik nagyon jól áll. Mis kitegóriába, — de ugyanezen lelki állapot alá — tartoznak azok, kiknek, ugy mondj im, vérükben vau, velük született természetükké vált a töprengés, marengés; nem tuluik nélküle elleui, éltető elemót képazik, minthogy actuilis dolgot említsek, a botráuy, scandilun, vagy scéni, a minő a Pana na krach, avagy a szeuzációs fabruíriusi rendele'', a milyenekre mindig éhes a publikum. Éi — ha u,yiu szabad, első személy ben s közvetlenül nyilatkoz lom, a malyre tisztán s kizárólag az alanyiasság adhat okot — közíp álláspontot foglalok el s közép halven állok. Nílam mindig megvan az ok, — legyen az bármi — misok szeaiéban jelen tékteleuuek látszó dolog — melyből gondolatom, eszmelánc.olatom kiindul, csakhogy később, a gondolatok con nexusában, az eszmék kapcsolatában nem mondom mintha nem foglalhatna és foglal is mir helyet a suggestió, vagy hogy magyarul beszóljak a bejukolás. Magtörtóuik hogy elsárgult levél kerül lábam alá, malyet a szél to varepit, vagy egy ellesett, véletlenül meghillott nyilat kozat, egy sokat kifejező szem, egy csekély, futólagos jeleuet, milynek véletlen tanuji voltam; talán a lámpa felcsapídó fehér lángja, a tüz jltszó fénye, maly végig rezeg a szobán, mind-miud alap, iuditó motívum, melyből és melyen megindul ugyanis gondolatom, fűződik képzeletem és ragad magával fantázium. Nom ébrenlét, de álom ilyenkor az élet. Á'om, malybe a tér, körülmény, halyzet összeszövődik az idő vei személyekkel, csapong a képjelet határt nem ismerve, kiszakítva migát mindan befolyás alól. Sok dolog, mely eddig osztályozva "z ismeret külöi classisába so rolva, elkülönítve volt, sok tárgy, melynél a kapcsolat más tárgygyal összefüggő; sok személy a maga, külön kötelékében, viszonyában volt, egygyé lesz, összeforr úgyannyira, h)gy a legnagyobb allen'étek, extravagin cziák hitárt nem ismarve összesimulnak, egybe olvadnak a kép:elet formiló, olvasztó összegyúró keze által. Lalkem elmereng, eltótováz ilyenkor, képzeletem merészen követi vágyát, sejtelmít, rem íuysőgét, helyzeteket formál, más ide gen viszonyok alapján tarveket épit, bevégzett, Jiegvál tozhatatlan események fölállításával és czélokat tüz ki eszmék, ábrándok, képzelet szülte erők segélyével. C apong, szarte mereng mindenütt. S mikor laukadó szárnya alá libban, tüudírtájit, kertet, rétet, boldogságot varázsol maga elé, a hol megállapodni pihenni akar. Most is ily helyre értem. A feledés pókhálójával bevont sziv, az emlékezet fö'támadt bennem. Lelkem oly élénken látji maga előtt a képet, annak minden változitát firmáját s staffige-at. Ujy vagyok vele mint Mízes a csipkebokorral: leoldom saruimi leoldom, levetkőzöm az embarit, gyarlót s lelkileg megtisztulva, sjivemban megifjodva köselitek a helyhez. Érzem szí vem első dobbanásat, testemen a melegséget, maly szeme sugarától elfogott; látom alakját, arczát, megfogom kezeit. A félsz, a tartózkodás, a zavar némává tesz, — elfogódik lelkem, megakadt nyelvem, padig szólani szeretnék. Szivem fölém alkudik, eszméim boldog világba járnak hitem magával ragad s reménységem való' alkot tervez maga előtt. Li'om arczán a mosolyt, érzem keze érintését, hallani vélem az ó szive dobbanását is, mely refi'X az én dobbanásomra. Lalkem mis világba tér ismét. Hrtelen megváltozik a kép, az idő, körülmények. Lalkem vergőiik, mint tőrbe csalt madáré; szemem tisztán lát, agyam rémképai üldözuek, melyhez alapot keresni minden szándékom, tervem a czél eléréséhez. Érzem, hogy már nem szeretem, lehullt szemam előtt, a lepel, agyam zavaros képai is eltűntek : belátom, hogy idealista nagyon ábráudozó voltam Nyü„', teher e hely zet; szakítani végét vetni szeretném, de fölemeli szavát a becsület, a tisztesség, a kötelesség! Fölkacagok! E e inte botorkálva, tapogatózva haladok gondolatom sötét menetén, lélekzetem is vissza fojtom, nehogy lépísem zaja bárkinek is figyelmét magárá vonja: D> később hozzá szokik szemem a homályhoz, lépteim biztosak, gondola'aiin helyesnek, igaznak látszónak tűnnek fel H.sz egész világ, sőt több, talán mindenki ugy cselekszik, mint én, kisebb-nagyobb mértékben; lopja, csalja önmagát első sorban s a világot, az embereket másodsorban, kiket magaviseletével csalódásba ejteni akar. Elvégre is büizke, fölemelt fő, bátor, talán kissé merész föllépés, szörnyű öaérzet, piratlau jellem, vagyon masz kirozhatók akkor is, mikor a sziv figyelmeztető, óvó, intő szavát az erőszakos szükség, a látszat elhallgattatni készti. A mohó, falánk száj, a görcsös, kaparó kéz mindent magához ragadni akar bármi módon, akár milyen áron, s ha a sziv, a banső „én" néha néha élet jelt ad magáról, az mégsem tart oly soká, mint a kínlódás, szegénység, ta án éhhilál ?! Nam ugy cselekszik-e mindönki, nem ugy gondolkozik minden ember, vagy ha nem is; az emberek legnagyobb része ? Van e valaki is, kit a fény magához nem vonz. a csillogás el nem kábit, a tömjínezés meg nem bódit? Hiszen ti is nagy szellemak akkor hirdet tétek a magasztos elveket, mikor megelégedetten, a jövőt biztosítva tudtátok, avagy a híres „honeste vivere" az arany kornak jelmondata; vagy Schoppanh mer akkor hirdette az ÖJZÓS gyarló, gyalázatos voltát, mikor piszkos panzumokkal vesződött és nem akkor e, mikor mint frankfurti házi ur szegény lakóit hitrálékban levő ház bérükért vérig karczolta, Ugy képzelem, mintha teljesen beleélném magam e gondolatba. Agyamon világosság terjed szét, szemem bátran tekint maga előtt s öklöm homlokomhoz érintve csodllkozom együgyüségem fölött, mely ez okos jázin axiómákra csak most vezetett. Hisz ez természetes, örökké való, mint az eredendő bűn. Da hátha nem egészen?! Mi akkor a sziv, az érzés, mi az, a mi a lelket fölemeli emberivé teszi? Hi mogosztom utolsó darab kenyerem az éhezővel, hi be'akarom ruháimmal a didergőt, mart őrzésem, lelkem arra vezet; ha segitő kezem nyújtom az elbukottnak s szivem egész szerete tével magamhoz ölelem a kiűzött, megvetett embert, biztos-e — halvány sejtelemszerü reménységemen kivül csak egy is, ki velem hasonló képau cselekedjék. Vagy a világra emberekre számitok? Avval biztatom migara, hogy akad egy is, ki résztvevő igaz szivével, önzetlen szeretetével balzsamot ad fájó lelkületemre ós letörli könnyeim, melyek arcaomat áztatják egykoron? . . . Hímvadozni kezd a tüz; a lámpa fénye is föl-fölserczen, mindjárt kialuszik. A maginy vett körül könynyl) leplét boritva a körülettem levő tárgyakra. Képzeletem játéka megszűnt, csak szemem látja maga előtt az űrt, mit czélként., a messze elérendő jövő megnyugvásaként megváltozhatlan magnyugvással a sors elrendelt. E^y kis gölör, őpan csak annyi, malybe beleférek. Egy sir, egy nyugvó hely. Nekem nem oly borzadalin is e tudat. Lalkem mm érinti meg e gondolat, mart erről legalább bizton tulom, enyém, csak az enyém lesz. Hi elfáraszt a kttídés, hi mogtör az élet, tutom, majd magpihanhetek; hi lelkem boldogságában fölmagasztosul, ha boldog leszek, tudom azt is, bogy majd megayughatom. Ego. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1893 április 8-ái. A gabona-csarnoknál I Burgonya 100 kill -.90 bejegyzett árak. Marha hús 1 » —.56 Buza 100 kiló 6.90 7 20 Borjú hús 1 > —.60 Rozs 100 » 5.50 5 60 Sertés hús 1 » —.52 Árpa 100 » 4.6) 4.70 Juh hús 1 > -.32 Zab 100 . 5 50 5 60 Háj 1 > —.— KukoriczalOO > 4.10 4.15 Disznó-zsír 1 > --.64 K repcze 100 > —. — —.— Szalonna 1 > —.56 Paszuly » 4.10 5.20 Faggyú (nyers) l > —.22 Szesz 1 terenként 49<A 13'/! Zöldség 1 csomó -.06 Pia^zi árak. 13'/! Paprika 1 kiló —.65 Borsó 1 kiló -.20 Írós vaj 1 liter -.80 Lencse 1 » —.22 Eczet 1 » —.10 Muud-liszt 1 » —.16 Széna 100 kiló 2.— Zsemlye-liszt 1 > —.14 Szalmi (tak.) 100 > 1.60 Buzi-liszt 1 » —.12 Bikfa 1 köbmtr 2.90 Barna keuyér-liszt 1 » —.11 Tölgyfa 1 i 3-20 Szerkesztői üzenet. „Ejy iparos-képriseleti tag"-nak helyben. Ne engedje magát félrevezettetni. Az a-. ítélet joge.-ós, — nem lévéa tovább fdlebbezh !tő — s egész nyu;odt léleklte' nngvoahítj* b:lóle öa is, más is, a konrekvencziákat. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Felhívás a t, gasd&kfoönséghw, Vau szerencsénk a t. gazdiközöuséget értesíteni, miszerint az ehó 20 án magtartandó debtvczeni vásárban (a marha vásártéren) gazdasági gépaket fogunk miutáu' kiállítani. Kérjük a t. gazd iközö iséget ezeket ott megteld iteui s miraduik magunkat ajánlva Horvát ós Herczeg (142—2—') Budapest, Nicholson W. Fálöp és Társai városi raktára. 26 !^f hü : Árverési hirdetmény, Szabolcsvármegye árvaszéke részéről közhírré tétetik, hogy H ij luvármagye árvaszékének inint gyámhatóságnak 0! 140/893. áü sz. végzése folytán a kiskorú gróf Degenfeld Schönberg Imre, Pál és Paulina tulajdonát képaző s a bökönyi 103. sz. tjkvban 108 hr. szá'ti alatt felvett házas belsőség a Bőköny községben 1893. év április hó 14-ik napján d. e. 10 órakor megtartandó nyilvános árverésen el fog adatni Az árverési feltételek Szabolcsvármegye árvaszékénél, valamint Bóköuybeu a község házánál megtekinthetők. Kelt Nyíregyházán, Szabo'csvármegye árvaszékónek 189.3 év márczius hó 21 ón tartott tanácsüléséből. Nóvák Gyula, (143—1 — 1) árvaszéki előadó.
