Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-20 / 12. szám

..IN V f R V 1 D É: H." — A bujtosi csatorna ami részének, mely u bör tön épület alatt vouu! el, b'boltozását kérte a várostól Laiár Kálmán kir ügyész. Kérelmét a képviselet uem teljes itven, a képviseleti határozat ellen az ügyész Ur felebbezett. A vármegye közegészségügyi bizottsága, mint vélemonyezó fórum, e hó 16 dikíu tartott ülésében foglalkozott e kérdessel s véleménye az, bogy a képviselet határozata hagyassék jóvá, mert ha a csatorna beboltoztattiék, ez azt eredményezné, hogy a szenuyes folyadék megtorlódna, s még nagyobb mértékben veszélyeztetué az orosi és selyem-utcza lakóinak egészségét. — Nyilvános nyugtázás. Az ujf liértói izraelita ifjúság által 1892. márczius hó 14 én rendezett tánczinulatslg alkalmával ftíltl tizuttek: 3 frtot: JtuthO Lajos, Kleiu Mihály; 2 frtot: Gelbmann Jakab, Stern János, Kitz Izidor, Grüuberger József; 1 frtot: Gűldsteiu Sáínue', Grüuberger Ignácz, Gydstein Dlvid, Kupferstein Nludor, ifj Katz Sámuel, Breuer Ignácz, Grüuberger János, Preisz Adolf, Kleia Sí idor, Kleiu Miksa, Kleiu B;r alau, Katí Lijos, Gjlbmanu Sunuel, Grüubaum Jakab, Erust Bila, Stern Ignácz, Klein Símuel, Breuer József, Török József, GMdstein Sunuelné, Liehtinaun Lijos, Witttnauu Gyula, S/.űcs Zsigmond, Fried 1,'nácz, Uóth Ignácz, Kitz Lázár; 50 krt: Grosz Mór, Kindel Ferencz. A t felülfi'.títókuek u igylelkűségökért ez u'ou mouduuk köszönetei. A rendező bizottság. — Majom-ember. A uagykállói kórházban agy KisVá&da vidékéről való czigánv fekszik betegen, aki egész testéuek szörnyűséges szőrösége által élő bizonyítékául szolgál a Ditviu leszármizási theóriaj Inak. A czigáuyt le fogják folografálni. — Eltiint pénztárcza. Garai János raádi gazdaember a mult szombati hetivásárra bejött Nyiregyh t/.ára s vásár után betért a zöldségpiacéi „Fehér galamb" korcsmába, egy másik faluj ibeli gazdával. E-te a vouattal el akartak u'azui, de lekéstek a vonatról. Elfog idták hát egy Négyesi nevü ácslegény meghívását s nála szálltak meg éjszakára. Reggel Girai szomorúm tapasz talta, hogy tárczáji, a benne volt 130 írttal együtt, eltűnt. A rendórseg vallatóra fogta Négyesit s az végre kivallotta, hogy a péuzt ő cseute el. Meg is találták, 30 frt hijjáu. a szennyes ruhák közö't. Négyesit letartóztatták. — A mostoha. Borsi János ófehértói lakos Kis János nevü 2 '/a éves mostoha liát annyira megverte, hogy a szegény gyennek kezei között meghalt. A lelketlen mostohát letartóztatták. — Helyreigazítás. Lipuuk legutóbbi szám.iuak ujdousági rovatábau tévesen volt jeleutve, hogy a kir. törvényszék egy havi fogházra itelte el Sovány Istváuué dadai olajmalom tulajdouosuót azért, inert malmi euy gyermeket összetört. A tényállás az, hogy a törvényszék Sovány Istvánnét az elleue emelt vád alól fölmentette, ellenben két molnárjá' Ítélte el egy-egy havi fogházra gondatlanságból okozott emberölésért — A kir ü^yérz Sovány Istváuué ,fölmeutése ellen felebbezett. — Bemutató szini előadás Nyírbátorban. Nyírbátorból írják lapunknak: Folyó hó lü-án adta városunkban a Kárpáthy György színtársulata az első bemutató előadását, a mikor is színre került Szigligeti örökszép operetteszerú vigszinmüvea „Nagy-apó." ürömmel fogadta a város előkelősége a társulatot, remélve, hogy a tavasz kezdete által nyújtott öröm, a társulat által adandó darabok élvezetes előadásával még nagyobb fokra emelkedik. Azonban a bemutató előadás végeztével alig hiszem, hogy lett volna valaki, kinek ne jutott volna eszébe e közpéldaszó: .Csalatkozni emberi dolog.' A bemutató előadás részletes bírálásába nem bocsátkozom, de mégis említek két nevet, kik a sok közül kiemelkedő alakok voltak. Az egyik Aranyossy Gyula, ki a nagyapó szerepet adta, a másik R. Szécsényi Erzsi, ki a szobalány szerepének ügyesen megfelelt. A többi szereplőkről hallgatok. — Sikkasztásnak tekintendő vétség mfatt 8—8 napi fogházra ítélte el a héten a helybeli kir. törvényszék Berger Mór és Ignácz bogáti bérlőket, mert a 323 forint adótartozásuk fejében lefoglalt 456 frt értékű terményt eladták. A tartozást utólagosan kifizették ugyan, de az árveréskor a lefoglalt termények hiányoztak. — Uuhaszabászati tanfolyam a helybeli nóipai iskolában f. hó 21-én veszi kezdetet: a lésztvenni kívánók mielőbb jelentkezzenek a intézet helyiségében. Nóegyleti elnökség. — Felhívjuk olvasóközönségünk, de leginkább a gazda közönség figyelmét lapunk hirdetési rovatában található a Miskokzi légszeszgyár kőszénkátrány czimíí közleményére. — A munkaszünet módosítása. A kereskedelmi miniszter a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó rendeletet, a felmerült legtöbb kívánság ős panasz figyelembe vételével, sok pontjában megváltoztatta és nehogy a keres kedelmi miuiszter rendelkezéseit különböző rendeletekből kelljen összekeresni, 14 837. sz. a. egészen uj, az összes kivételeket magában foglaló rendeletet bocsátott ki, ugy hogy a régi rendelet teljesen hatályát veszti és kizárólag az uj rendelet lesz órvénybeu. A/, ujrendeletnek mindenesetre az a legfontosabb határozmáuya, hogy az összes üzleteket jövőre (junius és julius hónapok kivételével, midőn 20.000 lakosnál nagyobb népességű városokban ezentúl is délelőtt 10 órakor kell bezárni) déli 12 óráig nyitva szabad tartani. A fodrászok délutáni 2 óráig tart hatják uyitva üzleteiket; épp ugy meg van engedve, hogy a különböző üzletek és gyárak, valamint ipari intézetek irodáiban 12 óráig szabad ezentúl dolgozni. A dohá.iytőzsdékuek meg van engedve, hogy egész vasárnapon át eladhatnak gyufát, szivarkapapirost, pipá*, pipaszárat és egyszerű fa , és pipil' szopókát. Az uj rendelet határoz uiiuyai már márczius 20 án lépnek hatályba. — „Elmúlt évekből" czime egy kötet elbeszélés uek, mely Singer ós Wulfner kiadásában az imént megjelent. Hogy a közönség érdeklődése biztosítva legyen, elég aun;k elmondása, hogy e beszélykék szerzője Váradi Antal, akit, miut drámaírót és lyrikus költőt nagyon jól ismer már a magyar közönség. L'gelső prózában meg jelenő művében is megvannak az említett két köllői műfaj előuyei: a nyelvezet ragyogó szépségű, a cselekmény pedig minden egyes beszélyben — összesen hat v»u a kötetben — drámai hévvel és erővel van keresztülvi?e. Csarnok. Beliczay Gynla. Nekünk magyaroknak vau egy uagy hibánk, mely annál inkább c odá'atra méltó, mivel sehol széles e világon uem találuuk még egy nemzetre, mely velünk o hibábau osztoznék. Nem ismerjük a nagy embereinket! Mintha bizony istentől minden téren, különösen pedig szellemi alkotások terén aunyi igazán nagy tehet séggel áldattunk volna meg, hogy egy kettőt könnyeu ki is feledhetünk anélkül, hogy valami nagy hiányát érezuök feledékenységünknek ! Pedig épen nem ugy van. Sít ellenkezőleg, a nemzet szellemi életének egyes nyilvánulásaiban, ha büszkén hivatkozhatunk is a világ előtt egy-két nagy emberüukre, általánosságban még is az áll, bogy elbizakodottságból mellőzui a legkevésbbé vau okunk. A politikai életben — joggal constatálható — más a helyzet. Politizáló nemzet vagyuuk, a közügyek iránti folylouos érdeklődés (bár jogintézménye nk tudatos f jlesztése csappantja ezt is) természetes hatása ez. S mert mindannyian képesnek hisszük magunkat a legmagasabb ügyekről is helyes vélamenyt alkothatni, csak a dolgok logikai remijében fekszik, hogy nemzetünk kis számával arányi)m sok igazi állam férfiúi tehetség válik ki. A szépművészet, irodalom zene, szépírás, ezobrászjt stb. terén már nem vagyuuk bővében a szellem óriásainak. Itt meg kell elégednünk egy fejlődő alap szerényebb i

0ónyü építéséhez megkívánt nem minden iráuybau pitentiális erőkkel. E daczára ennek, miuden nap tapasztalhatjuk, hogy a magyar művészek híre kü fő dről jó be hozzánk Ott keletkezik, ott lejlődik, ott uő nagygyá, hogy aztán, inidőu a külföld elhalmozta az elismerés, az igazi éidein jutalmazásának koszorúival, isin Tjük meg mi is és tanuljuk megbecsülni azt, aki becsülést szerzett a magyar névnek. Cserébe szívesen emeljük nagyjaink közé a külföld véleménye alapján. E kéiségteleu téuy két alternatíva elé állit bennünket. Vagy uem tudjuk ugyanis a szép művészetek terén felismerni a uagy tehetséget, tehát egész általá nosságban sokkal kisebb a nemzet iutelligeutialis magaslata, semhogy a felismerés, s ebből kifolyólag a kellő méltánylás tudatára ébredhetnénk, vagy pedig nem akarjuk felismerni, ami ismét egyenlő az előbbi praemissából eredő cousequeutiával, azzal a különbséggel mindamellett, hogy ez esetben az épen uem kedvező állapothoz a szép iránti érdeklődés hiánya is járul. A migyar társadalom ujabban megczáfolni látszik e>.t. De a külföld nagyjaiukról alkotott Ítéletének hatása még mindég döutó szerepet játszik a mi véleményünknél. Sőt a művészre jobb, ha a külföldé chronolégice előbbi keletű, mert kritizáló hajlamuuk íuég igy is sok anyagot talál. Nigy baj, hogy ez nem mindig avatott, s a leg kevésbbé jogosult oldalról jó. Rosszat elhiuni pedig mindig készek vagyunk! Egyébiránt ugy vagyuuk ini e tekintetben, miut a mai jogász világ a rómaiakkal. V ilaháuyszor a modern jogintézmények jogi meghatározását kell eszközölni, (pl •»z értékpapírok) a feladat nehézségei elől azzal térnek ki, hogy mért nem csinálták meg a rómaiak, nekik könnyű lett volna, ők tudták a jogot! . . . Beliczay Gyula nevét kevesen ismerik Magyar országon. A/.t mindenesetre kevesen tudják róla, hogy a legkiválóbb zeneköltők egyike. A müveit külföld azonban nagyon jól tudja és méltányolja akként, mint talán egyet -em a magyar zeneszerzők közül. Igaz ugyan, hogy ő népdalainknak számát nem igen szaporította, tehát arra nem igen szerzett érdemeket, hogy neve ismertté és közkedveltté legyeu hazájában, ahol nem is olyan régen még, csak is azon zenei alkotás tarthatott igényt az örökké valóságra, szülője pedig a nemzet szivéhez, amelyben kellőképen kifejezésre jut a temető néma boldogsága, a szerető hűtlensége, fecske madár szép rendeltetése avagy a legjobb esetben ezup pauós csók, amint a körülményekhez képest kap, vagy ad a sirva vigadó magyar. Aztán meg phantasztikus nevü keringőket sem irt. Más sphaerábau van ő otthon. A hangok harm ini • iijáuak tisztultabb légköre az, hol a művész teremtő ereje törvényt szab a rezgések hullámzásának, s felemel kedik a zenei szép legmagasabb fokára, mig egyrészről érvényesíti és kifejezésre juttatja a szív raffiuiált érzel inéit, addig másrészről megteremti a tökéletes zenei harmónia aeszthetikáját. A gyermek kis lá

1 körű gagyogása az istentől ihletett köliő varázs szavainak bóditó hatásához képest. Belic/ay Gjula ilyen ihlelett. zeneköltő. Liszt Ferencz szerint hazánk legjelesebb zeneszerzője és a ma élő simfoniának legelső mestere. Épen azért nem lesz érdektelen az ő élete és műkő (lésével e helyen kissé foglalkozni, annál is inkább, mivel értesülésem s/.eriut a Debrec/.enbeu állomásozó ezrednek pír bét múlva ujyauo.t reudezendő nagyszabású hang versenyén D. moll symfoniája is előadásra kerül, ineíy ni a a mester legkiválóbb alkotásai egyikét képezi. Debre ezeu pedig nincs oly messze Nyíregyházától, hogy ne volna érdekes átrándulni annak, ki egy igazán nagy zenei alkotás tisztult gyönyörében akar és tud részes lenni Beliczay Gyula Komáromban született 1835 évi augusztus 10-én, hol atyja fakereskedéssel bírt. A zene iránti veleszületett hajlama korán jelentkezett nála, s szülei előszeretettel ápolták e tehetségét ügy, hogy már 11 éves korában nagy uyilváuosság előt mutathatta be zongora játékát általános feltüués között Bécsben. De uem csak mint zongora virtuóz, de mint zene szerző is csakhamar feltűnt, amennyiben alig 15 éves korában egy „Nocturno"-j.i került, kiadás alá, amit aránylag rövid idő közben követett több sálon darabja, sonatája ós egy triája. Zenei tanulmáuyait B'ciben folytatta, hol mintegy 20 évet töltött, bővítve zenetapasztalatait jeles szakemberek hivatott vezetése alatt. A zeneszerzésben Hoffmann, Joachim, Krenn és Nottabolm a világhírű zenetudósok voltak, a zongorajátékban pedig llalm, Bethoveu egyik legbensőbb barátja, Heller és Heuselt. Ily jeles mesterektől kiképeztetését nyerve, úgy a zeneszerzésben, rniut a zongorában csakhamar az elsők közé emelkedett, s mig müveiben a kiváló zeneköltőt csodálta és tisztelte a külfö d, addig a legmagasabb művészi kellékeket teljes összhangban egyesítve zongorajátékánál, mindenfelé az elismerés és az érdem méltánylásával találkozott. Beliczay Gyula par excellentem classikus zeneszerző. Néha néha ő belőle is kitör ugyan fajának megkülöubüz tető karakterisztikonját képező érzés hulláinverése s ilyen kor szívesen felveszi a népies lantot, ho^y érzelmeinek a népdal korlátolt határain belül adjou kifejezést, de állandóan nem tudja megkötni a zeue e particuláris világa. Nagy tudása többre képes, hivatottsága másfelé utalja. S inert ő ezt érzi, csakhamar fölszáll arra a piadesztára, honnan a világ szivéhez szólhat a zene iuternationalis nyelvén és ho-y megtudj i találni az erre vezető utat, mi sem bizonyitj t jobban, mint azou körülmény, hogy művei iránt ép ú^y lelkesedik Berlin, Ktrlsbad és Bécs művelt lakossága, mint Paris, Amerika több nagyobb városa, sőt az utóbbi időben Budapesté is. A ni .gyár Múzsának is hozott áldozatot. Két népdala Blaha Lujzának kedvenczei között szerepel (op. 20), ezenkívül magyar szellemben vannak megírva az op 19 ] 22., 23., melyet Stefánia trónörökösnéuek ajánlott fel! Irt ezeken kivül egy magyar hymnust is (op. 3.). Működésének súlypontja azonbau nem itt, hanem a classikus zene terén fekszik. F. dur miséje, mely műveinek egyik gyöngye, a bécsi udvari templomban, valamim több külföldi és a főváros csakuem va;ainennyi lemplomábau többször előadatott. Fényesen igazolva, hogy szerzője az egyházi zene terén is legotthonosabban mozog. Egy soúatája Párisbau viharos sikert ért el. Vonós négyesei e nemben az elsők között foglalnak helyet. G. moll quartetteje Amerikát járta be, elévüihetleu hírnevet szerezve az itthou sokáig ismeretlen magyar Lleliczay Gyulának. Mind a három quartetteje a világ j ilesebb vonós négyes társaságok műsorának állaudó alkatrészét képezik s Budapesten a Hubay-Popper-féle qu irtet te több ízben üuuepelte a nagy zeueköltót. D. moll symfoniája, melynek előadására legközelebb i debreczeni katonai zenekar készül, Karlsbadban került legelőször előadásra Labinszky karnagy vezetése alatt. Utóbb Páris, Berlin és Drezdában is előadatott, s ügy I rről a művéről, valamint vonós zenekarra irt serenadejáról — mely szintén bejárta Európa nagy városait, — lí'pner, a hires drezdai zenekritikus a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. D moll syfouiája 1891. évi november 'ó 18 án végre Budap;stea is elő lett adva az operaház zenekarából alakult Fylharmónikus társaság által Erkel Sándor karnagy vezényletével, mely alkalommal a szerzőt uagy ovátiókb IU részesítették D. moll symfoniájáuak II ik tétele allegro, III ik tétele adagio képezik a gyöngyét. Ez ideig Beliczay Gyulának 53 műve került ki sajtó alól, s még száintalau műve keziratbau fekszik. Második Symphoniája IV-ik tételét most fejezi be. A legközelebbi vadban már minden bizonynyal uyilváuosság elé kerül. Hauem mindazok daczára is, bogy szereplése az • •gész művelt világnak szól. magyar maridt ő testestől, elkestől. Blrmennyire ünnepelte is a méltányolni jobban udó külfö'd, haza vágyott mindig övéi közzé s itt is maradt. S jelenleg, miut a budapesti zeneakadémia zeneszerzéstaui tanára, hervadhatlau érdemet szerzett magának azálial is, hogy ő az első, ki 5 kötetes nagy művében 'egelső bocsátotta közre magyar uyelveu a „Zene elméletét." Ő csaknem az egyedüli az akadémián, ki előadásait kizárólag magyar nyelven tartja, sőt rossz néven veszi, ha tanítványai németül beszélnek vele. Érdemeit jutalmazandó Őfelsége aranyéremmel tüntette ki, úgyszintén V. György király is. íme ennek az embernek nagy elismerést kivívott műve kerül előadásra a legközelebbi hetekben Debreczenbeu. Aki igazi műélvezetben akar osztály részes lenni, ól teszi, ha meghallgatja. Prok Gyula. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál targyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Márczius ál. Sinka Gábor lopás büntette. Somlyai József és társa súlyos testi sértés büntette. Márczius 22. Mertán János -úlyos testi sértés büntette. Horváth Juliánná lopás büutette. Mihály József lupis büntette. Ács István lopás büntette. Soltész János hivatali hitalommali visszaélés és súlyos testi sértés vétsége. Márczius 28. Borsóbányai József sikkasztás büntette Konkoly József s társai ülyos testi sértés büntette. Gráf György liaiósagi kö/.eg elleni erőszak büntette és lopás veisege.Kotosz János gondatl mságból okozott sü yos testi sértés vétsége. Salamon János s társai súlyos testi sértés büntette. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1892. márczius 19 én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. I'uza 100 kiló 9 30 R >zs 100 A ipa (uj) 10) » /ab 100 » KnkoriczalOO » K. repeze 100 > Paszuly 100 . Szesz literenként 8.30 5.60 6.30 ö.OO 9 r>o 9 00 5.80 6 40 5 10 7.00 55 I'iaczi árak. Hursó Lencse Mund-liszt Zsemlye-liszt Iluza-liszt kiló lt»rnakenyér-liszt 7.00 56>A —.22 — .24 — .18 —.17 —.15 -.15 Burgonya Marna hús Borjú hús Sertés hús Juh hús Háj Disznó-zsír Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika Írós vaj Eczet S/ én a Szalmi (tak.) Bikl'a 1 Tölgyfa I 100 kiló 1 » 1 > 1 » 1 » 1 > 1 > 1 » 1 > l csomó 1 kiló 1 liter 1 • 100 kiló 100 » köbintr 2.80 -.70 -.60 -.52 -.45 —.68 —.56 —.26 —.05 — 36 _ 80 —.1" 151 — .9) 2.90 .'.70 Felelős szerkesztő: Kiadótulajdonos INCZÉDY LAJOS. : JÓBA ELEK.