Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-12-18 / 51. szám

Xlll. évfolyam. 51. szám. Nyíregyháza, 1892. deczember 18. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLÜS¥ARMEÖ¥E HIVATALOS L. APJA. A SZABOLCSVÁRiVfEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. \I••srjelenibc Uetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: 5postán vagy helyben házhoz hordvaévr

e 4 forint. fel evre 2 Negyed évre [ j A. községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak kél forint. A7, előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kíadö-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jlnó-ízky ház) intézendök. A taj) szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő ezime alatt kéretnek bekiildetni. Bérmeiitetlen levele< csat ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kivána'ra * az illető költségére űldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egvsier Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-térl közlemények dija soronkint 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapuuk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbit: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler '''ódájába

n Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveiez fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye főispánjától. 12S61. K. 1MI2. Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye közönsége folyó hó 30-án délelőtt 10 orakor Nyíregyházán a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyre, a tárgysorozat alábbi közlés' metlett.at. bizottsági tag urak meghivatnak. Nyíregyházán, lí=92. deczember 17. Kállay András, főispán. Tárgysorozat: I. A kisvárdai pallópénz szedési gyakorlat beszüntetésére vonatkozó tn. kir. belügyminiszteri leirat. -• Földmivelésügyi m. kir. miniszteri leirat egy méntelep osztálynak Nyíregyházán tervezett elhelyezése tárgyában s a jelentéstételre kötelezett küldöttség előterjesztése 3. A törvényhatósági ut hálózat jóváhagyására vonatkozó kereskedelemügyi m. kir. miniszteri leirat. -I. Az ebtartási szabályrendelet módosításának tervezetére vonatkozó m. kir. belügyminiszteri leirat. 5.. Kereskedelemügyi m. kir. miniszteri leirat a .Nyíregyházi gazd. és kereskedelmi hitelintézet" részvénytársaság kézi zálog kölcsön üzletének véleményezése s a szedendő dijak mennyiségének javaslatba hozatala iránt. ti. Az 1871). évi VI._ t. cz. I. szakasza alapján kilépő Somogyi Gyula, Lukács Ödön, Hrabovszky Guidó. gróf Vay Tibor és Kállay Leopold közigazgatási tagok helyeinek betöltése. 7. A sorozó bizottságok polgári elnökeinek megválasztása. 8. Az állandó választmány tagjainak megválasztása 9. A központi választmány újra alakítása. 10. Az igazoló választmány újraalakítása. II. Az állandó bíráló választmány tagjainak megválasztása. 12. Az egészségügyi bizottság tagjának megválasztása. 13. A statisztikai bizottság újra alakítása. 14. A kórházi választmány tagjainak megválasztása. 15. A jegyzői szigorló bizottság tagjainak megválasztása. 16. A községi jegyzők nyugdíj intézete választmányának újraalakítása. 17. A vármegyei árvaszéken szavazati joggal biró bizottsági tagok megválasztása. 18. A tisztviselői nyugdíj intézeti választmány megválasztása. 19. A lóavató bizottságok újraalakítása. 20 A lótenyésztési bizottság tagjainak megválasztása. 21. Küldöttségi jelentés, a közművelődési alap létesítése tárgyában. 22. Vármegyei árvaszék hivatalos jelentése, a Szilvágy János által indított per költségeinek gyámpéuztári tartalék alapból leendő kifizettetése iránt. 23. Vidovich László főszolgabíró kérvénye a járási székhely megváltoztatása iránt. 126£L K. Szabolcsvármegye alispánjától 1892. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 96524/VI—1 1. számú körrendeletének másolatát tudomásul vétel és a legszélesebb körben leendő közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1892. deczember 16. Miklós László, alispán. (Másolat.) 96.V24 VI—II. szám. Magyar királyi belügyminiszter. Körrendelet valamenyi törvényhatóságnak. Minthogy a rholerajárvány most már az ország egesz területén szűnőfélben van, ennélfogva a folyó évi oktober 30-án 1-547 1 7. és folyó évi november hó 19-en 91021. sz a kelt rendeletek azon határozmányái, melyeknek érteimében a rongyoknak szállítás végett való felvétele a magyar korona országainak egész területen eltiltatott, .•nyhithetők. Ehhez képest a kereskedelemügyi miniszter úr velem egyetértőleg a rongyforgalom tilalmanak enyhítése végeit az idézett rendeletek ide vonatkozo határoz .„anyaitól eltérőleg f. hó 3-án 82582. sz. a kelt rendedével a következőket rendeli: 1. Oly törvényhatóságok területéről, melyek a járvány egész ideje a att vészmente,ek maradtak, a rongyok az ország területén belül mmden korlátozás nélkül szabadon elszállíthatok. 2. Ferlőzve volt vagy még jelenleg is fertőzött törvényhatóságok vészmentes területeiről és községeiből a rongyok csupán közvetlenül az országban levő papírgyárakba ottani feldolgozás végett és pedig csak akkor szállítható , ha a rongyoknak a cholera tekintetében aggálytalan provenienciáját az illetékes községi egészségügyi hatóság írásban bizonyítja. 3. Fertőzve volt vagy jelenleg is fertőzött községekkel szemben a rongykiviteli tilalom továbbra is szigorúan érvényben marad. Ha ily községekben a cholera már tényleg megszűnt, a rongyszállitás engedélyezése iránt hozzám előterjesztés teendő, mely kérelem fölött esetről-esetre fogok határozni. Végül megjegyzem, hogy a jelen rendeletemben foglalt könnyebbitések csak a szorosan vett belföldi rongyl'orgaloinbarf nyerhetnek alkalmazást, mig Horvát-Szlavonországba, Ausztriába és a külföldre irányuló rongyküldeményeket ezentúl sem szabad szállítás végett feladni vagy felvenni, tekintet nélkül arra, vájjon azok fertőzött vagy vészmentes helyről származnák-e. Erről a tőrvényhatóságot miheztartás és az intézkedésnek széles körben, különösen a kereskedő világgal tudatása végett értesítem. Budapesten, 18')2. évi deczember hó 6-án. A miniszter helyett: Ssalavszky, államtitkár. 15 krajezáros ;iyugtlij-p5iizek. „Nihil novus sub hnm." Azt hittük, hogy az uj kor szellemi fensőbbsége, a XIX. század felvilágosultsága, a gőz és villany korszaka csük hoz valami olyat létre, melynek láttára megáll a nap bámulni, mint liajdai J >zsue idejeben a z»idók liarczi dicsőséget. Azt hittük — legalább jogunk volt hinni — hogy ama szép uapokban, midőn az iskolamesterek megverték a franczia hadsereget; mídőu a közfigyelem minálunk is az igazi szegény és igazán nemzet napszámosai felé fordult, s a népnevelés országának eljöveteleért kezdtünk imád kőzni: forduló pont állott be a tanitók siralmas helyzetében! Ami a kezdetet és főleg br Eötvös József minisztert illeti: nem is csalódtunk. De az idő haladt, vele nem hogy lépést nem tartott a tanítók helyzetének javítása, de az a kezdet kiinduló pontján tul alig jutott valamire. Egészen a nemzet sürgető követelése között történt, midőn a mostani vallás és közoktatásügyi miniszter az 1891. évi 43-ik t. czikket a törvényhozás asztalára letette. Hittünk és csalódtunk! Hittük, hogy a tanitók, a műveltség alapvető munkásainak a társadalommal szemben és általa is méltányolt j 'gos követelése anyagi helyzetét terhes munkálkodásának díjazását illetőleg: megérdemelt jutalomban részesittetik, hittük, hogy az állam, mely a vadászcsákók átalakítására, uj találmányú katonai bocskorok behozására milliókat tud áldozni, mely katonáinak, hivatalnokainak s gépezete minden faktorainak muukásságát urilag, sőt sokszor érdemén felül dijjazza; nekik a közöuség közvetlen megterhel tetése nélkül njugdijr

) tisztességet ad: hogy a szellem munkásait nem degradálja ezekkel szemben, hanem a tanitók számára is vesz fel költségvetésébe egy oly összeget, mely fárasztó munkájukat kellőleg jutalmazza, küzdelmes pályájok után elerőtenedve: megélhetést bí/.tosit. Hittünk és csalódtunk! Mert mindezek helyett az 1891. évi 43-ik törv. javaslat,amint az 23 év óta szokás, törvénynyé vált, s e szerint minden tanköteles 15 krt fizet tanítói nyugdíjba! „Parturiuut montes, nascitur ridicu'us mus." A régi római egykedvűen mondaná rá: „Nihil novus sub luna." A törvény uj ugyan, de a tanitók helyzete a régi, nem segített azon még a reformátusok zsinat'

1, sem! Ahogy eddig, ugy ezután is elmondhatjuk Quem dii odere, preceptorem feceref De nem fejtegetem tovább a kérdés ezeu oldalát, mert hisz, hogy mennyire szűkkeblű és méltánytalan az, azt hiszem, érzi mindenki, aki a jó iskolák és tanitók becsét ismeri. Van e kérdésnek egy másik oldala: a 15 krok behajtása; eiuHí nehézségeivel nekünk kell leszámolnunk. Azt mondja a nevezett tőrvény, hogy az a beiratkozás alkalmával beszedendő és az illetékes adóhivatalnál egy ősszegben fizetendő le, már az 1892/93-ik tanévre is. Hát ezt papirosra leirni igen könnyű, de érvényesíteni szerfelett nehéz, mert rendszeres beiratkozásokról, különösen falusi iskolákban, alig lehet <zó; néhány jobb módú, értelmesebb szülék gyermekei megkezdik ugyan szeptember elején az iskolázást, de a többiek a mezei muuka bevégeztéig, vetés végéig, november elejéig folytonosan szíllingóznak az iskolába, azt pedig, hogy az iskolaszék szeptember elejétől november elejéig napról-napra az iskolába üljön, várja az egyenként jövő beiratkozókat és szedje a 15 krokat: semmiféle hatalom nem követelheti. Szedhetne talán a tauitó. ugy is ő ir be minden gyermeket. Semmi sziu alatt! L;het bárki más, fia akad rá ember, de a tauitót nem lehet, nem szabad már a tauügyre gyakorolt befolyásnál fogva sem, kiszolgáltatni a nép esetleges durva bántalmazásának Tudjuk mindnyájan, hogy a sokueinű adóval erősen terhelt nép, mily odiosus gyűlölettel viseltetik minden adószedő iránt. Megegyezhető-e a tanitó társadalmi állásával, magasztos hivatásával, hogy ily gyűlölet és abból folyó bántalom központja legyen? Bizonyára nem! 15 krok igy semmi esetre sem foguak begyülni. Beszedhető azonban, ha az iskola szék kezébe veszi a névsort, beszegődik állami végrehajtónak, szedi házról-házra a 15 esetleg 3-szor 15 krokat, még • itt is, a hol rongy a ruházat, ínség a betevő falat! mert, — azt mondja a törvény — a hanyag iskolaszék 5—50 frtig terjedő pénzbirsággal büntettetik! Nem hiszem, hogy ilyesmi más jogállamban létezhetik! Ha pedig még igy sem szedhető be az egész összeg, folyamodjunk a törvény ama pontjához, mely megengedi, hogy az az iskolai büntetés pénzekből pótoltassék. Az a büntetés pénz, pedig a legtöbb helyen, kőztük minálunk is, oly ismeretlen, teljesen a községi biró jóakaratától függő valami, melyről igen sokan megkérdezhetik, enui kell-e azt, vagy pedig a panorámában mutogatják pénzért? * # * A törvény meg van, azon nem változtathatunk, czélja, melytől ugyan igen messze jár, igen szép érte én minden áldozatra kész volnék, de végrehajtásában ily sok akadályba ütköző törvényt, megsemmisíteni még ellenállással is hajlandó vagyok, hogy ez uem lehet — ne vesse szememre senki — én tudom legjobban, de hogy segítsünk is magunkon: czélravezetőnek tartom egyik beregmegyei újságnak a „Munkács"-nak az indítványát, mely igy hangzik: „Hogy a törvénynek is elég legyen téve,Qde a járulék is megoszoljon s igy az egyes ember vállát ue nyomja annyira; hogy megkevesbedvén, könynyebben elviselhető legyen, a magunk részéről azt ajánljuk, iuikép a vármegye összes községei, miutáu e teher a lakosokat s nem az iskolafentartó egylázakat, vagy az államot illeti, — kérelmezzék a id tak, a rongyok az ország . ' 1 Mai számunkhoz egy iv melléklet, a Karácsonyfa alkalmi lap és gr. Esterházy Cognac-gyár árjegyzéke van csatolva