Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-12-04 / 49. szám

N Y í R V I D É K." öt kiló lett a „fi/.ető." Azt meg mérgében elitta a lesközelebbi korcsmában. — Érdekes régiség. A napokban nagyon érdekes Arpádkon brouzgyertyat.utót küldtek Szabolcsmegyéból a nemzeti muzeumba. A gyertyatartó esetlenül mintázott s/.irént ábrázol, ügyetlen lábbakkal, madártörzszsel. A régiségen a cztzelirozás uagy gyakorlottságra vall s a XII ik század művészetét mutatja be. Nálunk az ily emlékek nagyou ritkák. Ezt a bir. az „Egyetértésiből vesszük át, s csak azt uem értjük, bogy az érdekes régiség beküldójéuek a közel jövőben megnyitandó „Szabolcs vármegyei muzeum" hogy nem jutott eszébe. — Az eldobott fejsze. Szabó Mihály berencsi 18 éves legétiy, meg testvére Ádám sok szidást, ütleget szenvedtek az édes apjuktól, aki nagyon házsártos, indulatos einber volt. Szeptember 16 án a paszuly földre küldte a fiukat az apjok. Á lám el is ment, Mihály azon ba i otthon maradt. Emiatt aztán rátámadt az apja, előbb szidalmazással, majd hatalmas pofozással. A tiu meuekült az apja elől s ez erre felkapta a fejszét, s utána hajította a fiinak. Ez azonban már kivül volt az utczáu, s a fejsze oda repült utáua. Kárt uem tett benue s Mihály, hogy a fejszét valaki el ne vigye a ház elől, átlökte a kerítésen. Igy esett meg a szeren csétienség. mert az átdobott fejsze ráesett édes apja fejére s ugy behasította azt, hogy az öreg rövid időn meghalt. Szabó Mihály, ezért állott a héten a helybeli kir. törvényszék előtt, ahol egy esztendei fogházbüutetésre Ítélték. Az ítéletben megnyugodott ő is, meg a kir. ügyész is. — Korcsolya pálya megnyitás. A helybeli korcso lyázó egyesület j;gpályáját ma délutáu 2 órakor ürme pélyesen nyitja meg zeneszó mellett. A zenét az orosi népzenekar fogja szolgáltatni. Évadjegyek Tarczali Dezső köuyvkeretkedőuél válthatók, napi jegyek a jégpályán a pénztárnál. — A helybeli takarékpénztár igazgatósága az intézethez segédpénztárosul Török László urat. választotta meg. Ez uj állás szervezésére a nyíregyházai ipar- ós kereskedelmi banknak a takarékpénztárba való beolvadása folytáu volt szükség. — A szülői gondatlanság áldozata lett az orosi határban levő harangodi pusztán Szőlősi Imre 4 éves kis fiu, ki a mult hó 27-éu összeégett s iszonyú kínok között meghalt. Az ügy a kir. ügyészséghez feljelentetett. — Flegmatikus czívisek laknak Debreczenbeu egy érdekes példányt ezek közül a következőkben mu tatunk be: Radeczky József kereskedőnél a bolti áru asztalon vásárlás közben ott feledett egy czívis 3300 forintot. A kereskedő a mint meglátta a pénzt, utáua szaladt a czívisnek, hogy átadja, ez azonban egy csöppet sem örült meg neki, hanem valódi debreczeni flegmával azt mondta: „Mit szalad utánam, majd megtaláltam volna!" — Lapunk nyilt-teréhen közölt zománcz festészet czimü közleméuyre felhívjuk olvasóink figyelmét. — Az uj iparstatisztika, Az 1890. végén megejtett népszámlálás adatai alapjau az iparstatisztika mai ada tait összeállította a statisztikai hivatal. A feldolgozásnál külön kategóriák szerint vannak csoportosítva az önálló tk, tisztviselők és üzletvezetők, gyári mérnökök és vegyészek, 16 éven aluli és felüli munkások, napszámosok, szolgák. A statisztikába fel van véve a vátidoripar és a házalás is. A részletezésnél az iparban 300, a kereskedelemnél 9 alcsoport fordul elő. Az anyaországban iparral és kereskedéssel foglalkozik öszszesen 939 ezer férfi, 159.000 nő. összesen 1.100,000. Az utóbbi nép izámlálásuál 1000 emberre 66 a mostauiaál 72 iparos esik. Bányászattal foglalkozik 47.000, iparral 825.000, kereskedelemmel 161.000 ember, a közlekedési forgalomban 58.000, a hitelintézeteknél 6800 ember van. Budapesten 150 000 iparos van, vagyis a lakosság 30% a (tiz év előtt csak 80 000 ember, vagyis 22% volt). A muukauélküliek száma átlag 7. Budapesten 11% A magyar nyelvet nem érti 18%. A legtöbb munkást foglalkoztatják hazáukbau a következő gyárak: Ganz féle wtgongyár 2025, ó budai Annak a kis szőkének teljesen igaza volt. Néma halló-zás is van a világon, s ezt akkor praktizáljuk, midőn az élet tavaszában szivünk ébredezni kezd, s lelkünk ábráudokbin tévelyeg. A néma halló mindegyikén megértjük a hozzáuk intézett kérdést, s mindenikre érthető választ adunk staute pede. A néma halló-zás nemei, a hogy azokat ujjamra szedegettem, a következők leunéuek : kenyér gólyócskák, szem beszéd, kézszorítás, ölelés, csók. Mindegyike ugyan egy telepből indul ki, s két rokon lélek között az első keres, kutat; a második bátorít, a harmadik reményre jogosít, a negyedik boldogít, az ötödik üdvözít. A nagy Edissonnak valamenyi találmánya eltörpül ezek mellett. Igaz! hogy almásaiban bámuljuk a fürkésző emberi elme nagyságát, kalapot is emelüuk azok előtt, ámde még is hidegen hagynak: ellenbín amazok áital felpezsdül ereinkban a ver, feldobog szivünk, s elvezetnek a földi paradicsomba. Avagy hát igy van-e?! No! de nem folytatom tovább csevegésemet, mert hiszen vem is az volt az én czélom, hogy folsoroljam a kedves olvaaó előtt, hányféle hallón nyilvánulhat két vagy több egyén között az eszme, az érző sziv meleg nége a lélek gondolkozása; én ciak azt akartam babizo nyitani, hogy egy egyén fél, két egyén egy kész telefon, s hogy egy társazág már valóságos telefon hálózat. Sikerült-e ezt nekem elérni, olvasóim Ítéletére b'

ZO

mVégül csak azt jegyzem még, hogy a sokféle halló közzül egyedül az gyűlöletes előttem, mely a kávés csészék mellett üti fel sátorát. Ennek telepe mérges alkatrészekből áll, hangj i (pletvkaj gyilkoló, szivet, lelket üldöző, egyetértést, baráthágót megöó, minden szépet, nemest, lábbil tipró földi rossz. Mindig irtóztam tőle. Ualánlfy Lajos. hajógyár 1814, állatni gépgyár, 1585, a zólyombrezinai vasmüvek 1425, temesvári dohánygyár 1411, diósgyőri gyár 1354, kassai dohánygyár 1260, resiczai vasgyár 1231, államvasuti főműhely 1102, salgótarjáni gyár 1080 munkást. Házaló vau 1 1.500 férfi, 1800 nő — Magas elismerés. Hogy a magyar ipar naprólnapra több teret hódit ós ifjú kora daczára már a világiparnak is tekintélyes tényezőjévé küzdötte fel magát, örömmel konstatálja minden hazafi. Különösen felemiitésre méltó azoubau gróf Esterházy Géza angyalföldi cognacgyárának törekvése, melyet Esterházy Gjza gróf hoz intézett elismerő levelében maga Bismarck herczeg is méltatott. A levél szó szerint a következő: Tisztelt Gróf A coguacot, melyet szives volt Kissiugenbe utánam küldeni, megkaptam és megizlelvéu, tényleg oly kitűnőnek találtam, hogy azt tökéletesnek mondhatom. Fogadja Méltóságod a szives utáuküldésért, valamint lekötelező soraiért tiszteletteljes kö <zönetemet. Varziu 1892, aug. 30. V Bismark." Tehát még Bismarck herczeg is kénytelen elismerni a magyar ipar életrevalóságát — a ini a német és magyar ipar viszonyát tekiutve kétségtelenül nagy elismerés. = Felhívjuk olvasóink figyolmét hirdetési rovatunkban található Vinador spanyol bornagykereskedő hirdetésére Bécs I. am Hof 5 Ezen czég által direct importalt külföldi borok és franczia cognacok kitűnősége, valódisága világhírnek örvend. A Pallas Nagy Lexikona. A görög földöu odalenn kiásnak régi idők emlékeiből egy egy ködarabot, ősidők szobrainak apró cseprő töredékei!. Egy kéz, egy láb, kardarab, csonka fej. S nemcsak a szakértő, a régiségeket búvárló tudó;, de az egyszerű ember is csak kezébe veszi mult idők emlékeinek eme romját, és szempillantásra látja, vajon kontármunka hulladéka, avagy hatalmas inestermű maradéka került-e kezébe. Praxitilés Eros-áuak torzóját senki ember fia nem téveszti össze avatatlan kezek durva farag ványaival. Igy vagyunk rai most is, mikor egy hatalmas, nagy munka első töredéke kerül a kezünkbe. Tizenhat tenyérnyi vastag kötetre tervezett mű íelc első füzete az a miről szólaui akarunk Körülbelül 16,000 sürüu telenyomtatott oldalból 64 az, a init már is látunk. De valamint a Praxitilés torzójából, Homéros Iliászának kezdő soraiból rögtön látható, hogy nem koutár férczelméuy, hanem hatalmas mestermunka a tartozéka, ugy mi is konstatálhatjuk ennek a 64 oldalnak a révén, hogy kiváló alkotás az, a minek nyomában kell járnia. A Pallas Nagy Lexikoua 222 munkatársának uévsora már egymagában is teljes kezesség erre nézve. Aki csak a magyar tudós vagy irói világban kiváló, elsőrangú helyet foglal el, — nem hiányzik ebből a névsorból. S hogy tudósviláguuk teljes odaadással és képességeinek, tudásának és tapasztalatainak minden irányban való érvényesítésével dolgozott ezen a nagy művön, mutatja már az első füzetben is az a körülmény, hogy minden érdemleges czikk névaláírással jelent meg. Nevével, múltjával, reputációjával kezeskedik tudós-és író-világunk, hogy miudaz, a mi a Pallas Nagy Lexikoná-ban megjelenik, teljes foglalatja az ez idő szerint való összes modern tudásnak. S csak egy pillantás ez első füzetbe, mely A-tól Achorion ig terjed, máris mutatja ennek a Magyarorszá gon elsőbben meghouositott rendszernek kiváló értékét és fontosságát. Ott van például mindjárt a füzet legelején Aachen porosz város leírása. S ime megtaláljuk a czikkben nemcsak a város históriáját, nevezetességeinek rövid, de pontos leírását, de hű képét annak is a mi ebben a porosz városban Magyarországgal összefügg. Leirja^'.hiveu az aacheni templom magyar kápolnáját, leírásban és rajzbin bemutatja az ott őrzött magyar régiségeket, s megemlékezik arról is, hogy ezek a régiségek annak idején a budapesti ötvösműkiállitáson is megfordultak. Ott találjuk ugyancsak az első füzetben AbaujTornamegye czikket, a megye térképével. Eredeti felvétel nyomán készült, gyönyörűen kidolgozott, kiválóan pontos térkép ez, s ugyauilyent közöl a Nagy Lexikon előrajzt szerint minden egyes vármegyéről, s ezenfelül még külön térképen mutatja be az ország nagyobb, nevezetesebb városait is. De kiváló érdekű a megye leírása is, minőhöz hasonló hű és pontos monográfia lexikális munkában még ez ideig nem jelent meg Leírja a megye topográfiáját, ismerteti főbb termékeit, a legújabb statisztikai adatok felsorolásával, ismerteti a megye lakosságát, az ipart, kereskedelmet, a szellemi műveltséget, a közigazgatást, s részletesen, egészen napjainkig terjedően megírja a megye törénetét. Megyéink és városaink ilyeu teljes, hű, érdekes és tanulságos leírása már magában is megbecsülhetetlen értékű rauuka, s ezeket — bárhogy keresnők is, — nem találjuk meg sehol, eddig megjelent encziklopedikus munkában. Ugyancsak az első füzet például leírja az Abiszsziniai czikkben Lipót belga király megbízottjának Haneuse kapitányuak habesi expsdiczióját, pedig mindenki, a ki a nipi eseményekkel foglalkozik, tudja, hogy közvetlen napjainkban történt mindez, olyannyira közel, hogy még eddigelé semmilyen lexikális munkában megemlítve nincsen. DJ nem folytatjuk ezeket a szemelvényeket, mert ily módon végig kellene mennünk az összes czikkeken A betűtől Acherionig. Még csak annyit emiitünk meg, hogy e kiváló munka külsőben is méltó diszszel jelenik meg a magyar közönség előtt. Teljesen famentes, tehát soha meg nem sárguló, hófehér pipiron nyomódott, olyan szép metszésű betűkkel, miknek az olvasása valósággal üdülés az olvasásban kifáradt szemre. Az illusztrációk, fametszetü és szines mümellékletek, valamint a térképek pedig nemcsak megállják a versenyt bármely eddig megjelent elsőrangú külföldi munkával, hanem megbecsül hetetlen érdemük a soha szem elül uem tévesztett szempont: a hazainak, a magyar kultiválása. Nem mellőzi a munka a kiválót, bárha az messze essék is tőlünk, de nem mellőzi a hazafit setn, a mit pedig eddigelé a külföldi lexikális munkák vagy roszindulatból vagy érdeklődéshiányból rendszerint mellőztek, a hazafi ik pedig azért, mert visszarettentek, a nagy, esetleg meg sem térülő anyagi áldozatoktól A magyar közönségen áll most megmutatni, hogy az érdemeset, a kiválót mindig felkarolja, s tartózkodó csak akkor volt, ha jogos kívánalmainak teljesítését nem várhatta. A Pallas Nagy Lexikona pedig meggyőződésünk szerint uem hiába áldozott százezreket, mert nem lesz intelligens magyar család, a hol ez a kiváló, igazi szükséget pótoló és minden tekintetben nagyérdemű munka bíáuyozni fog. Még megemlítjük, hogy a Pallas Nagy Lexikoua ára füzetenkiut 30 kr. = 60 fillér, kö* tetenkint pedig diszes kötésben 6 frt = 12 korona. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Deczember 5-én. Erclei Jánosné és társa közokirat hamisítás büntette. Zombori Istváné és társai lopás büntette. Jenei Andrásné és társa rablás büntette és becsületsértés vétsége. Enczi Borbála emberölés vétsége. Deczember 6-án. Deutsch Ábrahám sulyes testi sértés büntette. Kovács Andrásné emberölés vétsége. Nagy János és társa súlyos testi sértés büntette. Erdélyi István lopás büntette. Kinyik István és társai lopás és orgazdaság büntette. Deczember 7-én. Barcs Béla és társai lopás büntette. Florek József és társai lopás büntette. Ciiztnadia Dániel és társai lopás büntette. Búza András lopás büntette. A közönség köréből*) Tekintetes Szerkesztő Úr! Nem tudom volt-e már szemtanuja annak a jelenetnek, a midőn 11 órakor ós fél négy órakor a gyermekiek a központi iskolából kijönnek? Egyszere 800 gyermek lepi el a templom előtti tért. Csakhogy e téren az átmenés sokszor veszélylyel jár a gyermekek részére. Ugyanis a talyigás és fiákeres uraknak kedvük tartja épen e téten át vágtatva hajtani. Megérdemelné e 800 főből álló gyermeksereg, ha az illetékes hatóság rendeletben adná ki, hogy az egyes iskolák előtti téren és általában a főbb utakon a gyors hajtás tilos. Hogy pedig e rendeletet át ne hágják, jó volua 11 órakor és fél 4-kor a szolgálatot tevő rendőrnek a központi iskola előtt megállaui. Felhívjuk erre az illetékes hatóság figyelmét. Egy szemtana. *) E rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjtalanul köilttak a beküldő felelőssége mellett. Csarnok. Vilma. — Bssaélyke. — Irta: F. Boriska. (Vége,) Már egy éve mult Jenő és Vilma esküvőjének. Helyzetük ez idő alatt annyira megjavult, hogy házukat elsőnek tekinthették a péhzariszwkraták körében. Jeuő uem érezte terhét a vjszonynak, mely nejéhez fűzte. Világfi volt, keresett magának szórakozást, mit oly könyuyü a főváros zajos világában megtalálni. A legfényesebb szalónok kedvelt alakja volt. A házasságról szóló suttogást uem tartották valónak. E suttogás még érdekesebbé tette a szép, szellemes ifjút, ki a czélzatos megjegyzésekre csak mosolygott. Most is csak annyiszor jelent meg Vilma páholyában, miut előbb s csak oly keveset időzött ott, mint egyébb hölgy ismerőse körében. Udvarolt, mulatott kedve szerint, nem volt sehki, hogy számon kérje: hol s miut tölti el idejét? Átyjinak, ki ugy is gyakran vádolta magát, csak örömére vált, ha vidám hangulatban látta. Vilma? Ah ő uem;gondolt arra, hogy több joga volua figyelemre és gyöngédségre. Boldog volt, ha Jenő néhány perezre meglátogatta otthonában vagy páholyában. Hogy jutott volna eszébe szemrehányást tenui, a miért 2—3 hétig sem látogatta meg; rá sem gondolt a neheztelésre, Egyik nap épen reggelinél ültek. Jenő szórakozottan lapozott az újságok közt. Egyszerre elsápadt az arcza, s összegyűrte a lapot, s ideges gyorsasággal elhagyta az ebédlőt. Kövesnek e csekély körülmény kikerülte figyelmét', mig Vilma fórja minden mozdulatát látva, alig várta, hogy egyedül maradjon. Aztáu az összegyűrt lapot kisimítva, keresni kezdte az izgató hírt, végre mégis meg találálta. A „gyászrovat"-ban ott állt: „Mint lapunkat értesitik, Alsó-Kolon a közszeretet és tiszteletben álló, a fővárosban is széles körben ismert főúr, Kollay György báró , hosszas szenvedés után 56ik évben jobb létre szenderült. Hült tetemét nagy részvet mellett f. hó 8-án d e. 10 és fél órakor helyezték örök nyugalomra. Fiatal özvegye — mint hiriik — a fővárosba költözik." — Ah, tehát Aliz megérkezik, ez zavarta meg Jenőt. Istenem, még most is szereti, susogta s ajkán fájdalmas vonaglás futott végig. Szereti örökké, miudig, mig én ... de mi is jutott eszembe. Hadd szeresse, legyen az övé . . . Majd két hó mult el azóta, s Vilma nem láthatta Jenőt. Ez kerülte az alkalmat, mely összehozza uejével Komor, zárkózott lett, nem járt többé sehova. Egyszer meglátogatta Alizt, ki gúnyosan utasitá „bájos, kecses' nejéhez. Ah mint meggyülölte akkor azt a szerencsétlen gyermeket, ki örökre elválasztja Aliztól. Egyik nap barátai megláttogatták s beszélgetés közt áttértek Kollaynéra. — Na, ugyan sietett vigasztalni magát, alig negyed éve, hogy özvegy, már is elfogadja az agg X. ez-