Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-20 / 47. szám

,,rN v i it v 1 U ÉJ |

4... A városi korcsmaépilletek bérbeadása a következő ereduieuyuyel történt meg: a „Czédula-ház* korcsma kiadatott 1100 fiiért K'ein Márkusnak, azzal a föltétellel, hogy ha a ló- ós marhavásár előbbi helyére visszahelyeztetik, az évi bér 610 frt lesz. Rottmauu Jakab a „Buudi" korcsmát 1200 frtért kapta meg ;ha visszahelyezik a marhavásárt, 1000 frtot fog fizetni; a Szarvas korcsmát Lefkovics Mátyás 800 frtért, az Ujteleki korcs mát Breszka József 91 frtért, a nagycserkeszit Poko raczki István 200 frtért, a Sas korcsmái Goldman Simuel 706 frtért kapta meg. A Morgó korcsmára nézve a polgármestert megbízta a ki pviselet, hogy azt vagy szabad kézból vagy árverés utján adja bérbe. A „Huszár," „Zsandár* és vasúti vendéglőkre uj árverés fog megtartatni. — A kölcsönös segélyezés eszméje mind jobban tért hódit megyéukbeu. Uj-fehértóról azt az örveudetes hirt kapjuk hogy az életrevaló eszme ott is gyökeret kezd verői. Egy a társadalom mindeu osztályából alakult bizottság vette kezébe az ügyet. Fáradozásának meg lett az a sikere, hogy eddigelé körülbelől 2000 hetenkénti 10 krajczáros betét jegy ztetett. Az alakuló közgyűlés e hó 13-án tartatott meg. E gyűlésen az „uj fehértói kölcsönös segélyző egyesület mint szövetkezet' megálla pitotta alapszabályait és megválasztotta fuukczionárusait Az intézet ólén mint elnök Szoboszlay Imre áll. Igazga tök; Bodó Gyula ügyvéd és ifj. Katz Siiuuel. Pénztár nok: Nánássy Istváu. Könyvelő: Goldsteiu Samu. Az igazgató.-ág tagjai: Aranyos József. Dancs Imre, Füle Károly, ifj. Goldsteiu Ignátz, Goldsteiu Mózes, Grűuberger Mózes, Goldinanu Jakab. Kádár Béla, Kálmán Dezső, Katz Lázár, Klein Mihály, Kupfersteiu Jakab, Makláry István, Mosolygó József, Dr. Nagy Ferencz, Ordeli Gábor, B. Papp György, Salkovits Lajos, Szecsődy József, Szoboszlay József, Szunyoghy Miklós, Kálmánczhelyi Rudolf, Kálmánczhelyi János. A felügyelő bizottság ifj Szuuyoghy Bertalau, Nagy Kálmán és Gira Mirton ta gokból áll. Az igazgatóság és a tisztviselők az első év ben díjtalanul végzik a teeudőket. A kedvező auspiciu mok mellett létrejött intézmény szép jövőnek néz elébe — A felső-tlszavidéki gazdasági egyesület köréből. A felső tiszavidéki gazdasági egyesület választmánya e bó 9 én|tartott ülésében elfogadta Pscherer József urnák azon indítványát, hogy az 1893-ik évi péuztári felesleg első sorban egy közös csikónevelő telep letositésére, illetve egy nagyobb, csikólegelőnek való terület huzamosabb időre való bérbe vételére forditassék. Tisztelettel felhivotn tehát mindazon földtulajdonosokat, kik e czélnak meg felelő nagyobb területtel rendelkeznek és azt az egye sületnek legalább 12 évre bérbe adni hajlandók, hogy ezt az egyesületi titkárnál még ez év végéig bejeleuteni szíveskedjenek. Elhatározta továbbá a választmány, mi szeriut az ingyeues gyümölcsfa kiosztását tagjai között újra felveszi programmjába és hogy e czélra 200 frtot fordit: a régi módtól annyiban kiván eltérni, a meny nyiben a fanemek meghatározását uem a titkárra, de azou tag urakra bizza, kik ez intézményben részesülni óhajtanak és e végett ebbeli kívánságaikat legkésőbb f. é. deczember 1-éig az egyesületi titkárnál bejelentik. A fák a jelentkezők között egyenlően osztatnak szét akként, hogy az illető fák értéke és ára, nem pedig száma fog zsinórmértékül szolgálni. A megyei állat tenyésztési alap létesítésénél elérni kivánt czélt, a marha tenyésztés emelése, melyhez az érdekek gazdaközönség illetőleg a községek indolentiája folytán, fájdalom, eddig alig közeledtünk, nem kívánja azért a választmáuy szem elől téveszteni és felszólítja azért az illető köröket újra e helyen is, hogy netaláni bika szükségletük fedezése végett az egyesülethez forduljanak és anuak közvetítését vegyék igénybe, szinte megfoghatatlan, hogy a gazda közönség ignorálja az egyesület által tett ajánlat előnyeit. Az 1891 ik évben tett tapasztalatok utáu az egyesület ingyen bikákat, netaláni megrendeléseknek fedezésére előre bevásárolui nem fog, de nyilván tartja a tenyész tők által nála eladás végett bejelentett és egy az egye sülét kebeléből kiküldött bizottság által megvizsgált és megfelelőnek talált apa állatokat, a jelentkező községet pedig egyenesen a tenyésztőhöz utasítja, a megkötött üzlet után a bikát e tenyészalapból kifizetve és a községnek átadva, mely viszont köteles a vételárt csak 2 óv alatt 9 egyenlő részletben kamat nélkül vissza fizetni. Tehát igen figyelemre méltó ajánlat. A választmány meg bízásából: Louis Feflor, e. titkár. — A vármegyeház-tér rendezéséhez hozzá fogott már a város. A régi nagyvendéglő helyén összehordott nagy földmennyiséggel nivellirozzák a területet, ugy, hogy semmi akadálya sem lesz a tavaszra, miszerint ez igen szép tér befásitassék. — A minta-kert bérbeadása, mint azt olvasóink tudják, bár kétszer tartottak már rá árverést, nem sike rUlt. A képviselet most ujabb változtatásokat és könnyítéseket tett a bérleti feltételeken s remélvén igy az eredményt, megbízta a tanácsot, hogy hirdessen és tartson újra árverést a minta-kert 12 esztendőre való bérbevevésére. — Tea estély. A nyíregyházi jótékony nőegylet elnöksége a t. cz. közönség szives figyelmét felhívja a f. év deczember hó 3-án az ág. ev. főgymnásium torna csarnok helyiségeiben megtartandó első tea-estélyre, melyre külön meghívók az eddigi gyakorlathoz hiven csak vidékiek részére küldendők szét. — A szabolcsvármegyei agarász-egyesület f. hó 12. és 13-ik napján tartotta meg ugy az évenként reu dezni szokott versenyzést, valamint a széles körben jó hírnévnek örvendő agarász bált is. 11-én este az Európa étterraébeu kedélyes vacsora után Zoltán János elnöklete alatt folyt le az évi rendes közgyűlés, a melyen a társulat ügybuzgó elnöke Gencsy Béla terjesztette elő jelentését. Itt megállapították a másnapi verseny sorreudjét sorshúzás utján: a jelentkezett 14 agár 7 párra osztatván fel. A versenyre jelentkeztek: Vladár Emil 3 agárral, Geocsy Bertalan, Gencsy Samu, Szalánczy Bertalau, Ilosvay Alidár, Fráter Sindor, gróf Bombelles, Benedek századosok, Návay Sándor, Pilisy Géza és Gencsy Elemér egy-egy agárral. A verseny a nagykállói tarlókou folyt le, .a hol egész megyénk előkelőségét láttuk egybegyűlve. A már említett agár tulajdonosokon kivül ott láttuk : Kállay Andrást, Érben alezredest. Liptay Béla, Szunyoghy litván, Molnár Gyula, Sí*lánc«y Ferencz, Petrovay János és számos másokat Felette érdekes volt nézni a kivonult kocsitábort, melynek határai között a hölgyközönség lelkes vendégszeretettel fogadta a fáradt lovasokat. Lehe tetleu leuue elsorolni a szebbnél szebb paripákat, melyek a tarlókra kivonultuk. A számos uégyes között „leghatásosabban* festett Szunyoghy Istváu négy feltüuő feketéje impozáns megjelenésével, valamint a Pilisy Géza kis fakói is sokaknak a figyelmét vonták magukra. A hátas lovak között legmagasabb klassisuuuk feltétlenül a Liptay Béla félvéreit kell minősítenünk, a melyhez inéltáu csatlakozik a Szunyoghy István fekete méuje és sokak által megszavazott kis derczig sárgáji. Ilosvay Ala dár, Vladár Etnil, Dessewft'y Béla paripái is megérdemel tők a tetszést, felesleges persze meg is említenem, hogv a 14. huszárezred tisztikara régi jó hírnevéhez híven itt is" felette sctineidigul vonult ki, u^y a más, mint a lovak tekintetében is. Lázár kapitány űr az egész tiszti equitációval kivonult a tarlóra: s a sok kék mentés fiatal tiszt megjelenése igeu kellemes látványt tüntetőd fel. A verseny végleges eredménye csak is vasárnap dél előtt tölt el, a mikor is érdekfeszítő fiuisk után Gencsy Bertalan .Kisasszony" cz. agara vitte el az első nyu ra kitűzött ezüst bilikomot; a másodikat padig Návay Sándor „Lisztesse". Szombaton este kedélyes vacsorára gyűli egybe az agarászó társaság, a melynek végeztével Beuczy Gyula rápenditette a talpilá valót és húzta sza kadatlan kitartással egész reggeli 5 óráig Jeleu voltak ; Asszonyok: Elek Lászlóné, Elek Djzsőué, Fráter Sán dorné, Gencsy Bertalané, Gencsy Sárauelné, Garzon Ödönné, Ilosvay Aladárué, Jármy Ödönné, Jármy Már touné, Jármy Gyuláué, Jósa Andrásné, Kállay Andrásué, Kállay O.tóué, Liptay Béláné, Meczner Béláné, Petrovay Jánosné, Pillisi Gézáué, Szuuyoghy Istvánné, Szaláuczy Ferenczné, Szögyényi Emiiné, Zoltán Ödönné. Leányok: DessewtTy Jolán Elek Ilona, Anna és Irén, Elek Pálma, Fráter Anna és Zsófi Galgóczy Irén, Gerzon Audrienue, Horváth Ilona báróné, Jármy Pauua és Férni, Jármy Tóni és Paula, Jósa Mártha és Vilma, Kállay Olga, Kállay Sarolta, Meczner Anna, Molnár Mariska, Okoli csányi Anna (Honiból) Okolicsányí Anna és Margit, Szunyoghy Gábriella, Szögyényi Ida, Vértessy Sarolta Vidovich Georgiu, Zoltán Eveliue. — Gyászrovat. Borbély Sándot kir. törvényszéki bíró urat mély és fájdalmas csapás érte: felesége, szül. Marsalkó Aranka e hó 13 dikán meghalt. Az élete virá gában s igazán boldog házas életének egészen elején — két apró kis árVát hátrahagyva — elköltözött, szerető feleség haláláról a következő gyászjelentést kaptuk: .Borbély Sándor s korán árvaságra jutott gyermekei : Sándor és Aranka, Marsalkó Károly s neje szül Görgay Iloua, Borbély Gáspár és neje szül. Krasznay Erzsébet. Marsalkó Ilona férj Jóna Lászlóné, Marsalkó Ödöu és Borbély Endre, fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen és gyöngéd feleségnek, legjobb édesanyának, szerető leánynak és menynek, forrón sze retett testvérnek ós sógornőnek Borbély Sándorné szül. Marsalkó Arankának rövid élte 23-ik, boldog házassága 4 ik évében, mai napon esteli 7 órakor történt gyászos elhunytát. Kihűlt tetemei az ev. ref. egyház szertartása mellett folyó hó 15-éu délutáu 3 órakor fognak az örök nyugalomnak átadatni. Nyiregyháza, 1892. november 13 A'uvása csendes, emléke áldott legyen!" — A nyíregyházi iparos-ifjúsági önképzö-egyiet saját pénztára javára uovember hó 26 áu és deczember 26-án egyleti helyiségében családias jellegű zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij; személyenként 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyűg táztatnak. Kezdete este 8 órakor. — A budi rablógyilkosság fölmentett vádlottai: Sóvágó János, Csürki Molnár István és Taskó Audrás mindannyian fogva vaunak. Sóvágó Jáuos, ez a félszemű szörnyen gonosz ábrázatú ember lopásért 3 esztendei börtönre elitélve itt ül a nyíregyházai kir. törvényszék fogházában. Ugyanitt busul, vigasztalan magánybau, a nyalka Taskó Audrás, aki — mint már megírtuk — megsrétezve került ki egy lopásból s most vizsgálati fogságban van. Ilyen minőségben lakója a debreczeni fog háznak Cs. Molnár István is, vádoltatván rablásban való részességgel. — Furcsa háború. A világtörténelemből tudjuk, hogy volt 30 éves, 17 éves stb háború, olvastuk és hallottuk, hogy némely háborúban a támadó, a másikban a védekező fél lett győztessé, de arra még alig volt eset, hogy a támadó önmagát verte volna le, a nélkül, hogy a megtámadottnak csak védekezni kellett volna. — Elkeseredvén az Esterházy féle angyalföldi cognacgyár országszerte elért uagy sikerein akadt egy második Don Quixotte — igaz ugyan, hogy leeresztett sisakrostélylyal, de a sorok közt olvasni tudók mégis csak felismerték a hamist — a ki nagy haraggal nekiment az emiitett gyárnak, mint dicső elődje a szélmalomnak, — hanem aztán csak ügy hanyat is esett. Miuthogy pedig űgy értesülünk, hogy azóta a közönség még jobbau fo gyasztja az Esterházy cognacot a közönség elvégre még is csak legjobban tudja mit vesz, idézzük a támadónak azt a híres mondást: .Még egy ily győzelem ós veszve vagyok". — Almanach. Az Egyetemes Regénytár jól ismert Almanach-ja az óvforgásnak pontoságával jelent mégis inét a maga csinos, kedveitető külsejével ós sokat Ígérő tartalmával. Oly megszokott jeleusóge már ez az Almanach az irodalmi piaczuak, hogy megjelenése semmi különös feltűnést sem kelt — és ez a legnagyobb bók, a mit reá mondani lehet. Nem feltűnést keltő szokatlan, vagy ritka vendég, hanem szívesen látott és várt kedves ismerős köszön: be vele a házba, a ki tovább fűzi a kellemes társalgást ott, a hol a legutóbbi alkalommal elhagyta s ujabb élvezetes órákat igér ós szerez azoknak, a kik vele érintkeznek. Az idei Almanach sziu tén Mikszáth Kálmán szerkeszétésébeu és eltnésségtől duzzadó előszavával jelent meg. Nem kevesebb mint — a szerkesztőn kivül — tizenöt magyar Író elbeszélése van beune, megannyi eredeti, üde fris termése az i lei munkásságnak. Mint a korábbi években, ezúttal is régi és uj nevek együttesen lépnek itt az olvasó közönség elé. Jókai Mór, Beniczkyiíé-Bajza L-rnke, Tóth Béla, Vaduay Károly sorakoznak egymás után, majd Szalóczy Bertalan Lipcsey Ádám, Kozma Andor mutatják be magokat az Almanach közönségének, a vidám Rlkosi Viktor meliett, a mély elméjű, merengő Justh Zsigmond, a sokat ós uióltáu dicsért Ilerczeg Ferencz mellett, a szerény, de magvas tehetségű Sebők Zsigmond kerül sorra, Köztük a finom tollú Gyarmathy Zsigáuéval, s végül Mikszáth Kálmán és Bródy Sándor — oly diszes sorozata az Íróknak ós oly magas színvonala az alkotásoknak, a minőt csakis az Almanach kötetei mulatnak fel széles ez országban. A változatosság a tárgyakban, a külünféleség a stílusokban oly sajátságos ós vonzó karaktert ad e kötetnek, a milyennel alig dicsekedhetik a könyvpiacinak bármely másik jelensége. Az egyes elbeszélések tartalmát vázolni annyi lenne, mint élvenni az Almauach kiváló érdekességének egy részét — dicsérni pjdig ezt a nagy sor írót igy együttesen teljesen fölösleges volna. Megfelelnek ők magokért, pótolják, kiegészítik egymást, s az, a mit együtt nyújtanak, a legszebb, legtökéletesebb ajándék az olvasóközönségnek, mely eddigelé is hálás elismeréssel fogadta szellemük nyilváuulásait. Az 1893-ik évi Almanach ép oly diadalmasan fogja megjárni évi pályafutását, miut előzői, és színtoly maradandó becsű darabja lesz a családi könyvtáraknak, mint amazok. Az Almanachot megnyitó uaptári részhez ezúttal rövid ós velős ismertetése is tsatlakozik az új pénznek, mely e jövő évben forgalomba jő. A diszes kötet ára 1 frt. — Beniczkyné-Bajza Lenke válogatott regényei. Magyarország írói közt, még Jókait és Mikszáthot sem véve ki, a legolvasottabbak egyike kétségtelenül Beniczkynó-Bajza Lenke. Az a bámulatos termékenység, melylyel a nagytehetségű írónő évek óta laukadatUnul bocsájtja közre talentumának alkotásait, folyvást uagyobb tért hódított az olvasóközöuség legszélesebb köreiben, s egószeu természetesnek látszik, hogy a jeles iróuő muukái most már nemcsak egyenkint, hanem gyűjteményes kiadásbau is megjelennek. Kevesen vaunak, a kik a moderu társadalmi életet ügy ismernék, miut Beniczkyné B ijza Lenke, s még kevesebben, a kik oly üde közvetlenséggel tudnának róla képet festeui, uem egyet, uem kettőt, hanem egész sereget. Ez uj vállalat tebát, melyet a Singer és Wolfner kiadóczég „Beniczkyné-Bajza Lenke váloga tott regényei" czim alatt megindít, biztos sikerre számithat. Mindjárt az első regény („Nyoma veszet"), melylyel a gyűjtemény kezdődik, egyike az irónő legszebb alkotásainak. Jellemzéseinek biztossága és határozottsága, meseszövésónek ügyessége ós leleményessége együtt oly érdekessé teszik e regényt, hogy B niczkyné-Bíjza Lsnke legsikerültebb művei közé kell sorolni, mert megvan beune az, a mit a modernizáló írók szinte félve kerül uek, de a mit az olvasók legnagyobb része megkíván: az érdeklődésnek folytonos fenntartása és fokozása mindvégig, mig utoljára a mesteri kézzel bonyolított csomó mintegy önmagától megoldódik. Valóban élvezetes megfigyelés az, hogy mint tudja az irónő művészete mindjárt az első lapoktól fogva lekötni a figyelmet s milyen egyszerűeknek látszó eszközökkel tudja a rokonszenves érdeklődést egyre nagyobbá és bensőbbé tenni. Ha hozzáteszszük még, hogy Bsniczkyné regényeit a leguagyobb nyugalommal veheti kezébe a művelt közönség s adhatja kezébe serdült leáuyaiuak is, ezzel uem mondunk ujat A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. November 21-én. Kulcsár András és társa közcsend elleni kihágás és orgazdaság büntette. Schleifer Hermán és társa emberölés vétsége, özv. Kozák Mihályné ingó vagyon rongálás vétsége. Róka Mihály és társa lopás büntette. November 22-én. Kóder Béla és társai lopás büntette. Riskó József és társa súlyos testi sírtés vétsége. Szabó István és társa lopás büntette. November 23-án. Grósz Adolf és társai lopás büntette. Frischman Simon hatósági közeg elleni erőszak büntette. Soltész János hivatali hitalomoiili vissziélés vétsége. Jagusztin József rablás b:'intette. ifj. Szikszai József és társa súlyos testi sértés büntette. November 21-én. Szondi Józsefné és tárasi szándékos emberölés büutette. Csarnok. A cziliuder heccz. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes szerkesztő Űr! Én is egyike vagyok azoknak a bizonyos „egyesek"" nek, a kik a cziliuder viselés elleni ismeretes „ellenmozgalomra" és ellenintézkedésekre azt mondják, hogy az „éretlen viccz" ! Nem egészen ezekkel a szavakkal ugyan, mert én azzal jellemeztem: „ízetlen". Vaunak, a kik azt^mondják: „sületlen." Az én jelzőm legszelídebbnek látszik, pedig nem az. Mind a két másik fogalom benne vau, — mert a mi éretlen vagy sületlen : az ízetlen. Da nem csak azért használom ón az ízetlen szót, hanem azért is, mert a viccz nem egészen éretlen. Nem uj termés, nagyon is szép; annyira, hogy túlérett. A tulérésnek pedig mi a következése? Tudományos, -- és itt a vonal alatt használható — nyelven szólva: vegyi felbomlás. Bizonyára tetszik engem érteni! De a viccz nem is egészon sületlen, — amennyiben elsült; mert vannak a kik jóizüen nevetni tudnak rajta. Ez a szomorú oldala a dolognak Ezért intézem éu e tárgyban soraimat, — ezeu, szerintem az előzők alapján izet ennek talált és mondott viccz miatt. Polemizálni akarok. Perbe szállani mind azokkal, kiknek a „heccz"-ben, a „viccz" ben akár mint érzelmi szerzőknek, akár mint azt „sikerült"-nek találóknak s rajta meggondolatlanul mulatóknak részük van. Mindenek előtt kijelentem, hogy én nem hordok czilindert; de valószínűleg nem is fogok soha. Hogy | miért, az nem tartozik ide.