Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-13 / 46. szám
IC 1> ft K. — Névmagyarosítás. Guttman Ferenc* rakamazi lakos vezetéknevet, belügyminiszteri engedélyijei .Ga rai*-ra változtatta — Cyllnder-háboru. A város szűzi magyar er kölesei ellen haimlau merenyle'et követheteit el az a pár vállalkozó szeli mQ fiatal ember, aki ueháuy nap óla talán tul látó patnotismutból. hogy ez a Nyíregyháza elég ua«y város már ahhoz, hogy portól, széltől, pocsolyá tói nem kell itt már nagyou félteni, a fényesre vasalt s igen pompái szélfogó eylíudert: magas tetejű kalap bau hódol más nagy városok divatjának Akadt azoubau egy bizonyára igen vidám kedélyű soveu magyar ember, aki pautallóban jár bizonyára, de azért báutotta ót, a uagy arányú kalap-alkotváuy ragyogása, s ellen mozgalmat luditolt meg a czvlinder divat ellen. Mózsi ,a boldogult u patinepéiy akkor megcsodált alakja, s három kutya fogdosó czigáuy legény voltak alkalmas médiumai a kedélyes hecz majszteruek. Es törtéuf, hogy a ragyogó novemberi uapsugarak ijedten törtek meg az 50 kr nap«záro ellenében czylinder viselésre vállalkozott polgártársík kifogástalanul angolos kürtőiken A szombati eső azoubau lemosta koponyájukról a díszes fedőt, nem lévén paraplijok a védekezesre, amelyet az emlegetett fiatal emberek tovább is a leguagyobb phlegmával hoznak fel czyliodereik felé A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke November hó 14-én. Köteles István >'» társai lo pás büntette. Iá Szihási István és társai súlyos testi sértés büutette. Krtzsár János -ulyos testi sértés büntette. November hó 15-én. Sckón Etek véderő elleni vétség. Kasjur János és társai lopás bün'ette Zavadszky József né emberölés vétsége. November hó 16-án. Pintér József és társai súlyos testi sértés büntette. Jóó János és társai súlyos testi sértés büntette. November hó 17-én. Kovács Imre szándékos em berölés büntette. Csarnok. Az állatok zeneérzéke. Nem egy-két alkalommal volt már vita tárgya a kérdés eldöntése, váljon az állatok birnak-e zeneérzékkel és sokan tagadták auuak lehetőségét, sót a természettudósok által Vesztfaliábau megtartott tudományos értekezleten a tudósok legnagyobb része amellett nyilatkozott, hogy az állatokuak zeneérzéke niucs, vagy ha van is, az csak igen jelentéktelen, mindazonáltal a ta pasztalat egészeu ellenkezőt bizonyít és ez esetben is, mint már nem egyszer történt, a mindennapi tapasztalat megezáfolja a tudomány száraz állításait, tagadásait. Eltekintve azon ó-kori mesétől, mely azt állitja, hogy Orfeus az ó éneke és zenéjével oly benyomást tett az állatokra, hogy nemcsak a szárazföldiek, hanem a viziek is, sőt a halak maguk kéuyteleuek voltak követ ui a zenélő ürfeust, bárhová is ment ő. Több példát is mondhatunk, melyek az állatok zeueérzéoéuek létezését bizouyitják. Navarában egy katonatisztet zárlak el, egyes börtönbe; mint Ilawkiu zenészeti történetében olvassuk s az elzárt katonatiszt eugedélyt nyert, hogy egyedüllétének unalmát elűzhesse, uapouta pár órát kedves fuvoláján játszhatott. Alig fujt belé fuvolájába, a börtönczella mindeu sarkában levő lyukakból az abban tanyázó egérkék elhagyták leshelyüket, s a fuvolázó köré gyűlve, hallgatták aunak zenéjét, a fedélzeteu levő pókhálókból pedig a pókok lebocsátkoztak a szoba padozatára, s az egerek háta mögött kört képezve, érdeklődő hallgatói voltak a fuvoláuak. Meglepetve látta ezt a kapitány. Aztáu letette fuvoláját s az állatkák abban a perez beu elszéledtek. Hat napig uem fuvolázott és hat napig nem látott egyetleu egérkét sem s hat napon át nem hagyták el hálóikat a pókok. Hetednap ismét fuvolával ölte el unalmas óráit a fogoly és a zeueszer hangja ismét körébe gyűjtötte apró, hálás hallgatóit. Tatlow, hírneves mauchesteri zeneiró beszéli, hogy egy alkalommal a Mircjy folyó partján egy kiránduló férfi társaság telepedett le, uem messze az erdőtől, s itt négyes haugban éuekelt Alig kezdték meg az éneket, a dallamos haugokra egy süldó uyal jött ki az erdöból s egyenesen a haug utáu uient, az éneklőktől, alig ötven lépésuyire letilt, füleit hegyezte s a legnagyobb figyelemmel hallgatta az éueket. A meglepett társaság látva a szokatlan jelenetet, abban hagyta az éneket, mire a nyul felugrott és elfutott az erdő felé, mielőtt azoubtn elérte volna az első fát. a férfi négyes hangja ismét megüti füleit, s mintha visszavouuá valami mág ue?, megfordult, odameut előbbi helyére, s ott hillgatta ax éneket mindaddig, mig a társaság felállott s elhagy ta a folyaui pártját, ekkor a nyul is visszasietett erdejébe. Külöoöseu feltüuó a szarvasok és lovak /.eueérzéke A lappiaudi szarvai, melyet tudvalevőleg a bennlakók lovak helyet haszuáluak jármüveiknél, ha ö-szhangzó zenét adó cseuRÓket akasztanak szerszámaikra, kettőzött jókedvvel és sebessépg -I röpítik a száut a sík jégen s hótükröu kérésztől. A lovak feneenék* legiukább feltűnik a műlovardákban, hol a lovak a zene utáu polkalépésekben tánczolják körül a kOrt: de észrevehető az a katouai lo vaknál is, melyek netn - ik hall|ák, lunem tökéletesen éríik is a harcnsip han.jtaik jeleutóségél ős ha & ro hamra vezénylés utáu felhaugzík a e-ata-dp, a huszár lova tombolva rohan előre, az adott jelből megértve, hogy rohamra van vezényelve, s íut. Láttam már egy, úgynevezett .vasárnapi lovagot," ki egész kényelembe ult -/.elidvérü lova nyergében, a mely lépésben haladt ai uton; de cukuem halálapadt ijedség fogta el, s majlnem kibukott nyergéből, mikor a szelid ló, mely valamikor a husziroküál volt, a mel lette elvonuló huszárság trombitáját meghallotta s egész katouai pontos tggal sebes vigtitá-ihoz kezdett, miut a trombita jelté. Más alkalommal egy bérkocsist hozott nagy zavarba, kü'öuben egészen türelmes és az ostort is eltűrő lova Midón a kocsi egy czirku-z előtt áUott s a ezir kuszban felhangzott a katonazene, a bérkocsis lova uyugtalankodni kezdett, mujd rendes ütemben tánczolta a polkát, valzert. A bérkocsisnak csak azután jutott e-z-'be, hogy lovát egy mQlovarda tulajdonosától vette, s ugy uem csodálhutó, ha az megtartotta emlékében a ze e hangját. A legügvesebb Ididomitók, a katonatisztek állítják, bogy bármely ló, legfeljebb 3—5 hét alatt a katonaságot vezénylő trombita hangján különféle jelentőségét tejesen megtanulja, s fut, rohan, tombol vágtat a szerint, a j mint a trombita jelt ad. A kutyák is biruak zeneérzékkel és szeretik a zenét. Különösen nagy figyelemmel hallgatják a czitera hangját, mig ellenbeu az úgynevezett törökzeue. láruiá jáuál fogva, félénkké teszi őket; a kintornát épeu nem szeretik, s aunak hangjára ugatással nyilvánítják nemtetszésüket. Meg a véreugzó farkasra is hatással van a zene, megfosztja azt mindeu erejétől s elvéve vérengző kedI vét, miutegy lefegyverzi az erdők e vad állatát. Egyszer egy postakocsis hdadt postakocsijával Erdélyben, s midőn egv erdő közelébe jutott., lovai horkolni kezdtek s óriási vihogás közt figyelmeztették a ko| csist, hogy veszély közéig. A kocsis széttekintett s kétségbeesetten látta, ho^y az erdőből három farkas rohau a postakocsi felé. A kocsis, hogy ha netaláu közelben emberek volnának, segélyt uyerjen, elővette postasípját, s egész ercjeból fújni kezdte azou a vészjelzőt. Segély uem j itt ugyau, de a fark isokat lefegy verezte a zene haugja. KÖZGAZDASÁG. Előmunkálatok a faültetéshez. Azt mondja a régi példabeszéd, hogy „M.udeu idejében jó.* Ezt az elvileg elfogadott igazságot számtalan eset is bizonyítja. A gazdálkodásnál nem egyszer tapasztaljuk, hogy a nagyon korai vetés uem sikerű ügy miut az, melyet a legrendesebb időszakban kellőleg megmuukált földbe vetettüuk; a nagyon korai őszi vetés esős időjárás mellett buján nevekedik, ugy aunyira hogy még ősszel meglepi a rozsda, vagy a pompás hótakaró alatt kipálik, megritkul; a késői vetés pedig gyeuge lévéu az őszi és tavaszi figyok elviselésére, — szintén nem sikerül ugy, mint retuéluénk; — mig az idején való vetésünkre az őszi hideg és tavaszi utó fagyok nem biruak valami szerfölött káros hatással. I'yen formán áll a dolog a faültetésinél is; csakhogy a faültetésnél nem számithatunk három téuyezőre, mint a gabonanemüeknél, — itt csupán két időszakot különböztetünk meg. u. ni. az őszt és a tavaszt. A kik most tavaszs/.al ültettek fákat — s csak az időjárásra bízták azok gondozását, — megnézhetik mi az eredmény: elszáradt kóró többnyire, a rendkívüli nagy forróság megsemmisítette őket. A tavaszi ültetés száraz időjárással nagy gondot igényei. Hogy az ültetvény kárba ne vesszen gyakorta locsolgatni kell, — még ilyen eljárás mellett is sokat szenved. Külöuösen az idei nyár nagyon] mostoha voltba tavaszszal ültetett fákra Másként áll a dolog az ősszel ültetett fákkal. Ezt határozottan állítom, hogy Dem csak háladatosabb, de igazáu elmulaszthatlan kötelességünk, hogy fákat ősszel ültessünk s csak ha az ásó kifagy a földből, akkor végezzük a többit tavasszal. Mind a tavaszi, miud az ő-zi ül'etésnek meg kel' adni a helyes módját, hogy muukánk sikere biztos legyeu Ez pedig abbau áll, hogy a kiültetendő fáknak már szeptember hónapbau vagy október elejéu előre megássuk a gödrét, — hogy miként, eralitve volt a tavaszszal, — uiég pedig azért, hogy a kihányt földet a melegség, a levegő és eső, szóval a természeti erők, megtermékenyítsék; a gödör falai ezáltal lazá'oakká válnak s a ta vaszszal megeredő finom tenyészgyökerek befogadására alkalmasabbá tétetnek, mi által a fa megfogamzása biztosra vehető. A fák őszszel való ültetése igen természetes, c-ak akkor történik, midóu már csak deli növekedésüket tökéletesen befejezték, s leveleiket ha mind nem is, de nagyobbrészt elhullatták. Ezek, mint hogy ez évre tenyészetüket befejezték, észre sem veszik, hogy átultetőduek, s az őszi osók és a tavaszi hó olvadások a laza földbeu nagy mennyiségben hüzóduak le a gyökérzetre, melyek a nedveségtől feloldott sókat más egyébb tenyészetre, szükséges I erőkkel magukba veszik. A tavasz kinyiltával ősz-zel ül { tetett fáink, melyek minden szükségesekkel ellátták magukat, gyorsan fejlő lésnek indultak, s a nyári nagy forróságot és az ezzel járó szárazságot is csaknem visz szamaradás nélkül állják ki. A tavaszszal ültetendő fákuak ószszel kell a gödröket kiásni, az ószszel ülteteudóknek pedig egész tavasz és nyár folyamán olyankor, mikor egyébb dolguk nincs, hauem azért lássunk munkához erre az idő még inost sem késő. GABONA-CSARNOK, riyiregyhiza. 1892. november >2-4a. A Kabona-csarnokual Uur(oD)a 1 kiló - 09 bejegyzett árak. Mirha búi 1 . — 70 Hull 100 kiló • 40 7.10 Borjú bit 1 > — .00 a >n ioo . 5. Ml A 70 Sertel ha. 1 . — 52 Irpt 100 • 4.6 t 4.70 Jak hói 1 . -.01 /.ab 100 > 4.90 5 — lUj 1 . —.— Kuk r.ci»! 00 > 3 40 3 60 [>iiuó-air 1 » — .68 K repcic 100 > —. — —.— SllloDDl 1 » —.62 ii ..v » 4 80 5.— t'igtjt (ojeo 1 » —.30 Sím l termaként M»A ZftU. i 1 C9UU1Ó _ 06 Pta-il arak. Paprika l kilo -.65 Huri • 1 kiló —.24 Írói vij 1 liter -.80 Leacie 1 • —.25 Kcxet 1 i —.10 Maod-ltixt 1 • —.17 Sieai 10) kiló 1.60 Zicmtye llut 1 > —. 6 Sulmi (Uk.) 100 » 1.10 Bait-lmt 1 . —.IS Hikfi 1 köbmtr 190 tUrm k-oyér liiat 1 > — 14 TMtjf- l i 2"0 Nyilt-tér. Birtok eladás. Szabolcs vármegyében Kótaj község határában 400 holdas tagos birtok, 1200 • öllel számítva. kényelmes uri lakkal, gyümölcsös kerttel és szőlő teleppel. Ezen 400 hold birtokban van 34 hold első osztályú réti kaszáló, 23 hold dohány engedély, hozzá való pajtákkal, gazdasági épületekkel, cseled lakásokkal teljesen felszerelve, jelenben :i0 'hold őszi búzával és 70 hold rozszsal van bevetve, szabad kézből eladó és esetleg azonual átvehető. Kizárólag csakis komoly vevőknek nyújt felvilágosítást a tulajdonos Gliick Yenczel U5—3—1) Kótaj, Szabolcsvármegye. ;0T Alólírott irodájában egy jegyzői teendőkbeu jártas, tiszta és szép írással biró jegyzósegéd azonual alkalmazást nyerhet Fizetese havonkint 8—10 frt. mosás és ágy. neműn kivül teljes ellátás Feltétlenül megkívántatik a tiszta jellem és józau magaviselet. Levélbeli vagy személyes megkereséseknél az eddigi szolgálati bizonylatok felmutatandók. Csobaj (u p Tokaj), 1892. november 10. Krecsák Lajos, körjegyző. (419-1 Íj Hirdetmény. Van szerencsém tisztelettel ludatui, miszerint folyó 1892. október 1-sején lakásomat Meildek József úr házába (templom-tér 9-ik szám) teltem át. — A u. é. közönség eddig tapasztalt pártfogását továbbra is kérve, maradtam Nyíregyháza, 1892. október hó Korponay Jánosné sz Kun Karolina. okleveles .szülésznő. Haszonbérbe adási hirdetmény. Alulírott, mint Fényes Gyuláné szül. Zoltán Ilona óuagysága jogtanácsosa, köztudomásra hozza, hogy nevezett ügyfelének Ap-igy községében. Szabolcsvármegyében levő 1 hold 204 öl belsőség, 772 hold 39 öl, esetleg 829 hold 1144 öl körüli szántó, 81 hold 306 öl rét, 1008 öl szól lő, 84 hold 179 öl legelőből álló birtoka, a hozzá tartozó gazdasági épületek és doháuyültetési engedélylyel együtt, 1893. ápril I-tői 6 évre haszon bérbe adatik, akik tehát e haszonbérletre pályázni akaruak, alólirottuak Nyíregyházán levő irodájábau pályá zatukat november hó végéig beadhatják. (402-4—2) Hudák Károly, ügyvéd. I EL8Ó-TI SZ A VIDÉKI (.AZDASAGI-EGYESÜLET. Hirdetmény. Azou t. cz. tag urak, akik a tagdíjat eddig még be nem fizették, tisztelettel kéretnek hogy azt már nem Liptay Jenó úrhoz Bashalmára küldjék el, hanem a Nyíregyházi takarékpénztárba szíveskedjenek befizetni, amennyiben ezen pénzintézet folyó hó 9 én tartott választmányi gyűlésben hozott határozata alapjáu az egyesület vagyona kezelését elvállalta. Az elnökség. KÖNNYEN OLDHATO KAKAÓ Felel,. INCZtDY LUOS. Kiadótulajdonos. JÓBA ELEK. v:: 1 liter 50 krajezár Magy-enyedi kitüuó minőségű, saját szüretelésü hamisítatlan asztali bor ezeolül kapható literenként is délelőtt 11— 12-ig és délután 5-6 óráig az „Európa" szálloda pinczéjében. u m„ U gJ-.^ V4nyvizekke 1' min t magában, kellemes, kitüno zamatu ital. hnr w K i! P h^ k mé g ó-tasriádi és érmelléki m, r? f : alódi ménesi b° r° k< m.nt hathatós kolera elleni szerek ajánlhatók. Mindezek valódiságáért kezeskedik < 3 > >» Aldásy Mihály, a z .Európa' szálloda tulajdonosa.
