Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-11-13 / 46. szám
„IN Í K V I D É wegjelen, hogy a hitelt igénylők kérelmeit társaival együtt elbírálja és a heti zárlatot a pénzlámokkal meglét esse. A megyei szövetkezet élen álló egyének pedig, ha az ellenőrzést — legalább is addig, a míg a szövetkezet megerősödött — ingyen teljesíteni hajlandók lesznek, akkor oly nagy szolgálatot tettek a szegény népnek, a minek értükét számokkal kifejezni lehetetlen. A nagy-küllői örömünnepéi j. Aki valaha hallott Siabolcsváriuegye vauv a mi csaknem egyre megy, Nagy Kálié régi dicsőségéről, s nem epeu dicsőséges haiiyatlásáröl é= szemlélője volt a no vember C iki ünnepélyoek, auus* uieltáu eszébe juthatott az a jel-zó, melyet a franezia protestáns törteuelmi tArsasag vésetett pecsetnyomójára, hogy a .franczta prob'itantismus ntmc*ak meghalni, hanem élni is tud." Nigy-Kalió megtudott balui, november 6-áu láttuk, hogy élni is tud! Emi, de nem a vegetatió kéuyszer törvénye, hanem oly élet szerint, melv a mindent meg ölő téi után a tavasz uj életre költó, Ude virágzásara emlekeztet! Szivünk legmelegebb örömével üdvözöljük NagyKállö városát, üdvözöljük, a nagykállói ev. ref egyházit, hisz e kettő csakuem oly szorosan volt összeforrva, miut a Bocskai, Bethlen, Uákóczi név, a hazai és protestau tiainus szabadságával! A nagy kallói ev. ref. egyháznak van egy régi temploma, de van külön egy tor y.i is ; ez a különállóság szomorú bizonysága egy ig iz IU szom-iru multuak. Hogy a protestánsok létezhetesét még jobban megszorítsák, neui engedték meg a templomot a torouynyal egybeépíteni, hátha terhökre lesz a sok költség, szívökre a Csúfság. Sok, közöttük a kallói, felépült igy is, alig felényi magasságú torouynyal, unut a rninó ma, de meg igy is in íjd kiszúrta a kancellária szemét Bicében! Ejymásután mentek az intő, dorgáló, sót feuyegető rendeletek, hogy a nagykállói torony magasabb, miut a protestáusoknjk illik. Idővel emelkedett az emberiség bekésebb szelleme, vele együtt a u kállói torony is. Az idősek azonban nemcsak békés fuvalmai, hanem pusztító viharai is van nak, mely megtépászta a felekezeteket, meg azt a mouu meutalis tornyot is, — bízom Istenben, az előbbi, erős kóbeu — a hívek buzgóságában az utóbbiaknak fuuda meutoraa vetve, — azért nem semmisíthette meg. A nagy-kállói egyház, 3 ik és 4 ik tanítói állást szervezett az utóbbi idóbeu, az idő vihara áltai megrongált épületeit, uemcsak megmentette, hanem a helyi körülményekhez képest diszesitette, 10.000 frtuyi kiadás sal, (aki a kálvinista hagyomáuyos szegénységet ismeri, az tudni fogja ez összegnek teljes értékét.) legutoljára maradt a csakuem kétszázados templom és torony, midőn ez is végbe ment: leborulta föld porába,hogy megcsókolja Istennek áldást osztogató kezeit. * * * Az üunepló egyház derék elöljárósága, a kitűzött prograinmot igen jól kezdette. Meghívta elsőben is a tiszántúli legnagyobb egyh. kerület püspökét fótisz teletü ós méltóságos Kiss Áron utat Debreczenből, nov. 5-én az egyház fógonduoka s kiküldötte Berethőy János ós Lévay Sándor urak mentek e ibe Debreczenbe, s kisérték Nyíregyházára, hova d e. 10 órakor megérkezvén, Lukács Ödön espjres és ugos Kállay Ferencz orsz. képvi siló urak által a nyíregyházi ev. ref. egyháztanács élén fogadtatott. Iuneu Gencsy Albert orsz képviselő s egyLi. m. gondnok ur fogatán hosszú kocsi sor kíséretében hajtatott ó méltósága Nagy-Kállóba, melynek határán Nagy Kálinan városi főjegyző ur üdvözölte. Az üuuepély színhelyén pedig a paplak előtt Uörömbei Péter lelkesz a helyi egyház-tanác csal várta s a következő beszéddel üdvözölte : Főtiszt, és Méltóságos Püspök Ur! Miként az öreg Simeon, aggodalommal és égó vágy gyal várta azt az időt, midőn a világ idvezitőjét, a Jézust megláthassa és midőn meglátta, örömmel ölelte keblére, inoudváu : „most már örö nest halok meg, in irt lát ák szemeim idvezitómet" : akkeut várták a mi gyülekezetünk Siiueoujii, presbyterei, vénei, öregei és ifjai ezt a mai napot, hogy főtiszt, pü-pök urat sz fiútól szembe lát— Mit fecseg öisze vissza Zoltáu, ugy ki nem állhatom, ha ilyesmiről beszél. S miutha hirteleu felriadt volua, elfogultan mondotta : — Mégsem járja ilyeu messze lenui házunktól . . . jöjjön, menjünk ! Zoltán még nem akart menni — Ugyan míuek? Olyan jó itt tauuk uélkül beszélgetnünk . . . Vagy fél ? — Felni? Soha. Hauem tudji, nem akarom, hogy megszóljauak az emberek. — A» emberek! S ha szóba hoznák V Annyira ellenére volua, ha bennünket együtt emlegetnének V Klára lehajtotta a fejet, kalapja beárnyékolta •rraát * igy pirulá-a nem volt ezy könynyen ésrreve hetA Nem felelt, de netn is ellenkezett, mikor Zdtán puha kezecskéjét gyöngéden megfogva, lágy su'togással moudotta : — Klára, holnap elmegyek magukhoz . . . Meg kérem a kezét . . Megtuduá-e tenni, higy hozzám jöjjön ? Mi volt eiV A leány, ki eddig csendes audilgással haladt oldalán, hutelen kirántotta kezét az öveból es rémülten hátrált elóie. — Nem lehel! Nem lehet! — Hogyan, nem akar feleségem lenni V A leány kélségbeesttteu kulcsolta össze kezeit. — Nem lehetek a magáé . .. Már mtsó vagyok . . — M il mond ? — Másé vagyok! i-motelte a leány. Másé! Zol'án zavartan nézett körül. — DJ hi-z ez lehetetlen . . . könyörgő hangon fordult Klárához: — És ki aH Ki az? kérdezte elfuladtan. bas-ák és tisztelhessek s hódolatteljes tiszteletöket előtte bemutathassák. Szivünk túláradó érzelmeivel üdvözöljük azéit a főtiszt, püspök urat most, midóu az Isten valahára közénk hozta, fogadja ismételten is köszöntésünket! . . . Fótisz. püspök Ur megjeleuese sok régi, sok száza dos emlékeket kolt fel a kállói ref ker. hivek lelkébeu seiulekeze ebeu. Felidézi azou időnek emlékezetet, uiidou Milot.ii Nyilas I-t\áu a Margitai Péter a késóbbi szath tuári lelkészek és tiszántúli püspökök valáuak e gyu.e késett lelkipásztorai: felidézi azou tdőuek emlékezetét, midőn ezt a főidet, a melyen most álluuk, a Bocskai I tván és az 1. lUköczy György e dicsó erdélyi fejedelmek és sz ibadsághósök lábai taposták; felújítja az l"8l>dik év juuius 8 u.ik emlékezetét, midőn Paksi Szathuiári Istváu tiszántúli püspök vi-itálváu a szabolcsi traktust, látogatásával utgy-kálioi híveit is megtisztelte és sze reucséltette. Tudjuk másrészről, hogy a fótisz-. pü-pök úrnál i- kegyeletes érzelmeket kelteuek fel e mostani látogatásnak napjai, hiszen itt e kies Nyírség virányos téréin éltek, munkálkodtak egykor s euuek szelíd halmai alatt nyugszanak ma is főtiszt, püspök úr elódeiuek álldott hamvai . . . Főtiszt. l'üt>pök Úr! uiindezeu kedves, kegyeletes, százados emlékek hatása alatt mély hódolattal üdvözöljük főtiszt, és méltóságos pü-pök urat, s gyermeki bizodalommal és engedelmességgel bocsátjuk fópásztori ítélete alá egyházi, valláserkölcsi, iskolai ügyeinket, midóu isméte.teu es ünnepélyesen kérjük, hogy számos épi'kezéseiuk, költekezéseiuk, áldozataiuk után uyuj sou a kai mat nekünk a holnapi hála és örömüuuepeu arra, hogy hálaimáukat vele együtt bocsáthassuk az egek urához, engedje meg kinyilatkoztatnunk azt, miszerint mi itt, e helyeu, a Nyírség közepín letelepedett uagykállói ev. ref. keresztyének e gyülekezetéuek elöljárói s minden tagjai epily hivek vagyunk imádott kedves magyar hazánkhoz és uemzetüukhöz és szivünkhöz forrott ősi ref. hitüukhöz és vallásunkhoz, miut öseiuk, apáink, elődeink a Bocskai hajdúk valáuak . . . s valamint a Bocskai és Itákócziak idejében apáink, a szabad hajdúk, a kuruez magyarok készek voltaK vágyóul, vért. életet áldozui az imádott haza, a református religió s a polgári, az álta nos emberi szabadságért, fogadja fótisz. püspök úr azon üuuepélyes nyiiatkozatuukat, hogy e szent eszmékért, a drága, ősi véren szerzett öröksegórt, hazáért, vallásért, szabadságért készek lennénk, készek vagyunk, ha a szükség ugy kívánja ma is feláldozni vagyont, vért, életet és e szent tárgyakért eletúuk sem lenne drági soha! . . . Engedje meg főtiszt, püspök úr, hogy mi ilyen erzelmekkel és gondolatokkal s hódolatteljes tisztelettel üdvözöljük, magunkat atyai jó iudulataiba s kegyességébe ajánljuk; s mi Ítéletét, atyai, bölcs tauácsait végzett dolgainkra és egyházi, iskolai, vallás-erkölcsi ügyeinkre uézve váijuk, másrészről gyengeségeink, fogyatkozásaink, tévedéseink az itt ott netalán mu átkozó hiányokra uézve méltányos, atyai szeretetből eredő tauácsait, útbaigazításait tisztelettel kérjük. Ily érzelmekkel és gondolatokkal tárjuk fel előtte kapuinkat és szivünket, még egyszer, a sziv teljességéből fakadó érzéssel kiáltva, hogy: Isten hozta! s kérve, hogy találja migát körünkben otthono sau, Isten hozta! . . . Ekkor a főtiszt. Püspök úr és kisérete (30 egyéu) részére a nagy-kállói papi lakon ismerkedéssel egybe kötött ebéd tartatott. Másuap már kora reggel számosan kezdtek gyülekezni az ünueplő városban. Bármerre jártunk is, ismerős arczokkal találkoztunk. A felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegyének majduem miuden lelkésze, az intelligens uri családok férfi és női tagjai, vidéki földmivesek stb. vallás külöinbség nélkül uagy számban sereglettek a templom körül s szemlélgették a díszesen megújított — egykor még Pécsig is ellátszó — tornyot, mely mellől még az építkezési állványok nem voltak szétszedve. Fel tíz órakor megkondultak aztán a harangok érez nyelven, a uagy közöuség teljesen megtöltötte a szép és tágas kálvinista templomot. Felzúgott az orgona Nagy Kálmán balkányi lelkész mesteri ujjai alatt s a .Jövel szent lélek úr Isten" magasztos dallama áhítatra luugolta még a legfá-ultabb lelket is. Ezutáu szószékre lépett a főtiszt, püspök úr, s gyönyörű alkalmi imájával felragadta miudnyájuuk lel — Szilárd, suttogta a leány s csinos szóké fejét mélyen lehajtotta, hogy az arczán kigyulladó biborrózsákat elpalástolja. Mely fájdalom nyillalott keresztül Ziltáu szivéu, arcza lángolt, szeme szikrázott s fi ital vére sziute forrott, ha rágondolt vetélytársára. Klára megdöbbenve tapasztalta azt a uagy átvál tozást, melyeu Ziltáu keresztül in jut. Megijedt aunak dult arczátói s remegett mini | nyárfalevél, akart moudaui ueki valami vigasztalót, de ajkai megtagadták a szolgálatot. Zoltán el nem titkolható keserűséggel tekintett a leány szemei közé s rekedt haugon mondotta: — Klára, előbbi uyila'koz.uával éltem legszebb álmát semmisítette meg, ue a lja az isten, hogy választását megbánj* és soh'se szeuvedjeu olyau irtózitos kiút, miot a minő most az én szivemet marczau;o'ja. A leány zavarodotlau tekintett a férfi dult vouá saira, s őszinte részvét szállta meg, látva azt a kétség beesési, melynek anuak arczárót letükrőződött. Akadozva mondotta: — Boc-ássoa meg Zoltán ... én bectúlöm magát és mindig jó emlékkel fogok barát-ágára visszagondolni. /. titán kouior hillgatásba merülve haladt a leány oldiláu, s majd hirteleu elhatározástól megkipitva, lehajolt s Klára kezét megragadván, azt megcsókolta, miközben arczán két nehez könny gördült végig. A leány szelíd mozdulatul vonta vissza kezeit a mély megilletődéssel nézett az ifjúra, ki eibusult hangon bui uzot el A mai eszményképétől: — Fteu áldja meg Klára! Éljen boldogul. S azon az utou, mely egy félórával előbb még oly verőfényesnek tűnt fel előtte, komor kétsjgbísés között tért vis-za, a tört reményein, szétfoszlott légvárain bus 1 tkodra, ezt mormolta folytonosan : — Csak füst volt, csak fQU. két erről a közuapias földről a magasságba, hol lehull az emberről mindeu salak s a legboldogitóbb érzések tengerebe merül el. A gyülekezet nevében megköszönte Istennek segedelmét, hogv szent célú munkáját jó végre meuui engedte, s áldást kórt tobábbi fáradozásaira. Ekkor a nagy kállói dalárda művészi vervel előadott szép éuekéuek utóhaugj.ú alatt közszeretotbeu álló espere-üuk lépett a szószékre. Sokat vártunk tőle s ő i 'oknál többet adott. Beszéde, melybon a szebbuél-szebb mdolatok egymást követték, ismert álláspontja a szabidság evangyéliomi világosság, testvériség, szeretet, türelem magában véve is megfogta a lelket, előadása, -zóuoki ereje, hatása, lebilincselte még az ellentétes állá-poutuakat is. Jellemzésére talán elég annyit mon Jani, hogy egyik lelkész társam az Isteni tisztelet végez tével ezt mondotta neki: .Barátom! uíncs arauyoin, ezüstöm, fogadd tőlem amit adhatok a gyönyörű beszédért s ezzel megcsókolta.' A közöuség érdekében e helyen kérem fel szerzőt, hogy bes/édeuek" kinyomatásáról gondoskodni szíveskedjék. Lukács Ödöu esperes ur beszéde utáu Görömbei l'eter helybeli lelkész olvasott fel a nagykállói egyház, illetve a torom történetére vonatkozó részletekét. Külöuöseu tekötötte a közöuség figyelmét a XVIII századból, az úgynevezett korlátolt vallás-szabadság idejéből az egyházi viszonyok hü festése, a terv epitéséuek idejében felmerült akadályok stb. s végül igen érdekesen fejtegette az egyház jelen virágzó állapotát, melyből meg tudják, hogy a uagykállói egyház ujabb időben 70—80000 frtot fordított vallási és kulturális czélokra. Erre, a dalárdával kombinált gyermekkar megható éneke utáu kezdetét vette Sáfrány Z-igmond téglási lelkész szép úrvacsorai beszéde s az egyszerűségében is annyira ünnepélyes úrvacsora osztás, melyhez a püspök ur vezetése alatt előbb a lelkészek, anutáu a buzgó hivek nagy számmal járultak, befejezte a templomi szertartást egy uj házaspár megesketése, melyet alulírott hajtott végre Jó két óra volt, midőn az isteni tiszteletnek vége lett, ezutáu püspök ur ő méltósága Ferenczy Birtalan rom katholikus. Lengyel Endre gör. kath. lelkészeket s Kállay Rudolf megyei kórházi főorvos urakat fogadta, s következett a régi megyeház nagytermében a kállai egyház által rendezett közebéd. ízletes ételek s italok magyaros szívesség s elég jó kiszolgálás. A pohárköszöntők közt első volt a főtiszt, püspök uré, egyházunk legmagasabb védőjéért, korouás királyunkért s felséges családjáért, melyet a közönség állva hallgatott végig. Majd Lukács esperes Ferenczy Bertalau, Lengyel Endre, Görömbei Péter, Dr. Jósa, Tóth Lajos, Sáfrány Zsiamond stb. beszédei következtek, a püspökért, esperesért, Geucsy Albert e. m. gondnokért, ki a pöspök fogadtatásánál az Irányi Dániel temetése miatt uem lehetett jelen, de az üuuepélyre az éjjeli vonattal lejött, a különböző felekezetű egyházakért, lelkészekért, Kossuthért, a nagykállói egyházért stb. Ennek végeztével lelkész értekezlet volt a ref. is kólában, hol a lelkészeket érdeklődő ügyek megbeszélése után Erdélyi Imre ramocsházi lelkész tartott egy papi életből vett jóízű felolvasást, melyért jegyzőkóuyvi köszö uetet kapott s mentünk a haugversenyre, mely 7 órakor vette kezdetét. A nagy kállói d.illárda ügyes vezetőjének Farkas Lajos segéd lelkésznek vezénylete mellett szabatosan előadott darabjaival, Lukács Ilona kisasszony remek énekével, dr. Jósa a megyei régészet teréről vett pompás szabad előadásaival, Nagy Kálmáu balkányi lelkész zongorán előadott pompás magyar népdalaival zajos tapsokra s kitörő tetszés nyilvánításokra lelkesítették a termet szorongásig megtöltő helyiséget s tették feledhetetlenné a iuaí napot. Mint halljuk, a hangverseny bevétele 310 frt. volt. Ez estét miut szokás, bál rekesztette be mely regeiig tartott; egy más helyen tartott polgári bál is 90 frtot jövedelmezett. Másnap hétfőn püspök úr ó méltósága a különböző felekezetű lelkészeket, Kállay Fereucz orsz. képviselőt, a helybeli notabilitásokat felekezeti külömbség uélkül meglátogatta s Berethóy János fögoudnokuál tártottebéd utáu küldöttség kíséretében elutazott. íme egy szép egyházi ünnepély lefolyása, melyből adja Isten, hogy a kölcsönös szeretet, türelem, testvériség és áldott békesség magvai keljenek ki s más részről az ós Nagy-Kállói ev. ref. egyház is merítsen lelkesedést a jövő szép uapokra. Nagymáté Albert. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye közigazgatási bizottsága ez év' J n ni UAi Vl Qles6u átirato t '"tézett a muukacsi g. kath. pUspoKööz, felkérvéu arra, miszeriut utasítsa az átíratna.! megnevezett vármegyéukbeli alantas egyházi hatóságokat, hogy o felügyeletük alatt álló s a törvény reuaeiKezeseinek r aeg nem felelő iskolák átalakításáról gondoskodjanak. A püspök ür értesítette a bizottságot, nogy az illető egyházakat megfelelőén utasitona. A nyíregyházi takarékpénztár egyesület uz ip'r kereskedelmi banknak a takarókpéu/zárba való oeoivadi-.a ügyében vasárnap tartotta meg közgyűlését, mely - m,ot az előre lá ható volt - egyhangúlag ellogadta a lapunk mult számában közölt szerződést. Úgy -zintón változatlanu elfogadtattak az igazgatóságnak az lup-ztbályok mődo-itására vonatkozó javallatai is. — ,) r- Meskó Lászlót, városunk t. ügyészét, a ™ varo-1 fü;g,-le,.s-i és 48-as párt. az Irányi Dán i kir al ,n e« Ur e« e'lett képviselői állásra jelöl•!»r if . S ® IQ t értesülünk, dr. Meskó a jelöltséget "t r,; ' vonatkozólag a következő Üorokat „ja az „Egyetértés" egyik közelebbi száma; A .ékén függetlenségi és 43 as párt, az Irányi Dáuiel - ^ -"lett képviselői állásra nagy leliH ''' ^lát kiáltotta ki jelöltül Tulo-.tóurf szerint ez a választás a lehető legszereucsé; f'^fif l 4T k a raé ,y tiszteletnek és kegyeletIt kaM i; ^ eM r i;- ,nel y'y el a b^é-.ek Irányi DámUiuUették. M.skó László legkedvesebb rokona és out^i\h i ^' áU )'' Ua k< kl éve k so™ óta kedves ottu,4U u4l a családja körében, ha a parlamenti
