Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-30 / 44. szám

XIII, évfolyam. 44. szám. Nyíregyháza, 1892. október 30. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS L APJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasár-napon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva • forint. Fél évre Negyed évre ! . .' 1 " A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az lap előfizetési pénzelt, megrendelések s a | A lap szellemi részét képező küldemények, szétküldése tárgyában leendő felszó- I a szerke8ztö ozime alat

t kéretnek beküldetni. da—i„_ i

ev

ei

e|

c gjjjj i

9me

rt kezektől lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. Bérinen totlcn fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kivánatra illető költségére küldetnek vissza. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A. nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr. szátn); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveiez fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 10816. K. JÖ02 Szabolcsvármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Miután az 1892-ik év október hó 10-ik napjára kitűzött árlejtés vállalkozó hiányában eredménytelen volt, a Szabolcsvármegye közönségének tulajdonát képező Nagy-Kálióban lévő régi székház-épületen eszközlendő s a kir. államépitészeti hivatal által 2947 frt 61 krajczárra előirányzott javítási munkálatok felvállalása végett árlejtés hirdettetik. A szükséglendő javításoknál a kőműves munkája az előirányzat szerint mintegy 835 forint 88 krt, a cserepező munkája 1266 frt 71 krt, az ács munkája 185 frt 60 krt, a bádogos munkája 68 frt 4 2 krt, az asztalos munkája pedig 591 frt kiadást igényel. Pályázni kívánók felhivatnak, miszerint ajánlataikat zárt levélben a felvállalandó munka összege 5%-ának bánompénzül való letéteményezése végett hozzám a f. év november hó 15-ik napjának d. e. 9 órájáig annyival is inkább beterjesszék, mert a később beérkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Az árlejtés foganatosítására határidőül ez év november hó 15-ik napjának délelőtti 11 óráját a vármegyei uj székház kistermébe Nyireyyházára kitűzöm s egyidejűleg tudatom, miszerint a felvállalandó munkálatokra vonatkozó részletes feltételek és költségvetési iratok a vármegyei Iil-ik aljegyző hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők, a munkálatokra vonatkozó szakértői felvilágosítás pedig a kir. államépitészeti hivatal főnökétől szerezhető meg. Nyiregyháza. 1892. október 27. Miklós László, alispán. 10928. K. 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A mellékelt árlejtési hirdetményt a legkiterjedtebb módon leendő közhirrététel végett közlöm. Nyiregyháza, 1892. október 25. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Árlejtési hirdetmény. A Ssabolcsmegyei közkórház részére az 1893-ik évben szükségelt 196 köbméter tűzifa beszerzését czélzó árlejtés f. évi november hó 15-ik napján d. e. 9 órakor Nyíregyházán a vármegyeháza kistermében szó és írásbeli ajánlatok utján fog megtartatni. A vállalkozni óhajtók felhivatnak, hogy a kijelölt időben és helyen megjelenvén, a szóbeli árlejtésen részt vegyenek, vagy zárt ajánlataikat 50 frttal, esetleg ennek megfelelő értékű óvadékképes értékpapírnak, mint bánompénzzel ellátva s 50 kros bélyegjegygyei felszerelve, a kitűzött időig hivatalomhoz beadják, s az ajánlatban határozottan kifejezzék, hogy az árlejtési feltételeket ismerik. Az árlejtési feltételek a következők: 1.) Az áriejteni kívánok 50 frtot készpénzben vagy óvadék képes értékpapírokban tartoznak biztosítékul letenni; mely összeg azon árlej tőknek, kik a vállalatot el nem nyerik, az árlejtés után azonnal visszaadatik. A vállalatot el nyert által letett összeg a vármegyei pénztárban helyeztetik el s csak a vállalat teljesítése után fog visszaadatni. 2.) A fának száraz, legalább egy év előtt levágott hasított gyertyán, bükk vagy fürészelt varga test fának kell lenni, — ugynevezetett galy vagy vén vizes fa, továbbá vízen szállított vagy úsztatott fa el nem fogadtatik. 3.) A vállalkozó köteles a szállítandó fa menynyiséget az árlejtéstől számítandó 15 nap alatt a vármegyei kórház udvarára beszállítani s ott keresztrakás nélkül egy méter magasságban és egy méter szélességben kirakatni. A hasábok egy méternél rövidebbek nem lehetnek. 4.) A fa ára a vállalkozó bélyeges nyugtájára a teljesített szállítás után a kórházi alapból fog kitizettetm, midőn a vállalkozó részére a bánompénz is ki fog utaltatni. 5.j Ha a vállalkozó a feltételekben körvonalozott kötelezettségeknek eleget nem tenne, akkor a kórház a fa szükségletét placzi bevásárlás utján jogosult beszerezni e czélra a vállalkozó által letett óvadékot rövid uton felhasználhatja s az ebből eredő kár vállalkozó terhe leend. 6.) A vállalati szerződés bélyegköltségének íizelése vállalkozót terheli. 7.) Ezen vállalatból eredő peres kérdések elbírálására a nyíregyházai kir. járásbíróság illetékessége és a sommás perut köttetik ki. Szabolcsvármegye alispánjától. 10565. K. 1892. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a nyirbaktai m. kir. csendőrőrs lóállománya az ott felmerült rülikór betegülési eset folytán 30 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1892. október 15-én. Miklós László, alispán. 10588. K. ~ ~ Szabolcs vármegye alispánjától. Értesítem, hogy Kisvárda községben a magy. kir. csendőrőrs lóállományában felmerült rülikór betegülési eset folytán elrendelt zár f. év és hó 10-én feloldatott. Nyíregyházán, 1892. október 15-én. Miklós László, alispán. 10634. K. _ . , . 180

2— Szabolcsvarmegye alispanjutol. Értesítem, hogy a Dombrád községhez tartozó ,Korhalom" tanyán Benger Móricz dombrádi lakos kárára l drb ló lépfenében f. hó 9-én elhullott, ez okból az ezen tanyán lévő 50 drb ló, 30 drb szarvasmarha és 300 drb sertés 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1S92. október 15-én. Miklós László, alispán. 10802. K. "1892. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Kisvárda községhez tartozó u. n. „Mandel" tanyán felmerült takonykór betegülési esetek folytán a f. évi május hó 28-án nlrendelt s a folyó évi augusztus havában ismét megújított zár folyó év és hó 15-én feloldatott. Nyiregyháza, 1892. október 19. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 3380. Kórh. 18927 A nyíregyházai kir. törvényszéknek 7449/92. szám alatt kelt megkeresését szabályszerű közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1892. október hó 21-én. Miklós László, alispán. 7449,9 2. polg. sz. A nyíregyházai kir. tszék polg. oszt. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint ófejértói illetőségű Ebnert Ignácza 7449/92. P. számú itétettel az 1877. évi XX. t. cz. 28. §-nak a) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregyházán, 1892. augusztus hó 5-én. Nagy Lajos, h. elnök. Szabó, t. jegyző. Szabolcs vármegye alispánjától. 10G73. K. 18927 A járási főszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyírbátori járás főszolgabirájának 2921. szám alatt kelt jelentését szabályszerű közhírré tétel s esetleges intézkedés végett másolatban közlöm. Nyiregyháza, 1892. október 18. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) Nyírbátori járás főszolgabíró. 2921/892. K. Gazdátlan jószág. Folyó évi október 6-án. Nyir-Béltek község határában a „Lebuj" tanyán egy 7 éves, középnagyságú, sötét pej kancza, homlzkán kerek sötét jegyű, 70 írtra becsült, gazdátlan ló fogatott fel bitangságban. Ki nem sajátitás esetén f. évi november hó 7-én NyirBéltek községben el fog árvereztetni. Nyír-Bátor, 1892. október 12. Vay István, főszolgabíró. _ Mai számunkhoz í'él iv mellék ietTvan csatol Vármegyénk és a „kultura." I. Azt a határozatot, melyet a vármegye közönsége az e hó 11-dikén tartott őszi közgyűlésen a „kulturális pénzalap" létesítése érdekében hozott, az elhatározás nagy jelentőségéhez mért érdeklődéssel és méltánylással fogadta a közvélemény, s egészen természetes, hogy a megyei lapok, a közvéleménynek sajtó-organumai is, csaknem kivétel nélkül foglalkoztak e határozattal, fölismervén abban alapját, kiinduló pontját egy uagy akcióaak. Bizonyára mindenki elösmeri, hogy még mi szerény vidéki lapok is jelentős s nem kicsinylendő szolgálatokat teszünk a köz érdekeinek, midőn egyegy fölmerülő nemes és hasznos kezdeményezés megvalósulásának útját egyengetjük azáltal, hogy propagandát csinálunk az eszmének, terjesztjük azt, felköltjük iránta az érdeklődést ott is, ahová a gyüléstermekből el nem jut a szó és ébrentartjuk a nyomtatott bötü hatalma által. A sajtó e kötelesség teljesítésére rá van utalva, igényli azt egész közéletünk miuden fölmerülő s elintézésre váró kérdéseiben, s ha olyan eszméről, olyan kezdeményezésről van szó, melynek megvalósítása a társadalmi tevékenység munkája nélkül nem lehetséges, mert egyenesen arra van utalva: akkor még nevezetesebb és jelentősebb rész jut a munkából a nyilvánosság orgánumainak: a sajtónak. Hát a „vármegyei kulturális pínzalap" létesítésének eszméje bizonyára ilyen természetű kérdés s épen ezért laptársaink: a „Nyíregyházi Hírlap" és a „Kisvárdai Lapok" hivatásszerű kötelességet teljesítettek, midőn ez ügygyei foglalkoztak. Hogy pedig ezt a feleslegesnek látszó konstatálást följegyezzük, oka az, hogy emiitett két tisztelt laptársunk a kulturális pénzalap létesítéséről hozott varmegyei határozat alkalmát arra használták föl. hogy Szabolcsvármegyét és ezt a fogalmat: kultura, egymással mintegy szembeállítsák. Elismerjük, hogy az alkalom, amelylyel éltek, igen kedvező; mert a kulturális pénzalap eszméjéuek fölmerülése megadja az apropos-ját, hogy vármegyénk általános kulturális kérdései szóvá tétessenek, megkritizáltassanak s e tekintetben való helyzetünk mérlege megállapittassék. Olyan nevezetes akció előtt, mint amilyenről itt szó van, ez bizonyára megokolt dolog, sőt szükség vau a viszonyok legszigorúbb megbirálására, teljes föltárására, hogy tudjuk, mi a teendő s mi az a feladat, ami a kulturális pénzalapra hárulni fog. A megbirálásnak azonban, ha használni akar s nem ártani, igazságosnak kell lenui s szigorúnak a tekintetben, hogy amit föltár, az a helyzetnek hű képe legyen. Nagy és nehéz feladat bizonyára, még a mindennapi életnek apróbb kérdései megítélésénél is, hát még mikor arról van szó, hogy tisztán lássuk, szigorúan, tehát igazságosan Ítéljük meg csaknem félmillió ember és e nagy tömeg által lakott földterület kulturális állapotát, intézményeit. A mi emiitett laptársaink egy-egy hírlapi czikkben foglalkozván e nehéz kérdéssel s közős tenorból szólva meghozták itéletőket. És adják a következő képet vármegyénk kulturális állapotáról: .Miklós László alispán ismeretlen accordot ütött meg, olyan accordot, melynek harmóniája, a maga teljességében — emberemlékezett óta — sem hangzott Szabolcsvármegye közgyűlési termében." Víl.