Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-23 / 43. szám

„IN Y í It V I D É K.' a helyes neve'és édes tudata szerez Azért miudeu szülő, kiváltképen az anyák, (mert ezeket terheli a legne­hezebb munka), legelső kötelességüket gyermekeik ne vetésében keressék, mert ebben rejlik a valódi öröm, hanyagság esetén ebből származik a keserves fájdalom. A természet ura miudeu nevelésre hivatott lénybe beoltotta a fontos tulajdonságot, melyet a uevelésuél érvényesiteui kell, csakhogy nem mindenki felel meg e magas hivatásnak ugy mint I>ten törvényei előírják es a felebaráti kötelesség megkívánja Nem is könnyű gyermekeket uevelui, kiváltkípeu olyau szülőknek, kik közt a köteles házastársi szeretet laza, kik a béke he lyett badi lAbou állanak, kik az oltárnál tett esküt lépten nyomon megszegik. Hány szülő büuhödött és büuhödik ma is nevelet­leu gyermekei miatt, kikbe ragályszerüen gyökeresedett az öröklött családi betegség s a fertőző paláuta jámbor c alAdok boldogságát is kipusztította Igeu, uiert ha egy rosz anya, három leányát férjhez adja, a három rosszul uevelt leány három családot tehet boldogtalanná. Addig kell szoktatui a gyermeket, mig szive a jó iránt fogé­kony, mig arra erő és idő van, nehogy a halogatás a szülőkre ügy mint a gyermekekre mérges gyümölcsöket, öröm helyett ürmöt teremjen. Nagyou tévednek azou szülők, kik gyermekük nevelésében kizárólag az isko Iára támaszkodnak, attól várják az üdvös eredményt, ott akarják orvosoltaini nevelői mulasztásaikat. Az isko­la kétségkívül forrása a hasznos, a nagy horderejű munkáiiak ; ide a szülók illetőleg a család segítsége is kívántatik, még pedig ugy, hogy kezdetben becsepegtesse gyermekébe a föltétlen engedelmességet, megszoktassa vélük a rendszeretetet, szorgalmazza a tisztasságot, élessze a uiuukakedvet s fejlessze a takarékosságot. E felsorolt öt kellek hiáuyával jeleuik meg leg több gyermek az iskolában, miuélfogya a nevelésügy e fontos Againak szigorúbb ezem előtt tartására buzdítom a szülőket, vázolván rövideu aunak mikénti alkalmazását Az engedelmesség a nevelés sarkpontja, vagyis alapja Kinek gyermekei eugedelmesek. anuak köuuyü lesz a uevelés további muukája. Es hogy az engedel­messég biztos alapot uyerjeu, kell hogy a bölcsóuél vegye kezdetét, mikor a gyermek mindeu irányba haj­lítható. Az anyai szívből sohasem szabad hiányozni a szeretet-teljes szigornak, h'i még anuyira szeretué is legdrágább kincsét. Mihelyt a gyermek figyelni kezd, már a teendők halmaza áll az auya előtt. Sokszor az ölbe hordozás jóleső érzelmét ugy megkedveli a csecse­mő, hogy e nélkül nem nyugszik, sót szlvrepesztő sírás­sal törekszik akaratát érvényesíteni; máskor valamely tárgy utáu uyul, ami veszélyes is lehet kezében; ilyen esetekben soha sem volna szabad, hogy elcsititás végett kívánsága teljesítessék, mert ezzel akaratának föfényt adunk. Néha a szülőknek munkára, vagy útra kell tá­vozni, hová a gyermek is szeretné követni, de a körül­mények nem az ó gyeuge testalkatához valók; balga-ág ez alkalommal holmi ígéretek, adományok kecsegtető sével bírni az otthon maradásra. Legyen az apa szigorú, szoktassa meg a gyerme ket, hogy az ó s édes anyja szavát paraucsnak tekintse, aunak engedelmeskedni kötelességének ismerje. Sok gyermek, ha apja eltávozik, durváu bánik anyjával, érez­vén azt, hogy az anyai gyeugedség nem f g neki ártal­mat okozni. Apák itt legyetek figyelmesek, nehogy alatombau fejlődő kígyó uövekedjék fiatokban. Ha idegenek, vagy vendégek érkezuek a házhoz, kerülni kell miudeu rágalmat, pletykát és frivolizálást, mivel erre a gyermek feszült figyelemmel halgat s e rut bűnök ő benne is kedvező talajt nyerhetnek; azért mennyire a házi kényelem eugedi, el kell őket külö­uiteui s illedelmes és csendes viseletre szoktatni. Az is illetleu szokás, mikor a gyermeket vendégek közt éte­tik s az az asztalra könyökölve cseveg a felnőttek be­szédebe. Vétkes gondatlanság gyönyörködui t aaz anyának, ha magzata játékból hozzáüt, vagy okos hazugsággal tré­Hauem segített a bajou Kostyál Ádám uram, a sujtásos öltönyök, jól feszülő attilák abban az időben országszerte nagy hírnévre kapott uagy mestere. Meg­kereste a lápi embert vadon orszagában és megbízta a keresetté vált divatczikk minél uagyobb mennyiségben való előteremtésével. És a pák ász derekasan meg is felelt a megbízásnak. Bihartól Békésig, ettől Hevesig ós azou tul, tul még a hires Nagy Kuuság messze sárretjeiu is, iniude­uűtt a hol csak a tollát féltő kócsag tanyázik, a lápi embernek ettól fogva csak ő volt az ideálja, a szó teljes értelmében szerelmes bele Legfőbb vágya egy-kettőnek megejtése s taláu még éjjel is kócsagiól álmodott. Nem volt a rétnek, lápuak oly titkosau eldugott helye, hol e királyi vad tauyázni, fészkelni szokott, hogy a pákAsz fel ne kutatta volua. Hégi vadászok közvetlen tapasztalatok utjáu Állítják, hogy minden sárrétnek a maga pAkAszai egeszeu megközelítő pontossággal meg­tudták moudaui hogy például a rétrnek ezeu és ezen a részén, helyéu s egyenként a többiekeu, hánv kóc->ag fészek van, hány Ali fAn, hAuy lent a mocsárbau czime res nAdüstökre rakva; egy ugyanazon fán mennvi a fészek szAma, melyikben vau tojAs, melyikben fióka és hAny darab; körulbelól menuyi a réten a csapatokba verődött fiatalkori legényéletet s a meddőség sivAr napjait élő kóbor kócsagok szAma, s hol, melyik poron­dou, s/igeteu szoktak tartózkodni éjente, nappal s esetleg a uap kQlöobözó szakában; röptükben merre fele tarta­nak, hova húznak, mit csiuAluak és m ddig maraduak ott stb. Szóval ugy kitanulni myoztAk, anuyira tudtAk mindeu szokását, termeszetet, minden csínját biujAt ideál madaruk életének, hogy a legtapasztaltabb madár buvAr sem kUlöuben. E mellett nolu ugyancsak utAua voltak az ékes tollú madár miuden kigondolható módon való megejtéséuek — mé^is a sportszerűség elvét sohi tul uem léptek. Arrs nem volt példa, hogy barbAr módra föltétleu fsjpusztitókká alacsonyodtak volna le, mint azt az idegen, többnyire német es cseh trophea (vAudor madártoll gyűjtő) vadászoknAl közvetlenül volt alkalmam tapasztalui, kik szAzAval lövöldöztek le minden tetszető­sebb tollú szArnyast, kivAlt gémfélét, hogy tollaik míjdan ' fá ódzik. Miudeu etféle cselekméuy komoly fenyítéssel I bűutettessék, mivel veszélyes következményei lehetnek Az engedetlenség miudig ott kap lábra leghama­! rabb, hol a szülók neui ertenek egyet s igy a gyerme­' kek hol az apa, hol az anya pártfogását keresik, a cse j edek szófogadatlanok, a "gyermekek mindenben rosz példát látnak, szóval a házbau zűrzavaros állapot do ! rninál Az elsoroltakon kívül számtalan alkalom kiual kőzik az engedetlenség felismerésére, de miuden fattyú h íjtAst megsemmisíthet a gondos családi uevelés, ha a I veszélyes sarjak ideje koráu elfojtatnak. Sok szülő p másszál fordul a tauitóhoz, kérvén ót, hogy szófogadatlan gyermeket büntesse meg, mert más kép nem bírnak vele. Szerencsétlen szülő! hisz magad vagy oka gyermeked lelki betegségének, ezt te orvosol hatod, nem létezik iskola, mely fajó szived sebeit eny hiteni kepes volua, ha csak a családi uevelésben eddigi szokásaidat le nem ve:kőzöd. A szülőknek az iskola ugy leeud segítségökre, ha megváltoztatott rossz szoká­saikkal ők először felhagynak, s gyermekük otthiui viseleteről gyakran értesitik a tanítót. „Ordo est anima rerum" tartja a közmoudás. Csak rendetlen szülókuek lehet rendetlen gyermekük, mivel a rendszerető szülók a legcsekélyebb reudetlenseg miatt sem késnek gyermeküknek meginoudaui, hogy „rend a lelke mindennek.' Legalkalmasabb eszköz erre a reudet dicsőítő és a rendetlenséget gyalázó példák elbeszélése ugy, mint az iskolában történik. A játékszerek a tau eszközök, lefekvéskor az egyes ruhadarabok elhelyezése, mindauuyi kedvező alkalom a reudszeretet coustatálására. Ne mulasszák el a szülők a rendre utasítást, de dicsér jék a reudszeretet gyakorlatát, hogy a gyermek minden ben buzdítva legyen a reudszem előtt tartására addig, mig megfogamzik beune ez arany igazság „Rend a lelke miuden dolognak.!" Sok teuui valója van a szülőknek a tisztaság meg­kedveltetéséve! is. Kétségtelen, hogy a tisztaság nemcsak gyönyört sz rez, de közegészségügyi szempontból is hathatós eszköz egészségünk fentartására. A piszkos embertől minden tisztaság szerető óvatossággal távozik, mig a tiszta ember társaságában sziveseu időzUuk. Itt is a szülőknek kell jó példával előljárui, mert hát az ó környezetükben tartózkodik legtöbbet a gyermek, házuk­nál szokja meg a tisztaságot, vagy onnan örökli a tisztátlanságot, melyet felnőtt korban is rendszerint követni szokott. Nem egyszer figyeltem meg iskolámban a gyerme­kek tisztaságszeretetéuek jeleit, s tényleg tapasztaltam is, hogy tisztán megjelenő és tauszereit tisztán tar.ó gyermekek szülői uagy barátságban állanak a tisztasággal, ellenben a piszkos és borzas gyermekek mamác^kái elszomorító bizonyítványát adják a t'sztaság iráDti közönyükuek. Viseletbeu, ruházatban, étkezésben, s az egész háztartásban a tisztaságot tartsuk szem előtt. NJ türjük a cselédeknél, irtsuk a gyermekeknél, ha e fel­tűző betegség tünetei mutatkozuak. Különösen a leány gyermekeket szeplőtlen tisztasághoz kell szoktatui, mert uincs undorítóbb látvány, mint egy piszkos nő. Szégyen is egy anyára, mikor gyermekét rougyosan, borzos fővei, piszkos külsővel, a tisztátlauságnak miuden jelvényével küldi iskolába, hol kényszerítve va n a tauitó a legszigorúbb figyelmeztetésre, inert hát a közegészség szem előtt tartása, a rosz példa elhárítása ezt kiváuja, mely eset­ben az ártatlan gyermek szégyen pírral bü ihődik a szülői gondatlanság miatt. Koruuk zászlója a munkásság jelszavát magasan lobogtál va, külömbség nélkül munkára, szorgalomra szélit. Fejedelmek palotáitól a legalsóbb viskóig csak muuka szeretet biztosit auyagi és erkölcsi jólétet, ez edzi, nemesíti s a boldogulhatásnak elérésére segiti az embert. A inuukásság már a természeténél fogva tevékeny gyermeki lélekbe beoltandó, hogy nagy korában henye és munkakerülővé ue váljék. Apa a fiát, anya a leáuyát a megbízást adó külföldi divatárusok hozzájárulása folytáu, a uői kalapok szeszélyes díszéül szolgáljanak A keresett toldisz híjában lépő kócsagot uem fog ták, se uem lőtték, a fészkeket egyáltalában nem bántót ták, csak megszámlálták és csak ha az ivadékok az önállóságig vitték, vetették utáu magokat a szépen kitollazott öreg madaraknak. Legtöbbuyire lesből, a rozsdás dióverő segélyével kerítette kézre a pákász a feltékeuy szárnyast. Hanem egyre ritkáu, csak uagy szükségből tett lövést. A puska por akkor felette drága s igen uehezeu szerezhető volt: azért uem igen vesztegette holmi szimpla madárra. Legtöbbuyire nagy csapat kócsag közé lőtt, hogy egy töltéssel többet is ej hessen. Napokig, sőt hetekig kutatta a lápon szokat a he­lyeket, hova a kócsagok reggelei e seregestól leterelni szoktak és csak ha jól megbizonyosodott a helyek felől, a madarak következetes hely betartásáról, haatározta el magát a lövésre. A hasadó hajnal aranypirja már a lápon — lesen találta. Ott hasalt mozdulatlanul, kidülledt szemekkel, mint egy mytbosi vízi állat, csak a folytonosan „egeré­I szó*, minden irányban villogó szemjirása árulta el, hogy j élőlény s nem valami óriási holt gyík. Etalatt a messze tAvolban közeledő fehér pontok tún deznek elő: a huzó kócsagok. Egyesével, kettesével, majd kisebb csoportokban ereszkeduek le a jól ismert tanvára; fehér testük arany pirbau ékeskedik a kelő nap túzfényébea ... A pákAsz i meg sem mozdul. A kócsagok szemerkélnek, szedegetnek az iszapos parton, majd játékot kezdve, kec-se mozdulatokkal sza­ladgA nak ide oda a sekélyen, űzve, csípve egymAst jó­kedvükben, miközben itt it, ott is egész csoportok ve­rődnek össze, meg ismét szétvAlnak. Igy foiy ez jó ideig. A pákAsz azonban még mindig nem mozdul, csak figyel erősen . . . még nincs itt a kellő pillanat . . . \ égre a csinos, kecses madarak megelégelik a hau­czurozAst: a bögyuket is teleszedték már minden kívá­natos táplálékkal Összecsoportosulnak, hogy madár majd­pillanati" se engedje unalmas tétlenségben ülni, hanem erejéhez mért munkával szilárdítsa munka szeretetét. A iáték is a gyermeki munkának egy nemét képezvén, felhasználható" a muukásság ápolására, különösen, ha abban a fiuknál épités, faragás, játékszerek készítése; a láuvokuál babaruha varrás, főzés és hasonló cselekmény nyilvánul. A munka nagysága legyeu a gyermek erejé­hez szabva, mert a megerőltetés elidégenithetné a mun kától. A családi nevelésnél elhanyagolt ötödik irány­pont a takarékosság mellőzése. A szülők oktató inté­sekkel, könnyeu bevéshetik a gyermek lelkébe a taka­rékosság szeretetet oly formán hogy valahányszor uj ruhát, czipót, kalapot vesznek, mindig azon figyelmezte­tessél adják neki át, hogy azért ők sokat fáradoztak, az nekik költségbe került, téhát tisztán tartsa, ne piszkolja és gondatlauul ne szakítsa, hanem kímélje és szülői iráut hálás legyen. Valahányszor pajkosságból, vigyázatlanságból el­szakít, elront valamit a gyermek, meg kell kezdetben szelíden, később szigorúan fenyíteni s szükség szerint büutetui. Semmi esetben nem volua szabad az ajándékba kapott pénzt vagy egyébb tárgyat a gyermekre bizni, hogy azt kéuye kedve szerint elköltse, vagy könnyelműen elpazarolja. Szoktassák a szülők gyermekeiket engedelmességre, reudszeretetre, tisztaságra, munkásság és takarékosságra s igy kedves magzataikban fel fogják találni azon nagy örömet, mit Isten a gyermekekben a szülőknek nyújt. Sz. J. ÚJDONSÁGOK. Lipunk mai számához hátralékos előfize­tőinkhez és ezek között a községek t, elöljáró­ságaihoz utalványlapokat mellékelünk. Kérjük az illetőket, hogy a hátralékos dijakat ez utalvány lapokon az alólírott kiadóhivatalhoz mielébb bekül­deni szíveskedjenek. Tisztelettel és ismételve figyelmeztetjük azon községek elöljáróságait, kik még a mult évről is hátralékban vannak lapunkkal szemben, hogy velők szemben, ha e fölhívásnak sem lesz sikere, az alispán úr szivei közbenjárását leszünk kérni kénytelenek. A „Nyirvidék" kiadó-hivatala. — Kitüntetés. Lénk Albert ezredest, a helybeli 14. cs. és kir. hus/árezred paranc nokát, ő felsége a király III ad oszt. vaskorona renddel tűutette ki. A városi ha­tóság képviseletében Bencs László polgármester és Ke­rekréthy Miklós katonai tanácsos az ezredes urat ez alkalomból e hó 22 én délelőtt üdvözölték. — Meghívás. Az ország fővárosában és egyes vidéki városaiban is föllépett kolera-járvány folytán szüksé gét látuáin annak, hogy a vármegyénkben immáron meg­alakult vörös kereszt fiók egyletek képviselői közős érte­kezle en megbeszélnék a teendőket s egyöutetü megálla­podásra jutnának a szükséges intézkedések tekiutetében. Fölkérem ennélfogva a járási, illetőleg a megyebeli összes vörös-kereszt fiók-egyletek elnökségeit és választmányi tagjait. hogy e hó 30 áu d. e. 10 órára az uj vármegyei székház kistermében tartaudó értekezleteu minél nagyobb szám­ban megjelenni szíveskedjenek. Kelt Halászban, 1892. október hó 22 éu. Kállay Andrásné, az orsz. vörös kereszt nyíregyházi fiók egyletenek elnöknője. — Papi értekezlet. A f.-szabolcsi ev. ref. egyház megye egyetemes papi egylete Nagy-Kállóban november 6 án délután 3 órakor közgyűlést tart. Tárgyak: Érte­kezés Erdélyi Imrétől. Jelentés a papi egylet számadásai­ról. Esetleg felmerülhető javaslatok. nem madarat ér; a uyakukat behúzzák, szemük lezáródik s átadják magokat az emésztés kéjes érzetének abban az ismert merev állásban, mely aunyira jellemzi a ko­molykodó álfilozofás gémeket. A pákász csak erre várt ... ez a kedvező pilla­nat .. . Lassan arczához illeszti az előre nyújtott rozs­dást. czéloz, aztán ha megfehérlik a cső végén a kócsag­gallér, következik egy irtózatos durranás a kuruezvilági szerszámból. Öt-hat, sót néha több nemes madár vérében fetreng, a többi miudeu irányban utat vesz magának. Egy elmarad a többitő , az meg vau vebbesülve. A pákász kidülledt szemekkel figyel, nem bukik e alá? Nem bukik. Lassan elhúz a nádas fölött s végre eltűnik a távol kékjében. A pákász még egy ideig utáuna néz, tanulmányozza huzás­irányát aztáu megelégedetten szedi fel zsákmáuyát . . . A rozsdás megtette kötelességét, noha gazdájának meg­mozdul a fél pofájában minden fog a rettentő töltéstől. De se baj! A. pákász ugyanis aunak az olvuek hódolt, hogy a jó töltés nemcsak a vadat, hanem magát a lövőt is fölhempentse. Vedereino! v„s,,óiJ ei Ó l\ madar a,u at a uád kÖ2 t J ó 1 elrejtett lélek­vusztobe óvatosan elhelyezi A pákász aztán tolórudra m'!,v T kk f, 3 Si ai m e8 iudi tÍ-» ^ ütött-kopott járművet. Megy a sebhedt kócsag utáu. Órákig tolja uagy keserveben az ölnyi maeas s majdnem áthatolhatlau sűrűségben lélekvSjé?Semm jel nem igazítja u-ját, mkább csak az ösztön a vezetője. Szeme fnlwnn " ^eig; de ezért nem lankad, dü ?? J r' V" l0g mÍDdeil felé, min a prédára leső í»i,in i V° VeUDé tekiu tetét a suhogó nádüstök meg aTad^T^ V V é* i e ™gy sokára valami r,ármuver ! r' k figyelmét; e pillanatban megállítja felé az a nn ,! iÓr e, haj0lva n<? z' mereven egy poít e«v nvu., f tréi i Pedl g.? 8y VérCs ePP- akk o™ mint lombon a nf ' l & PákáSZ sasszera e Elfedezte a nád­lombon a piros harmatot. haladVíí^JT- mo z8 ásb a Jő, de csak csendesen Knté Lhh M° St 1Smét ra e8 áIL lme v é'-«ep megint, alakfában ni i^ 6g y' aztáD töb b> ^g™ kisebb foltok alakjában piroslik a nádlombozaton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents