Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-23 / 43. szám

IN l< 1> K Jt-' Magy. kir. belügy ininisztei 78776. sz. VI.-ll. Körrendelet valamennyi törtéin hatóságnak. A Német és Oros/országgul szemben fennálló behozatali és átviteli ti alorn pontosabb meghatároz.) valamint e tilalomnak Német-alföldre. Belgiumra, I ranczi.iorszagra é* Romániára való kiterjeszt. - tárgy ában .1 kereskedelemügyi miniszter úr folyó ho 7-en 6<4>a. sz. a. kelt rendeletével az osztrák kormánnyal egyet ertőleg következő rendeletet bocsátotta ki. Valamennyi önállóan kezelt hazai góziuozdonyu vasút igazgatosagának é- gőzhajózási vállalatnak. Értesítem .1 czimet, hogy .1 belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök, a pénzügyminiszter esa földmivelésúgyi miniszter urakkal, valamint az osztrák kormánnyal cgyetérlőleg a cholera-ragály lerjesztéserc alkalmas áruk behozatalát - s átvitelét a Néinetfúldről, Belgiumból^rancziországból • - Komániából az osztr.-magyar vámterületre megtiltottam. Az utóbbiakban ezen áruknak jegyzékét az osztrákmagyar vámtarifa tételszámai és megnevezései nyomán oly észrevétellel közlóm a czimmel. hogy ezen jegyzek egyidejűleg Oroszországból és Németországból behozott és átvitt árukra i-, alkalmaztatván, ez által az ezen országokkal szemben már fennálló be és átviteli tilalom is szabatosabban nieghatároztatott. Oly árukra ellenben, melyek más, mint a most nevezett országokból erednek és ez utóbbiakon ólmozott kocsikban minden átrakodás nélkül haladtak át, a tilalom nem nyer alkalmazást. A tiltott áruk jegyzéke a következő: A vámtarifa. 29. tét. friss asztali szőlő, ananász, 31. tét. friss finomasztali főzelék, 32. a) külön meg nem határozott friss főzejék és friss gyümölcs, ha nem szállíttatik közvetlenül a gyárakban való feldolgozásra (mint a ezukorrépa, a ezukor és a burgonya a szeszgyártás czéljaira,) 51. friss halak, édesvízi rákok, friss csigák, 52. tengeri kagylók és héjas allatok (mint oszlrigák, homárok, tengeri pókok, ollótlan rákok) nem elkészített teknős békák, 54. tej, a 60. tétből nyers állati bőrök (frissen vagy szárítva, vagy sózva is) oly megjegyzéssel, hogy teljesen száraz és gyári bőrkészitésre rendelt állati bőrökre a lilalom nem terjed ki, a 61. tétb mindennemű nyers haj és nyers szőr; nyers serte oly megjegyzéssel, hogy teljesen száraz és gyártási szélokra behozott hajra, szőrre és sertére a tilalom nem terjed ki, a 62. tétb nyers ágytoll, a 63. tétb. friss hólyagok és friss belek, a 65. tétb. friss és sózott vaj, a 06. tétb. nyers, olvasztatlan disznó és ludzsir, továbbá szalonna, a 69. tétb. nyers állati fagygyu, 83. tét. friss vagy elkészített (és pedig sózott, szárított, füstölt, páczolt) hús, 84. tét. kolbász, hurka, 85. tét. sajt, 86. tét. sózott vagy füstölt héring. 87. tét. külön meg nem határozott halak sózva, füstölve, szárítva, 88. tét. elkészített halak (marinálva olajba rakva stb.) hordókban, a 86., 87. és 88. tét. alá foglalt halnemüekre a lilalom nem terjed ki, ha zárt hordókban érkeznek melyek szállítás előtt külsőleg mésztejjel fertőtlenittettek vagy kirakás előtt mésztejjel fertőtlenittetnek, 89. tét. kaviár és kaviár pótlékok, a 99. tétb. szarvak, csülkök, lábak, paták, csontok mint vágóhídi hulladékok, a 123. tétb. pamutvatta, ócska, használt, úgynevezett fejtett vatta, a 152. tétb. nyers gyapjú oly megjegyzéssel, hogy száraz és gyári feldolgozásra rendelt gyapjúra a tilalom nem terjed ki, a 353. tétb. állati trágya, csontok, híg és megszáradt vér, állati-inak. a 355. tétb. enyvbőr, a 356. tétb. rongyok és papír gyártásra alkalmas egyéb hulladékok, azaz len, pamut, selyem és gyapju-rongyok; ócska hálók, ócska alattságok és ócska kötelek, tépés (tépett vászon.) Tilos továbbá szövetekből, kaucsukból, viaszos vászonból, bőrből és szőrneinüekből készült mindennemű olv áruknak behozatala és átvitele, melyek mint rnházat, fehérnemű, ágynemű stb. mar használatban állották, a mennyiben nem uti podgyászról van szó mely a szabályszerű orvosi vizsgálatnak és esetleg fertőtlenítésnek alávetendő. Szövetnemüekből készült üres már hasmáit göngvök (zsákok és hasonlók) a mennyiben nem tekintendők rongyoknak, a belépő állomáson tovább szállítás előtt a fél költségére fertőtlenitendők és mint fertőtlenített tárgyak megjelólendők. Az olsoroltak szerint tiltott áruknak belépését az osztrák-magyar vámterületre megakadályozni elsősorban a vámhivataloknak képezi feladatát, mindazon által czimet, illetve közegeit, is felelőssé teszem azért, hogy egyrészt a vámhivatalok eljárásuknál cziiu részéről a kellő támogatásban részesüljenek, másrészt a tiltott áruk a határ állomásokról ne további Itassanak. Ha minden óvintézkedés daczára tiltott áruk mégis belépnének, azon állomásnál, mely ezt először észreveszi, kötelességévé teszem, hogy az illető küldeményt tartalmazó kocsit tartsa vissza s azonnal kérje ki táviratilag közvetlenül tőlem a további teendőkre nézve további utasításaimat, addig is pétiig az illető kocsit az állomáson álló egyéb kocsiktól elkülönítve kirakatlanul és érintetlenül őriztesse. Ha oly áruk, melyeknek behozatala eltiltva nincsen, rongyszerü vagy gyanúsan beszenyezett csomagolásban érkeznek é* ez már a határ állomáson észrévételik, a kirakodó állomás ezen körülményről a vonatkísérő személyzet állal, esetleg táviratilag is értesítendő. A rendeltetési állomáson ilynemű tilalom alá eső csomagoló anyagok .1/ .,

n, lo. után a/, .y.-z"égügyi és rendőri hatóságnak, az állomásfőnök által kikétvndó közbejárasa mellett cs felügyelete alatt elegetendök Felhívom a czimet. hogy jelen rendeletemnek foganatosítására, mely kezlicxvéleie után azonnal életbe lép, a szükséges intezk b- k-t s.,jU hatáskörében azonnal tegye meg. Fentavtom magamnak, hogy a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úrral" egyetértőleg mindeddig, mig a határmenti vidékek teljesen cholera mentesek, a határvidékek lakóinak mindennapi szükségleteinek kielégítésére siük*.-ges targvak behozatalára nézve könnyítéseket léptessek életbe. Miről a czimet miheztartás végett értesíteni. Budapesten, 18'JJ. évi oktober ho 15-én. A miniszter helyett: Szalat s/.ky. államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától 39652. K. 1892. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyház i város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Szabályzat a gyógyszerész-növendékek egyetemi kiképzése tárgyában. (Vége.) 24. ismétlésnek csak ugyanazon egyetemen van helye. Rendkívüli körülmények alapján az illető tanártestületek meghallgatása után, kivételesen a vallás- és közoktatásügyi miniszter a más egyetemen való ismételhetést megengedheti. IV. Szigorlatok. 25. A szigorlatok az orvosi karon tartatnak és csak ott tehetők le, ahol megkezdettek, megkezdésük legföllebb a tanfolyam befejezését követő tanév végéig halasztható. További halasztás csak kivételesen, méltánylást érdemlő esetekben engedélyezhető a vallásés közoktatásügyi miniszter által. 26. A szigorlatokra való jelentkezés az orvoskari dékánnál történik, mely alkalommal a jelentkező bemutatni tartozik: a) a gyógyszerészeti tanfolyamra való felvételre jogosító okmányait; b) az elővizsgálatok sikeres letevését igazoló bizonyítványt: c) leczkekönyvét, melyből a második évi tanfolyam kötelező tárgyainak hallgatása és úgy a vegytani, válamint a gyógyszerismei gyakorlatokban való résztvevős kitűnjék. A vegytani, illetve gyógy szerismei gyakorlatok terén ta*usitott szorgalom és felmutatott eredmény az illető tanárok által a leczkekőnyvben külön jegyzéssel tüntetendő fel. Az elméleti szigorlatra való jelentkezésnél ezenfelül még a gyakorlati szigorlat letételét igazoló bizonyítvány is bemutatandó. 27. A gyakorlati szigorlaton az elemző és gyógyszerészeti vegytan, nemkülönben a gyógyszerisme gyakorlatilag vizsgáltatik. Az elméleti szigorlat tárgyai az általános és gyógyszerismei vegytan, a gyógyszerisme és a gyógyszerészeti műtan. 28. A szigorlatokon vizsgálókként az illető szakoknak a vallás- és közoktatásügyi miniszter állal kinevezett tanárai szerepelnek, az elnöki leendőket az orvoskari dékán vagy szabályszerű helyettese végzi. A szigorlaton jelen van a kormány képviselője is. Elnök és vizsgáló senki sem lehet egyszerre. Az elméleti szigorlaton mint vendégvizsgáló, egv a vallás- és közoktatásügyi miniszter által e czélra kinevezett gyógyszerész — ki egyszersmind gyógyszertartulajdonos is — működik közre. V. Gyakorlati szigorlat. 29. A gyakorlati szigorlat a negyedik félév végén az illető intézetekben tartatik meg. 30. A gyakorlati szigorlat alkalmával a jelölt u gyógyszerészeti és elemző vegytanból valamely keveréket vagy összetett testet minőlegescn elemez, vagy valamely egyszerűbb mennyileges elemzést térfogati ulon, vagy súly szerint hajt végre, továbbá valamely hivatalos vegyi vagy gyógyszerészeti készítményt a magyar gyógyszerkönyv szerint azonosságra és tisztasságra megvizsgál. A gyógyszerisméből a jelölt egy vagy több gyógyárut azonosságra és tisztaságára megvizsgál, midőn egyultal bemutatni tartozik jartasságát a górcsői vizsgálatokban. A jelölt az általa követett elj árást és az elért eredményt röviden irásba foglalja és a vizsgáló bizottság elé terjeszti. Jogukban áll azonban a vizsgáló bizottság tagjainak a jelölthöz a vizsgálat menetére, az alkalmazott eljárásokra és a jellemző kémhatásokra nézve kérdéseket intézni. 31. Ha a jelölt a gyakorlati szigorlaton egy tárgyból elégtelenül felelt, azon tárgyból a vizsgálatot 3 hó múlva ismételheti, esetleg a vizsgáló bizottság az illetőt egy fél évi laboratóriumi dolgozásra utasíthatja. Ha ismét felfüggesztelett, a vizsgálalott az előbbeni módozatok mellett újból ismételheti. 32. Ha a második ismétlés sem sikerült, a jelölt harmadik ismétlésre 6 hó múlva csak a tanári testület javaslata alapján a közoktatásügyi miniszter engedélyével jelentkezhetik. Ha a harmadik ismétlés sem sikerül, tanulmányait nem folytathatja és netalán más egyetemen elnyert oklevele nem nostrificálható. 33. Ha ajelölt mindkét tárgyból elégtelenül felelt, 6 hó múlva bocsátható csak ismétlésre és ha szükségesnek látszik, egy félévi laboratóriumi dolgozásra is utasítható. A második ismétlés hasonló feltételek mellett csak ujabb 6 hó van engedve. Az egész szigorlatot harmadszor ismételni nem lehet. 31. Ha a jelölt a második ismétlés alkalmával csak egy tárgyból függesztetett fel, abból harmadszori ismétlésre a 32. §. értelmében bocsátható. VI. Elméleti szigorlat. 35. A gyakorlati szigorlat sikerülése esetén a jelölt az elméleti szigorlatra jelentkezik. 36. Az elméleti szigorlaton a jelölt a vegytan tanára által az általános és gyógyszerészeti vegytanból, a gyógyszerisme tanára által a gyógyszerisméből, a vendégvizsgálóként működő gyógyszertártulajdonos gyógyszerész által pedig a gyakorlati gyógyszerészetből vizsgáltatik, mindegyikből egy-egy negyedóráig. 37. A szigorlatokon az egyes vizsgatárgyakból elért eredmény ugyanolyan módon jelezendő, mint az elővizsgálatokon. A szigorlatokról szintén szabályszerű jegyzőkönyv vezetendő. A szigorlatok végérdemjegye mindenkor az egyes tárgyakból nyert jelzések alapján állapittatik meg. Ha a kitűnő és elégséges jelzések egyenlő számúak, a szigorlat végérdemjegye elégséges. 111 a jelölt csak egy tárgyból is elégtelenül felelt, szigorlata sikerültnek nem tekinthető. 3*. Ha a jelölt az elméleti szigorlaton elégtelenül felelt, annyiszor 2 hó múlva jelentkezhetik ismétlésre, a hány tárgyból elégtelenül felelt. 39. A második ismétlés annyiszor 3 hónap múlva történhetik meg. a hány tárgyból lett a jelűit felfüggesztve. 10. Harmadszori ismétlésre a jelölt csakis az orvoskari tanári testület javaslatára a közoktatásügyi miniszter engedélyével bocsátható, és pedig a 39. g-ban megszabott határidők után. Az egész szigorlatnak harmadszori ismétlése azonban nincs megengedve. 41. A hartnviik ismétlésnek sikertelensége eseteben a 32. g. második bekezdésének rendelkezi mérvadók. 42. Ha a jelölt az első vizsgálás alkálin ival vagy ismétlés után minden tárgyból megfelelt, a szabályszerű eskü letétele és a megfelelő dijak lefizetése után részére a gyógyszerészm steri oklevél kiszolgáltatandó. Az oklevél gyógyszertár nvithitása vagy kezelése szempontjából azonban csak akkor érvényes, ha az illető a szabályszerű segédi időt mir kitöltötte és az oklevélre szintén följegyeztetett A felesketés az elra-leti szigorlati bizottsig elnöke által a bizottság jelenlétében történik a megfelelő szabályok szerint. VII. I),jak. 4 t. A gyógy szerészmesteri oklevél elnyerésére előirt vizsgálatok- és szigorlatokért a kővetkező dijak fizetendők: Az elővizsgálatokért 30 frt, melyből a i vizsgálót és bölcsészet, illetőleg m ith.-terin •szettudoinánykari dékánt egyenkint ö frt illeti meg. A gyakorlati szigorlatért 20 frt, melyből úgy a vizsgalokat mint az elnököt és a kormányképviselőt egyenkint 5 fonnt lUeti meg. Az eméleti szigorlatért 25 frt mely ősszegből az egyes , , 1 ,v önöknek és a kormány képviselőnek V1ZSg

aSf>i ií Az eskü letételeért és" az oklevélkiadásért 20 frt fizetendő, melyből az orvoskari dékánt M a/, orvoskari jegyzőt 4 frt, az orvos-es bölcsészet, illetőleg math.-természettudományi kan pénztár 4-4 frt az egyetemi közyonti irodát pedig 5 forint illeti meg. A központi irodának járó 5 frtból fedezendők az oklevel kiállításával járó költségek. 44. Istmetlesek eseteben ugyanazon dijak fizetendők Gyógyszerésitudorság. 1. Azon gyogyszereszmesterek, a kik érettségi bizonvitványt képesek felmuatm elnyerhetik a gyógyszerésztudori oklevelet, ha legaább egy tanévet meg az egyetemen töltenek s ez ido alatt a vegytani. gyógyszertani és közegészségtani intezetekben 2, nletőleo 1 — 1 félévig laboratoriunn munkalatokkal foglalkoznak' és ez idő alatt az emiitett tárgyak valamelyikéből .. 1 ' — la 1 _ 1_ l ,,»il.%lrA1Ar«l llknn lr Kozna* es ez iuu aun - --- aj . sajat vizsgálataik alapján készült doktor, ertekezes írnak \ doktori értekezés az orvoskari dekán, mint elnokbol a vegvtan. nemkülönben az értekezés tárgya szerint a gyógyszerisme, vagy közegészségtan tanaraibol allo 3 tagú bizottság bírálja meg, és annak el. vagy el nem fogadasa felett szótöbbséggel határoz. 3. Az értekezes b.ralataert 30 frt dij fizetendő, melyből a bizottság minden tagjanak 10 irt jár 4 Az értekezés kinvomatandó, a nyomtatás költségeit a jelölt viseli. 5. A felavatás az értekezés elfogadása után az eddigi szokásos módon és dijak lefizetéscmellett történik. Szabolcsvármegye közönsége részéről Nyíregyházán 1892. évi október hó' 11-én tartotl rendes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 333/1892. Bgy. 8972/1892. K. Tárgyalás alá vétetett a szőlőragya védekezés tárgvában alkotott szabályrendeleti tervezet, valamint az ezen szabályrendeleti tervezetre vonatkozó küldöttségi jelentés^. Határozat. A bemutatott szabályrendcleti tervezet elfogadtatik s a szabályszerű közhírré tétel megtörténte után az alábbi szövegezés szerint 4 egyenlő példányban elkészíttetni s jóváhagyás végett a 111. kir. belügyminiszterhez felterjesztetni rendeltetik. Szabályrendelet a szölöragya (peronospora viticola elleni védekezés tárgyában. 1. g. Minden szőlőtelep tulajdonos, bérlő vagy kezelő tartozik a szőlőragya fellépéséről a községi elöljáróságnak azonnal jelentést tenni. 2. g. Minden szőlőtele]) tulajdonos, bérlő vagy kezelő tartozik a szőlőragya elleni védekezés czéljából a szükséges permetezést rézgáliczal, vagy egyéb a szőlőragya megsemmisítésére alkalmasnak megállapított anyaggal első izben junius hó 1-sejéig bevégezni, s amenyiben a szőlőragya fellépése a vidéken vagy azon községben jelezve volna, a permetezést julius és augusztus hónapokban is teljesíteni. ^ 3. g. Minden község, melynek határában a szőlőIcnnelés legalább is 50 holdban űzetik, s a birtokosok permetező géppel ellátva nem volnának, tartozik minden 50 holdnyi szőlőre legalább is 2—2 permetező gépet beszerezni, s azt használat végett az öt holdnál kisebb szőlőterüleltel biró birtokosoknak kiadni. A község által eként beszerzett permetező gépnek beszerzési tényleges ára az illető szőlőbirtokosoktól, szőlőterületük arányában kivetve, a használatba bocsátástól számítandó 30 nap alatt a közadók módjára a községi elöljáróság által hajtatik be. Ha azonban az öt holdnál kisebb szőlőterülettel biró birtokosok maguk vagy többen egyesülve a permetező gépet beszerzik, a többi kisebb birtokosok számára a község által beszerzett permetező gépek vételi árához hozzájárulni nem kötelesek. A permetező gépek használatának sorrendjét, amennyiben erre nézve a szőlőbirtokosok megállapodásra jutni nem tudnának, a kerlség elöljáróságának meghallgatásával a községi elöljáróság állapítja rneg; ha azonban a szőlőragya a szőlőskert valamelyik részében lellépett, a permetezés első sorban a megtámadott részen és az azzal szomszédos területen végzendő be s a többi részeken csak azután teljesítendő. 4. g. Minden község elöljárósága tartozik a szőlőragya elleni védekezés tárgyában alkotott szabályrendelet egy példányát a község házánál nyilvánosan kifüggesztve tartani. 5. g. Minden község elöljárósága azon esetben, ha a szőlőragya a község határában fellépett vagy fellépése a vtdeken jeleztetett. tartozik a község lakosságát ezen körülményre felhtvn, s a felhívás egy példányát a község hazanal nyilvánosán kifüggeszteni. 6. g. .Minden község elöljárósága május, julius és augusztus vegevei tartozik a .szőlőragya fellépéséről a járas. foszo gab.rohoz jelentést tenni, s ugyanakkor köteles hTri ?

kv

OSO

k- l

érlÖk v

a*y kezelök névsorát is ferjeoU•». kik a szőlő permetezése iránt a szabályget nem teuék meghatarozot

t kötelezettségöknek ele7. g. Azon szőlőbirtokos, bérlő, kezelő vagy községi knCnf t

a-\

k\

ajele

n sz

abalyrendeletben megszabott - k eleget nem t.-sz, kihágást, illetvelz előljaro^agi t,

K fegyelmi vétségét követel, mely a 38597/80 ' -n-zteri rendeletben meghalad Í rÍ r i 8 a

Z,°

U megnevezett hatóságok á fal , Izara?- il. a községi előljárósági at; Deditr fe5S?^v

nkí.z

n,"'

U'

n<

i"- E

z"

n kÍVÜ

I' ha valatndy bhtoktjs, li 'r l, ' a felezést kellő időben teljesíteni tStenífl J%í

ölU

éKfe a községi elöljáróság által hajlandók be. ^ k

Ö'

tSÓgek k

öuton h iv'iH-/oi,,l H

fr

V

t, f

n

z^g esetben, ha a kikerMu ;

n

( f °

k°

SOk iÍlla

l lövettetett el: a szőlősüleük tTa kéri kT'V

f

e'?

neVeZet

t "Kertségi" pénztárát •s, ;,.,í 7 !?a

S k,ad;lSilir

a fordítandók; azon r íW nem s

zőlőskerti, de külön meg ei l ilí blr

t^osok által követtetik el: a várg" ' gaz

d

A

a

3.

af' egyesületet fogják illetni. m-ve terr,uirl

e= sz

av

á

l^

ründelet hatá

l>

r* egész vár^ Nyíregyháza rend. tanácsú városra I o

l

yt„tiÍM , a tt»«í 11 ó|

t 1 „t<,

u^