Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-16 / 42. szám

Mollóklct a „Myirvidék" 1892. 42-ik számához. A vármegye öszi közgyűlése. — Október 11—12. — Az első közgyű'ést az uj székház díszes nagytermében az alkalo nh >z mért üunepies hangulattal s a közönség nagy érdeklődése között nyitotta meg őméltósága a főispin úr. Vármegyei közéletünk legtekintélyesebb egyéniségei s a zöld asztal tanácskozásainak legbefolyásosabb vezér-alakjai csaknem kivétel nélkül megjelelitek s akiknek távolléte közülök feltűnt, b zonyára alapos okok miatt maradtak cl. Mert az uj sz kliáz elkészülésének jelentős tényével szemben bizonyára megszűnt már, eloszlott az az idegenkedik, melylyel ez építés üiyj annak idij;u egyesek részéről találkozott, de semmi esetre sem lehet oly éles, oly rideg, hogy egyeseknek távolmaradását — mint ezt emlegetni hallottuk — ez idegenkedés, ez ellenszenv demonstrációjának lehetne magyarázni. Mert bizonyára nem pusztán udvariassági ténye a közgyűlésnek, hogy őméltósága a főispín úr indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Nyíregyháza város közönségének a tizenhat évi veud 'g-látásért. Igaz ugyau, hogy mid in tizenhat évvel ezelőtt e város ezt a vendég-látást felajánlott*, első sorban a maga érdekében cselekedett, mert előhaladisának hatalmas tényezőjét nyerte meg, központjává lévéu a vármegyének; de ez aktus jellemzésére a legkorrektebb kifejezést használta a főispín úr, indokolván a jegyzőkönyvi elösmerés elhatározására vonatkozó indítványt azzal, hogy „a város e ténye által lehetővé tette, hogy Nyíregyháza legyeu a vármegye székhelye" Egy lehetetlen és továbbra feutarthatlan helyzet jutott igy egyedül lehetséges megoldásra, s Nyíregyháza városa bizonyára meg érdemelte az elismerést a tizenhat évi vendég-látásért, mert nagy szolgálatot tett azzal a vármegye összes kulturális érdekeinek, hogy lehetővé tette, miszerint ott székeljen a vármegye közpmti igazgatása, ah )1 a kulturális érdekek tényezői összefutnak. * Egyébként a közgyű ésnek a tárgysorozat rendjén eliutézés alá kerülő ügyek nem igen kölcsönöztek különösebb érdekességet Mert — bár magának az alispáni jelentésnek egyes részei s több pontja a tárgysorozatnak fontos és jelentőséges határozatok meghozatalát eredményezték, általánosabb érdeklőd is felköltésére, esetleg érdekes és élénkebb vita előidézésére nem voltak alkalmatosak Az alispáni jelentés kapcsán s az alispán úr iuieiativájára egy nevezetes határozatot hozott a közgyűlés, elrendelvén egy „vármegyei kulturális pénz-alap" létesítését. E határosat egyelőre elvi jelentőségű de ha megvalósul — amiben nem kételkedünk — igen nagy horderejű. Hogy miben áll ezen uagy jelentősége, azt hiszszflk nem szükséges rámutatnunk. Hisz a Lultu rális czélok egész listája vár megvalósulásra s ezek együtt és egyenként is mind nevezetes feladatokat képviselnek. A közgyűlés egy megalakítandó bizottság kezeibe tette le az ügyet, azzal a megbízással, hogy a kulturális pínz-alap megteremtésének, fejlesztésének s fölhasználásának módozatii iránt javaslatot tegyeu. „A NmVIDEK TÁRCZÁJA." Pénzedet vagy feleségedet! . . . Mióta em'ékezui tudok, mindig nagyon érdekeltek a házasságok. Szerettem az axzszonyok társaságát, s talán itt ragadt reám e hajlandóság. Miuden érdekesebb viszonyt a megismerkedés első perczétól figyelemmel kisértem, minden házaspárt elkísértem a bálteremtől egész a templomajtóig. Önök azt mondják: nem szép dolog. Ámde ha engem azért találtak néha kedvesnek, mert legfrissebb újdonságokkal tudtam tápét adni a néniék kiszá mithatlan kombinációinak. Ez pedig menthető ambíció. Láttam olyan házasságokat, melyek kölcsönös türe lem, bizilom és várakozásért nyuj'oUak az igiz szerelmeseknek megérdemelt boldogságo'; láttam érdek házas Ságokat, midőn a név, rang, vagyon pótolta az érzelem helyét az életre szóló szövetségben; láttam olyanokat is, hol a szegény házaspárt saját tudtuk és hibájukon kivül boronálták össze a szenvedélyes házasító nénikék. Az egyszerű munkás megházasodik, hogy legyen a ki mosson, főzzön neki, a Schlesíngerek keresik a „stiller Compagnon" t, a ki tőkét ad, mellyel a beunök dü'ó üzleti szellemet érvényesíthessék, a geutry adósságai becsületes tisztázására kap kedvet, — csak a szív marad uénu mindenütt S ha egy egy szegény ördög, kezében a diplomával siet picziny fészkébe vinni azt a másik szegény ördögöt, a ki azonban angyali türelemmol várt. és imádkozott az édes nyomorú lágért, — a világ rá moudjt „íz égbeu köttetett." Nem is fukar a jókivána tokkal — bisz ez udvarias kötelesség, — de azért magá ban száDja őket. Egyszóval azt tartják, hogy szép dolog az a szerelein, de az is édesebb, ha nem keserítik meg a mindennapi kenyér goudjai. Meg aztán ki ne merné azt kétségbe vonni, hogy uem csak a hamupipőkét lehet igazán szeretni. Korai lenne tehát ma még részletesebben szólani a a kérdéshez, s mi is ez alkalommal c-upín följegyezni kivánju't a vármegye közönségének e nagy jelentőségű elli itározását, azzal az egyetlen észrevétellel, hogy ez alap létrehozása, fentartása, sőt okos fólhisználása is sorompíba szólítja és tevékenységre hívja föl — mert a nd'iül nem lehetséges — a társadalmat. * * * A közgyűlési tír^ysorozat 43-dik po.itja vármegyénk egy kis — de sok jó törekvés községének ügyelemre méltó és megszivelésre, követésre érd;mes mozgalmáról ad hírt. Ntpkor község szabályrendeletet alkotott községi takarékpénztár létesítése iránt s benyújtotta a^t jóváhagyás végett a vármegye közgyü'éséhez. Nagy jelentőségű és mindeu esetre elismerésre méltó Napkor községuek ez a kezdeményezése. Egy községi hitelszövetkezet megalakításáról van szó s e szövetkezetek, — ha helyes alapon szerveztetnek — a fősu'yt a tagok erkölcsiségének, gazdisági értelmének és gazdálkodási képességének emelésére fektetik A hitel csak eszköz e magasabb czél elérésére. Ez eszköz megszerzésében egyrészt önzetlenül, és ebben nyilatkozik főleg a humanísmus szelleme, másrészt hatályos módon járnak el. Az önzetlenséget kettős irányban látjuk működni. Az egyik irányban az által, hogy a tagok, a társak csakis egymáson segíteni, nem pedig egymáson nyerészkedni akarnak. Más irányban az önzetlenséget a vezető egyéniségben látjuk. Minden dij. sőt mondhatni előny nélkül szentelik ezek idejüket, nagyobb értelmüket, valamint vagyoni tehetségüket polgártársaiknak. Az egyletek élén az anyagilag, szellemileg és erkölcsileg erősebbek állanak. E'.ek teszik tulajdonkép az egyletet erőssé, hitelképessé és e nagy szolgálat fejében megelégesznek az öntud-ittal, melyet az emberbaráti szeretet, a polgári kötelesség teljesítése okvetlenül szül minden ember kebelében és az elismeréssel, mely a társak részéről el nem maradhat. Az egyletek hitelképességének alapja a korlátolt felelősség. Kétségtelen az, hogy e szövetkezetek nálu ik megvalósítva egészen átalakitauák ugy gazd isági mint társadalmi viszonyainkat. 0 t, hol ma még uagy a gazdasági hátramaradás vagy talán még hanyatlás is következett be, ott, hol szenvtelenség, nemtörődés sem a nagyobb hazai, sem a kisebb érdekű községi ügyekkel uralkodik mindenütt, ott a helyzet, a viszonyok teljesen megváltoznának. A haladási vágy ugy az anyagi mint az erkölcsi téren fogná el és töltené be a kedélyeket. E vágy fokozná a munkásságot és mu ikakedvet; ébresztené a tudatot, hogy az emberek | e földön egymásra vannak utalva, együtt dolgozva, működve és hatva mozdítják elő az egyesek és az összesé^ ugy anyagi mint erkölcsi jólétét. Kár, hogy Napkor község hibás és el nem j fogadható módon akarta a községi takarékpénztár szervezetét megállapítani, oda állítván a létesítendő szövetkezet adminisztrácziójának élére és vezetésére a község elöljáróságát. A vármegye közgyűlése épen azért nem is adhatta meg szankcióját a szabályrendeletnek. Ez azonban ne szolgáljon akadályul aunak, hogy helyes alapokra fektetve a nemes kezdeményezés megvalósuljon Kossuth Lajost 90-dik ozületése napja alkal m»ból a vármegye közönsége üdvözölte. Nem szükséges talán jeleznünk, hogy a közgyű'és ezt a határozatot minden vita nélkül, egyhangúlag hozta meg. A küzgyűtés lefolyásáról a következő tudósítást adjuk : KáUay András főispán úr őméltósága kevéssel 10 óra után nyitotta meg a közgyűlést, ünnepies hmgon jelezvén a nevezetes alkalmat, hogy — a vármegye közönségének áldozatkészsége, az alispán fáradhatlau ügybuzgalma, az építkezési bizottság, a kir építészeti hivatal vezetője, a művezető építész szakképzett és jóakaratú közreműködése, valamint az épiő vállalkozók pintossága folytán a vármegye tulajdonát képező székház disz :s termében gyűlhettek össze a bizottmány tagjai jogaik gyakorlása végett, kifejezvén még őmeltó sága azon óhaját is, hogy addig is, mtj a szikház építése teljesen be lesz fejezve s a törvényhatóságiak birtokábi ünnepélyesen át lesz adva, a közönség tanácskozásait, miut mindig, igazságszeretet, szibad szellem és tárgyilagosság jellemezve, hogy az önkormányzati nagyfontosságú feladatok helyes megoldásra juiiassauak. Indítványozta ezu'án a f iispin, hogy ez alkalommal, midőn a vármegye — 16 éveu át élvezvén Nyíregyháza város áldozatkész vendégszeretőt, a saját székházába költözött: fejezze ki köszönetét Nyíregyháza város közönsége irányában. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, őszinte fájdalommal jelentébe a főispáu a/,t a nagy vesztességet, mely a törvényhatóságot, Kállay Jeuő bizottmányi tag elhunyta által érte, kérvén egyszersmint a közgyűlést, hogy e bejeleutését, valamiut a hosszas szolgálat utáu nyugalomba vonult Megyery Gábor volt főpénztáruok és Kállay Ferencz volt főszámvevő szolgálati érdemeinek elismerése iránt az alispáni jelenté.-uek ide vonatkozó előterjesztései kapcsán intézkedjék. Tudatia még ezu áu a főispánt, hogy S uuyogh Kálmánt, fokozatos előlép etés utján, vármegyei alszámvevővé nevezte ki. Az alispáni idősziki jelentőst vette ezutáu tárgyalás alá a közgyűlés s auuak a tisztviselői karban bekövetkezett változásokra vouatkozó része kapcsán jegyzőkönyvi elismerését uyilváuitotta Migyery Gábor volt fjpénztárnik és Kállay Ferencz volt főszámvevő iráuyá bau, kik hosszas éveken át fejtettek ki buzgó munkásságot a vármegye szolgálatában. Kállay Jenő bizottsági tag elhunytát tudatván a jelentés a közgyűléssel s azt, hogy az alispán, a vármegye közönsége uevébeu koszorút helyezett Kállay Jenő ravatalára' a közgyű'és őszinte részvéttel vette a bejeleu tést tudomásul s jegyzőkönyvileg fejezte ki a vesztesség fölött érzitt fájdalmá', mert Kállay Jenő a vármegyei közéletben kiváló szakértelemmel, p ildis ügybu/.gósággal és lankadást nem ismerő munkakedvvel vett részt s hisszu éveken át a törvéuyható ági önkormányzati jogok gyakorlatában mé tán vitt vezérszerepet. A kö/gyűlés részvétének eme kijelentéséről özv. Ká'lay Jenőué érte sittetni fog. A vármegye alispánjának, a vármegye területén különböző c^élokra eszközölt gyűjtések eredményére vonat kozó jelentése tudomásul vétetett s egyszersmint — az alispánnak az állandó választmányban előterjesztett és elfogadott indítványához képest elhatározta a közgyű'és egy vármegyei kulturális pénzalap létesítését. E határoz t érvényesítésé iránt leendő intézkedések javaslatba hozatalával egy, az alispán ál al alakítandó küldöttség bízatott meg. Elismerést és köszönetet szavazott ezutáu a közgyű és gróf Dessiwffy Alajosnak, ki, miut a vármegyei lótenyésztési bizottság elnöke az idén is 40 db. 10 frau kos aranyat bocsátott, a vármegye lótenyésztési érdekei előmozdítása czéljából — rendelkezésre. Az alir-p ini jdeutés többi részei tudomásul vétettek. B -jeute ezutáu az alispáu a tárgysorozat összes állítása után érkezett ügyek jegyzékét s ezzel együtt Szesztay Károly s több bizottsági tag által beadott S végre a leányok mostanság újy vannak nevelv % hogy nem hányják szemünkre hozományukat. Pazary Károly úr a dunántúl aranyat érő szánföldjeiből örökölt néhány száz holdat, csinos kastélyt, jó nevelést, úri modort, és soha sem hitte volna, hogy ő is lesülyed valaha azou prózai emberek társaságába, a kik nem szerelemből nősülnek De hát az apai birtok nem tarthatott örökké, s az ő arany elvei is csak addig álltak szilárdan, mig hitele. Hajdan neki is voltak ábráudjai, de miként ő mondá — kijózanodott. Régebben kereste az eszményt, kit érdek nélkül imádhasson, s később, midőu az érdek kergette az eszmény keresésére, akkor már megváltoztatta az eszményről alkotott fogaim tt. Eszményinek találta a gazdag bérlő leányának hervadt szépségét, s összehasonlítgatta szomszédnője fogyatékos bájaival, kinek különben jelentékeny tőkéi kamatoztak biztos papírok bau. S hasonló szépsép-versenyekben Páris almija csodálatosan mindig azé lett, a kiuek neve mellett Pazary jegyzeteiben nagyobb uumerus szerepelt. Még egv vonás hiáuyzik az éu hősöm rajzából, pedig erre ő minden bizonnyal hivatkozni fog, ha választása miatt mentegetnie kell magát, ö ugyanis azt a rózsát tartotta legszebbnek, mely a más kertjében virult Nem akarta azt, hogy másnak tessék meg az ő kertje rózsáj i. Már pedi; ö sok virágot lopott a más kertjéből, rászól gált a sorsnál a szarvakra; csoda e tehát, ha a természet fukarságát hívta segélyül férji becsülete oltalmára. Egy szép vasárnapon mély gondolatokba merülve ült magános otthonában, fájdalommal szemlélte az őszi kastély kopott bútorait, melyeket pár ólával azelőtt rideg könyőrtelenséggel irogatott fel a végrehajtó. Elmélkedett zajjil átélt ifjúsága emlékein; soha sem érzett vágy ragadta meg a csendes tűzhely, a nyugodt családi boldog ság után, hideg filozófiával kárhoztatta semmittevésben elpazarolt ifjúságát, elhatározás keletkezett lelkében: jóvátenni a inú't mulasztásait. Apai gondokkal óhajtotta felszerelni a folytonos nyugtalanságot, mely uzsorásai miatt nappalát, éjj 'lét megzavarta Egy szóval házasodni készült. H igy kihiz köti magát egy hosszú életre, az mísodszerű kérdés volt. Fő az, gondatlan jövőt biztosit magának. Nem soká habozott. Biztos értesülései szerint a tőkepénzes és értékpapiros kisasszony legalább százezer forinttal szenvedélyesebben volt képes szeretni s boldogítani mint a bérlő leánya, s ezenkívül vagyona könnyen volt értékesíthető Meg is fogadta hősöm, hogy az oltár elé csak a kedves pipirokkal lép. N - gondolják ám azért, hogy Pazary ur azért, daczára számító gondolatának nem sugározta a legőszintébb szerelmet, midőu a boldogító igenért, esedezett. El volt ragadtatva, midőn meghallgattatott, s még kétségtelenebb alakban uyert kifejezést arczán a boldogság. A bájos menyasszouy piruló arczczal, tettetett habozással egyezett bele, hogy a nász mielőbb megtörténjék S:ülői beleegyezésre nem volt szükség, mert — különös szerencse — árva volt Egy ö.-eg uagybácsi volt a kisasszony erényeiuek őre, ki árvasága óta apai szeretettel élt mellette. Ai öreg úr fiatal korábaa tekintélyes vagyonnak higo f, a nyaklra, élt mint a Pazary ur faj a ifjúság, ismerte őket jól s ezért nem csekély aggodalom mai látta a menyegző gyors közeledését. De hiába volt minden óvó intelme, a vén leány vak maradt, s gondolni sem akart a lehetőségre, hogy ismét tovább várjon egy igazi Rómeóra. Az esküvő csendben megtörtéut. szük családi körben tartott lakoma után Pazary ur, hóna alatt az értékes szekrénykével, karjln a kevésbbe becses feleséggel beült a csiládi hiutóba, s megi idultak az ősi kastély feléAz ut regényes volt. A gyorsan robogó hiutó felett a Bakony százados tölgyei takarlák el az égboltját. Az uj pár egymást átölelve beszélt jövendő boldogságról, örök szerelemről. Igaz, hogy Pazary ur túláradó szivének minden nyilatkozata a kincses szek-