Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-02 / 40. szám

..IN K IC, Ii." — Méhészeti előadás. V. Nagy Z-igtnond, méhészét i váudor-tauitó e hó 10 diköu méhészeti előadást fog tartani városuukbao. — Eljegyzés. Pintér Ferenci 14. cs. és. kir. huszárezred be Ii hadnagy a napokbau váltott jegyet Kerekrethy Margit kisasszouynyal, Kerekrétby Miklós városi elsó tanácsos kedves leáuyával. — Nyír bátorban Kende Karoly tiatil derék gyógyszertár tulajdouos eljegyezte özv. A'agy Sándorné szül. H'kiy Emília úrhölgyet Hódmző vásárhelyről. — Baruch Arnold nyíregyházai kereskedő leányát Irma k a. eljegyezte FleiscJd Dezső tiszas/őlősi földbirtokos. — Ily mell. Virágh Andor kir. mérnök, Virágli Kálmán helybeli tAnsz.bir0Qa.nl. hó 24-én vezette oltárhoz a budapesti ág. ev. templomban Stenessy Emma kisasszonyt özv. Szenessy Gyuláué szül. Dessewffy Ida úrnő kedves leányát. Násznagyok voltak: gróf Dégenfeld Lajos, Tomcsányi Mér, S.-beők Antal, .Sipo- Antal. Nyoszolyó ,nno nyok: DeasewtTy Ödönné, grol Dégenfeld Lajosne. Nyoszolyó loánvok: Dessewlly Ilona és Kamilla, gróf Dégenfeld (jusztika es Katkza, Csengey Gizi, Rajner Ilona. Móres Ilona. Vőfélyek: Virágh László, Dessewlly Dezső, ilr. Zelenka Lajos, Szmrecsányi László. Jármy Tamás, Szenessy József, Csengey Gyula. Az eskQvönjeien voltak: özv. Dessew Ily Tituszné, özv. Szenessy Gyuláué, Virágh Kálmán és neje, Desaewffy Ödön és Klek, Rajner Gyula és neje stb. stb. — Kégiségek. be^ányi Ferencz árvaszéki eluök bogdáuyi biriokau erdekes régészeti leletre akadtak a napokban. A tárgyakból egy brouz rög (mely azt bizo nyitja, hogy ott bronz-öutöde volt), egy füles fokos balta, egy bronz láudzsa nyeles része s egy brouz karperecz uyeles része dr. Jósa András vármegyei főorvoshoz került, a vármegyei régészeti muzeuui részére. Minthogy való sziuüleg több tárgy is jutott ott fölszinre, dr. Jósa föikérte Szaláuczy Fereucz, Székely Beuedek ottaui birto kosokat és Guttmau bérlőt, hogy kutassanak azok nyoma után. — Ugyancsak igeu érdekes bronz-leletre akadtak gróf Forgách László t. g/.t.-mártoui birtokán is s a gróf titkára: Szikszay Siudor úr már értesitette dr. Jósát,hogy a gróf a leletet a vármegyei múzeumnak szánta. Dr. Jósa a napokban levél utján azt a kereluiet intézte gróf Andrássy Gézához, hogy az 1889 beu T Kenézeu talált becses bronz-lelet 2G darabját, mely a régi Drevenyák-fé!e kastélyban van elhelyezve, engedje át a múzeum részére. — Hazafias ajánlat. Iteizmau Hermán kisvárdai faketeskedő, a vármegyei múzeum helyiségének fölszerelésével megbízott dr. Jósa András főorvosnak fölajánlotta, hogy a berendezéshez szükséges faanyagokat beszerzési áron bocsátja rendelkezésére. — A Photoplastikuui, mely a Széchényi szálló dában látható, csak rövid pár uapig időzik még városunk bau; ez nem tévesztendő össze a vásárra járó panorámával, meit ez különösen elegáns és természethü fényképészeti felvételek utáu mutat tniudeut és egyálialán a művelt közönséguek és a tanulni vágyó fiatalságuak vau száuva Ajánljuk tehát olvasóink becses figyelmebeu s mondhatjuk, hogy kár volna ilyeu nem mindennapi élvezetet elmulasztani, bővebbet moud a Nyílt télben található közlemény. — Dalárdánk Tály&n. A nyíregyházai dalárda tállyai szerepléséről s arról a vendégszeretetről, amelylyel ott a dalárda derék tagjait fogadták, a következő érdekes dolgokat írja az „Egyetértés*: , A hires Sókalmi piuczéuek az előcsarnokát felekesitették frissvirággal, zöldgalyakkal, apró zászlócskákkal, hosszú asztalt terítettek benne pátyolatfehéreu s a nyíregyházai dalosköruek mind.u egyes tagját melléje ültették. Özönuel folyt a rubiupiros, a stuaragzöld és az aranysárga nektár s hazafias daloktól visszhaugoztak a földalatti folyosók boltivei. A nyíregyházai dalkört külöuöseu üunepeltek a hangversenyen tapasztalt fényes szereplése utáu. A daloskör néhány jól betanult s érzéssel előadott hazafias eueke valósággal extazisba hozta az egész hangversenyterem ünneplő uagy közönségét. Rendkívül: hatást tett a hallgatóságra 13ijza Búcsúja (tíárczről viszszanéz a vándor), Petőfi Biliucse (Csörgés ifjú, csörgésem átok, mely a zsarnok fejére száll), meg egyneháuy Kossuth népdal. Az utolsó szám utáu a hazafias tüutetés perczekig tartó meleg zivatara mellett tűzte fel a dalkór zászlójára Beruáth Beláue és Keler Margit, Tállyai városának egyik legkedvesebb s egyik legbájosabb ifjú hölgye, azt a féuyes, széles, háromszínű szalagot, a melylyei a Kossuth üuuep közönsége adalárdi sikerének adózott s a melyen ar iuy belükkel ez a felirat áll: ,A tállyai Kossuth-üunep 1802. szeptember 19. a nyíregyházai dalárdának." Moudani sem kell, houy a dalárdát uem eresztettek el egyhamar Tállyáról. Egyik másik tagja megpróbálta ugyan menekülni, de kocsiját lépten uyomou megállították a vendégfogó tállyaiak s a daluokot szerencsésen lefülelték, mielőtt a várost elhagyhatta volua. Voltak, a kik ilyeuformau öt hit neveze'es pinczét kóstolgattak végig a tállyai veudégszeretet legsi'Mesebbkörü megnyilatkozásai közben." — A nyíregyházi alsófoka ipariskola hirrn osztályában az 1892/3. tanév szeptember 25 éu délután 3 órakor a r kath. iskola egyik tautermebeu ünnepélyesen nyittatott meg. A tanév meguvita^ánál jelen voltak: Velkey Pál kir tanfelügyelő, Serty Gyula városi tauügyi tanácsos. Palain\i Jcnó ipartestületi eluök. a műköJő tanerők, ipartestületi kiküldöttek es 2iltí beirt kü onbOzó foglalkozású iparos tanoocz Az ipariskolai igazgató megnyitó, alkalmi beszéde után, melyet más helyen közölünk, felolvastattak a reudtarUsi é- félelmi szabályok, majd a kir. tanfelügyelő szolalt fel és bölcs lauác-ival hívta fel a tanonczokat szorgalomra ; vegre a városi Uuácsos es ipartestületi elnök reudre és pontoságra iutettek a tanuló ifjúságot. — Műkedvelői előadás. Ax iparos ifjak Ón'iépző és segély egyletének buigi uagy érdemű elnöv". dr. Ferlirska Kálmun minden eszközi él alkalmat Hhaszu.il arra, hogy az egC.-; kitMtt czeljának megfelelh M m A f. év folyamán tóbb izben reudeze t múk.dvelőt előadások sorozata — dr. Ferlicska igazán odaadj bui^ilma folytán — igeu szép fjlytatását találta e mult hó 25 éu, vasárnap megtartod szint előtdl^s&l, mely alkalommá! Vidor Pál egyik jobb f.jtáböl való .Vöröi sapka* czimu népszínműve került színre A népszínműben szerepelt előadók több izben lévén már ssiupadon, a mii Kedvelők irányában általáuosau követett eluéaó kritika iu<l ikolf mellőzése mellett bátran mondható, hogy »/• előadás egyike volt e uembeu a sikerültebbeknek. G ndos beta uu'lás, a legtöbbször öntudatos alakitas és élvezetesen lefolyt jelenetek képezik kiemelendő mozzanatait a? előadásnak, s az igen szépszámú közönség batáro/.ottau jól találta magát. Ilorkay Mariska k. a. kis terjedelmű de kollemcs csengésű baugja, otthonos játéka miatt kiéi de melte a kapott tapsokat. Méltó partnerje volt Szél Matyi zerep ben Murányi Géza ur. Jók voltak László Antal, Fetzer Jánosné, Szabó Mihály. Pásztor Mariska, Huray Erzsike, Kéry József stb. Epizód szerepeik ieu m-aállták helyeiket. Szokol Gyula, Géppel Tivadar, Kazár Mariska, l'otnasocszky Mariska. Barabás Gizella, stb. s külöuöseu a kis 4 éves M>Ulvány Irénke. Az előadást táncz követte az egylet helyi-.égeheu. — Bűbájos leány. Me s tova negyed, zázaddal a kötelező népoktatásról szőlő törvény meghozatala után i a „felvilágosodás százada- jelzővel dicsért 19 ik század utolsó tizedében bizonyára szomorú jeleuség az a 22 éves vak leány, kit a napokbau tolouczoltak el Nyíregyházáról illetékes községébe Hodászba. Kulin Anuáuák hívják a leányt s Bulyról került Nyíregyházára A tolonc levél, melyei Hodászba kisérik, a megfelelő rovatban, ahol az eltolouczolás oka vau meguevezve, ezeket mondja: „bűbájoskodás" ,*mitás- „jóslás" Ez a szegény vak leány a mária pócsi búcsúra jött el a nyáron, több falujabelivel Hidá-zból s buzgó imádko zással, térdepelve a templom küszöbén, töltött egy pár napot. Ekkor, amint előadta, fölfogta őt egy bulyi pi raszt asszouy s elvitte magával. Bulyon aztáu csakha mar szent hirébe jutott. A búcsú járók megállapodtak nála, áhítattal hallgatva össze vissza zagyvált imád-ágait s megfizetve — állítólag álombau moudott jóslatait. A dolog annyira ment, hogy mikor a csendőrség és a járási főszolgabíró beleavatkoztak e maiiipuláczióba, csakuem zendülés ütött ki a bulyi g. kath. hívek egy része között. A leányt végre is, mint igazolvány uélküli csavargót eltolonczolták. — Tüz volt a mult hó 28 áu, szeidáu este váró sunkbau. A vásártéren Teinel rézműves műhelyében támadt a tűz, mely is a tűzoltó őrtanyáu jeleztetvéu. a kivouult tűzoltók által eloltatott. A harangokat uem verték félre. — Halál a kútnál. Gyuris Jáuos Mauda bokor tauyabeli gazda felesége vizet akart húzni a kútból. Amint a vedret a kútba akarta meríteni, a kútostor kic-úszott kezéből, hirtelen fölráutódott s a kútgém hozzávágódva az ágashoz, kettétört, még pedig oly erővel, hogy egyik darabja Gyurisnét úgy főbe ütötte, hogy pár perez múlva meghalt. A szerencsétlen asszouyt, ki áldott állapotban volt, uagy részvét mellet temeték el. — Öngyilkossági kísérlet. Hudák György, a m. kir. államvasutak helybeli értesítő kihordója, a mult hó 26-án, a vasút melletti temetőben halántékon lőtte magát. A golyó a koponyán keresztül hatolva, a szemüveg csont bau akadt meg. A szerencsétlen felkezű ember, ki tettét uzért követte el, mert gondjaira bízott. 22 forintot elköltött, meg lehet, hogy fölgyógyul. — Szőlőkonzerválás. Olaszországbau felfedezték, hogy a szőlőt föld alá temetve igeu jól lehet kouzerválni. Néhány évvel ezelőtt a vihat tönkretett egy szőlőt s ekkor uéháuy már majdnem teljesen érett fürlökkel megrakott szőlőtőke feldűlt, a fürtöket föld takarta be, mely alatt egész téleu maradtak. Midőn tavaszszal a szőlőtőkéket ismét felállították, néhány fürt olv üde és oly jól konzervált állapotban volt, mintha akkor értek volua csak meg. Ebből azt következtette a szőlőbirtokos, hogy a szőlőt földdel jól lehet konzerválni, H ínég ugyanabban az évben szüret utáu kísérleteket tett. Egy maga-abb száraz helyen l-5 méter mély és hosszú és 0.75 méter széles gödröt ásott két szőlőtő közelében, a melyen a fürtök még uem voltak egészeu érettek. A leveleket és a meddő ve-szőket miud leszedte,{illetőleg levágta a fürtös vesszőknek a hegyét vágta le; a gödörbe a falak mellett karókat vert be s a fürtös vesszőket behajlítván a verembe, a karóhoz kötözte s ugy osztotta szét, hogy a fürtök sehol sem értek a földhöz, A gödörre deszkából tetőt csinált s ezt 50 cm. vastagon földdel hányta be, a földet jól leverte, hogy minél kevesebb levegőt bocsásou át. Midőn a vermet márcziusbau feluyitotta, a szőlő fürtök épeu olyau frissek voltak, miut októberben, amikor bevermelte A szerkesztőség éjjel. A hatalmas körutak, melyek körülveszik Budapest balparti részét, kiépültek immár csaknem egészen. A pompás, diszes paloták előtt ugy lüktet, ugy zajong az élet, mintha nem is tegnapról mára épült uj városrész közepette volnánk. Csak az éjjelek nem oly zajosak, fényesek még, mint .i belső városrészekben. Az összes körutak éjjeli életének központja most a „Magyar Hírlap* József-köruti palotája (47. szám.), ahol e legnagyobb politikai napilapunk szerkesztősége, kiadóhivatala és nyomdája egyesítve van. A fényesen kivilágított helyiségekben és a helyiségek előtt folytonos a sürgésforgás. A lapnak liarminczhat belső dolgozótársa van. akik jönnek-mennek. A kiadóhivatal és expediczió legalább hatvan embert foglalkoztat, a kiknek egy része éjjeli szolgalatot is IcljesiL A nyomdában, a rotácziós gépeknél — a mely fölvágva szórja ki magából a kész lapot - körülbelül ötvenen munkálnak. És e másfélszáz ambercn kivül a külső dolgozótársak, a hírt hozók, a táviró-hivalal szolgái, az expres-i-postások jarnak-kelnek folytonosan. Óriási gé•>ezet cz, melynek látható része álland i érdekessége a •rútnak. Magának a gépezetnek munkája meglátható valami más meglepetés is készül a „Magyar Hírlap" olvasói számára. Erről azonban egyelőre nem lehet szólni, l'edig már javában készül. Mi lesz, meg fogják tudni mindazok, a kiket érdekel. • .Magyar Hírlap*-on, mely Horváth Gyula főszerkesztő ••> l erívó Sándor felelős szerkesztő vezérlete alatt a legjobb magyar írókat és újságírókat gyűjtötte táborába. Nem i- sud.ilatos ilyen m > Ion. hogy ez a I gjobb in igyar napilap ma. Potnp.ts segé.l szerszám okkal dolgozik a .Magyar Hírlap" és i s.ik az a bámulatra méltó, hogyan lehet olyan olcsó előfizetési ára három hónapra: 3 frt 50 kr., egy hónapra 1 frt 2<i kr. Krthetetlen, hogyan adhat ezért az összegért oly terjedelmes lapot, miképpen láthatja el meg előfizetőinek gyermekeit is olvasni valóval, hetenkint | megjelenő képes gyermeki apjával, a .Kis Világ"-gal. Aztán a .Magyar llirlap" karácsonyi aján l kai, melyeket pp ugy mint tavaly, az idén is ingyért kapnak az októberben belepő előfizetők. Ezek a mellékletek az idén még fényesebbek lesznek mint tavaly, illusztrált albumok ugy a nagyok, mint a kicsinyek számára. Ezen kivül mé''A helybeli lovassági laktanya istállóiból felgyülemlő trágya folyó évi november hó l-jét »1 kezdve egy évre bérbe adatik. Vállalkozók felhívatnak ajánlataikat f. évi október 20-lUg alulirt ezredparancsnoksághoz beadni. A bérleti feltételek az ezred élelmezési i idájábau betekinthetök. Cs. és k. 14-ik huszár-ezred parancsnoksága. A közönség koréból.*) Tisztelt Szerkesztő úr! A „Nylrvidek" legutóbbi számában Lutheránus áb.icz ilatt közzétett és az ág. ev. közpouti uépiskola felavatási ünuepélyéuek s az egyetemes gyámiut. vendegei fogadása és ellátása ügyében fáradozott reudező bizottságot méltat latiul megtámadó czikkre, legyeu szives, a t. cz. közönség kellő tájékoztatása érdekében, a következő sorokat kö zétenni: ; A folyó évi szept. 17 — 18 iki iskola felavatási és egye temes gyámintézeti üuuepségekre, szeptember 11 ikén vasárnap megtartott mindkét rendbeli isteni tisztelet alkalmával, egyházunknál szokásos módou, a hirdetési naplóból is kitünóleg, a szószékről a szónoklatot tartott ut. Farbaky és tiszt. Geduly lelkész urak által — a programul közlése mellett — szeméiy válogatás nélkül iniudeu ág. ev egyhá/.tag meghivatott. Ezeu felül a presbyterekuek, az idegeu felekezetekhez tartozó lelkész uraknak és a városi uotabilitásokuak külön meghívó küldetett. A rendező bizottság. *) E rovat alatt közérdekű fílsz ilalásokat díjtalanul közlünk > beküldi felelőssége mellett. Csarnok. Virág Laczi. Elbeszélés. Irtii: ifj. Kiss Rezső. (Vége.) E közben az udvaron uagy zaj támadt. A lármára kimentek mindnyájan. Vadász Jóska ott feküdt egy kocsin vérbeu fúrödve, haldokolva. A komornák e felett szörnyűködtek, jajgattak. Midőn Endre a kocsihoz ment, nagy csenu lett. Az ilerdész jelentette Endrének, hogy az erdő szélén átlőve, vérbeu fürödve találta, aki kérte őt, hogy gyo.san vitesse Endre gróf elébe, mert egy titkot akar fdlfedezui. Vadász Jóska ott feküdt a kocsin, melle csupa vér volt, kezében egy összekötött irat csomót tarta görcsösem Midőu Endre megszólította feluyitotta szemeit s elhaló hangou hörögte : — Elvira műve ... a végren . .. de .. . let ... . Átkom reá!! Grófúr ... itt a ... ti .. . tok, olvassa el, . . . s e szavak kíséretében átnyujtá Endrének az iratokat. Egy pár kiuos sóhajtást és hörgést hallatott s aztán megszakadt a szive. . meghalt. Az Isten legyeu irgalmas neki! Endre az iratokat ott nyomban elolvasta. Álmodni sem mert volna ilyen hallatlan gonoszságot. Meg volt reudülve uuoka nővére gouoszságától, mihelyt elolvasta az iratokat, oda adta Horkay Juliáuak, h >gy ó is olvassa elsó pedig felmeut Elvirához az omeletre. Horkay Júlia átszellemült, midőu az iratokat elolvasta. Huszonegy év fájdalmát, keservét s a szörnyű kétségbeesést oszlottak el ez iratok, megvolt becsülete, hírneve..Ilyen boldog még sohasem volt életében. Most tudta csak, hogy mi a szenvedés, mi az öröm E pillanatban elfeledte a huszonegy év gyötrelmeit. Úgy tetszett neki, miniha csak kinos álom lett volna. Megboc átok Béla! áldjon meg az Isten! Vétkeztél, de megbántad! igy kiáltott fel Horkay Júlia, inidou az iratokat elolvasta. Hangja az öröm érzettől reszketett, ölelő karjait fia felé nyújtotta H igy szólt: ipád becsületes ember volt! uem ő az oka nyomoruaá guuknak! Aztán mindnyájan bemeutek az erdészlakba. Horkay elmondta nekik a végrendelet tartalmát, elmondta anuak egész történetét. Lett nagy csodálkozás. De a nevemet még nem is tudod édes anyám! moudá Laczi. Sándor a neved fiam, gróf Orosy Sándor. Kabay Ferencz uram nem tudta volna megmondani, mit érzett mit gondolt e pillanatban. Bajuszát örömtelteu P Mentette meg. aztán ügy nézett Sándorra, mintha csak .noudan, akarná : reád Laczi ecsém csűstül hull az ildás. Fennhangon pedig azt mondta: mélló.-ágos gróf úr, bocsásson meg, én nem voltam az oka semminek, lianem a Sára ... Sára asszony közbevágott s akadozva igy szólt; Eu méltóságos nagyságos úr éu mindig szerettem • méltó-ágos Laczi urat, az Erzsike is szerette, hanem •jó'orisszonyom Ivón*, meg a testvérje Cierepis Julcsa ... ők a hibások ... A szíva elakadt. Erzsike szemlesütve, pirulva állott Sára aszszouy i lt- u j?" T?' m1r ó Vdle

! "ej de boldogtalan szakari a l

s hallgatott a szivére ? Most már vége szakad a nagy szerelemnek, mert hiszen egy gróf csak Potytatásu ÍI iStapoa.