Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-10-02 / 40. szám
2. XIII. évfolyam, 40. szftin . Nyíregyháza, 1892. október VEGYES TARTALMÚ HÉTI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABüLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik: hetenkint egyszer, vasárnapon. Elötizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : figész érre 4 forint. fól évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre caak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A , al' szellemi részét képező küldemények, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a szerke9ztő czime alat t beküldetni. lamlások Jóba Etele kiadó-tulajdonos fogadtatnak 6" 6" Wek caak Í8meH kezekt ő' könyvnyomdájához iskola-uteza 8. szám A kéziratok csak világos kívánatra . az (Jánószky ház) intézendok. illető költségére Küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-uteza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten , valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 9421. K. —j-gö^ Szabolcsvármegye alispánjától. A Szabolcsvármegye közönségének tulajdonát képező Nagy-Kállóban lévő régi székház-épületnél eszközlendő s az államépitészeti hivatal által 3547 frt ti 1 krra előirányzott javítási munkálatok felvállalása végett árlejtés hirdettetik. A szükséglendő javításoknál a kőműves munkája mintegy 845 frt 88 krt, a cserepező munkája 1260 frt 71 krt, az ács munkája 185 frt 60 krt, a bádogos munka 68 frt 42 krt, az asztalos munka pedig mintegy 591 frt kiadást igényel. Pályázni kívánók felhivatnak, miszerint ajánlataikat zárt levélben a felvállalandó munka-összeg 5%-ának bánompénzül való letéteményezése végolt hozzám a folyó év október hó 10-ik napjának d. e. 9 órájáig annyival is inkább benyújtsák, mert a később beérkező folyamodványok tekintetbe vétetni nem fognak. Az árlejtés foganatosítására határidőül ez év október hó 10-ik napjának délelőtti 10 óráját a vármegyei uj székház kistermébe kitűzőm 3 egyidejűleg tudatom, miszerint a felvállalandó munkálatokra vonatkozó részletes feltételek és költségvetési iratok a vármegyei III-ik aljegyző hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők, a munkálatra vonatkozó szakértői felvilágosítás pedig a kir. államépitészeti hivatal főnőkétől szerezhető meg. Nyíregyháza, 1892. szeptember 27-én. Miklós László, alispán. 9277. K. 1892. Szabolcs vármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Főispán őméltóságának hozzám intézett felhívása folytán utasítom a községek elöljáróit és Nyíregyháza város polgármesterét, miszerint jövőben az elöljáróság részéről kibocsátandó mindenféle hivatalos átirat, jelentés avagy gyűlésekre való meghívás iktató számmal legyen ellátva, s ezen az iktatóban bevezetett, akár bélyeg, akár bélyegtelen postai levélküldeményeket a .hivatalos" jelzővel lássák el, a postakönybe mindenkor bevezessék és postakönyv mellett adják fel. Nyíregyháza, 1892. szeptember 22. Miklós László, alispán. V A NYIRVIDÉK TÁRüZÁJA: 9688. K. Milyen olcsók a férfiak ? A mit mesélik, volt ugyau idő, mikor csak a leány volt eladó, de bajos ezt elhinni. Hiszen semmi siucs uj a nap alatt; ma már semmi nem terem, csupán születik. Voltak tebát őseik az eladó férfiaknak is. Az már nem mese, hanem valóság, hogy a legényekről ma ez a nóta járja : Tiz ezerért adnak egyet, Milyen drága, mégiB Tesznek 1 De hát ez uem egyéb, borközi igazságuál, a minek a/, a tulajdonsága, hogy minden 5-ik pohár bornál megszületik s minden kijózanodáskor meghal. Olcsók Tagyunk mi nagyon ! Bizonyság ri Szabó Gyurka: . . . Szegéuy Gyurka szép, ügyes legény volt, de bizony az ő számára uein hiáuyzott a lép. Ott lakott özvegy Borsinéuál, a ki ezelőtt vagy 50 évvel csinos menyecske lehetett, ma már azonbau csak olyan vén aszszony ő is, mint a többi. Az asszouyok 70 éves korukra külsőleg annyira megvalósítják az egyenlőséget, mennyire a legdühösebb kommunista még álmaiban sem képes. Bor.dnéuak sem volt foga, de azért harapott a nyelvével, inely idők folytán megaczélozódott és kiélesedett. KüUó bájai elvesztek ugyan, de szerencséjére külsőségei nnpról napra bájolóbbak valáuak. Háza. földje, pénze volt bóveu. Ezt a lépet tette ő ki Szabó Gyurka száraira. . . , ., Hát még a 70 érés asszouyok is férjhez akarnak menni? Az tehetetlenség! Akik iny beszélnek, nem ismerik a vén asszonyok termé^ze.rajzát. Vénségére minden ember gyermek lesz 1892 Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Balkány községben a közös legelőn járó szarvasmarhák közül 1 darab lépfenében elhullóit, s ez okból a közös legelőn járó 140 drb mirha 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 18 )2. szeptember 19-én. Miklós László, alispán. A községek t.elöljáróságaihoz. Lapu ik e száma első lévén az uj évnegyedben, tisztelettel föikérjük a községek t. elöljáróságait, hogy részben még a mult évről, részben a folyó évről fdunilló hitralékos előfizetési dijaikat mielőbb beküldeni sziveskedjeuek, még padig egyenesen a „Nyirvidék" kiadó-hivatalához cziinzetten, ahonnan a befizetésről szóló nyugták posta utján azonnal megküldetuek. E kérésünket azzal a megjegyzéssel ajánljuk a t. elöljáróságok szives figyelmébe, hogy az október hó 15-dikén túl is hátralékban maradó községekkel szemben, a tekintetes alispáni hivatal közbelépését kérni leszünk kénytelenek. Nyíregyháza, 1802. október 1 . A „Nyirvidék "kiadóhivatala. Ivóvíz és világosság! Ennek a két kérdésnek az okos megoldása az melyhez városunk legközelebbi fejlődésének föltétele fűződik. Bizonyára nem prófécia ez a koustatálás, sőt arra sincs szükség, hogy — mint amiképin Kossuth a 48-diki 11 igy nemzeti átalakulás történetében az ő szerepét igen szerényen jellemezte — valaki óramutatója legyen ennek a közszükségletnek. Mindenki érzi s tudja ezt s jellemző jelenség nagyon, hogy ahol csak városi közdolgainkról beszélni szoktak: ez a két théma képezi a beszéd tárgyát. újra; gyermek lesz tehát a vén asszony is. Gyermekkorában minden lány lakodalmat játszik és bábuzik. Természetes tehát, hogy a vén asszonyok második gyermekkorukban sem tehetnek egyebet, mint lakodalmat játszanak és bábuznak. Borsiné hát játszott. — Szabó uramöcsém be se fordul hozzám ? Ez volt a kezdet. Gyurka csakugyan illetlennek találta, hogy háziasszonyához be ne nézzen, hát belátogatott Borsinéhoz. Borsiné traktálta étellel, itallal; a férfit leghamarabb leejti lábáról a gyomor, különösen a torok. — Enyje, béli kitűnő bor ez! — szólt Gyurka. — Oh! van még belőle néhány hordóval — dült ki az igazság Borsinéból. És ez igy ment annál inkább, mert Gyurka b irá tunk fizetésére nagyon felfért a tisztességes mellékjövedelem. Egy téli alkonyatkor a meleg kályha mellől igy szőtte a szót Borsiné; — Szinte előre felek már a tavasztól ós a májustól, annyi a baj, a gond akkor! Szét kell nózui a gazdaságban, rendbe hozni mindent, földszerűi a külöuböző jöve delineket, kamatra adui a pénzt Nem ilyen vén asszo nyoknak való már ez! — Bizony, igaza van. — Aztán még miért is kinlódom? Valami távoli atyafiért, aki megátkoz, amiért többet nem hagytam rá. — Hát ez is igaz. — Milyeu jó volua, ha uramöcsém magára vállalná gondjaimat, lenne házamnál a gazda. — Azt magtehetem. — Hát csakugyan gazdája lesz a házamnak ? — Miért ne? — Akkor hát nem vagy uramöcsém, hanem uram I — Sipított Borsiné s össze vissza csókolta Gyurkát, aki csak most vette észre, hogy könnyen czélhoz ért. Jó ivóvíz és világosság! Hogy ez a két kérdés mielőbb megoldassák, közszükségként ösm;rte föl e város minden gondolkodó pligára, óhijtji mindenki és sürgeti. Az érdeklődés általános s e körülmény már magában véve is és a legigazabb bizonyíték amellett, hogy mind:ii késedelem nélkül kell cselekednünk. Mert, ha lehat határköveket megjelölnüak idáig való városias fejlődésünk mozgalmainak történetében, úgy bizonyára eljutottunk a fejlődés proceszszusában ahhoz a ponthoz, ahol a jó ivóvíz és a város világítása kérdésének megold ísa nélkül, ezek átugrásával vagy megkerülésével további fejlődés uem lehetséges. Egészséges fejlődés legalább nem ! Hogy a közvéleményt olyan élénken és általánosan foglalkoztatja most ez a két kérdés, nem véletlen dolog s nem külső, taláu mesterségesen felszínre tolt okok következménye. Ellenkezőleg, városunk f;jlődésének egy igazi és valódi szükséglete és feltétele domborik ki a közvélemény ilyetén megnyilatkozásában. Mert a két kérdés helyes megoldását nemcsak idíig elért városias fej 1 ődöttségüuk: az ennek nyomán támadt városias közélet igényéi és a létesített intézmények követelik és sürgetik, hogy általu'c kiegészitessenek, de követeli és sürgeti a jövő, meg psdig a legközelebbi jövő fejlődésének érdeke is. Mig ez a két kérdés megoldva nincs, addig stagnálni fogunk. Legfeljebb vissza fele mehetünk, de előre nem. A „jó ivóvíz" kérdésének végleges — természetesen emberi számítás szerint végleges — megoldását egyelőre föl kell aduuuk. A két artézi kút története elég tanulságos arra, hogy az ivóvíz-kérdés ilyen úton-módon való megoldásáról — bizonyára hosszabb időre —• lemondjunk. El kell fogadnunk valóságnak, hogy a kútfúrás mesterségének mai előhaladottsága mellett még, a mi talajviszoBorsiné mindent igért s Gyurka boldog volt a gondolatra, hogy pár év, talán pír hónap múlva is milyen úr lesz ő, miut özvegy ember. Az esküvő megtörtént, az igaz, hogy rendőri fedezet alatt, de hát lehetne-e kiváuni, hogy a sok inas össze ne gyüljöu megbámulni egy ilyen ritka párt s ne éljenezze az ujjal mutogatott ifjú menyasszonyt! Gyurka bölcshöz illő nyugodtsággal türt miudent. Mikor a tömegből elkiáltotta valaki : Meunyibe került a vélegény? s néhányan ráfelelték, hogy sokba, mások, hogy kevésbe, — Gyurka csak mosolygott. Tudta, hogy a gazdag fiatal özvegy embernek mindeu ludasságát elfelejtik. De hát csakugyan sokba került-e ó, vagy nagyon is olcsó volt? Kapott, feleségétől egy iv papirost, melyen teljes hitelességgel ráhagyja halála után minden vagyonát a jó feleség és kapott tőle egy csókot. A krajezár ára papiros mellett csak elélhetett volna Gyurka barátunk, de az annyit sem érő csók nem engedte élűi. Igen természetes, hogy— mert az ifjú menyasszonyok csókja élet: a véneké méreg. Szegény Gyurka ettől a méregtől rövideseu meghalt. Szabó Gyurkánó elsiratta a legolcsóbb férjét és keres másikat. Már egy nőtlen lakója van is. Nem is gondolná az ember, milyeu olcsók a férfiak?! Földünk nö vagy fogy? A laikus ember, a ki mégis a természetre ügyel s látja, hogy az emberek szaporodnak, az állatok s növények uőnek, azt hiszi, hogy a föld is uő; de vannak tudósok is, most élő híres tanárok, geologusok, kik állítják, hocy a föld a leeső meteoritek (hulló csillagok) által folytonosan növekszik: sőt ki is számították, hogy a föld évente 10000 kgmal vagy 3'/a köbméterrel gyarapodik. Műi számunkhoz fél iv melléklet vau csatolva.
