Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-09-18 / 38. szám

Melléklet a „Nyirvidék" 1892. 38-ik számához. közölje s e tekintetben kimerítő javaslattal járuljon megbízója elé Menthető talán, hogy aktualis jelentő ségíl lépés még ez ideig nem történt ezen ügyben A városi hivatalok alkalmatlan elhelyezésének kényszere indokul szolgál e tekintetben. De már ni még sincs rendben, hogy a napokban bekövetkező végleges elhelyezés mellett, már most ne igyekezzék a tanács ezeu megbízatásának eleget tenni. Az az épület ott nem maradhat jelenlegi ronda állapotában, nyilván való tehát, hogy a szándék tényleges keresztül vitelét csak halasztani, elsibolni, de nem lehet elejteni, a végtelenségig hátratolni. Egyébbiránt a költségelőirányzat előnyösnek látszó végeredménye a kiadási tételek lényeges apas<.tásán kívül onnan is leszármaztatható, hogy a bevételek kedvező alakulása van, talán kissé túlbizakodó optimizmussal felvéve. Ilyen jeleutekenyebb tételek: a fa és vessző vágatásból a f. évihez képest csaknem 3000 frttal kedvezőbbnek vau a bevétel felvéve. — A városi palota bérlete, a lovassági gyakorló tér bérlete 8820 forinttal, habár ezen összeget teljesen megemoszli, a 887600 forintos kölcsön annál is törlesztésére fölvett 48030 frt 42 kr, s a nagy laktanya fenntartására előirányzott 3555 frt, a kincstár által bérlet czimén fizetett 44385 frttal szemben) továbbá a prémföldek legelő bérlete, valamint a XH-ik főrovat burkolt tételei stb. A költségelőirányzat ilyetén összeállítása mellett sem volt volna lehetséges azonban a kiemelt kedvezőnek látszó végeredményt levezetni, ha a kiadások rovatai nem ritkán erőszakos módon uem szállíttatnak le, s amint kifogásoltuk ezt, épun úgy hibáztatjuk a bevételek emelését. Különben ezzel ellentétben a Xll-ik főrovat uem őszinte. A Császár-szállás szándékolt bérbeadása nem sikerülvén, e czimen a jövő év házikezelése mellett 27000 frt, illetőleg hozzászámítva a legelőbérletet is, 36000 frt van felvéve, tehát 1100 frttal kevesebb, mint a folyó évre felvett összeg. Mi sem igazolja tehát jobban, hogy a Császár-szállás kezelésében mielőbb változásnak kell bekövetkeznie, mert e uagyjelentőségü városi vagyon is legkevésbbá sem felel meg a jogos várakozásnak R:uiélhető. hogy „periculum in mora" igazságát nem fogja demonstrálni jövőre ezeu ügyben a tanács. A közköltségi hátrányok behajtása 10000 frttal van alőirányozva. a f. évi 5000 frttal szemben, önként értetődik tehát, hogy a behajtás uem valami túlságos szigorral foganatosittatik, ha e czimen a hátrány minduntalan emelkedő irányt mutat. A hús és borfogyasztási adó jövedelme ujabbi rendezés folytán 22340 frtról 31272 frtra szökött fel, mig az italmérés bruttó bevetele 57190 frtról 50807 frtra szállott alá. Kár, hogy ennek indokolása hiányzik a költségelőirányzatból. Annyit annak daczára is konstatálni lehet, hogy a regálénak magán kezelésre való bizása aligha nem több előuynyel járna, valamint ugyancsak alkalmas volna e czitnü jövedelem fokozására az orosi regalc hibérlése, mert nyilt titok, hogy nagyon is számba veendő contingens az, melyet a városi regalthoz kötött lakosság meg nem engedett módon ide juttatva, a várostól elvon. Ennek megakadályozására pedig más eszköz alig képzelhető Kétségtelen továbbá, hogy a hus-fogyasztás házi kezelése esetén remélt melynek most az alján fekszik, és kőműves munkás által foglaltassék minden oldalról úgy oda, hogy mozdulatlanul álljon. Ezen kivlil jó erős fából, csinosan készíttessék olyan fedele, mely sarkon járván s erős zár alatt tartatván, csak akkor nyittassák fel, midőn a képet érdemes személyek akarják megnézni. Szükségesnek ítéli a depu tatio azt is, hogy a mely törések a képen estek, azok ahoz értő képfaragó által gipszből kipótoltassanak és mármorizáltassanak. Minthogy pedig a templomnak pádimentoma alatt kripták vannak, melyek közül egy mindenkor nyitva áll, úgy, hogy abba bárki is belemehet, sőt a csontokat benne kívülről is megláthatja, a másiknak szájáu egy darab terméskő fekszik ugyan, de a melyet könnyű onnan elmozditaui: jónak itéli a deputatió, hogy azou kripták a bo; ránkozás eltávoztatása végett, kőmives ált.il befalaztassanak. Mert a mely bal ítéletet Jezsuita Szegedi János in Rubricis Juris Hangarid parte 3-a pag. 25. tett a reformátusokról, midőn ezen kriptákat a mult század elein megnézte: ugyanazt ma is, ezután is tehetik. Ugyanezen okból az a falon felfüggesztve levő bika szarv is, melyről Szegedi Jáuos hasonlóképen csúfosan emló kezik, vétessék le és tétessék oly helyre, hol nem botránkoztat. Mindezeknek jelentése után, alázatos tisztelettel vágjunk Debreczenben, január 14. 1811. A Fótiszteletü superintendect iának alázatos szolgái: Peleskei Miklós, a szabolcsi egyházi vidék esperestje. Budai Esaiás m. k. Theologiae professor. (Eredetijét lásd: a felső szabolcsi ref. egyházmegye uagykállói levéltárának IV kötete 13 száma alatt.) Eddig ez érdekes okmány, melynek kiegészítéséül legyen szibad még a következőket csatolnom. A templom, mely a merész góth stílnek még mai javítgatott (jobban mondva: talán rongált) állapotában is egyik bámulatos remeke, hajdanában a vörös keresztes, vayy a nép által egyszerűen ,vörös baiátok"-nak ueveznt szerzőt tulajdo uát képezé, - mint ennek nyomai ma is láthatók, a régi jövedelem szaporulat iránti reményében a város csalódott, s hogy az korántsem felel meg a hozzá fűzött reménynek. Különben a költségelőirányzatban legtöbb az adózó polgárság iránti jóakarat! Omikron. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezések. A pénzügyminiszter Barkóczy Barnabás számtisztet ideiglenes minőségű III. oszt. pénzügyi fogalmazóvá uevezte ki. Jeney László helybeli kir. törvényszéki joggyakornok a miskolczi kir. járásbírósághoz aljegyzővé neveztetett ki. — A vármegyei árvaszék személyzetének szaporítása iráut lett előtei josztést a közigazgatási bizottságnak legu'óbb tartott ülésén Bégányi Ferencz árvaszéki eluök. A személyzet szaporilásának szüksége a beérkező és eliutézendő árvaszéki ügy darabok folytonos és nagymérvű növekedése folytán me.ttlt föl. Az árvaszéki eluök külön árvaszéki állás rendszeresítését s az árvaszék részére külön kőnyomda bereudezését javasolja. A közigazgatási bizottság ez ügyben küldöttséget, menesztett, melyuek elnökéül Kornis Ferencz, tagjaiul Bodnár István, Somogyi Gyula, Hrabovszky Guidó és S/,ikszay Pál választattak meg — Gencsy Albert jubileuma. A felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye gondnokának, Gencsy Albert ország, gyűlési képviselő úrnak 50 dik születése napját igen szépen ünnepelte meg az egyhizmegye. A Kis Létáu végbemeut űnuedély lefolyásáról közöljük a következő uidósitást: Egy megható üunepelyról vau szerencsém ludósitaui, mely hiszem hogy érdekelui fogja e becses lapok olvasóit, már csak azért is, mert közéletünk mai nap igeu sivár viszonyai között nagyou ritka jelenség az, hogy vezérférfiait a közönség teljes érdem szerint megbecsülje és méltányolja. A protestáns egyházi életben is halluuk sokszor ilyen panaszokat. De mi szabolcsinegyeiek nem voltunk soha hálátlauok. Mi megbecsültük miudenkor uagy embereinket s a tőlük vett jótéteményeket igaz szeretettel,meleg ragaszkodással viszonoztuk. Ezt mutatja multuuk, ezt mutatja jelenünk is. De térjünk át az emiitett ünuepélyre. A legkö/.obbi kisvárdai gyűlésen jött szóba, hogy a mi szeretve tisztelt gondnokunk Gencsy Albert országgyűlési képviselő ur f. hó 14 n^pjáu tölti be 50 ik évét; s ez ünnepélyes alkalommal az e. megye tiszteletének s ragaszkodásának igénytelen jeléül egy tekintélyees küldöttség által üdvözli s egy diszalbumok készíttet világi elnökének. Hogy a meglepetés annál teljesebb legyen, az egész ügy bizalmasan közöltetett az illetőkkel s titokban tartatott. Sjep'ember 14 én csakugyan megjöt a Nyíregyháza felől érkező vonattal az e. megyei gondnk ur üdvözlésére felkért küldöttség. Olt láttuk Lukács Ödön esperes vezetése mellett Vay Péter, Ujfalussy Béla világi, S/.ikszay József, Elek Diuiel, Görömbey Péter, Nagymáté Albert papi tanácsbirókat, Lovas Dániel péuztárnokot, Vass Mihály jegyzőt, Nagyváthy Ferei.cz, Nagy Lajos, Rákos Pál, Morzou Gyula lelkészeket. A kis-létai ref lelkészi lakou összegyűlt küldöttség,hozzác-atlakozva Szaplonczai Györgv helybeli g. cath.le'kész és Kovács Ferencz községi jegyző 11 tíra tájon jelent meg a gondnok ur ősi házánál s annak nagy termében fogadtatott. Itt a/, esperes ur igen szép lelkes beszédben megemlékezvén az ünnep Myns alkalomról, az e. megye nevébeu őrük emlékül felajánlotta a díszes albumot, hogy mint mondotta az mindenkor emlékeztesse még az utódokat is az egyháznak tett szolgálatokra. Gondnok úr a legnagyobb meghatottsággal fogadta a jókivánatokat s azon biztosítással, köszönte meg a szép emléket, hogy mint eddig, úgy ezután is buzgó harezosa lesz a protestantizmus ügyének teljes szive és lelke szerint. Majd Bikos Pál szikolyi lelkész egyházi nevében, Kovács Ferenci községi jegyző pedig Kis Léta község és a két egyház nevébeu üdvözölték az e. megyei gondnok s képviselő urat. Az e. megye által felajánlott mű vészi bec ü, gazdagon kiállított diszalbum fehér bagaria bőrbe van kötve. Előlapja broucirozott díszítéssel, négy sarkán elefántcsont kör alakú lapokkal, melyekre Ízléses épületek módjára, több felől összefutó titkos alagutak központjául szolgált. Egy ily alagút vezetett a barátok zárdájából is, melyhez egy nemzedékről nemzedékre szálló mouda különös dolgokat csatol. Az mondatik ugyanis, hogy a szerzetesek egykor elrablák a Bíthori (hogy melyik? kérdés) egyik leáuyát s ez üregek egyikébe vitték. Egy ittas állapotbau levő ember, ki a litáuiáu elaludván, a templomban rekedt, meglátta az ocsmány üzelmeket, mely a leáuynyal véghez vitetik, s Báthori előtt felfedezte nzokat Az erkölcsi érzületében s apai szivébeu egyaránt mélyen sértett fóur azounal inegkészité a bosszú'erveket s a kivitellel sem soká késlekedett Egy alkalommal ugyanis — mint. a nép meséii — uagy lakomára hívta meg a szerzeteseket; természetesen, a initsem sejtő barátok mind mégjelentek hűségesen. Ekkor Bíthori a vendégek p ipi igazságérzetére hivatkozva, felszólítja a mit sem sejtő poharazókat, moudanának Ítéletet a uőrab'.ók és csábitők felett. A barátok szigorú erkölcsbirói ráuezokba szedvén homlo kukat, részint felkonc/.olást, részint vérbe fu'asztást ajdulanak. Báthori pedig szavukou fogváu az álnok barátokat, részint felkoncolta, részint a város melletti tóba fulasztá. Bármi legyeu is igaz e moudából, annyi bizonyos, hogy Nyírbátorban egy utcza ma is „vér-utcá" nak, s egy tó „baráttá" nak neveztetik, Egy másik alagútról pedig, mely a templomot az u. u. Bíthori-házzal kötötte öisze, az mondatik, ho»y a Piikóczi mozgalmak idejében vitt uagy szerepet, araeuynyiben titkos gyűlések és haditervek készítésének he lyéül szolgált. Egyébiránt maga az egész s maholnap négyszáz érés emlékmű ugy az idők viszontagságai, miut főleg az emberek kegyelefleusége és érzéketlen durvasága folytáu nagyon sokat veszített s nemcsak megrougáltatott, hiuem még a jóakaratú bár, de az eredeti stílnek meg uem felelő javítások, kezdetleges reparatiók által eredetiségéből is kiforgattatott. I^y, a hagyomány szerint, külö nöseu a törökök bántak vele kegyetlenül. A fönnebb is említett Bithori domborművet, annak gyomra táján, azt módon más-más a gazdasági életből vett motívumok vannak festve s középen következő felirattal van ellátva: Szeretett gondnokának Gencsy Albert urnák 50-ik születés napjára a f.-szabolcsi ev. ref. e. megye. Első lapján vau az egyházmegye ajánlata, gyönyörű rondirással, melyet egy remek aquarel festmény zár be, a napot, inint a világosság jelképét, egy lefektetett bibliát s azou egy kelyhet, ábrázolva. Aztán következnek az e. m. tisztikar tagjainak fényképei, majd az egyes lelkészek által saját kezüleg beirott költemények, bölcsészeti reflexiók, jelmondatok stb. kettő kettő egy lapon Az album különben részben Jóba Elek helybeli nyomdájában, részben Budapesten Morzsányi dl-zműintézelében készült, (a + 6.) — Az iparbank jövője. A helybeli ipar-és kereskedelmi bank ismeretes ügyében fordulat állott be mely bizonyára sokaknál fog meglepetést okozni. Az iparbankuak e hó 7 dikéu tartott rendkívüli közgyűlése tudvalevőleg egy küldöttséget, bizott meg a bar.k ügyeinek tüzetes megvizsgálásával s jelentéstétellel a bauk jövőjét illetőleg E küldöttség a/.ouual hozzá látott a rábízott feladat teljesítéséhez s az eszközölt vizsgálat eredménye az az értekezlet, melyet a nyíregyházai takarékpénztár részvényeseinek egy része tarott vasáruap, Somogyi Gyula takarékpénztári igazgatósági elnök egybehívására s az ő elnöklete alatt. Ez értekezlet tárgya ama módozatok és feltételek megbeszélése volt, amelyek mellett az ipar és kereskedelmi bankuak a nyíregyházi takarékpénztárba való beolvadása keresztül vihető lenne. Mert —mint ezt az értekezleti eluök jelenté—a bauk ügyeinek megvizsgálásával megbízott küldöttség abban a véleményben van a megtartott vizsgálat alapjáu, hogy az ipar és kereskedelmi bank a 101,000 foriut elsikasztása folytáu aligha lesz képes tovább fennmaradni. Mert a fedezetlen hiáuyon kívül, arai természetes következmény, a'közönség bizalma a bank irányában igen íuegcsókként. A botétek egy részét már ki kellett fizetni, sok betét már fölmondatott, úgy hogy a mostani betét-állomány csekély a nagy váltó tárcza fentartására, szemben az intézet visszleszámitolási hitelének természetszerűen beállott csökkenésével. Ily helyzetbeu a banknak vagy fő számolás alá kell jutnia vagy pedig beleolvadnia egy más pénzintézetbe. A fölszámolás nagy válságok előidézése nélkül nem lenne keresztül vihető, mig a takarékpénztárba való beolvadás által el lenne kerülhető ez a kalamitás, amint ezt lehetőség szerint általános közgazdasági érdekeink követeik. Ily helyzetben a bauk igazgatósága és a takarékpénztár igazgatósága között tárgyalások indultak meg a beolvadás módozataira nézve. Somogyi Gyula a fúziót a takarékpénztárra nézve előnyösnek tartja, de hogy az létre jöhessen szükséges, hogy a bank 100,000 forintnyi alaptőkéje helyreállitassék s teljesen átadható legyen. A fúzió következtében kibocsátandó uj részvények után bevonapdó iparbauki részvények számának meghatározása képezte ezután a megbeszélés tárgyát. A takarékpénztári részvények értéke a moostani árfolyam szerint kerek szárabau 700 forint. Ehez képest 4—5 iparbanki részvény szolgálna egy egy uj kibocsátású takarékpénztári részvény értékének fedezetéül, aszerint, amint egy iparbanki részvény mai értéke 140 vagy 170 frtra becsültetik. Somogyi Gjula elnök ez előterjesztése utáu az értekezlet egyértelműen abban álapod tt meg, hogy a fú'.iót óhajtja. A részletek megállapítására nézve az igazgatóság fog majd egy összehivaudó közgyűlésnek előterjesztést tenni. — A központi népiskola fölavatása. A helybeli ág. ev. egyház közpiuti .népiskoláját nagy üunepieséggel avatták föl e hó 17 éu délután. Az ünnepély a központi népiskola kiváló diszü uagytermébeu ment végbe, előkelő nagy közönség s az egyetemes ág. ev egyház több vezértagjáuak jelenlétében O-t voltak Zelenka Pál és Baltik Frigyes ág. ev. püspökök, biró Radvánszky Béla egyetemes gyámintézeti világi elnök, Miklós László alispán, Lenk Albert ezredes, a 14 cs. ós kir. huszárezred tisztikara élén, Szikszay Pál városi t fiügyész, Bencs László polgármester, Verzár István r. kath. és Lukács Ödön ev. ref. esperesek, Borovics Károly péuzügyigazgató, Velkey Pál kir. tanfelügyelő, Kovách Gergely kir. járásbiró, Borliivén, hogy a Báthori család kincsei abban vanuak, szétfeszegették, szétrombolták, s mit ők épen hagytak, elrongálják a pajzáu s neveletlen gyerkőczök sparasztlegéuyek, midőn a szobrot saját uevők megörökítésére akarván felhasználni, késeikkel karczolják a több kegyeletre méltó emlékeket. Az 1834 ik évi földrengés szintén jelentékeny sérülésnek lett okozójává, melyeket aztán 1837-ben Soltész Gedeon lelkés-z és Fülöp Péter s Vágó János kurátorok idejében u igyjából kiigazítottak. Természetes, hogy a javítás is csak stilszerüségéuek rovására történt. Végül meg kell még említenem, hogy a hatvanas évek valamelyikében a javítás végett oda küldött kőraivesek feltörve a sírboltot, az abban talált selyem s drága hímzésű öltönyöket, ruhaneműt elvitték, hihetőleg örök emlékül a nagy fejedelem iránti kegyeletükből kifolyólag. Ugyancsak e sírboltból való az a ínég most is elég ép s mindkét oldalán érdekes hímzéssel ellátott fehér keszkeuő is, mely a leeudő szabolcsmegyei muzeum ideiglenes szállásáu, a nagykállói reáliskola egyik helyiségében őriztetik. íme csak igy könuyedén és hamarjában mily érdekes adatok sorolhatók fel e tárgyról, melyek azt bizouyitják, hogy az ily inonuinemtalis művek élete nemcsak a raűrégész, hauem a történész előtt is méltó tárgyul szolgálhat a tanulmányozásra ós búvárlatra, de egyszersmind bizonyítják azt is, hogy vétkes könnyelműség, ha e műveket figyelmen kívül hagyva, romlásnak, pusztulásnak indulni eugedjük, vagy javításaiknál azok stílszerűségére nem vagjuuk tekintettel; nemkülönben, ha elenyészni engedjük, azou, sokszor történelmi mozzanatokat, melyeknek az ily régi helyek színteréül szolgáltak; ha uein igyekszüuk felszínre hozni azon mindinkább homályosuló adatokat, melyek megyéuk olykor hazáuk történelmével is összefüggenek Itt volna már nagy szükség a megyei történelmi társulatra. Farkas Lajos.