Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-09-04 / 36. szám
..IN I IC i) fr: K. — A mai szerelem. Szellemes módon tréfálta meg uéhlnv jókedvű kisasszouy városunk egyik fiatal gavallérját, ki iropouáló alakjával és udvarias modorával meglehetős rokonszenvre tett szert a nók körében. Néhány uappal ezelőtt egyik szomszéd városból egy rekouiandált levelet kapott, mely különös alakjával kíváncsiságát rróseu felébresztette. A cziiniratot megnézve, a gyöngéd vonásokból azt következtette, hogy iróji •etiimi esetre sem tartozhatik az erósebb nemhez Ki váocsisága most már izgatott érdeklódécsé vált, ki írhat ueki ajánlott levelet? mikor ó levelezésbe nővel uem áll. Egy türelmetlen mozdulattal felszakította a borítékot, de bámulata még nagyobb lett, mikor a remélt bizalmai sorok helyett egy ügyeseu összeállított mérleg pottyant elébe. A mérleg karján vörös hárászból ez a rövidke mondat volt kihimezve: a mai szerelem. Most már csakugyan nagyon kíváncsi lett, hogy mi sül ki ebből a dologból Á mérleg egyik serpenyőjébe két egymásért lángoló szív, a másikba pedig egy kis fehér zacikó volt helyezve, melyre ez a numerus: 100.000 vol' ügyesen kivarrva. Nézegette minden oldalról, vájjon nem explodál-e a ket tűzpiros szív, ha megérinti. De azok csak tovább lángoltak Egyszerre különös hevülés vett rajta erőt, hátha valami jelből megtudhatná, hogy ki küldte ueki ezt a sajátságos rébu-zt S midőn a mérle get a hozzáerősített kis szalag segélyével egyensúlyba akarta hozni, nagy meglepetéssel tapasztalta, hogy :t zacakó súlyosabb a két lángoló szívnél. Elszomorodva tette le kezéből, mert a czélzás világos és félre nem érhető módon adta tudtára, hogy az ő szerelmét melyik serpenyő képviseli. E keseredésében csak az vigasztalta, hogy ha a rébusz küldőjét sikerül felfedeznie, ugy az ellenkezőt fogja bebizonyítani. A nyíregyházai kir. törvényszék büntető osztályánál tárgyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Szeptember 5-ikéu. Deutsch Ábrahám súlyos testi sértés büntette. Telepák latrán s társai súlyos testi sértés büntette. Torma Sándor ingó vagyon rongálás vétsége és becsületsértés vétsége. Hegyes Sándor nyilvános becsületsértés vétsége, lialog Erzsébet s társai lopás büntette, vétsége és jogtalan elsajátítás vétsége. Szeptember O-ikán. L. Sulgok József nyilvános rágalmazás (becsületsértés) vétsége. Glőjek Jánosué gondatlanságból okozott emberölés vétsége. Kovács Mária lopás büntette. Az uj vasút kérdése. E czitn és (§) jel alatt megjelent czikkemre jónak látta a .Nyíregyházi Hírlap" 23 számában válaszolva, azt magánérdek által sugalmazottnak nyilvánítani; a nélkül, hogy a tárgyilagos czáfolatot megkísértette volna is. Ily körülmények között a tárgy vitatásába bocsájtkoznoin felesleges, de saját reputatiom érdekében tiltakoznom kell azon vád ellen, hogy czikkemmel magán érdeket igyekeztem szolgálni, inert azon czikk létrejöttének egyedüli indoka a méltatlankodás érzete volt, mely feltámadt bennem akkor, midőn láttam, hogy azon bizonyos uj vasút kérdésének neki áll egy avatatlan toll, s anélkül, hogy az előzményeket ismerné agyon dorongolja, hypocrisis vádjával s egyéb vádakkal illeli azokat, akik tisztán a közérdek szompontjából cselekedve, lehetővé igyekeztek tenni ezen^vasut régen húzódó tervezetét. Feltámadt bennem a méltatlankodás érzete pedig azért, mert e kérdésnek én voltam, bár névtelenül, évek óla a sajtóban egyedüli szószólója, mert láttam azt, hogy azon avatatlan toll az eddig elért anyagi sikereket, melyek előmozdítására a sajtó utján csekély erőmmel folyton közreműködtem, devalválni s megsemmisíteni tftrekezik, anélkül, hogy az eddigi eredmények előzményeit ismerte volna. Legyen azonban megnyugodva a .Nyíregyházi Hírlap" t. czikkirója, e czélt nem érte el, mert akik hozzá akartak járulni az uj vasút alaptőkéjéhez, azokat befolyásolni érveivel képes netn volt; ezt bizonyitá a vármegye legutóbbi határozata; akik pedig nem akartak hozzájárulni — és ide csakis Nyiregyháza város t. közönségét sorolom, — azoknál nem rontott a dolgon, legfeljebb (így pár nekik tetsző argumentummal szolgált, hogv kihúzhassák magukat a nobile ofTicium teljesítése alól. Dr. Járossy Sándor. Csarnok. Virág Laczi. Elbeszélés. Irt*: ifj. Kiss Rezső. III M'kor Ilon elhagyta a kastélyt, a Tisza felé vette az útját. Elkeseredésébeu bele ugrott a Tiszábj. Már kétszer vetették fel a habok, midóu egy arra jövó öregasszony íszre vette a halállal vívódót s egy pir jószívű paraszt ember segélyével kimentette a habokból. Ilou egy jó darab ideig eszméletlenül feküdt a pázsiton, majd midőn magához jött, halkau kérdezé — Hol vagyok én ? . . . — Jó helyen, most már tul van a veszélyen, viszonzá az ót karjaiban tartó jó Or^ga^zonv — Kicsoda öu V — Ne kérdezd kedves gyermekem, ez ugy sem érdekel. — Mondj i meg legalább a nevét, hogy imáimba íoglalhua.-sni Mig igy be>/elgettek, az alatt Eudre oda erkezett. A falu alatt dolgozó emberek moudták neki, bigy Lout a Tuti* fele Iá ták ineum. Nagyou meg volt rendülve, midőn Ilont a pázsiton aléltan látta feküdni. — Mi lörlént teled drága angyalom V — Elv íra elkergetett, eu meg ueki mentem a Tiezáuak, s ha ezt a jó atszouyt erre nem Wűldi az Cr Isteu, már azóU a Isten tudja hol vinnék a habok a testemet — Kösaöuörn drága asszonyom: mivel háláljam meg? rebegé Eudre a bála érzet igazi haugján. — Eu csak ember-baráti kötelességeme t teljesítettem. Ez jutalmat nem érdemel. — Nag) jutalmat érdemel mondá Eudre, ön kincset mentett meg az én földi mennyországomat, jegyesemet. Moudja meg hát kedves asszonyom, hogy kicsoda ön, mert azt látom, hogy ide nem való. — Hogy ki vagyok, mi vagyok, magam sem tudom. Egv sokat szeuvedett sxerencsétleu öreg asszony vagyok. — Mi történt önnel, ki bántotta? Én segélyére le.-zek, mondá Endre. — Nagyou mindennapi történetem van. Szerettem, hittem, csalódtam, szörnyen csalódtam! Elrabolták tóleiu a fiamat, azt jövök keresni, — Nagyon érdekel a története, mondja el kérem s éu ígérem, hogy mindenben segítségére leszek. Az öregasszony szemei könnyűvel teltek meg, mindnyájan leültek a pászitra, Ilon s Endre átölelvén egymás', részvéttel hallgatták az öreg asszony történetét, — Most 24 éve történt — kezdé az öreg asszony. — Erdélyben laktuuk, egy kis inezóvárosbau. Atyám szegény allaiui hivatalnok volt. Egy bálbao megismerkedtem egy katona tiszttel, a bál utáu gyakran találkoztam vele. többször eljött hozzáuk. Belém szeretett. Én viszonzám szerelmét, hiszen oly sz^p volt és hozzá gróf Atyáin szigorú jellemes ember volt Midőn észre vette vonzódásomat a gróf irá it s viszont, s midőn már szárnyaló híreket is halott szereluiüukró 1, tudtára adta a grófnak, hogy vagy vegyeu nőül, vagy hagyja abba a látogatást. A gróf megkérte kezemet, atyám hozzá adott Erdély egy félre esó falujában a gróf kastélyábau egybe koltüuk s ott laktunk. Én határtalau boldog voltam boldogságomat a kiváuciságnál semmi egyéb nem zavarta. Kiváucsi voltam ugya .is azt tudni, hogy mi az oka auuak, hogy férjem nem vezet a rokonai közzé. Ha kérdeztem tőle, hogy miért uem visz rokonain ik bemutatni, ó azt felelte, hogv a rokonság harag szik reá, amiértjnem grófnőt vett nóül, várni kell tehát, amig a rokonság haragja lecsilapul. Éu hittem ueki. I)j hogyue! Hiszen ügy szerettem! Itt egy kissé megszakitá az elbeszélést az öreg asszony s szemeiben könnycsepp csillogott. — Folytassa kérem folytassa, mondá Eudre. — Az ég megáldá szerelmünket egy szép aranyhajú kis fiúval. Azou a napou, midőn kis fiunkat megkercsz teltetlük, Béla oda jött ágyamhoz, átölelt, megcsókolt s igy szól hozzám: .Egy titkot fedezek fel előtted Júlia. Éu szerettelek téged, mert szép voltál, szerettelek a szép ségedért, hauem azért nőmmé uem akartalak tenni, atyád kényszeritett rá, én bírni akartam szerelmedet, élvezni bajodat, tehát, elvettelek feleségül, azonban megcsaltalak, inert az a pap, aki minket össze adott, uem volt igazi pap, egyik szolgám volt, valamiut a két tauu is. S most elkeli távoznom örökre, mert nagybátyám tegnap érkezett levelében írja, hogy már kiszemelte a számomra feleségül X heiczegnőt." Ézt mondva felvette a ölébe mellőlem gyermekemet s egy csomó aranyat hagyva számomra, kisietett a szobából, a ház előtt álló kocsiba bevetette magá 1 s eltávozott. Éu eszméletlenül rogytam ágyamra s midőn magam hoz tériem, kétségbeestem. Kétségbeestem s kételkedtem, nein akartam elhinni, hogy nem törvényes felesége vagyok. Ejy pír nap múlva elmentem a plébániai hivatalba, hogy igaz-e amit Béla mondott. Igaz volt! Nyoma sem volt az anyakönvbeu ami egybekelésünknek, sem a kis fiam megkereszteltetésének Alyáin már meghalt, uem volt tehát aki számolóra vegye a hitváuy csábitót, rokonaimhoz pedig szégyeulettera menni. Az aranyakat, amit Béla adott eldobtam magamtól. Kétségbeestem. Nyomorra jutottam A törvény elibe som mertein menni panaszra, óh mert hiszeu csak ágyasa voltam. A bosszü érzett lassankint kiveszett szivemből, s csak annak a gondolatnak éltem, hogy fiamat valaha megfelelhessen. Miudout elkövettem, de ez nem sikerült. Vegre lemoudtam erről is, Istenemhez fordultam segélyértés vigaszért. Fölvettem a fátyolt. Apácza lettem. A zárdában töltöttem el húsz évet. Soha nem szűntem meg Istenhez imádkozni, hogy gyermekemet valaha meglelhessem A miuáp egy szegénynő vétetetett fel klastromunkba. Arczáu a sok szenvedés kinyomata látszott, pedig különben igeu szelid jó uő Mi csakhamar megbarátkoztunk. Bizalmasak lettüuk. Elmondtunk egymásnak életünk törté letét sén nagy titkot tudtam meg Anna nővér — igy hívták az ujounrn felvett apáczát — elmondta, hogy férjem neki adta gyermekemet, hogv hogy neveljen belőle becsületes embert, azon kikötéssel azonbann, hogy a kis fiu soha se tudja meg, hogy kinek a gyermeke. Neveltetési és hallgatási díj fejében Anna nóvér férjemtói 10 000 frtot kapott. Azon napnak éjszakáján, midőn férjem Auna nővérnek a gyermeket és a 10.000 frtot átadta, rablók törtek reá s a p.mzt elrabolták. Anna nővért még más csapások is érvén, a gyermeket uem volt képes nevelni. Könyörületből vnlami Virág János nevú gelsei módos paraszt gazda vette magához a gyermeket. Midőn ezeket megtudtam, nem volt tovább nyugtom, maradásom a klastromban. Eliudultain a fiamat keresni, s most itt vagyok Gelsén, ahova Anna nővér utasított . . . Igen kérem tehát önöket, hogy legyenek olyan szívesek, vezessenk útba, mondják meg, lakik e itt Ge'sén Virág János nevű ember ? Lakott, de már meghalt, hanem egy fogadott fia tudóin vojt. aki most j. a faluban l.kík, mondá Eodre. — U az, ó az! Cr Isten! meghillgattad kérésemet! rebegé az öreg asszouy égrevetett szemekkel s a sírástól nem tudta magát visszi tartani — Ön csakugyan sokat szenvedett,pedig jobb sorsot érdemelt volna a végzettől. De legyen hozzám bizalommal ón mindenben segit>égére leszek. Becses n vét szabad tudnom ? — Nevem Horkav Júlia. — Éo gróf Orosy Eodre vagyok — Gróf Orosy Endre! Nagy ég! Férjem rokona, vagy talán épen fia! kiáltott fel Horkay Júlia s fuldokolva dölt a mellette űlő Ilon ölébe. (Folyt kor.) A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza 100 kiló 6.60 " Rozs 100 » Árpa (uj) 100 ' Zab 100 . KukoriczalOO > K. repeze 100 » — Köles 100 » 3.o0 Szesz literenként 84 Plarii árak. (UBONA-CSARNOK. Nyiregyháza, 1892. szeptember 3-án. 5.30 4 9J 5.4.80 fi 60 5.— 5 30 4.93 4.— 52'A Borsó Lencse Mund-liszt Zsemlye-liszt Buza-Úzzt Barnakenyér-liszt 1 1 kiló 1 » 1 » 1 » 1 » —.24 —.17 — .16 —.15 -.14 Burgonya Marha hús Borjú hús Sertés hús Juh hús Háj Disznó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika írós vaj Eczet Széna Szalma (tak.) Bikfa 1 Tölstyfa 1 kiló 1 1 . 1 > 1 > 1 > 1 > 1 > 1 » 1 > csomó 1 kiló 1 liter 1 * 100 kiló 100 > köbmtr -.19 —.70 -.60 -.52 - 40 —.68 —.60 -.32 —.06 —.65 -.80 —.10 1.6) 1.20 2.90 2.70 Felelős szerkesztő :llNCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Leány nevelő-intézetemben a be íratás ok hétfőn folyó évi szeptember hó 5-én veszik kezdetöket, a tanitás pedig hétfőn, folyó évi szeptember 12-én. Nyíregyháza, 1892. szeptember hó. (328-i-D Kunike Auna. Zene-tanítási hirdetmény. Van szerencsém a 11. é. közönséggel tudatni, hogy most az iskolák beálltával, a főgymuasiumi igazgató tanár ur engedelmével, azoknak, akik a zenében oktatást nyerni óhajtanak, együttes zene-tanfolyamot nyitok; de ezentúl elvállalok növendékeket együttes tanításra saját lakásomon is (Dietz Sándor-féle ház); esetleg a n. é. szülök kívánatára házhoz is el j írok. Nyiregyháza, 1892. szeptember hó. Santroeh Alajos, (331 — 1 — 1) diplomatikus zene-tanár és karmester. Vörös borok. Egri, visontai, budai, burgundi, oportó, kadarka és még több más faj, jó minőségben és jutányos árban kapható HOFFMANN ADOLF liercwliedéscbeu. Hegedű és gordonka tanitás. Vau szerencsém a 11. é. közönséget tisztelettel értesíteni, hogy Nyíregyházán megtelepülvén, itt hegedű és gordonka tanitási tanfolyamot nyitottam. Friedman Samu (332-7 — 1) oki. zene-tanár (Kossuth-utcza 16. az.) 3000., 3066./189'. á. ú. sz. Árverési hirdetmény. Néhai Maár Adolf és neje hagyatékában maradt nyíregyházi és orosi hitárbeli 1200 • ölével számított mintegy 210 holdat (IVÓ ingatlan birtok, az ezen birtokon levó épületekkel íolyó ev szeptember 29-étól -zán>itott hat egymás után következő évre folyó éT szeptember 14-én délután 3 órakor Soltész Gyula köz gyám hivatalos helyiségében árverésen haszonbérbí kiadatni rendeltetvén, további a néhai Maár Adolf hagyatékában m iradt ingóságok, Úgymint.- gazdasági felszerelvények, lábas jószágok, tehenek, ökrök, lovak, szekerek és szerszámok folyó év szeptember 17-én d. e. 10 órakor a helybeli baromvásáron árverésen készpénz fi-etés mellett eladundók lévéu ; az árverezni kivánók ezen árverésekről azzal értesíttetnek, miszerint az ingatlanság bérbe adására vonatkozó feltételek a köz-yámi hivatalos helyiségben megtekinthetők. Kelt Nyíregyházán, a városi árraszéknek 1892. évi izep. ternber 2-án tartott ülésében. h. árveszéki elnök. Bogár Lajos, Egy 3'J éves, izraelita vallású, nős gazdatiszt, ki mar JO év óta nagy gazdaságokban működik, állasát változtatni óhajtja. Kitűnő bizonyítványokkal rendelkezik. — Szives megkeresések e lap kiadóhivatalához „Intelligens gazdatiszt" czim alatt keretnek. (334—1—1) HKSHHrtHHKXHKHHKXKKKH g Legelsőrendü rézgálics g (kékkő). X Legalkalmasabb, legolcsóbb X es legbiztosabb szer a búzaüszög 8 ellen, feltétlen ölő hatással az * nszöggombára, tehát búzapáczoIasra legajánlhatúbb. Kilója 28 kr. ( 3a 521) •iu,ó Ka ,! h« to Louis Fe d°r flazd egyl. titkárnál Ny.regyhazán, Búzatér 5 sz X X X X X X X X X X X X X X X § X X X XXXXXXXXX XXXXXXXXXW
