Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-28 / 35. szám

.IN I It V I ÍJ 10 It.' volt elérhető, hogy a szigorú kritikával megválogatott és ügyesen csoportosított auyag feldolgozásában a lehetrövidség és tömörség tartatott szem előtt, mi azonban sehol sem történt a világosság és teljesség rová-ára Legyen elég példa gyanánt az elektromosságról szóló cziklcekre hivatkozui,' melyek sokkal szűkebb helyen kimerítőbbe ti, világosibban és gyorsabban tájékoztatják az olvasót a villamosságra vonatkozú összes tudnivalókról, mint bármely külföldi uagy lexikon. Ugyauily bárki által érthető s ei-yuttal a szakembert is kielégítő czik kékbe u tárgyalja a könyv az összes természeti, műszaki, orvosi nemzet gazdagsági és társadalmi tudományok egé-z körét, mindenütt tekintettel a legújabb vívmá uyokra és ezek gyakorlati hasznára, valamiut az illető dologuak magyar irodalmára Czélszerüen vau keresztülvive a gyakorlati szempont a ]Ogi. államtudományi, köígazda.-ági, adó és pénzügyi fogalmak és kérdések tárgyalásában is, elkerülve azokat a hosszú lére ensztett elméleti fejtegetéseket, melyek .1 német lexikonok használatát oly uehézkessé és fárasztóvá teszik. ,Az Athenaeum Kézi L'.'xikoná'-ban miudeu cupa életrevalóság ét fOrgeaóg, s már e tulajdonságainál fogva köuuyü lesz vaskalapos vetélytársait legyüruie. Az egyetemes ismeretek auyagának lelkiismeretes felkarolása mellett nem kisebb érdeme a vállalatnak, hogy teljesen a ungyar közöuség igéuyeihez alkalmazkodik s minden izében nemzeti szellem hatja át. A „migvar glóbus" egész világát visszatükrözi e kícyv, mely a magyar anyagnak oly rengeteg tömegét uyujtja, minót a régebbeu megjelent sokkal terjedelmesebb tmgyar ismerettárakban is hiába keresüuk. Nem csupáu arról van szó, hogy a specziális ma gyar tudnivalóknak a történelmi, földrajzi, uépismei, irodalmi, államtudományi s egyéb szakok köreiből do miuáló szerep jutott. Ez már magában oly érdem, mely teljes elismerésre tarthat számot. De még iukább bá muUtra méltó az a leleményesség, melylyel dr. Acnády Ignácz annyi uj eszközt és módot tudott találui, hony a inű magyar jellegét emelje. Csak azon fóbb újításokat kívánjuk kiemelni, melyeket ,Az Athenaum Kézi L'xi koua" vezetett be először a lexikon irodalomba. Így az egyes tudomáuyszakok történetének ismertetésénél első sorban azok magyarországi története részesült figyelemben, még pedig oly behatóan, ahogyan szikmüvekben sem igen találjuk, Külön czikkek ismertetik továbbá tudományos és közművelődési intézeteiuket, táraulataiukat és egyleteinket (pl. akadémia, authropologiai mu zeum, ásványtani intézet, Bethlen-fótanoda, földrajzi társ.. Kisfaludy-társ. stb.) Az idegen tudósoknál és Íróknál fel vauuak so rolva miiveik magyar fordításai, a reájuk vonatkozó irodalommal együtt. Egyes külföldi városoknál a lexikon ottaui magyar eredetű vagy tárgyú emlékeket ismertet, igy külön czikk szól az aacheni magyar régiségekről, a a bautzeni Mátyás szoborról, a boroszlói magyar emlékekről stb. A magyarországi helységek német neveik szerint is előfordulnak, ami jelentékenyen emeli a mű földrajzi részéuek gyakorlati haszuavehetőségét. Szerencsés újításnak tartjuk azt az eljárást, melyet a lexikon ueinzeti irodalmunk behatóbb ismertetése czél jából követ. Nemcsak az egyes írók életrajzi adatait és müveik névsorát közli, hauem felsorolja irodalmunk összes kiválóbb alkotásait, egy vagy más tekintetben figyelemre méltó termékeit külöu, tnűvek czime alatt is és a czim mellett adja a műre vonatkozó közérdekű adatokat. Ezáltal a Kézi Lexikon régibb és ujabb iro dalmuuknak valóságos leltárává válik s bárki könnyűséggel megrudhatja. valamely jelesebb szinmű, eposz, regény stb szerzőjét, ha a mű czimére emlékszik, Ily módou ismertetve vannak az összes régibb nyelvemlékeink ós codexeink épugy, miut a legújabb irodalom termékei. Sőt a szerkesztő még tovább meut: a latiu, frauczia s egyébb idegen nyolvü idézetek mellett fölvette a magyar költők, irók, szóuokok müveiből közkeletűvé vált idézeteket, aranymondásokat, száruyas igéket is, miáltal a Kézi Lexikon egyúttal idézettárrá vált s miut iiyen irodalmunkban úttörő: az első magyar „Büchman" Megtaláljuk továbbá a könyvben a jellemzőbb magyar közmondásokat, a népbölcseség e klasszikus kifejezőit, ügyes csoportosításban, pl. auya arany, bor, eb stb. alatt. S ha kiváló gondot fordít a szerkesztő az idegeu szavak értelmezésére, ueiu feletkezik meg a régibb magyar uyelv, valamiut a nyelvjárások kifejezé seinek magyarázatáról s az egyes nyelvjárások ismertetéséről sem. Még csak az életrajzi auyag meglepő gazdagságát és sokoldalúságát kívánjuk felemliteui. A modern poli tikai és társadalmi körök alakjai, a tudomáuyos, irodalmi ós művészeti élet szereplői, a fóbb birói és kóziga'ga tási tisztikar tagjai, a katonai méltóságok, a fővárosi és vidéki jourualistika eralegetetebb képviselői, a tanügy kiválóbb muukásii mind helyet találtak az „Athneauin Kéxi I.exikoná'-bau, mely e tekintetben is hú kepét adja korunk társadalmának. A magyaros iráuy, mely a könyv miudeu soráu elömlik, kifejezésre jut a hozzácsatolt táblázatokban és a rendkivo i fénynyel és Ízléssel kiállított nuimellékletekben is, melyek szám és minőség tekiutetében egv arául felülmúlnak bármely külföldi vállalatot Elég csak a hazai tárgyú múlapok közül a magyar zászlót, czime reket és rendjeleket, a magyar katonaság történe i fejlődését, a IUlotti Beszéd másolatát, egy Corvin codex czimlapj.it, a magyar diszitményeket stb. ábrázoló, nagyobbrészt «ziues képeket felcmiteni, hogy fogalmat nyujtsunk azon áldozatkésiségről, melyet a kiadó tár. sulat e vállalatnak minél fenyesebb kiállítása körül tanúsított. Azt hisszük, e vázlatos ismertetésből is eléggé kitüuik hog> , Az Atheuaeum Kézi Lexikona' a magyar lexikon-irodalom terén páratlan jelenség, mely gondos szerkesttése, magyaros szelleme, díszes kiállítása és ára által a külföldi hasonnemü vállalatok nagy Verseuyében győztesen fogja megállani helyét s gyorsan utat fog találni minden magyar család könyvtárábi, annyival is inkább, mivel megszerzése még azoknak is : ajánlatos, kik már valamely nagyobb külföldi vagy '-égibb magyar lexikon biitokábm vannak. Csarnok. Virág Laczi. Elbeszélés. Irt i: ifj. KÍSB Ressö. II Gelse e^y félre eső kis falu a Tisza menten. tKyau miut a falvak szoktak lenni; uualm.is, egyhangú Leg inkább parasztok lakják. A sok kis uádfedeles házikó közül csak egy épülel tűnik ki, a gróf gelsei Orosy család várkastélya. Monumentális épület a falu alalt már messziről szembeíQoik. A kastély volt ura: gróf Orosy Béla mar egy pár éve ho^y meghalt, je euleg hárman laknak a kastélyban; gróf Uro-y Béla leánya Elrira, gróf Urosy Bela elhui •yt te=tvereuek A a tárnak fii Endre és egy távoii rokon Elekes Ilon. Elvira a kastély tejhat.ilmu ura, apja ót lette áila láuos örökösévé. Elvira MZOII nők közzül való, akikre kó/önsegesen azt szoktuk moudaui: uem Csúnya, de uem is szép. alakja magas, szikár, arcza bár egészen s/abalyos, mégis rajta vuu az idők barázdája, egy par tiuom riucz. Hogy uieg mindez ideig uein ment férjhez, daczára auuak, hogy már tül van a 30 évea, auuak az az oka, hogy :zerfelett szeszélyes és pedaus de ami biztosabb iukább az, — hogy amint a f ilubau b.-szelik — uiiu mindenben, úgy a férfibau is a változatosságot szereti Szerető tartó A rossz uyelvek igeu sokat pletykálnak róla. A uy ját ínég kis gyermek korábac elvesztette s apjától igen feifiis neveltetést nyert. Endre gróf korára nézve 23 eves, szép uyuláuk deli termetű ifjú, igazi férfias szép éi, czöke haj i arauysziu beu játszik, ábráudos kék szeinjíbil a szerelem sugárzik. Azou férfiak egyike, kikkel a nők az első látásra syinpathiroznak, s akiket a férfiak uem gyűlölhetnek, meri lényök szeretetreméltóság. Szellerudűsak e valóban vagy uem, nem tudjuk, de azt igeu, hogy valahányszor beszéluek, örömmel hallgatjuk, mert társalgásuukuak sava borsa vau s bármit moudanak, kellemeseu cseu^ a fü'uek, a tréfa mulattatóbb ajkaikról, a humor eredetibb. Egyszóval Eudre elmés, szellemdus ós jó szivü. Hát Elekes Ilonról mit moudjunk? Ő háromszóval jedeinezhető : fi ital, szép, szeietetreuiólió. Ezt még Elvira sem tagadja rnegtőle aki pedig uem igeu szíveli. Elvira előtt csak egy bibája vau Ilonuak. az, hogy uem comtesse, gőgós természeteuél fogva szégyeuli, bogy ő egy raessaliauc jvai van rokonságban. Pedig vanuak esetek, midőn Elvira sem sokat ad a kék vérből való származásra. A férfiban uem igeu keresi a nemesi származást, mindegy ueki, ha gróf, ha báió, ha komornik, ha erdész, ahogy jöu, aki megtetszik. Egy pár óv óta például, amiut Koutyosné, a falu szája megivó czimborái: Majámé meg Szalkainó beszélik, ami igaz is — a volt erdeszóvel Vadász Józseffel él szerelmi viszonyban. — No de uem is csoda, hiszeu Vadász Jóska még javabeli ember nincs több negyven évesnél, erőteljes, s elég szabályos testalkatú, s auuak daczára, hogy már két felesége volt, még mindig képes gyöugéd érzelmeket táplálni. De jól is teszi hiszeu az olyan szegény, állásnélküli emberre nézve mint a minő Vadász Jóska, egy gróf kisasszony uem megvetendő, uieg azlán hoz is valamit a konyhára. Egy idő óta bár Eivira meghidegült Vadász Jóska iráut, de azért Vadász Jóska mindenuap megteszi a maga vizitjét Elviránál. Most is Elvirául! vau. Valami felett, heves vitában vanuak. — Ez borzasztó, ön tönkre tesz engem! Nem adok egy fillért sem, pusztuljou — kiáltá Elvira — No, uo szép Elvira, nem kell heveskedni, csak higgadtan, csak higgadtan. Mi egy ezres egy comtessenek ? válaszolá — Vadász Jóska. Ciönd lett a teremben, Elvira haragos pillantásokat lövelve nézett Vadászra, Vadász pedig egykedvűen sétált fel s alá. A hosszú Csöndet Elvira törte meg: — Jól vau az ezer forintot a délutáni órákbau megkapja, hauem azeán elég legyen egy darabig. — Elég, ha el nem költöm. De az a sok uri barát, hja gavalléruak kell lennem. Küsse di Haud bájos Elvira, volt szerencsém a viszont látásig. Eivira egyedül marad, redők képződtek sima hoinlo kán. Bosszankodott. Miért is nem kergetteti ki ezt az embert ! Hiszen ő az úrnő! Hát meddig tart még ez az állapot. Nem fogjt soká tűrni! Még ma kiadja a p irancsot, hogy ezt az embert ue ereszszék a kastélyba! . . . De nem! Nem lehet! Ö az űrnő s még sincs annyi hatalma, hogy egy volt szolgájának parancsolri tudna! Hiába! a bűn megfoszt a rangtól, a hatalomtól, leiáut a legféuyesebb helyről a legrondább sárba ... a gyalázatba! Miért is kezdett ki evvel az emberrel? Miért is . . . miért is szeretett btde? Miért? Hát miért édes a tiltott gyümö'cs? hát miért jön az őszre a tél, a télre a tavasz? Ki tudná azt megmondani!! . . . — De ezt még sem tűrhetem! Nem lúröm tov-lbb ! Kiveszem a kezéből a fegyvert. Megvásárlom! S akkor jaj neked hitvány ember. Elvira igy fűzte gondolatait, mialatt az ajtón egy erős kopogás hallatszott. Szabad! Endre lépett be, arczából ki vo't kelve Szemeiből a harag és a bosszúság sugárzott. — Grófnő! Hova küldte, hova tette Ilont? Azt mondja a cselédség, hogy ön elűzte! Szóljon, feleljen, igaz ez?! . . . — Kedves Endrém ön feledi, hogy kivel beszél, tehát figyelmeztetem, hogy ilyen hangon veiem ne merészkedjék beszélni. Mit tudom én hol van az ön kedves, aranyos Ilonkája, én nem vagyok cseléd elhelyező, mondta Elvira gunynyal. — Ne sértegesse grófnő, megtiltom önnek! Ilon jegyesem! — Mic-oda? No még ezt nem tudtam! Ha ha ha! <iróf Orosy Endre és Elekes Ilon jegyesek! No ez nagyterű! Ha ha ha! Azt már egy idő óta tudom, hogy llou az ön szeretője, de hogy ön ilyen kába gondolatra is képes,azt nem hittem volna. Egyébiránt azt a gyalázatot ön nem követheti el. Abból semmi sem lesz — S ugyan miért ? Egy év múlva nagykorú leszek s akkor függetlenül reudezhetem ügyeimet! _ Azonban feledi kedves Endrém — mondá Elvira auuyorosan - hogy a végrendeletben az vau, hogy önnek, mihelyt nagykorú lesz meg kell nősülni, azonban az is ki van kötve hogy ön csakis comtesset vagy barouuesset vehet nőül s hogy ellenkező esetben az önre hagyott 80 000 forintot neín vagyok köteles kiadni. _ A végrendelet ugy intézkedhetik, de az én szivem soha' Hon bírja szivemet, szerelmemet, ő lesz a uőm! Lem.iiidok érette vagyouomról, ha kell rangomról! De mondja grófnő hol van Ilon? _ H- -'pen tudni akarja kedves Endrém, ím megmondom Látom uagyon kíváncsi. Nem tűrhettem, hogy önt és családunkat hírbe hozza, tehát kiadtam neki az — Elkergette? Megyek utánna, ha meg netu találom, rette jen bosszúmtól! Eudre ezt mondva, elrohant. Eudre és llou régeu szerették egymást, Elvira eleinte c-ak gyermek szerelemnek tartotta az egészet, Inneni később midőn látta, hogy Endrének Ilont i.őűl venni eltökélt szándéka — megijedt. Borzad attól a ^oudo lattól, hogy Eudre egy polgári családból származott nőt vegyen nőül. I Meg aztáu ez elleu a végreudelet is protestált.. Ez °okból tehát addig sértegette Ilont, mig egy nap annyira elkeserítette, hogy a kastélyt elhagyta. Elment a faluból, ment czél uélkül, tele büval és kétségbeeséssel. (Folyt, köv.) KÖZGAZDASÁG. A rózsák gondozása. A kiváló szépségű s folytouosan uyiló rózsák sz^p sima veszszóvel és ritkáu álló, de többnyire eróseu uótt tövissel biruak. — A legháladatosabb rózsafajok egyike, a M íreschal Nielnak az a tulajdousága vau, hogy a nut-zcst, különösen a nyári visszavágást nem szereti. Ez ouuan ered, hogy többnyire erőteljes, vastag hajtásokat hozváu, galyaibau vastag bél képződik, s ha uyárou át valamikor rövidre metszeuéuk vagy sok szemzőgilyat szeduéuk le róla, a vastag belekeu a kövér galyak é-i egyik fő táp álek i, a uedvesség elpárolog, tniu'áu a bél tviideseu ritka szövetű állomány,— minek következtében nyáron elsatuyul, üde, fényes zö,d ievelei elvesztik eleven szii,őket, sárgás sziut vesznek fel Epeu azért a M.íreschal Nielt ue igeu bolygasíuk, még >zemző galyat is legnagyobb óvatossággal vegyünk le róla.Tavasszalazonbau, midóu még nagy fokú melegség uitics, tetszés szeriut bátran visszamenthetjük; az uem hátrányára, sőt iukább előnyére fog szolgálni. Ehez hasonló ritkás lombozatú a G'oir de Dijou, de ez már koránt sem olyau érzékeny vissz avagás iránt, — sőt mondhwlni, hogy bármikor bizvást közeledhetünk hozzá a rózsanyiró ollóval szemző galyért, csak tíz a baj hogy sokszor alig találunk rajta, mert folytouo.-au virágzAsbau vau, sajnáljuk levágui a bimbó val gazdagon ellátott galyat. Reudkivül háládatos, gyönyörű, folytou uyiló rózsát láitam Nyíregyházán egy szenvedélyes rózsakedvelőnél, — neve: Cipitain Christi. A legsűrűbb, e-^teljes, felfele irányuló galyakkal s a sötétzöld levelekkel pompás koronát alkot, rakva tavasztól a lehúzásig bimbókkal és rózsákkal Szinére és uagyságra nézve hasonlít souhoz, felette kedves illattal; magas törzsre s különösen bokor rózsáuak igen alkalmas. Nyárou át csak is a szemző galyak veeudők le, de tavasszal a lehető legrövidebb és legritkább visszametszést kívánja. A rózsának szint ugy, mint a gyümö'csfákuak, e lenségei vauuak, ezek egyike a rózsaguboncz vagy a rózsalevelész. A rózsaguboncz a rózsapillér petéiből szár mazik, mely gyeugo levelek alsó lapjára rakja sarga apró petéit, vagy gyakran a uyilórózsa közepébe, miut ezt a vadrózsánál tapasztaljuk. Egyáltalán püukö.di rózsát vagy más közönséges fajt. a nemes fajok közelóbeu ne türjüuk meg, mert azok a rózsaguboncz állandó fészkei, hounan aztáu átszármazik a rózsatelepre is s azok fejlődését veszélyezteti. A gubouez, illetőleg a rózsapillér hernyója valamivel uagyobb egy czeutiméternél. vékony, zöldes sziuü, barna fejű s járása ölező vagy mint nevezni szokták: baktató; lerágja a rózsafa fiatal leveleit, de gyakorta megtámadja a rózsa bimbóit is. a mit bizony nem jó szivvel uézüuk. A másik ellensége a rózsáuak a rózsatetü, mely nagy mennyiségben különösen a vighajtásu nedvdús róz-ákat szokta megtámadni; ellepi a leggyengébb hajtá sokat, a levelek alsó lapjait, gyakran a bimbó zöld bu rokját is. Nagysága idejéhez képest különböző; legnagyobb a köles nagyságü, melyek többnyire nőstények s tiuom reczeröppel vauuak ellá'va; rágonvaival a ró zsalevelek külső zomáuezát vonja le s kiszívja belőlük a nedvességet, minek következtében a levelek lehullauak vagy él-záradnak, a b'tnbó is fejletlen marad s többuyire elpusztul. Irtására többféle szert alkalmaztak már; u. m repezepernye lúgot konyhasó és kékkő oldatot, a kétféléből egy egy gyüszonyít két liter vízbe,, feloldva, de legsikeresebbnek bizonyult a leforrázott fahamu hideg luirja L- K'

ue

k ™'y

ik 41

1 módjában, alkalmazását ajánlom. ('rZ J?i 4 P

0Si5,

afe'ékre is hathatós szer a korpaf'

re

g *'

l

e

" Rózsa kedvelő A irahona-CHiirn oknál bejeffjzett árak. Bura 100 kiló 6 6<, Roxi loo Árpa (aj) 100 Zab ioo KukorirulOO K. repeze 100 _ Kfl'es 100 . 3 50 Szew literenként 54 riarzi arak. Bor tó l.encse Muud-l,t/t Zseirlye-liazt Btua-Uazt 1 Barnakt-nyérlisit 1 GABONACSARNOK. Nyiregyháza, 1892. augusztus 27-én. Burgonya 1 kiló Marha liús 1 > Borjú bús 1 > Sertés hú» 1 > Juh bús 1 , Háj , , Disr.uó-zsir 1 > Szalonna 1 > Faggyú (nyers) 1 . ZölJség i csomó Paprika i kiló Írós vaj i ij

te

r Eczet i , Széna 100 kiló 5.30 4 9) b.~ 4.80 1 kiló 1 1 > 1 7 — 5 60 5 30 4.90 4.— 52'/, —.24 —.*6 —.17 -.16 —.15 -.14 Szalmi (tak.) 100 tíikfa TöluyfHfény Felelős szerkesztő: INCZÉI?

2 Kiadótulajdonos: JÓBA 1 köbmtr t' » auR —.09 —.70 — .60 -.52 — 40 —!ö8 -.60 — 32 —.06 —.65 — .80 —.10 1.6) 1.20 2.90 2.70