Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-08-28 / 35. szám
..IN It i u <•: it. vonata a nyíregyházi apró tanyákat keresztül metszve robogjon be a nyíregyházi pályaudvarba. Hát ha az érdekelt tanyai gazda közönséget megszavaztatnák, valószínű, bogy azért kész volna tizelni. hogy e gyönyörűségtől megmeneküljön, de azért nem, hog\ abban részesüljön. Az a kérdés tehát, váljon a valószínűnek látszó kél eshetőség közzül melyik az elönyösebb, az e — hogy legyen meg a nyiregyháza-királytelek-polguri vasút, vagy ne legyen semmise. A józan ész azt dictálja, hogy az előbbi eshetőség bekövetkezésének érdekében mindent meg kell tenni, mert az a legszerényebb kilátások mellett is elönyösebb a semminél még Nyíregyházára nézve is. Ezen előny elérése pedig 50 ezer frtot mindég megér. És lm még kétségtelen az is, hogy Nyíregyházának érdekeit a nyíregyháza-király telek-polgári vonal épugy kielégíti, uiint a nyiregy haza-lók-polgári irány, akkor az a sokszor emlegetett 50 ezer frt éppen csekélység. Az minden kétségen kivül áll, hogy a nagy terménykereskedés a góczpontok felé gravitál, mert azok a fogyasztók. De ebből ismét az a következés, hogy ugy a termelőnek, mint a forgalmat közvetítő kereskedőnek érdeke azt hozza magával, hogy az árut minél rövidebb uton és minél olcsóbban vihesse a fogyasztó piaczra. Az bizonyos, bogy Nyíregyháza nem ily fogyasztó piacz. Tehát a nagykereskedés közvetítésének kérdésénél a vidék termelőit tekintve, Nyíregyháza pedig a továbbadási czélból folytatott kereskedelmet illetőleg van érdekelve. E ket érdekkör érdekeit kell tehát figyelembe venni a nyíregyháza—polgári vasút helyes irányának mérlegelésénél. A termelők például Löktől Nyíregyházáig, Nyíregyházától Király telekig 40 kim. hosszban lennének kénytelenek a vasutat igénybe venni, míg Löktől Királytelekig a távolság 15 kim.; nem kell hozzá nagy számitás annak megállapításához, hogy az utóbbi az elönyösebb irány a termelők szempontjából, de nem kevésbbé előnyös az a kereskedő osztály szempontjából is, mert a nyíregyházai terménykereskedelem is kétségkívül vagy Oderberg, vagy Budapest felé irányul, s így mindenképpen Királytelken át szállít, és mert általános gyakorlat az, hogy a terménykereskedő a termelő piaczról közvetlenül a fogyasztó piacz részére küldi terményeit; így nem szükséges az, hogy árukészletét üzleti székhelyére szállítsa be, mert hiszen ügyleteit a nélkül is lebonyolíthatja. Ezek szerint a nagy terménykereskedelem szempontjából egyedüli érdek az, hogy a kereskedői osztálynak a termelő vidékkel való érintkezése lehetővé tétessék; ha ez megtörténik, akkor lehetőve válik azon vidéken az üzletek megkötése, a tárgyalt esetben Lök s a többi községeknek a nyíregyházi kereskedelem körébe való bevonása, a nyíregyházi kereskedők üzleti forgalmának növelése. E czélnak pedig a nyíregyháza—királytelek—polgári irány ép úgy megfelel, mint a nyíregyháza—löki vonal megfelelne. Természetesen e tétel nem állana meg, ha a termény Nyíregyházára okvetlen behozandó és itt elraktározandó lenne, vagy ha a forgalom Debreczen felé gravitálna. Azonban az előbbi eset ép úgy nem fog bekövetkezni a Lök s a többi községben vásárolt árukészletre nézve, mint ahogy nem történik a Rakamaz és környéke körül beszerzett terményt illetőleg, melyet köztudomás szerint a nyíregyházi kereskedelem közvetlenül Rakamazról irányit tovább. De nem forog fenn a debreczeni konkurrenczia veszélye sem, mert az érdekelt vidék birtokossaga által tanúsított tény az, hogy Büd-Szent-Mihály bár vasúttal van összekötve Debreczennel, terményét még sem oda szállítja, mert oda szállítva s olt eladva kevesebbet kap értté, mint a királylelki állomáson. Ezek factumok, melyeket tud mindenki, aki a viszonyokat megfigyelésre érdemesítette. S ezen tényekből evidens, hogy a nagy terménykereskedelem érdeke nem követeli a nyíregyháza—löki vasutirányt, hanem a termelők ellenkező érdekeivel kétségkívül azonos, s e tényekből továbbá evidens, hogy a tervezett vasút Lök és környékét megközelíthetővé téve, elő fogja mozdítani a nyíregyházi terménykereskedelem forgalmát és érdekeit. Ez érdek mindenesetre megérdemli, hogy a nyíregyházi terménykereskedői osztály aránylagosan hozzájáruljon a tervezett vasút lehetővé tételéhez. A másik felállított kérdés, váljon a házi ipar stb. kereskedelemre mily hatással lenne az uj vasút; hát e tekintetben az ép úgy nem eredményezne változást, mint nem hozná meg a nagy eredményt a nyíregyháza löki vonalirány sem. Mert a vasút nem olyan közlekedési eszköz, melynek minden tanva-sarkon állomásai lehetnének, és nem oly eszköz, meiy egy város határán belül való forgalom közvetítésére lenne hivatva, s igy azt nem is lehetne akként berendezni, hogy az minden tanyai kofa 2—3 frt értékű árujának tovább szállítása végett megállhasson, és végül a vasút nem oly eszköz, melyet a helyi guzdaközönség igénybe venne. Ott van Budapest mellett a szentendrei, czinkotai vasút, bizony nem veszi azt igénybe egy gazdaság sem. hanem szállítja terményeit szekeren, mert az úgy kényelmesebb és gazdaságosabb. Es aki ismeri a nyíregyházi népet, az nem feltételezheti, hogy pénzért szállítsa piaczra házi terményeit, mert sajat fuvarját ingyen fuvarnak tekinti, s a vasúti jegy árát felesleges kiadásnak. 11a a forgalom e nemére lehetne számítani, számítottak volna arra a vasút tervezői, mert hiszen a vasút jövedelmezőség szempontjából is szúkségök lett volna rá, de ahol nincs, ott nem akartak keresni forgalmat. Nem a gazdasági és házi ipartennények forgalma az, amire a vasútnak számolnia kell, de a vasút által érintendő vidéknek ijwtri czikkekben való szükséglete. Azokban az ipari '.ikkekben, amelyet neki csakis a nyíregyházi kereskedelem szállíthat. Nem azt a forgalmat kell mérlegelni, amit behoznak, hanem azt. ami kiviszi a helyi üzletek kr-zleteit. E tekintetben pedig alapos javulás várható, mert sem az a Büd-Szent-Mihály, sem az a Polgár nem fog Debreczenig 55 illetve 90 kilométer utat tenni, mikor Nyíregyházára 25, illetve S5 kilométernyi uton bejuthat. A hosszabb uttaljáró ut költségét nem dobja ki megszokásból, hogy szükségleteit Debreczenbe szerezze be, hivataloskodni pedig Nyíregyházára járva, még külön költekezzék. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a gazdaközönség érdeke a tervezett vasút állal érintve van, maga a gazdaközönség seui hiszi azt, legfeljebb fél tőle, hogy a földjét fogják feldarabolni. A paraszt gazda pedig a vasutat inkább oda kívánja, ahol a bors terein, csak az ő földjét ne piszkáljak. Igv gondolkozik az Nyíregyházán és e világon mindenütt. Es a legalaposabb tévedés az, mely a személyforgalomnak csekély fontosságot tulajdonit, mert a személyforgalom következménye az üzleti forgalom ; ha egyebet nem ér el Nyíregyháza, mint. hogy a dadai j.irás lakosságának személyforgalmát ide irányítja, akkor a siker biztos, mert a személy forgalom a szükségletet onnan fedezi, ahonnan legközelebbről kapja meg. Aki eddig hivatalos ügyeiben jött Szent-Mihályról, Bolgárról Nyíregyházára, az jött Debreczenen át, ott beszerezte szükségletét, ha jöhet direkt Nyíregyházára, itt teszi azt meg. Mert csak azóta nem piacza Nyíregyháza a Lök vidékének, amióta vasút köti össze Debreczennel, , addig itt vásárolt, ide járt, mert olcsóbb volt az ut ide, amint olcsóbb lesz a vasút kiépítése esetén is. E szempontokból érdeke a nyíregyházi kereskedelemnek a tervezett vasút kiépítése s annak támogatása. A tévedések sorozata eddig bár kimerítve nincs, legyen mint utolsó felemlítve, hogy a czikkiró azt állítja, hogy a vármegye nem kíván hozzájárulást az érdekelt birtokosoktól, csak Nyíregyházától, fiát ez sem igy van. Megkívánták a kis községektől és azok készek áldozni. — megkívánták a nagy-birtokosoktól, ugyanazt tették s Nyíregyházától nem kérnek, csak az épitési tőke 20 részét, ez pedig nem áll arányban Lök 2 7000 frtos s a többi kis községek 20000 frtos ajánlatával szemben és mégis akad hang, mely annak ellene szól. És ha e hang fogékony lelkekre talál, akik követik negatív irányú utján, ha majd a tervezett vasút dugába dől, a dadai járás elszakad a vármegyétől, ha majd a vármegye létjogosultsága is kérdésessé válik, hu majd feloszlatásának réme fog fenyegetni, akkor nem a vármegye urait fogja illetni a jogos vád, hanem azokat, akik, mert nem tudtak teremteni, megsemmisítik azt, amit mások fáradliatlan tevékenységgel igyekeztek alkotni s teremteni. Fölhívás. Megnyitui akaijuk erdélyt a turittaságuak: föltárni szándékunk azokat a gyöuyörü helyeket, melyek eddig ismeretlenek voltak ugy magunk, miut a külföld előtt; idevonzani óhajtjuk a királyhágóntuli lakosságot, hogy üdülés, szórakozás és gyógyulás végett ne a külföldre menjen, hanem a mi fürdőinket keresse fel, a mi belhegyeiuket látogassa. Egy második Svájczot akaruuk teremteni Erdélyből, hogy az a sok pénz, amit évek során külföldön költünk el, bent maradjon az országban elha uyagolt közgazdaságunk javára, a kulturális haladás és a szegény nép vagyonosodása érdekében. Ha Svájcz milliókat tud évente a turistaság csatornáján magának behajtani, a mi pazar szépségű Erdélyünkben szintén meg tehetjük ezt, ha tudunk lelkesedni az eszméért, s ha tudunk egyelőre áldozni azért, hogy hozzáférhetővé tegyük belhegyeinket, hogy ellásuk a kényelemhez szükséges alkotásokkal, hogy utakat nyissuuk, hogy u jelzéseket csináljunk, hogy leírjuk és képekkel bemutassuk ezt az istentől megáldott országrészt, hol még kiaknázatlanul hever a folyó, a kitűnő gyógyító hatású ásváuyviz, áz erdő szépsége s a havasok testedző látnivalója. De nemzeti szempontból is felette fontos okok sürgetnek, hogy az eszme megvalósuljon és Erdély bérczeit minél számosabb turistacsoport özönölje el, mert csak a barátságos érintkezés által reméljük kiegyeztetni azokat az ellentéteket, mik országrészünkön köznapiak. Az Alföld, illetve a királyhágóutuli erős, sziláid, hajthatatlan magyarságnak idevonzásával az egymás tűzhelyeinél találkozó társadalmi rétegek és uepfajok közeledése és ö-szesimulása a legádázabb politikai izgatás közepette is be fog következni. Ezeknek megvalósítása oly szeut és hazatias czél, hugy egész bizalommal teszünk eleget valasztmányuuk határozatának, hogy a Királyhágón túlra felhívást bocsássunk, melyben a fenti czélok érdekében tavaly megala kult egye.-ületünkbe a tagul való belépést és törekvé seiuknek támogatását kérjük. Alapszabályaink immár miuiszterileg jóváhagyattak, az erdélyrészi vármegyékben osztályaink alakulnak, a menedékházak építését megkezdettük. az utak nyitása napirenden, a kirándulások rendezésével már sikereket értünk el, fürdőinket egy alapos, k' pékkel gazdagon illusztrált könyvben leirluk, az uti kalauz megjelenését elősegítettük, a tagokkal való folytonos érintkezhetés végett közkedveltségnek örvendő iugyeues lapot adunk ki, utjelzéseket csinálunk, a külföldi sajtóban ismertetéseket teszünk közzé, egyszóval a mozgalmat a czél erdekében imndeu vonalon megindítottuk. Nincs kétségünk benne, hogy czéljaiuk baszna, nemzeti sürgőssége megtalálják az utat a nagy közönséghez és eme fölhívásunk a apján inegnyereudjük azt a támogatást, melyre szűkségünk vau, hogy a szépen megkezdett haza has munkát tovább folytathassuk. Ezért tehát tisztelettel | kerüuk mindenkit, kit fölhivásuuk megtalál, hogy egyesQ etünkbe tagul belépni és arra másokat is buzdítani | szíveskedjék. A rendes tagság évi dija 2 frt, az alapító tagságé ' 10 frt E'./.el szemben egye«ülettlnk ingyen küldi meg Erdély c/.immel f. január 1-én megindított turistasági néprajzi és fürdőügyi fényes kiállítású, illusztrált lap ját; íngyeu küldi meg nem vállalatszerű kiadványait, a minthogy tava'y ratr kiosztottuk tagjaink között a 24 íves térképekkel ellá'ott uti kalauzt és fürdő leírás'. Kedvezm -nyeket szereztQuk és adunk tagjanknak a csoportos vasúti u'azásokoll. az erdélyrészi fürdőkben viló tartózkodásoknál. Kirándulások alkalmával tagja ink a földtnivelá-i é- pénzügyi miniszter urak engelélye következtében az erdő és bánva tiszti lakokban meg szállhatnak és az altiszti személyzet útbaigazításait igénybe vehetik. M i»yarország jobb k-zének, Erdélyrésznek közgazd isá"if.-i ?lödé-e,kulturális előhaladása egyik nemzeti nagy kérdését tesszük le a hazafias közönség kezébe, remélve és bízva abban, hogy áldozatkészségével azt a legrö videbb idó alatt megoldandja. A támogatásban van az erő és mi ez' az erőt kéljük, hogy munkánk hasznos legyen az országra és annak nemzeti erősbitésére. Kolozsvár, 1892. julius hó, Honfiúi üdvözlettel: Óról' Bethlen Báliut. elnök. Itadnóti Dezső, titkár. ÚJDONSÁGOK. — Kendkiviili közgyűlés a vármegyénél. A vár megye küzóuséget rendkívüli közgyűlésre hivia össze, e hó 31-dikére a főispán. A közgyűlés 19 pontból álló tárgvsorozatát lapunk első helyén közöljük. Mint nevezetesebb ügyek, elintézés alá kerülnek e közgyűlésen: a kisvárdai magán kórház átvétele, a közegészségügyi bizottI sá" jelentése a járványkórházak létesítéséről, az alispán jelentéi a kolera behurczolása ellen elrendelt óvintézkedésekről, Kótaj községnek öuálló orvos t rtási joggal folruházása, a polgár—uyiregyházai vasút ügyében hozott képviseleti határozatok ellen beadott felebbezések stb. Ez a közgyűlés valószínűleg nz utolsó, melyet a városi palotában tart a vármegye közönsége, mert az októberi íeudes őszi közgyűlés már az uj székház nagytermében fog megtartatni. — A vármegye közigazgatási bizottsága szeptember havi ülését uem 8-dikáu, hanem 10 dikén tartja meg, mert szept. 8 dikáu ünnep vau. — A vármegye állandó válaszinánya az e hó :;i diki rendkívüli közgyűlés tárgyainak előkészítése czéljából e hó 30 dikáu ülést tart. — A szabolcsmegyei ínuzeuui tárgyai szaporod nak Dr. Jósa m. főorvos ki vau küldve, hogy hajtsa ki a kolerát, de miután nincs mit kihajtani, igyekszik az az ősrégészeti leleteket behajtani. T Dobról dr. Jaksics Lajostól egy urnát kapott, melynek társa a biharmegyei inuzeumban vau, de annál sokkal szebb. Dr. Farkas Balázs Petneházáu egy ott talált köpezős kitli alakú bronz tárgyat adott, melyről még eddig egészen kétségtelenül megállapítva, hogy az karperec/., pénz, vagy az ókorban esküg}üi üuek használtatott e ? Oiyau darab a mii ven Szabolcsban eddig még egy sem, az ország más részeiben pedig igen kevés helyen találtatott. Ugjancsak dr. Farkastól kapott egy gyönyörű Petneházáu talált kőbaltát, melynek oly tiuom éle vau, miutha ma készlilt volna. Sok őstárgyak lappanganak a vármegyében, melyek köuuyeu e;kallódhatuak, vagy idegen muzeumokba kerülnek Kérjük a vidéki értelmiséget, hogy a birtokunkban levő régészeti tárgyakat küldjék be dr. Jósa András vármegyei főorvoshoz, az október hóbau megnyitandó vármegyei régészeti muzeum részére. — Kinevezés. A nagykállói kir. járásbírósághoz kir. járásbiróvá Szabó József nyírbátori albiró nevez tetett ki. *» — 14. cs. és kir. huszárezrednek idáig Boszniában állomásozott egy százada szerdán reggel haza érkeze t. A legénység, bár a hosszú utat, a uagy forróságban, egészeu lóháton tették mug, teljesen jó kondícióban érkezett meg Most már, hogy ez a század is bevonult az ezredhez, uem jön vissza Nyíregyházára a miskolczí 12 es huszárezred azou százada, mely idáig, a létszám kiegészítése czéljából városunkban á lomásozott. — L'j tanítók. A helybeli ág. ev. egyház iskolaszéke e hó 22 éu tartott ülésében töltötte be az üresedésben levő tauitói állomásokat. Megválasztattak: a központi 1—2 elemi leány-osztály tanítójává Kubicska István Debreczenbó:; az egyik tanyai iskolához Droppa Ede csernyei (Veszprém in.), a másik tauyai tanítói állásra Döoényi Gyula pilisi s. tanitó. — Bencs László polgármester két heti időtartamra Koritniczára uiazott. A polgármestert, távolléte ideje alatt a főjegyző helyettesíti. — Értesítés A nyíregyházai róin. kath. elemi nép iskolában az 1892-93. tanévi beiratások szept. 1 tói 12-éig uapoukint a délelőtti órákban eszközöltetnek. Felhívatnak tehát az igen ti-ztelt szülők és gyámok, hogy érdekeltjeiket a kitűzött uapokou annyival inkább el ne mula-zszák beíratni, mert a rendes tanelőadások 12 én megkezdetnek s az addig be nem irt tankötelesek szülői a város illetékes hatóságához fognak bejelentetni. Egész tanévi tandíj róm. kath. tanulótól egv — más vallásuaktól hat frt, mely a behatásnál azonníl fizetendő. Azon szülök és gyámok, kik taudij elengedésre igényt tartanak, a bei.a ás előtt Verzár István iskolaszéki elnök urnái jelentkezzenek Kelt Nyíregyházán 1892. augusztus 2i. Orsovszlci Gyula vezető tanitó. — A lótenyésztési állami jutalomdijak kloszi. '" \ V i', me t' yei ló;e ,'yésztési bizottmány elnökének, •esM.wlfy Alajos grófnak vezetése mellett, e hó 23-dikán ór ént meg. Jutalmakat kaptak, szopós csikóval bemuta í, 1 S<5 d i' a t< 4 db 1 0 frankos aranyat f Horváth György „Sárga' De vu 7 éves lova, Ildik 1. at 10 ezüst forintot Garaj István 4 éves .Szila ' lova; 5i -Vft,.J , eZÜ >' f' mutot Ba r*> ^nos Linda" Uozsí nivn ín J n' e/Ü5t f0rÍQt0 t Miskolczi András <*», Stern Jenő és Tóth jutaluuk közül ^ T^^oTT ^ óías,' a IV h í ! Ja f' 7 ezüst forialo t Kovács András S'kipu mÍ. d,Ji1, 3 eZttSt forin t°t ^raj Mihály , ^"tSSllt üyir esy háza i ág. ev. egyházi összes te é ^ üV aukÖtele s gyermekek beira A érdekel s;^ e'f e r, h ó "Pjaira tűzetett g érmeseiket ezen 1 f ip lraezte t"<*, '>ogy tanköteles a rendes tanitf T^" ,rassá k be, hogy egyrészről zásba ne vétessék W t Ö" éUyeS ké ny s^ alkalmaIsh.laszéhi e/S-J- Nyire gVháza 189 2 augusztus hó.
