Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-28 / 35. szám

XIII, évfolyam, 35. Szám. Nyíregyháza, 1892. augusztus 28. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva: Egész évre forint,. Fél évre 2 Negyed évre 1 " A közeégi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Megjeleni

k lietenkint egyszer, vasárnapon. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elete kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézeudők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek bekiildetni. ttérmeutetleu leveleit csak ismert kezektől fogadtatnak el. •t.iiuoiui • uuijnyuij íojouou A kéziratuk csak világos kívánatra s az j detés után 30 kr. fizettetik. illető költségére 1 üldetnek vissza. | k „yilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr. Hirdetést dijak: Minden négyszer hasábozott petit «or egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirHirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler __ "Qdájábau Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Cornp. által Hamburgban. 8740. K. 1892. Hivatalos közlemények, Szabolcsvármegye főispánjától Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye közönsége Nyíregyházán az 1892-ik évi augusztus 3 1 -ik napján, d. e. 10 órakor, a vármegyeháza nagytermében, rendkívüli közgyűlést tartand, melyre a t bizottsági urat tisztelettel meghívom. Nyíregyházán, 1892. aug. 23-án. Kállay András, főispán. Tárgysorozat: 1. Lukács Béla kereskedelemügyi m. kir. minister értesítése Ő cs. és apojtoli kir. Felsége által történt kineveztetéséről. 2. A m. kir. belügyminister Z7739/VI.—II. számú leirata a járványnyá fajulható ragályos betegségek elleni védekezés tárgyában alkotott szabályrendeletre. 3. Küldöttségi jelentés több községi szabályrendelet jóváhagyása tárgyában. 4. Küldöttségi jelentés több községi szabályrendelet és a vármegyei általános építkezési szabályrendelet jóváhagyása tárgyában. 5. Küldöttségi jelentés a kisvárdai magánkórház átvétele ügyében érkezett ministeri leiratra. 6. A vármegyei közegészségügyi bizottság jelentése járványkórházak létesítése tárgyában. 7. Alispáni jelentés a Rakamaz községben engedélyezett építkezések tárgyában. hozott 6326/1892. K. számú határozat jóváhagyása iránt. 8. Alispáni jelentés a nagy-kállói székházban Grünfeld József által kivett lakrészre vonatkozó bérleti szerződés jóváhagyása tárgyában. ' 9. Alispáni jelentés a vármegyei utkaparókra vonatkozó szabályrendelet tárgyában. 10. Alispáni jelentés az ázsiai cholera behurczolásának megakadályozása czéljából elrendelt óvintézkedésekről. 11. Alispáni jelentés az új vármegyei székház bútorzatának beszerzése tárgyában Pick Jakabbal, a kályhák beszerzése tárgyában Kovács P. Pállal és a villámhárítók beszerzése tárgyában Fischer Sándorral kötött szerződések jóváhagyása iránt. 1 >. Kir. főmérnök jelentése a törvényhatósági úthálózat megállapítása tárgyában. 13. Kir. főmérnök jelentése a nagy-kállói.régi székházban szükségessé vált átalakítási és javítási munkálatokra vonatkozólag. 14. Jármy Márton és társai kótaji lakosok kérvénye, Kótaj községnek a kemecsei közegészségügyi körből leendő kivétele és önnálló orvos tartási joggal leendő felruházásti iránt 15. Komis Ferencz Erdey Bálint és társai, továbbá Seres Ábrahám és társai és Hartstein Lipót érdekelt birtokosok felebbezése, a t.-polgár,-királytelek,-nyíregyházai helyiérdekű vasút létesítése ügyébe hozott képviseleti határozatok ellen. 16. Eperjeske község felebbezése a segédjegyzői állás rendszeresítése tárgyában hozott 1694/92. k. száinu alispáni határozat ellen. 17. Főszámvevői jelentés a nyíregyházái 1891. évi gyámpénztári számadásra vonatkozólag. 18. Dombrád és Pócs-Petri község 1892. évi pótköltség előirányzata. _ . . 19. Apagyi Zakariás nyugdíjazott községi jegyző kérvénye a vártnegyei szegény alapból leendő segélyezése iránt. . 8

736. K. 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. 1 O'J L. A Járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgármesterének. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága az 1893 — 1894 evi útadó költség előirányzatot 877/892. KB. szamu határozatával megállapítván: ezen határozatot, az elfogadott, költség előirányzatot, s az annak alapjául szolgait jelentésemet azon utasítással adom ki, miszerint szabályszerűen tegye közhírré, hogy az ezen költség előirányzatra vonatkozó iratok, az 1890. I. t. cz. 22. §-a alapján a folyó évi szeptember hó 1-től lö-ig a közigazgatasi iktató hivatalban közszemlére kitétetvén, egyesek azt, a hivatalos órák alatt tnegtekintketik, s ellene a megjelölt határ ideig hozzám intézendő Írásbeli felszólalásokat nyújthatnak be. Felhívom továbbá, hogy a közhírré tétel megtörténtét igazoló bizonylatokat hozzám a fenti határidő eltelte után azonnal terjessze be. Nyiregyháza, 1892. augusztus 23. Miklós László, ahspan. Miklós László alispán a törvényhatósági utak építési, kezelési és fentartási kiadására s e kiadások fedezésére vonatkozó 1893—94. évi költség előirányzatot az útadó százalék s útadó minimumok megállapítására vonal kozó javaslatával beterjeszti. Határozat. Az útadó az állami egyenes adók 8% (nyolez százalékában) egy igás napszám folyó ára 2 frtban, 3 kézi napszám ára 90 krban, s ehez képest a legalább 2 igavonó állattal bíró egyének közmunka kötelezettségének minimuma 2 frtban s az igavonó állattal nem bíró útadó kötelesek minimuma 90 krban megállapittatván, a beterjesztett költség előirányzat elfogadtatik s az 1890. I. t. cz. 22. §-ában előirott további eljárás végett Miklós László alispánnak oly felhívással adatik ki, hogy azt ezen határozattal s beterjesztő jelentésével együtt, a „Nyírvidék" czímü törvényhatósági hivatalos közlönyben is közhírré tegye. Miről Miklós László alispán az összes iratokkal értesíttetik. Kelt Nyíregyháza, 1892. augusztus hó. Miklós László, alispán. 1. Tekintetes Közigazgatási bizottság! Az 1893/94. évi útadó költség előirányzatot a midőn tisztelettel beterjeszteni a költség előirányzat mikénti össze állítására és a költségvetés egyes tételeire vonatkozólag jelentésemet a következőkben terjesztem elő. A költség előirányzat bevétel rovatának elkészítésénél a folyó évi útadó kivetés alapjául szolgáló 1891. évi állami adót kellett vennem, a mennyiben köztudomás szerint a f. évi tőke kamat, járadék és III. oszt. kereseti adó kivetve még jelenleg sincs, s igy a törvényhatóság területén a folyó évben fizetendő állami adó mennyiséget meghatározni s kivetési alapul venni nem lehetett. Az 1893/94. évi költségelőirányzat kiadási rovata szerint az 1893. évre mintegy 9000 írttal az 189 1. évre pedig mintegy '1000 írttal van több előirányozva, mindazon által ezen évekre is az útadót az egyenes adók 8%-ában, egy igavonó napszám váltság árát 2 frt és egy kézi napszám árát 90 krban véleményezem megállapítani, inert ezen kiadások a bevételi rovatban felsorolt jövedelemmel és a maradványnyal és hátrálékban maradt útadóval 1893. évben fedezeletnyer,az 1894-re előirányzott kiadás pedig a remélhető bevételek által fedezetet ugyan nem nyer, mindazon által a 11 frt ezer forint különbözetre nézve magasabb °/„-tóli kiveLést alkalmazni nem látom szükségesnek a mennyiben remélhetőleg ezen összeg a megtakarításoktól fedezetet fog nyerni. A fentiekhez képest az 1890. évi I. t. cz. 23. alapján igás napszám utáni minimum fizetésére azon legalább 2 iga vonó állattal bíró egyének lennének kötelezhetők, kiknek egyenes állami adója 25 frtnál nem több, vagy állami adót egyáltalában nem fizetnek, kézi napszám szerinti minimum alá pedig azon egyének esnek, kik igavonó állattal sem bírván állami adójok összege 11 frt 25 krnál kevesebb vagy egyáltalában semmi. A költségvetés egyes tételeinek indokolására a következőket van szerencsém előterjeszteni a bevétel II. tétele alatt 1000 frt azon indokból vétetett fel mert a pénztárimaradványidőközi kamatai valószínűleg ennyit jövedelmezni fognak. A IV. tétel alatt felvett 1196 frt 66 kr a községeknek az átkeleti útszakaszok fentartására véglegesen megállapított hozzájárulási arányát tünteti fel. A VI. tétel alatt bírság czimén csak 50 frtot lehetett a költség előirányzatba mindegyik évre felvenni, mert ennél magasabb összeg befolyni nem fog. A IX. rovat alatt a 3 kézi napszám az egy igás napszám útadó minimumok összege és a "/„-osokra kivetett útadó oly összegben vetetett fel, mint a minő ősszeg a folyó évben kivettetett. A 14. t. a. pénztári maradvány az 1892. évi költségelő irányzatban kitüntetett pénztári maradványnak felel meg, mely összegben azonban a mult év végével behajtatlan útadó hátrálék is benfoglaltatik. A kiadási tételekre vonatkozólag hivatkozom a kir. főmérnök 496/892. sz. jelentésére. Nyiregyháza, 1892. augusztus hó. Miklós László, alispán. A szabolcsmegyei kir. épít. hivataltól. Tekintetes Alispán Úr! Hivatkozással 5776./S9 2. k. sz. a. kelt rendeletére van szerencsém Tekintetes Szabolcsvármegye 1893. és 1894. évi utfentartási előirányzatának kiadási rovatába tartozó ~~melléklet van csatolva. adatokat rovatonként részletezve következőkben tisztelettel előterjeszteni u. m.: I. Személyi járandóságok és pedig: 1. fizetések és lakpénzek igényelnek, a) az 1893. évben és 1894. évben egyenlő összegben. 1. A kir. építészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz való törvényhatósági hozzájárulásra 1094 frt 40 kr. 2. Egy központi utibiztos évi fizetése 700 frt és lakpénze 100 frt összesen 800 frt — kr. 3. Három külső utibiztos fizetése á 500 frt és lakpénz á 100 frt összesen 1800 frt — kr. Összesen 3694 frt 40 kr. II. Dologi kiadások és pedig: a) az 1893. évben. 1. Hivatali helyiségek bére .... 222 frt 68 kr. b) az 1894. évben. 1. Hivatali helyiségek bére .... 222 frt 68 kr. c) utiátalányok sat. a) az 1893. évben. 1. A kir. építészeti hivatal utiátalánya 500 frt — kr. 2. A négy utibiztos részére utiátalány czimen 72-34 km. kiépített útvonalra á 3 frt 30 kr = 238 frt 72 kr és 407-31 km. kiépítetlen útra á 1 frt 64 kr = 672 frt 6 kr összesen __. 910 frt 78 kr. Összesen ~ 1410 frt 78 kr. b) az 1894. évre. A kir. épit. hivatal utiátalánya . 500 frt — kr. 2. Az utibiztosok utiátalánya 75"34 kiépített útra 3 frt 30 krral és 404-31 km. kiépítetlen útra 1 frt 65 krral 915 frt 73 kr. III. 3271 frt 25 kr. Összesen 1415 frt 73 kr. Útépítési fentartási stb. költségek és pedig: a) az 1893. évre és 1894. évre egyenlő összegben. 1. 13 rendszeresített utkaparó évi fizetése á 254 frt 62-5 kr .... la. A debreczen—nagykárolyi hadászati fontosságú törvényhatósági közutnak Szabolcsvármegye területén elvonuló s állami segélylyel kiépített 3-254 km. hosszú szakaszának gondozására rendszeresítendő 14-ik utkaparó fizetésére lb. Segédnapszámosok díjazására 72-34 km. kiépített útra á 15 frt ós 407.31 km. kiépítetlen útra á 10 frt . . 144 frt — kr. 5158 frt 20 kr. Összesen 8573 frt 45 kr. házak stb. utiszerek beszerzése és ja3. Utkaparó vitása. a) kötöző kalapácsok beszerzése és javítása b) az utkaparók kézi eszközeire 150 95 frt frt kr. kr. Összesen 245 frt — kr. 4. Fedanyag előállítása és kavicsbányák bére. a) az 1893. évben. 1. A tokaj —kolozsvári törvényhatósági közút kiépített szakaszára szükséges fedanyag előállítása 22640 frt — kr. 2. A debreczen—nyiregyháza—csap— ungvári közút 0-6"8 km. szakasza kavicsolása 3452 frt — kr. 3. Ugyanaz előbbi útvonal Kis-Várdán keresztül vonuló szakaszának kavicsolása 2240 frt - kr. 4. A debreczen—nagykárolyi törvényhatósági közút kavicsolásának részletes pótlása 1650 frt 5. A polgár—t-löki közút porondozása 2875 frt Összesen 32857 frt b) az 1894. évben. 1. A tokaj—kolozsvári közút kavicsolása 22235 frt — kr. 2. A debreczen—ungvári közút kiépített és 1893. évben építendő szakaszának kavicsolása 6872 frt 3. Ugyanezen útvonal kisvárdai szakaszán 4. A debreczen—n.-károlyi közút kavicsolása 2301 frt 5. A polgár—t.-löki közút porondozása 2208 frt 6. A t.-dob—t.-luczi útszakasz porondozása 1120 frt - kr. kr. kr. kr. kr. 2240 frt — kr. kr, kr. Összesen 36976 frt — kr. Mai számunkhoz egy ív