Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-21 / 34. szám

Melléklet a^NTyírvidék" 1892. 34-ik számához. \ egy - rru kony vviteltan, mint rendkívüli tantárgy, •i j..vő Unevben i- előadulik; a tanítás dija égése évre 6 frt, tanulhatják a IV. s a felsőbb osztályú tanulók. A jövrt iskolai évben a gyorsírászati tanfolyam is lesz; e tanfolyamra III., IV. és VIII. oszt. tanulói jelent­kezhetnek. a tanítás évi dija 5 frt. 111. A helybeli dg, ev. népiskolában a jövő 1892—93-ik tanév szeptember hó 1, 2, 3-án a tanulók beiratásával veszi kezdetét. Felhivatnak a t. szülők és gyámok, mi­szerint tanköteles gyermekeiket a fentjelzett időben az illető osztálytanítóknál pontosan személyesen Írassék be, hogy a rendes tanítás a kellő időben vehesse kezdetét. A magán vizsgák szeptember 3, 4, 5-én délelőtt 10—12-ig tartatnak. IV. .4 városi felső leányiskolában az 1892/93. tanévre a beiratások f. évi szeptember hó első négy napján eszkö­zöltetnek, ugyanekkor tartatnak ineg a felvételi és javító vizsgák, melyek díjmentesek. A rendes tanítás folyó évi szept. hó 5-én veszi kezdetét. Egész évi tandíj helybelieknek 10 frt, vidékieknek 15 frt; beiralási dij a tandíj tizetőktől 1 frt, ifjúsági könyvtár és értesítőre 50 kr. Azon növendékek, kik magukat részben vagy egész­ben a tandíj fizetés alól felmenteni óhajtják, a községi iskolaszékhez czimzett folyamodványaikat, szegénységi bizo­nyitványnyal ellátva a beiratás alkalmával nyújtsák be. Értesítés n nyíregyházi nőegylet által fenntartott nőipariskola köréből. Minden lelkesen felkarolt intézmény életrevalóságát az idő és tapasztalat igazolják legjobban. — Nőiparisko­lank hét év óta áll fenn, s ez idő alatt a tapasztalat fényesen beigazolta annak létjogosultságát, nélkülözhetlen szükségességét. — A két—háromszázra menő növendékek száma, kiket már ez iskola a női kézimunkák minden ágában kiképzett, kegyelettel zárja a tanintézet emlékét lelkébe: a tanév végén rendezett kiállításon szemlélhető kézimunkák mozaikszerű csoportozata pedig, mig egyrész­ről izlésnemesitő hatással van a látogatók nagy számára, másrészről a kevésbbé szakavatott nézőt is kielégítő gyö­nyörrel tölti el. Azt meg talán fölösleges elmondanunk is, hogy a női kézimunkák alapos ismerete hány embert ment meg a társadalomnak, hány családnak biztosítja lételét és mennyi boldogtalanságnak elháritója. A női kézimunka kenyeret ad, gyönyörködtet, fej­leszti, nemesíti a jó és szép ízlést; a foglalkozás kedvessé teszi az élelet; kizárja a bűnre ingerlő tétlenséget: jólé­tet, boldogságot alkot: kiemeli alacsony helyzetéből a szegényt, a jobbsorsuak örömét éleszti s megfűszerezi életöket, általában önállóvá, erőssé teszi a gyenge nőt. Ezen elvek lebegtek a nőegylet lelki szemei előtt, midőn a közszükségletet pótló nőipariskolát annyi áldozat árán felállította és a társadalom támogatásával annak ja­vára tartja fenn. A nőipariskola a jövő tanévben is folytatja áldásos működését. Megnyílik szeptember lio 1-én. s ez időtől kezdve a jelentkező növendékek a „nőipariskola- helyiségében beíratnak. A rendes tanítás szeptember hó 5-én veszi kezdetét. A növendékek rendes és rendkívüliek. A rendes növendékek az egyes tanfolyamok számára előirt kézimunkák minden ágában nyernek kiképeztetést, s havonként 2 forintot előlegesen fizetnek tandíj fejében. Rendes növendékül felvétetik minden jó erkölcsű, négy elemi, esetleg felső népiskolai, polgári osztályt végzett leányka. . Rendkívüli növendékek csak az általuk szabadon választott munkák körében képeztetnek s 4 forint tan­dijat kötelesek havonként fizetni. Rendkívüli növendék lehet minden tisztességes nőtagja a társadalomnak, kor­különbség nélkül. közt is válogatós, hogy kit becsüljön ineg, kit tartson magához hasonlónak? Az igazi pusztai embernek még a falu is sok: neki az is túlságos lárma, a mit a gyerek­sírás okoz: a harangszón kivül nem szeret semmiféle mesterkélt hangot! a korcsmai tivornya, a hol szesztől terem a vakmerőség, a nélkül, hogy felérne egy kis igazi bátorsággál: neki nem eleme. Rajongok azért a csendes, munkás függetlenségre született népárt, melyuek mindeue egy darab föld, meg a mi azou terem. Gyönyörűséggel nézem a munkájában, melyben nem sziveseu vesztegeti a szót, mert azt tartja, hogy évődni csak a pihenés idejében való. Sokszor összehasonlítom a falubeli néppel puszták hamisítatlan, el nem korcsosult vérű fiát s azt látom, hogy amott már rontott az őseredetiségen a czivilizác/dó. A falu-i nép soh'sein olyan erős, soh'sem olyan bátor és nem is lehet rá ugy számítani A puszták fiának ígérete szentség, több minden eskünél; falubeli legény elfeledi adott szavát, ha a babája viganóját valahol megpillantja, a puszták fiával ilyen feledékenység nagyobb okból sem esik meg soha. S ezeket a tarlókat, ezeket a síkságokat, a mik itt, a széles semmiségbe vesznek előttem, mind ilyen uép járja. A legtöbbje inár behordta a maga termését, csak itt ott van még egy tábla, a melyben hosszú sorban terpeszkedoek egymás mellett a kövér keresztek. Ham­vaskék vadgalimbpár ereszkedik le az egyik kereszt tetejére, ott csipegeti a kalászból kikandikáló szemeket, mig valami gyanúst nem vesz észre, a mi tovább üzi. Ez a félénk madár önkényesen veti ki az adót a gazdára s beszedi hűségesen a dézsmát; mis jószág nem is igen bántja a keresztet, a nigy pusztákon nincs veréb, ez a csirepelő sáskahad csak a falvak s tanyák közelségét -zereti, a hol jó búvóhelyet kap este a sövényben, az eresz alatt, meg a csűrök nádfedelében, a hol apáról fiira marad az ősi jog a megtelepedésre. S amint elnézek a kenyértermő sikon, nem tehetek róla, hogy szivem mélyéből el fog az irigység. Milyeu Szegénysorsu leánykák ingyenoktatásban részesül­nek, az erre igényt tartók a nőegylet elnökénél jelent­kezzenek. Minden növendék rend és fegyelem tekintetében magát az iskolai szabályzatnak alárendelni köteles. A növendékek az általok elsajátított munkákról, szorgalom és magaviseletről a tanév végén rendes bizo­nyítványt kapnak. Azon növendékek, kik magukat különösen kitüntet­ték szorgalom és ügyesség által, a bíráló-bizottság ítélete alapján „dicsérő oklevelet", sőt jutalmakat is nyernek. A növendékek a következő munkákban nyernek ok­tatást : 1. Kötés. Horgolás. Hálózás és guipure-munka. Gso­mozás. Keret munka. Keresztöltés. Holbein munka. Sup­rikolás. Tüll-áthuzás. Point lace munka. Csipkeverés. Egyéb díszmunkák. 2. Fehér hímzés. Színes hímzés. 3. Kézi varrás. Gépen varrás. 4. Fehérnemű szabás és rajzolás. 5. Ruhavarrás. 0. Ruliaszabás és rajzolás. 7. Gépek ke­zelése. Reméljük, hogy városunk és megyénk közönsége - miként eddig tevé, ugy ezután is — erkölcsi és anyagi támogatásban siet részesíteni életrevaló, hasznos iskolán­kat és a saját érdekében minél nagyobb számmal fogja igénybe venni a szakavatott kitűnő tanerők oktatását. Nyíregyházán, 1892. évi augusztus hóban. Leffler Sámuel, Korányi Imréné, u nőegylet timar*. a nőegylet eluöke. Felhívás. Évek óta vagyunk tanúi azon mozgalomnak, mely a fővárosból indult ki s melynek czélja az, hogy a mü­veit középosztály leányai a inai kor igényeinek megfe­lelő nevelésben részegüljenek. De látjuk azt is, hogy Magyarország nagyobb városai közt egyedül Nyíregyhá­zán nem fordítottak elég figzelniet e minden esetre igen nagy fontosságú kérdés megbeszélésére és megoldására. Épen azért alulírottak ama szent meggyőződésünk­ben, hogy a már égetővé vált kérdés iránt kellő érdek­lődést kelteni képesek leszünk, az ügy tüzetes megvita­tását óhajtjuk oly czélból, hogy leányaink nevelése érde­kében a másutt létező egyesületek mintájára nyilvános központ és az oktatás nevelésére alkalmas közeg léte­süljön. Szándékunkban áll a helyben már évek óta sike­resen működő s Kunike Anna k. a. tulajdonát képező intézet támogatása nem annyira anyagiakban, mint inkább azon igéretünkben, hogy tapasztalatainkat és befolyásun­kat örömmel bocsátjuk a nemes czél szolgálatára. Felhívjuk azért mindazon hölgyeket, különösen anyákat, kik meleg szivvel viseltetnek a nőnevelés ügye iránt, fogjanak velünk kezet s lehetőleg mindnyájan ve­gyenek részt az üdvös czél munkájának fáradalmaiban. 13ővebb felvilágosítást nyújt s bejegyzéseket elfogad Kunike Anni leánynevelő intézete. Nyiregyháza, 1892. augus/.tus havában. Kállay Andrásné, Miklós Líszlóné, Dr. Jósa Andrásné, özv. Flegmáiul Milcsáné, Boroviti Károlyné, Szesztay Károlyné, Korányi Imréné, Dr. Heumann Ignáczné, Klár Lajosné, Rottmann Lijosné, Bleuer Simuelné, Halasi Jánosné, özv. Kubassy Arthurné, Kubassy Gusztávné, Dr. Gara Leóné, Cztt'cor Mártonné, Pavlovits Imréné, özv. Molnár Pálné, Jóba Elekné, Eötvös Pálné, Lukács Ödönné, Kálnay Liizlóné, özv. Groák Zsigmondné. ÚJDONSÁGOK. — 6 felsége a király születésnapján, e hó 18 áu ünuepi mise volt a helybeli r kath. templomban, melye n a hatóságok testületileg jelentek meg. A templom elé díszben kivouuit honvéd századot Benedek János száza­dos vezényelte Délben az „Európa" éttermében tiszti bankét volt. — Uj dalárda. A helybeli kereskedő ifjak egye­. ületéuek kebelében dal-kar alakult, mely legközelebb inár megkezdi működését. szíves-örömest cserélnék azzal a inezei munkással levegőt és megelégedést, a ki itt mindenha itthon van! Menuvi örömein tudua lenni a várakozásban, mikor nézuém, méregetném, találgatnám, hogy tegnapról mára mennyit nyúlt a rozs, mennyit izmosodott a buza ? . . . Igy aratás utáu, i»Ar inegkönuyült szivvel gondol a gazda arra a sok veszedelemre, a mit az év első felében kikerült; de mennyit reszkedett a jégtől, mely a uebezedő kalászt összetöri, szemét kipergeti, hogy félt a vihartól, mely kegyetlenül megtépázza a vetést s lefekteti a fekete sárba; rettegte az üszögöt, a rozsdát, a gabonanemüek ekét halálos ellenségét; félt a füllesztő, p illasztó esőzéstő 1, az égető sorvasztó naptól; hisz ellenségévé válhatott minden, a mit jő barátjának kellett tartania. Szakadatlan sora az aggódásnak vitte végig a gyötrelmeken, melyek­ről nem is tudott senki más, csak ő, mert a pusztai ember uem szokott panaszkodni, de még a falusi sem ; hisz az a csapás, a mely az időjárás viszo itagságábau az egyiket éri, érte valamennyit, ugyan e^y sor lévén osztályrészük munkában, életmódban. Ezek a sík tarlók miudezt a gondot ós küzdelmet eszembe juttatják, de azért nem szánom azt, a ki kiál­totta a magába fojtott aggódásokat. Mert bizonytalanság és kétes reménység nélkül sohase n lehet igazi öröm a világon s ez -itt, a ki a napot érezte, a ki a virágot látta, a ki az ég harmatos e-öje mosdatott; lega'ább tudta, higy mitől fél s tudta, hogy hi az elmek harag­ját elkerüli, m ig lesz jutáim izvi fáradsága. Hát nem könnyebb m :gis az ő sorsa, miut azé, a ki eszmék katonájává szegődik s emberfölötti szmvedisek közt aggódik élete végéig azon, hogy jön e valaha idő, a melvbeo megértik a késő utódok? Mert hogy az élő generáczió tapsoljon neki, ahhoz uem elég a szorgalom s a megfeszített munka, ahhoz gyors sikert teremtő szerencse is kell. Elkéstem attól, hogy lássam itt az arató'c munkáját. A mig a tavaszira nem kerül a sor, csend vau ezen a pusztán; az őszit azóta ki is csépelték táu a majorbau. Most egészen magamban vagyok itt megint; hallgatom — Kinevezés. Fodor Zoltán 5-öd osztályú adó­tiszt. 3 ad osztályú doháuygyártási tisztté neveztetett ki. — Az uj bank. „Gazdasági és kereskedelmi hitel­íutézet" czég alatt a nyiregyházai negyedik pénzintézet megalakult. Az iskola utczai Czirekué féle ház egyik helyiségében, a hol a bank üzleti helyisége is lesz, tarta­tott meg az alakuló gyülós. Az alakuló gyűlésen 357 részvény volt képviselve. Halasi János ügyvéd nyitotta meg az értekezletet, jelezvén röviden az-uj bank alapítá­sának czéljait s ajáulva, hogy az alakuló gyűlés vezetésére Gencsy Béla földbirtokos, jegyzőül p ;dig dr. Hartstein Sán­dor ügyvéd kéressék föL Ei magtörtéuvén, Gencsy Béla elfoglalta az elnöki széket s konstatálta, hogy 1337 részvény jegyez-etett s a részvény tőke 10°/ 0-aként 10,954 frt már befizetettett. Ezután az alapszabály tervezetet tárgyalta a közgyűlés, lényeges módosítást tevén abban, azzal, hogy a javaslattól eltérőleg Grósz L. H. indítványára kimoudotta, hogy a részvények névre szólók legyenek. Az alapszabály tervezet egyéb részeit lényegesebb módosítás nélkül elfogadta a közgyűlés. Az igazgatósági tagok számát nyolezban állapította meg a közgyűlés s tudomásul vette, hogy az igazgatóságot az alapítók a következő tagokból alakították meg: Burger Mór, Fereuczi Miksa, Grósz L. H., Jármy Ödön, Haas Ignácz, Klár Gusztáv, Mandel Gusztáv, Martinyi József. A felügyelő bizottság tagjaiul megválasztattak: Halasi Mór, Hajós Izidor, Leveleki Ármiu, Szaláuczy Ferencz és Weiszhaus Gyula. A bank eluökéül, egyhangú lelkesedéssel Gencsy Béla választatott meg, ki elfogadván a megbíza­tást, a közgyűlést a megnyitandó intézet ügykezelésére vonatkozó szép beszédekkel rekesztette be. A bank — mint halljuk — a jövő hóban kezdi meg működését. — Hypnotikus estély. Neukomp Ferencz úr, aki igazán sikerült előadásaival annyi kellemes órát szerzett már a hypntouizmus csodáival szemben tartózkodó állás­pontot elfoglaló nagy közönségnek, többen felkérésére f. hó 17 ón este a főgymnásium udvarán nagy és disztin­grált közönség előtt ismételte két médiummal megfejt­hetlen productióit Lapunk más helyén bővebben ismerte­tés közlését kezdjük meg a hypnotizmusról, melynek aoyi hivője vau már különösen az orvosok körében, hogy nemsokára egy külön tudomány ágat fog képezni de any­nyi merev tagadója is, hogy ez legjobb bizonyítékot látszik szolgáltatni a hypnotikus, még kikutathatlan titkos erő tényleges létetéhez, s ezeu kivül lapunk mult számában rövideu érintettük már mutatványainak kiemelkedőbb számait, ennélfogva ez alkalommal csupáu annak jelzésére szoritkozuuk, kogy a legtöbbször került haugulatot keltő mutatványok most is a le<-jobbau sikerültek, s a nagy számú közönség lankadatlan figyelme kísérlete a mester nagy előszeretettel csinált előadását. Három teljes órán át tartott az érdekesebbnél érdekesebb jelenetben bővel­kedő előadás, s ezeu idő teljesen elég volt ahhoz, hogy a cynikusokat is meggyőzze arról a varázs erőről, mely a mester rabjává, feltétlenül engedelmeskedő szolgájává teszi a médiumot, megbénítja akaraterejét, elveszi tetteinek sorozatából a logikai egymásutánt s oly dolgokat műveltet vele, ami az idegrendszer reudszertelen működésének és egy magasabb hatalom befolyásának kétségtelen bizonyítéka. A közönség önkéntes adakozá­sából befolyt 89 frt 93 kr, amelyből levonva a 13 frt 50 krt tevő kiadásokat 76 frt 43 kr jutott jótékonyczélra, fele a mester kifejezett óhajához képest, a verseczi árva­ház javára, másik fele pedig Krasznay Sándor ós tsainak Bencs László polgármesterhez beadott jelentésében fog­laltak értelmében a városi tisztviselői nyugdijalap javára fordittatatni. — Színház. Nem csoda, ha a közönség osztatlan figyelme Haluiay társulatának itt időzése alatt a „Nagy­mama" felé irányult. Zsúfolt ház, gyakorta, felhangzó tapsvihar, lelkesült méltatása a nagy művésznő legkivá­lóbb alakításának, voltak jellemző mozzanatai a szombati előadásnak. Prielle Cornélia „Nagymamája" valóban meg­kapó, természetes és közvetlen, szeretetreméltó ós lebi­lincselő s különösen hatásos, midőu Mártha személyesi­tője oly kedves színpadi jeleuség, miut Láng Ilonka k. a. Ez este mintha a társulat tagjai is érezték volna fel­a seregélyt, hogy serczeg a bokor tetején, még elcsalja a párja; füsti fecskével együtt röpül a tekintetem a szunyogos rét fölött. Ó be szeretném, ha örökké itt kéne maradnom ! Mereugésemben mintha kaszapengóst hallanók; mint­ha aratóleányok vidám nótája csendülne meg. Ei a pusztaság igazán olyan, mint egy templom. Akármi hang kél benne : imádsággá válik. Tavaszszal még könyörgés volt miuden madár dala; most aratás után, még a méh döugése is hálaadó ima. B. I. Hypnotismus. Mióta Neukomp úr, a derék verseczi kutvállalkozó mutogatja városuukban rendkívül érdekes és tanulságos kísérleteit — az érdeklődés e mystigus dolgok iránt oly fokra hágott, hogy valóságos hypnosis — láz tartja izgalomba a város intelligens köreit. Készséggel engedek a megtisztelő megbízásnak, hogy a Nyirvidék számára valami ismertetést írjak a hypno­tismusról s a nyájas olvasó, ki a Neukom úr produktiókban annyi rendkívülit s hihetetlent látott, bizonyára szívesen fogad olyan commentárt, mi megvilágítani igyekszik a csodát s rejtélyt. Sietek kijelenteni, hogy a hypnotisálás uem uj talál­mány, sőt egy korúnak kell tartanunk az emberiséggel. Évezredek előtt tudták már a keleti népek, hogy a szemeknek egy pontra történő rögzítése állomhoz hasonló önkivüli állapotot idéz elő ós az ily módon önmagukat hypnotisált papok és szentek sok csoda dolgot vihettek véghez: Érzéketlen testüket sanyargatták, természetel­lenes merev helyzetükben napokig szoborként állottak, eleveneu temettették el magukat napok hoszszára stb. A biblia csodái, melyeket a skepticus tudomány csak a hivők fanatisálására kigondolt meséknek tartott, ma a hypnotismus tanának ösmerete mellett teljeseu megvilá­gítva állanunk előttünk. Csak hypnotisáltakou vihették végbe csodatetteiket az ó ós középkor papjai, a gyógyitásoka t ráolvasás, Bzent

Next

/
Thumbnails
Contents