Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-14 / 33. szám

.IN I l< D FC M. mint a vármegye alispánjához benyújtott bonczjegyző­könyv igazolja, heveny gyomor bélhurutban Daczara a közönynek, melyet a közönség az óvintézkedések végre­hajtása körül tanusit, a főszolgabirák és a községi elöljárók nagv részének erélyessége folytán — az kló rövidséget tekintetbe véve — az óvintézkedések lehetőleg foganato­síttattak és biztosra vehető, hogy azok e hó közepéig, a mennyiben ez a lehetetlenségbe nem ütközik, biztosan végrehajtva lesznek. Nyiregyháza, 1892. augusztus hó II. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. 879/92. Kb Szabolcsvármegye tanfelügyelőjétől. Kir. tan fel Qgy elöl Jelentés. Tekintetet közig. Bizottság! A mult havi iskolai szünet alatt iskolai vizsgálatokat nem teljesíthetvén, a helyett az 1891/92-ik tanévi nép­oktatási statisztikai adatok gyűjtésével s helyesbítésével voltam nagy mértékben elfoglalva, mely adatoknak fel­dolgozása s összesített kimutatásba foglalása a jövő hó­napot folyton igénybe veendi. Tisztelettel jelentem, hogy hivatalomba 1892. évi január hó 1-től kezdve e mai napig beérkezett összesen 1217 ügy darab s kiadatott 1014 ügydarab. Szives tudomására kívánom hozni a tekintetes közig, bizottságnak, hogy a rakamazi leégett rk. iskola épületé­nek felépítésére méltóságos Kállay András főispán úr a nméltóságu földmívelési m. k. minisztériumnál 500 frtnyi segélyt volt kegyes kieszközölni. Nyiregyháza, 1892. évi augusztus hó 11-én. A Tek. közig. Bizottságnak alázatos szolgája Velkey Pál, kir. tanfelügyelő. kozás nélküli egyén tartóztatott le, egyidejűleg megkeresem, hogy nevezettet az alábbi személy leirás alapján hatosaga területén köröztetni, illetve illetőségi helyét kipuhatolUtni, s az eredményt velem mielőbb közölni szíveskedjék. Sefcsik József 29 éves, állítólag tótországi születésű róm. kath. vallású, szüleinek nevét, kik három éves korában elhaltak, nem tudja, gyermekkora óta folytonos csavargásban van, több izben le* volt tartóztatva, de hogy hol, nem tudja. Személy leírása: termete közép magas, arcza kerek, pufók, szemei szürkék, szemöldöke szőke, orra kicsi, végén széles, lapos, szája nagy vastag, duzzadt, ajkakkal, fogai épek, haja vöröses szőke, különös ismertető jele nincs. Gyula, 1892. julius 21-én. Jancsovits Pál, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 8432 . K. 1892. Szabolcsvárrnegye alispánjától. Árlejtésl hirdetmény. Szabolcsvárrnegye által Nyíregyházán épülő vár­megyeházhoz szállítandó 2 drb inosó konyha üst, 2 drb takaréktűzhely, 3 drb nagyméretű „Meidinger" töltő kályha és 58 drb fafütésre alkalmas vaskályha szállításra, ezennel nyilvános pályázat hirdettetik, s felszólittatnak a pályázni óhajtók hogy zárt ajánlataikat f. hó 22-éig délelőtt 9 óráig Szabolcsvármegye alispánjánál adják be. A szük­ségelt kályhák összeállítása Nyíregyházán a kir. állatn­épitészeti hivatalnál; Budapesten Alpár Ignátz építésznél Almásy-tér 15. kaphatók, s tartoznak ajánlattevők az összes kályhákat f. év szeptember 20-ig Nyíregyházára szállítani és felállítani. Az ajánlathoz 50 frt bánatpénz csatolandó. A beérkezett ajánlatok feletti rendelkezési jog Szabolcsvármegye építkezési bizottságát illeti. Kelt Nyíregyházán, 1892. augusztus hó 12. Miklós László, s. k. alispán. 7789. K. 1892. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A nyíregyházai kir. törvényszék 6643/92. számú hirdetményét szabályszerű közliirrététel végett közlöm. Nyíregyházán, 1892. augusztus 2. Miklós László, alispán. (Másotat.) 6643/892. Polg szám. Nyíregyházai kir. törvényszék polg. oszt. Hirdetmény. A nyíregyházai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint nyíregyházai illetőségű Czuker Ignáczné. Sichermann Róza 66431/92. számú ítélettel az 1887. évi XX. t. cz. 28. §-nak a) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Kelt Nyíregy­házán, 1892. julius hó 15-én. Nagy Lajos, elnök. Jeney, t. jegyző. Szabolcsvármegye alispánjától. Szabolcsvármegye alispánjától. 7729. K. 1892. 1 Járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Békésvármegye alispánjának 10362/892. szám alatt kelt megkeresését szabályszerű nyomozás s esetleges intéz­kedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy ánnak ereoményéről, Nyiregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási fő­szolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. ). Nyiregyháza, 1892. augusztus I. Miklós László, alispán. (Másolat.) 10362/1892. ikt. Békésvármegye alispán­jától. Magyarország összes vármegyei és városi törvény­hatóságainak. Amidőn hivatalos tisztelettel értesitem a tekintetes társhatóságot, hogy vármegyémbe kebelezett Békés községében, állítólag sem születési, sem illetőségi helyét megnevezni nem tudó Sefcsik József nevű foglal­2786. Kórh. 1892. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Baranyavármegye alispánjának 9752. sz. megkere­sését másolatban szabályszerű nyomozás, esetleges intéz­kedés végett oly felhívással közlöm, hogv az eredményről a községek elöljárói járási főszolgabiráik utján, Nyíregy­háza város polgármestere pedig közvetlenül hozzám jelen­tést tegyenek. Nyíregyházán, 1892. julius 27. Miklós László, alispán. (Másolat.) Baranyavármegye alispánjától. 975J 92. alisp. Valamennyi városi és megyei törvényhatóságnak Purger János a pécsi közkórházban f. évi február 17-től ápril 4-ig és ápril hó ti-tól 25-ig rendes betegként ápolt és állítólag N.-Üröghi születésű egyén illetőségének meg­állapítása czéljából felkérem t. czimet, hogy nevezettet hatósága területén nyomoztatni, feltalálás esetén illetősé­gére nézve behatóan kihallgattetni s az eredményről mie­lőbb értesíteni szíveskedjék. Pécsett, 1892. évi julius hó 11 -én. Szalay, alispán. Az ipnr- és kereskedelmi bauk ügye. A nyíregyházi ipar- és kereskedelmi banknál ennek jelenbeni igazgatósága és felügyelő bizottsága 1 által a saját hatáskörében eszközölt vizsgálat alapján megállapított 101 ezer frtnyi hiáuy, ennek miként — ki, vagy kik által és mi czélra történt előidé­zéséről, a több tekintetben tévesen értesített hírlapik és az ezen megdöbbenő eset által inegfelemlitett nagyközönség a már eddig tisztázott tények és ezen banknak jelenlegi állása felől nincs, de neuiis lehet kellőleg tájékozva Főleg a nagy közönség téves gondolkozásának helyes irányítása czéljából folyó hó 9-én a legköze­lebbről és legnagyobb iner ben érd kelt részvénye­sek és b.tevők a banknál felfedezett nagy összegű pénzhiány s ezzel összefüggő kérdésik tárgyában oly értekezletet tartottak, a melyen az összes jogo­u'taknak több mint fele része képviselve volt. Az értekezletről fölvett jegyzőkönyvet az aláb­biakban egész terjedelmében közüljük, megjegyezvén, l 1 0-v az értekezlet által kiküldött bizottság már hárőm nap óta működik és eljárásának eredményét legrövidebb időn belül hirlapilag és közhírré terndi. Jegyzőkönyv. Felvétetett Nyíregyházán, 1892. augusztus kó 9-én délutáni 3 órakor a Nyíregyházi ipar- és kereskedelmi bank alább megnevezett részvényeseinek és betevőinek értekezletéről, ugyanazon banknál felmerült 101 ezer forintnyi pénzhiány, e::el szemben követendő magatartatás és a már most azonnal foganatosítandó intézkedések feletti tanácskozás tárgyában. Jelenvoltak. 1. Bencs László, 2. Bodnár István, 3. Básthy Barna, 4. Barzó Mihály, 5. Baruch Arnold, 6. Bor­bélv Sándor. 7. Bleuer Lajos, 8. Bleuer Sámuel, 9. Bleuer Mór, 10. Burger Mihály. 11. Burgei Mór, 12. Csapkay Jenő. 13. Déry Dániel. 11. Fest László. 15. Ferenczi Miksa, 16 Flegmán Jenő, 17. Friedman Sándor, 18. Friedlieber Sámuel, 19. dr. Gara Leó, 20. Glück Ignácz, 21. Groák Ödön. 22. Grosz L. H., 23. Halasi János, 24. dr. Heuman Ignácz, 25. Hudák Károly, 26. Jóba Elek, 27. Kálnay László, 28. Kálnay Zoltán, 29. Korányi iinre, 30. Király­Sándor, 31, Kubassy Gusztáv, 32. Kovách Gerő, 33. Mar­tinyi József, 34. Márkus Károly, 35 Meskó László, 36. Menyhért János, 37. Miklós László, 38. Moesz Adolf, 39. Morgenstern Zsigmond. 40. Nádassy Dezső, 41. Nóvák Gyula, 42. Palicz János, 43. Propper Sámuel, 44. dr. Saárv Sándor, 45. Schak Mór, 46. Somogyi Gyula, 47. Sütő' József, 48. Stern Jenő, 49. Szamuely Aurél, 50. Szesztay Károly, 51. Török Péter, 52. Vojtovics Bertalan és 53. Zueker" Henrik, mindanyian mint a nyíregyházi ipar- és kereskedelmi banknak a folyó évi közgyűlésen igazolt részvényesei vagy mint nagyobb összegű pénz­betevői. Somogyi Gyula, mint a mai értekezletnek — többek felkérése alapján — összehívója, az egybehivás czélját és a főbb kérdésekre nézve a megállapodásnak sürgősségét, általános megnyugtatást kilátásba helyező fontosságát ki­emelvén, felkéri az értekezletet: hogy elnököt és jegyzőt válasszon s mondja ki azt: miszerint ezen értekezlet meg­állapodásairól jegyzőkönyvet vétet fel s ezt szabályszerüleg hitelesíttetni kívánja. 1. Az értkezlet, elnökéül Somogyi Gyulát, jegyzőül Sütő Józsefet, egyérlelmüleg megválasztván elhatározza: hogy hozandó megállapodásai jegyzőkönyvbe foglaltassa­nak; hogy ezen jegyzőkönyv hitelesitésévél elnök és jegyzőn kivül Bodnár István, Martinyi József és dr. Heuman Ignácz urakat bízza meg oly módon, hogy ezen jegyző­könyv a nagyközönségnek kellő tájékoztatása czéljából a fővárosi legolvasottabb két lapnak és a helybeli lapoknak • is megküldessék mielőbb. 2. Elnök tanácskozás tárgyául kitűzi azt, hogy ezen értekezlet nyilatkozzék arra nézve: Vájjon a nyíregyházi ipar- és kereskedelmi banknál ennek mostani igazgatósága és felügyelő bizottsága hirlapilag is elösmert 101 ezer forintnyi pénzhiány következtében addig is, mig az alap­szabályszerüleg folyó évi szeptember hó 7-ik napjára már egybehívott közgyűlés érdemileg határozni fog, tart-e szükségesnek a részvényesek, betevők és a nagy közönség kellő tájékoztatása czéljából valamit tenni és ha igen mit? Számos részvényesnek és betevőnek alapos hozzá szóllása s ekként a kérdésnek beható megvitatása után az értekezlet, egy-két felszóllaló kivételével, kimondotta, hogy a nyíregyházi ipar- és kereskedelmi bank jelenlegi igaz­gatóságának és felügyelő bizottságának az általa kellő­szigorral, teljes szakszerűséggel és őszinte nyíltsággal fel­fedezett pénzhiány felőli hírlapi közleményt alapul elfogadja, ebben egyelőre teljesen megbízik; meleg köszönetet szavaz a helybeli takarékpénztárnak, mint a mely a válság kezdete óta nagy összegű hitel nyújtás által testvéri legjobb indu­\ „A N V1HV1UEK TÁKOZAJA." A szabolcsi szabad-csapat.*) IrU : Varftdy Gábor. Szabadság- ós függetlenségi, vagy inkább öuvóde'mi harezuukuak helyes törtenete meg mindig vár a megiiásra. Sok érdekes adat került a lefolyt évek hosszú soráu uapfeuyre s ezeknek földolgozásával a hazai és kü fö'di írok nagybecsű történelmi munkákat szolgáltattak már kezünkhöz. De az óriási kép még mindig uem Ali előliünk az ó teljességében. Majd ha a bécsi, szentpétervári udvari és katonai levéltárak titkos irataihoz bejuthat a törtenetbuvár. csak akkor lehel egy, nem p&noiAmai színezéssel, hanem feuy ét árnyoldalaiban teljesen hú képet dllitni a nemzet, a vilig elébe. Euuek elősegítése, a még nem ősmert okmányok nyilvánosságra bocsátása, s leírása azoknak az esemé­nyeknek, » melyeknek az illetők téuyezói vagy legalább közvetlen tanúi voltak: hazafiúi kötelesség. E kötelességet teljesítem én is, midőn naplóiul s a kezeimnél levő adatok nyomám szabadságharcunkból mindazokat a nevezetesebb mozzanatokat leirom, a me lyeknek tanúja, részese voltain Íme egy epuód a sok közül: 1848 julius ll-én volt a uagy nap, a midőn Kos­suth lAngoló bestédére a képviselőház egyhangúlag föl­állva szavazta meg a kétszázezer katoni'. s a mit Kossuth a nemzet nevében azon örökemlékQ szavakkal köszönt meg: .Leborulok a nemzet nagysága elölt.* Már a következő hónapban törvéuyerőre emelkedett a szervezés s a honvéd zászlóaljak fölállítása nagyban megindult. Marosvármegye a legnagyobb lelkesedéssel mindjArt kezdetben 4 szAz-idot állított ki. •j As >Or**A( Vili«« 3J Miatbúl. Én bízattam meg a fölszereléssel, begyakorlással, utraiuditással, s midőn októberben épen a 4 ik századot valék útnak indítandó, megyéukbe érkezett a szabolcsi nemzetőrség Káliay Emánuel másodalirpáu és a „szabolcsi szabad csapat" az öreg Elek Salamon vezetése alatt. Ugyanis Mihályi Gábor kormáuybiztos, — a kiről Urbán azt a hazafisági legszebb bizonylatot állította ki, bérenczeihez szólva: „Ha ezt az átkozott olahot elfog játok, auuyi aranyat adok, amennyi a bőrébe fór" — segélyt kért Szabolcsból, miután Urbán alezredes határőr* vidéki katonái Borsát megszállották, s a szabolcsi törvény­hatósági bizottság gróf Degeufeld Imre főispán elnöklete alatt tartott gyűlésben uagy lelkesedéssel szavazta meg a segítséget. A szabad csapatban oll volt a vármegye színe java: Becsky Lajos, Bónis Barna, Erős György, Fráter József, Gentsy Z-igmond, Ilosvay Kristóf, Irinyi István, Jármy József, Kállay Eduárd, Katona József, Katona La­jos, Komjlthy Károly. Leövey György. Slmuel ós László, Molnár Ágoston, gióf Vay Dániel, Vay Gyula, Zoltán Fereucz, a Berc-.éuyiek, Berzsenyiek, Nozdroviczkyak, Szeutmiklósyak. Somossyak — stb, számra 150 en. Bát­ran azt lehetett mondani, hogy e csapatban vult Szabolcs­vármegye. E c pit küldöttsége Vay Dani vezetése AIAU fel­kért engem Técsóu, hogy vAllaljam el A parancsnokságot, fölmutatván a katonai pirancsnokság s a kormánybiztos eugedélyét Nem tagadhattam meg a kívánalmat, ámbár nem értettem, hogy ez a sok meglett férfiú, közöttük uem egy öreg s több katonaviselt ember, miért választott vezérül egy 28 éves ifjút és idegent. Vay Dani, a midőn BorsAn egy oláh viskóban a Csa pat főbbjeitől környezetten együtt töltöttünk egy novem­beri bosszú éjszakAt, mulatt künn a hófergeteg tombolt — J lArsak hallatára igy fejtette me^ a r jtélyt: .Látod, mi szabolcsiak egy darab régi M&gyarors/Ag vagyuuk. A különbó/ó családok ambiczioja nem enged­hette, hogy valamelyik szabolcsi legyen a vezér, akinek a többi egyenjogú oligarcha-demokrata engedelmeskedni tartozzék. Nekünk idegen kellett. Ez tükre Magyarország történetének." A bajtársak nevettek s igazat adtak neki. Szigeten vettem át az egyenruhámat, s a jól felfegy­verzett diszes csapat vezényletét a köztiszteletben álló öreg Elek Salamontól, aki átadta nekem a csapat öt czikkelyból álló hadi törvényét, amely „Elek Salamon szabad-csapat kormányzója" aláírással, Szigeten, október 2,-én keltezve, irataim között van a amely szerint agyon­lövéssel büntettetik, aki feljebbvalói parancsának tettleg ellenszegül. Katonadolog és rendén volt ez; de az urakból álló szabolcsi szabad csapatnál mégis jellemzőnek, dicséretes­nek tartottam ezt a szigort, valamint a hadi törvények azon humánus intézkedését is, hogy ,aki fegyvertelen s magát ellentállás nélkül megadó nép ellen bárminő ke­gyetlenséget, vagy épen gyilkosságot követne el, agyon lövetéssel fog büntettetni." ^ " ;óbau olyan fegyelmezett, rendtartó, engedelmes volt az a csapat egész együttműködésünk alatt, a minőnél a katona, követelményeknek megfelelőbbet az egész hadjá­rat alatt nem találtam. U ,dŐ D a határszéli Borsára értünk, mely község ^ImÍw a m, aK>' aro k az oláhokkal szövetkezve semmi­éi Ar g w 1 7" ben a kivo n«'ó határsereget, az oláh határőrök, néhány puskalövés váltása után, megszöktek. _iak ifj nd j l 4a r t .b. ev0D U'ásunk estéjén néhány felgyújtott SSL eloltásával kezdtük meg müködé­U,bá„ é, mh a. t0VábbÍ fo l* taU s "élkül Borsán, mert U.bán és bandái nem kísérlettek meg ujabb támadást. zz éiielÍ5^°­rlat0kkal töltöttttk el a nappalokat, mig z\hní?,l r. 9. 1,. SZJIgálatok v e«ék igénybe, amiketa • / " rd i« éró hóba D> "rhetlen jókedv P^etrosz tövíh« t S*i t H'j e sitettek ott, a hetezer lábnyi kod tak h 0' CSak a hntárórvídéki banditák ólál jaikban ZJZ^^ medvék ak k"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents