Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-07 / 32. szám

Hivatalos melléklet a „IMyírvidck" 1892. 32-ih siámáhox. 2Ü

9

|-;

)

K;'

r

h- Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Fejérvármegye alispánjának 7902/892. sz. alatt kelt megkeresését szabályszerű nyomozás s esetleges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy annak eredményéről Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolgabiráik utján hozzám jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1892. julius 15. Miklós László, alispán. (Másolat.) 7902/1892. k. Valamennyi törvényhatóságnak és törvényhatósági joggal felruházott városok polgármesteri hivatalának és a fő- és székváros m. királyi államrendőrségének. Kovács János, 42 éves, róm. kath. és nős, foglalkozására nézve kocsis, a kórházi biztos jegyzete szerint napszámos, ki a budapesti üllői-uti uj közkórházban 1891. év május 1 I -én 4301. fejszém alatt ápolás alá felvéve volt és ulánna 9 frt gyógydij merült fel megtérítendő, miután a kórháznál bemondott azon adatai, hogy 1849. évben Nagy-Vanvimen született és 1879. évben nejével Müller Katalinnal Dunaföldvárott házasságra lépett, mely adatok lelkészi bizonylatokkal czáfolva vannak, melyek szerint illetőségére nézve bemondott, e szerint valótlannak bizonyult adatai folytán daczára, hogy nevezett ápolt Budapest főváros területén eredménytelenül nyomoztatott, illetősége meg nem állapitható, országszerte nyomoztatása vált szükségessé. Minélfogva tisztelettel megkeresem a czimet, hogy nevezett ápoltat hatósága területén szorgosan nyomoztatni, feltalálás esetén pedig őtet illetőségére nézve körülményesen kihallgatni szíveskedjék. Ha nevezett ápolt időközben tán elhalt volna, ez esetben neje Müller Katalin (ki vele Budapesten VIII. ker. víg-utcza 22. sz. a. ajtó 11. lakott) férje illető-égére vonatkozólag szinte körülményesen lenne kihallgatandó. Mely adatok alapján felveendő jegyzőkönyvet és bekövetelt adatokat, nyomozás eredménytelensége esetében pedig szives válaszát minden esetre folyó é. szeptember 30-ig megküldeni szíveskedjék. Sz.-Fehérvár, 1892. évi julius hó I-én. SárJcözy Aurél, Fejérvármegye alispánja. 89

^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek 32857/III-8. sz. alatt kiadott rendeletének másolatát tudomás vétel, alkalmazkodás és szabályszerü-közhirré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1892. julius 18. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 32857/III-8. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Az állatrakodókon működő szakértők vizsgálati eljárása és az azok részére megállapított dijak kiszámítása ellen több izben panaszok merülvén fel, egyrészt a szakértőknek, másrészt a dijak kiszámítására hivatott vasúti (hajózási) közegeknek szigorú miheztartásul a következőket jegyzem meg: 1. A szakértőnek nem áll jogában minden egyes esetben követelni azt, hogy a megvizsgálandó szállítmány 24 órával az elszállítás előtt nála bejelentessék, hanem köteles oly esetben, midőn tényleg sürgős hivatalos teendők nem akadályozzák, esetleg a meghívás után azonnal is állomására utazni. 2. A szakértő köteles azon állatszállító vonat, (hajó) megérkezését, melylyel az általa megvizsgált állatok továbbitandók lesznek, az állomáson feltétlenül bevárni és az 1888. VII. t. cz. 20. ij-ának d) e) f) és g) pontjaiban előírtak betartását minden egyes esetben ellenőrizni. Ebből kifolyólag; 3. a szakértő dijainak kiszámítására, beszedésére és kifizetésére hivatott vasúti (hajózási) közeg a) a vizsgálati dijak kiszámításánál köteles mindazon állatok számát (a végrehajtási rendelet 80. §-a értelmében fajszerint külön) együttesen alapul venni, a melyek egy vonattal (hajóval) illetőleg egy illőben vagy rövid időközökben egymás után induló több vonattal (hajón) elszállításra kerülnek; b) a fuvardijat és napidijat ily esetekben csak egyszeres öszegben szedheti be az összes szállítóktól egyenlő részletekben; a napdijra még megjegyeztetik, hogy az egy és ugyanazon napra csak egyszer és pedig rendszerint az első vonattal (hajóval) szállítók terhére szedendő be; ellenben ha az első vonalnak (hajónak) az állomásra érkezésekor ugyanazon napon induló több vonathoz (hajóhoz) jelenletett be állatszállítás, akkor a napidíj az ilyen vonatok (hajók) száma arányában felosztva szedendő be; e) a szakértő dijai csak az illető állatszállító vonalnak (hajónak) az állomásra érkezése után fizethetők ki. Erről a közönséget tudomás vétel végett oly felhívással értesítem, hogy illető közegeit ezen rendeletemnek pontos betartására utasítsa. Budapesten, 1892. évi julius 9-én. Bethlen, s. k. 7510. K. 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák a vendéglőkben és korcsmákban használt poharak és palaczkok megjelölése tárgyában 40515. szám alatt kiadott körrendeletét tudomásvétel, illetve közhirré tétel végett másolatban kiadom. Nyíregyházán, 1892. julius 27-én. Miklós László, alispán. (Másolat.) Kereskedelemügyi magyar kir. miniszter. 40515/VI. sz. Valamennyi magyarországi törvényhatóságnak. A volt földmivelés ipar és kereskedelemügyi miniszter által 1876. évi 2162 sz. a. a vendéglőkben és korcsmákban használt palaczkok és poharak megjelölése tárgyában kiadott rendelet kiegészítéséül ugy is mint a pénzügyminiszter a következőket rendelem: 1. Az idézett rendelet, valamint a jelen pótrendelet hatálya mindazon helyiségekre kiterjed, melyekben az 1888. évi XXXV. t. cz. értelmében kiadott italmérési engedély alapján italmérés gyakoroltatik. 2. A boros palaczkok az idézett alaprendelet 2-ik §-ában megállapított méreteken kivül 0'3 liter méretek szerint is készíthetők akép, hogy a mérték megjelölésére szolgáló vonás és a pohár széle közt 12 milliméternyi szélességű tér maradjon. 3. Az italmérési jog tulajdonosa a rendőrhatósággal szemben felelős a mértékek helyességeért, miért is, ha hiányos vagy a fenálló rendeletek határozmányainak meg nem felelő palaczkokat és poharakat használ, kihágást követ el és a szabályellenes edények elkobzásán felül 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel és az italmérési jog megvonásával is büntetendő. Az italmérési jog megvonását az illetékes pénzügyi hatóságok mondják ki. 4. Az előző pontban megállapított büntetéssel fenyítendő az az italmérő is, aki a gyárosnál, vagy üvegkereskedőnél hamis jelzéssel ellátandó üvegedényeket (poharakat, palaczkokat) rendel. Azon gyáros és üvegkereskedő, ki hamis jelzéssel ellátott üveget szállít, mint bűnrészes büntetendő. 5. A pénzügyi közegek a jövedéki felügyelet gyakorlása alkalmával egyúttal ellenőrizzék azt, váljon az italmérési helyiségekben használt üvegmértékek a helyes mértéket mutató jelzéssel vannak-e ellátva, s általában az 1876. évi 2162. sz. és ajelen pótrendelet határozmányainak megfelelnek-e? Felmerülő áthágás esetében a nevezett pénzügyi közegek tény leírást vesznek fel, a hiányos vagy hamis jelzéssel ellátott üvegedényeket lefoglalják és az eljárásra hivatott elsőfokú rendőrhatóságot megfelelően értesitik. 6. Az 1876. évi 2162. sz. a. kelt földmivelés-, iparés kereskedelemügyi miniszteri rendeletnek a jelen rendelettel nem ellenkező többi határozmányai továbbá az italmérésekben használt üvegedények faculativ hitelesítését engedélyező 1890. évi 10357. szám alatt kelt rr ndeletem intézkedései továbbra is érintetlenül hagyatnak. 7. A jelen rendelet 1892. évi augusztus hó 1-én lép életbe. Budapest, 1892. julius hó 9-én. Wekerle, s. k. 7751 K — • ' Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter úrnak, a hadtengerészeti hajós suhanezok iskolájába való felvétel tárgyában kiadott 51958, 892. sz. körrendeletét és az ahoz mellékelt füzetnek a felvételt ösmertető részét másolatban széles körben leendő közhirrététel végett közlöm. Nyíregyháza, 1892. julius 27. Miklós László, alispán.