Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-07 / 32. szám

Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten , valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenkint egyszer, vasár-napon. Előfizetési feltételek: postán vdgy helyben házhoz hordva : figész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre ........ 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre esak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Életi kiadó-tulajdonos köuyvuyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A la|> szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bériuentetleu levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére Liildetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében i kr. Kincstári bélyegdi] fejében, minden egyes hir detés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr. Hivatalos közlemények, 7848. K. c, , T892 Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy Mogyorós község sertés állományára az orbáncz járvány miatt elrendelt zárt mai napon fel­oldottam. Nyíregyháza, 1892. julius 29. Miklós László, alispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 7-183. K. 1892. Értesítem, hogy Weisz Lipót orosi birtokában levő sertés állományra az előfordult sertés orbáncz betegülési és elhullási esetek folytán elrendelt zár folyó hó lG-án feloldatott. Nyíregyházán, 1892. julius 25. Miklós László, alispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 7482. K. 1892. Értesítem, hogy Burger Mór orosi gazdaságában lévő sertés állományra, az ott előfordult orbáncz betegülési és elhullási esetek folytán elrendelt zár f. hó lti-án fel­oldatott. Nyíregyháza, 1892. julius 25. Miklós László, alispán. 7779. K. 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy Spill Mayer gégényi lakosnak 1 drb lova, melyet állatorvosi gyógykezelés végett f. hó 22-én Nyíregyházára behozott, takonykór miatt kiirtatott s miu­tán ezen ló Gégény község közlegelőjén a község lóállo­mányával is érintkezett: a szükséges óvintézkedéseknek a községben leendő azonnali foganatosítása iránt az intéz­kedés megtétetett. Nyíregyháza, 1892. julius 27. Miklós László, alispán. 7767. K. ' 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy az Oros községhez tartozó „ Világos" tanyán egy drb szarvasmarha lépfenében elhullott, ez okból az ezen tanyán levő 70 drb szarvasmarha, 11 drb ló és 800 drb juh 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1892. julius 27-én. Miklós László, alispán. 7647. K. 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Tisza-Polgár községhez tartozó Grőber-féle gazdaságban' előfordult orbáncz betegülési esetek folytán az ezen gazdaságban levő sertés állományra f. évi junius hó 21-én elrendelt zár feloldatott. Nyíregyháza, 1892. julius hó 25-én. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 7491. K. • 1892. Értesitern, hogy a Szt.-Mihály községben f. évi már­czius hó 19-én előfordult, lépfene elhullási eset folytán elrendelt zár feloldatott. Nyíregyháza, 1892. julius 25. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. ad. 7322. K. 1892. ^H A nyírbátori járás főszolgabirájának 1986/92. szám. alatt kelt jelentését szabályszerű nyomozás, esetleges in­tézkedés s közhírré tétel végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1892. julius 30-án. Miklós László, alispán. (Másolat.) Nyírbátori járás 1 főszolgabírójától. Tekin­tetes alispán úr! A „Nyírvidék" czimü hivatalos lapban leendő közzététel végett tisztelettel jelentem, hogy Nyir­líaktan e hó 5-én az országos vásár után egy alacsony, barna, herélt, koros, jegytelen ló fogatott fel bitangsagban. Igazolt tulajdonosa f. evi augusztus hó 13-áig a község elöljárósága utján átveheti. Nyir-Bátor, 1892. julius hó 13. Vay István, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 7566. K. 18977 A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Szatmár szab. kir. város rendőrkapitányának 6957/92. sz. a. kelt megkeresését szabályszerű nyomozás s esetbges intézkedés végett másolatban oly felhívással közlöm, hogy annak eredményéről Nyíregyháza város polgármestere köz­vetlenül, a községek elöljárói pedig illetékes járási főszolga­bíróik utján hozzam jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1892. julius 27. Miklós László, alispán. (Másolat.) 6957/92. l'ksz. Tekintetes alispáni hiva­talnak Nyíregyházán. Szatmárnémetii lakos Fischer Ber­nát kárára folyó év julius 13-ik napján egy drb 7 éves, fehér szőrű, bélyegtelen, ellős tehén a csordából eltéved­vén, tisztelettel kérem annak inegyeszerte leendő köröz ­tetését elrendelni. Szatmár, 1892. julius 18-án. Kiss, sk. főkapitány. Szabolcsvármegye alispánjától 7756. K. 1892. Értesitern, hogy Gyüre községben az orbáncz be­tegség járványszerüleg fellépett, s ez okból a község sertés állománya zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1892. julius 27. Miklós László, alispán. 7900. K. ~ , ,.,.,,, 1892 —~ Szabolcsvarmegye ahspanjatol. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Tisza-Ladány község tulajdonát tevő föld haszon­bérbe adására vonatkozó árverési hirdetményt közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyházán, 1892. julius 30. Miklós László, alispán. Árverési hirdetmény. T.-Ladány község mint erkölcsi testület a folyó év augusztus 17-én d. u. 1 órakor tartandó nyilvános árve­résen a helyszínén haszonbérbe adja a tulajdonát képező 64 (lüOO • öl) hold szántóföldjét 6 egymásután követ­kező évre. 1. Kikiáltási ár két holdankénl a jelenleg űzetett haszonbér, mely ősszeg minimuma a kőhatár nevü dűlő­ben 19 frt, a dicze ló nevü dűlőben li frt. 2. A haszonbérlet kezdődik 1892. év október 1-ső napján s tart 1898. év október hó 1-ső napjáig bezá­rólag. 3. Kiskorúak, gondnokság alatt állók, a községgel perben levő hátralékos bérlők vagy egyébként kifogás alá eső egyének nem árverezhetnek. 4. A haszonbéri összeg évnegyedenként mindenkor előre négy egyenlő részben fizetendő. 5. Árverelők tartoznak a kikiáltási ár 10%-át bá­nompénzül letenni, mely összeg az utolsó év utolsó ne­gyedének bérrészletébe fog betudatni. 5. Bérbevevő köteles az általa bérbe vett földterület haszonbére után kiszabandó III. oszt. ker. adót valamint a bérleti ügyletből kifolyó bélyeg és egyéb költséget fedezni. 7. A haszonbérbe vett földterület e haszonbéri idő első évében fekete ngarnak hagyandó meg. Felhivatnak árverelni szándékozók, hogy a jelzett időben T.-Ladány község házánál megjelenni szívesked­jenek. Kelt T.-Ladány, 1892. julius 17. Márky, kjző. iij. Bényei Miklós, biró. 2700/92. k. Nagykállói járás főszolgabirájától. Bencsik József Uj fehértó község határában levő „Szár­hegy" tanyai lakos 9 éves, hátsó jobb lábára kesely, bal ezombján AP bélyegü, sárga kancza, hóka lovára az uj­fehértói elöljáróságtól folyó év julius 8-án 1709. községi és 39892. vármegyei szám alatt nyert járlatlevelet isme­retlen helyen és időben elvesztette. Megtalálás esetén alulírott hatósághoz küldése kéretik, Nagy-Kallón, 1892. év augusztus 2-án. Főszolgabíró ur szabadságon: Sipos, szolgabíró. Az ipar- és kereskedelmi bank. Egy-egy meglepőbb és váratlanabb hir alig hozhatta volua izgalomba a közönséget, mint az, hogy a nyíregyházi ipar- és kereskedelmi banknál 101,000 forint elsikkasztatott. Terjedt a hir, mint vihar által szított tűz, s bizonyára méltó a megdöbbenés, a melyet okozott. A nyíregyházi ipar- és kereskedelmi bank elsőrangú vidéki pénzintézet s nevezetes tényezője gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeinknek. A részvényesek teljes bizodalommal viseltettek a bank volt vezetői iránt s ime a bank vezérletében beállott személyváltozás után a foganatosított vizs­gálat konstatálta, a múltban elkövetett bünt. A bi­zalom megcsalódott. Lapunk más helyén közöljük a bank igazgató­ságának ez ügyre vonatkozó nyilatkozatát. Bizonyára nagy megnyugtatására fog ez szolgálni az érdekelt köröknek a bank jövendője iránt. Mert mi a helyzet? A hiány, melyet a szakértői vizsgálat kiderített, 101,000 forint. Se több, se kevesebb, mert ki van zárva auuak a lehetősége is, hogy a közönség meg­lepetésnek legyeu kitéve, valami ujabban fölfedezett hiány által. A 101,000 forint hiány pótlására rendelkezésre áll a banknak az 56,000 forintnyi tartalék-alap s az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjai által már is felajánlott összeg, mely az 56,000 forintot a hiányzó 101,000 forintra csaknem kiegészíti. Ilyen formán a bank részvénytőkéje a maga egészében csorbítatlanul biztosítva vau s e tekin­tetben a bank épeu abbau a helyzetben van ma, mint amikor működését megkezdette, eltekintve ter­mészetesen attól, hogy a bank ma kitüuő és kifogás­talan váltótárczával rendelkezik. Hogy a részvények ára a 101,000 forintos hiány fölfedezésének mindjárt első hírére, tetemesen leszállott, az természetes, valamint az is, hogy több részvényes tű'adott részvényein. Hisz mentül nagyobb és teljesebb volt az a bizalom, melylyei a közönség a bank volt vezetői iránt viseltetett, annál nagyobb megdöbbenést és ijedelmet keltett a megcsalódás. Megnyugtatásául szolgálhat mindenkinek, kit ez a kinos affaire vagyonilag is érint, az a körülmény, hogy az ipar- és kereskedelmi bank tovább is meg­marad az osztrák-magyar bank mellékhelyének s e viszonyában semmi változás történni nem fog. A bank igazgatósága és felügyelő bizottsága a törvényes határidő megtartásával, a jövő hó 7-dikére hívja össze a részvényeseket s a felderített helyzet teljes képének előterjesztésével fog javaslatot tenni a 101,000 forint hiány miként való fedezéséről. Ezt az időt minden esetre nyugodtan be kell várni, nem lévén egyébként sem ok túlságos aggodal­makra. Hogy követtetett el a sikkasztást, arról e helyütt nem beszélhetünk. De egyébként is nagyon óvatosau cselekedje, aki Ítélni akar. Mert a holtak nem tudják magokat védelmezni! Nök a kereskedelmi pályán. (Vége.; A magyar ember nem hogy alkalmazottja, de még főuöke sem óhijt lenni oly vállalatnak, melynek érdeké­ben hajlongni és bókolni kell mások előtt. Erre a magyar nem született, ilyen kenyér nem kell ueki. Inkább szű­kölködik, hogysem mások előtt üzleti érdekből bókoljon. S a milyenek a férfiak, olyanok a magyar nők is; alap­tulajdonságaik ezeknek is az önérzet és büszkeség, mely visszariad az alázatos hajlongástól s a pártfogás meg­nyerésére iráuyuló bókolástól. Mai számunkhoz fél iv melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents