Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-31 / 31. szám

..IN t it i> i: K •• zavarta meg a nyári > st idyllikus csen j t. Souda Jáuos uevU részeg kőműves ki is kapta a jussát. Egy nagy tégla darabb'il ugyanis olyan koze'i i meret segbe talált jutui valamelyik csatahő- szívessége folytán, hogy ott maradt a tetthelyen, szerencséjére csak súlyosabb sebesültnek. A nagy tűzzel, de még nagyobb lármával vívott Utkö/etui k önmaguk tetettek '"égeti — Műkedvelői előadás. A helybeli iparos ifjik egylete f. hú 31 én vasárnap a nyári színkörben műked­velői sziui előadást rendez mely alkalommal -zinre keiül Lukácsy énekes néps/iuműve a Kósza Jutka. II lyárik a rendesek — Selyem-tenyésztők ügyeimébe. M iidazoka', kik selyembugár tenyésztésével foglalkoznak, figyelmeztet juk, hogy ujabb miniszteri reudelet érteimében a gubö kat uem fojtott, — Inneni fojtatlau állapotban váltji be a szegszárdi selyem tenyészde Eddig fojtott állapotba i is beváltottak a gubóka', most azoubau ellenkező intéz kedé történt — Évrol-évre felmerül iz érkerti gyümölcsödért tulajdonosai részéről az a paris/, hogy mióta a kert útjainak használata egy bölcs intézkedés folytán a nagy közöuséguek megengedtetett, a t. közönség némely része ez engedményt a gyümólc-fákhoz is kitérj :szthetőnek VJ|| és ami legsajnosabb e modern .vélekedők* tekin­télye* része épen az uri sétálók közül kerül ki. Az idéu meg a katouaság valóságos egyptumi csapása lett e .-zegéuy gyUmölCsösuek. Az árkokou. kerítéseken szaba­don mászkáló katonák egészeu reudszeresen űzik a gyü­mölcs lopást, sót uem ritkán a tulajdonos személyes tiltakozása s ellenállásával szemben fenycgetöleg (horreu dum dictuj is fellépnek és semmi tulajdonjogot nem res pektálva, barbár módra tűrik, pusztítják a bizony igen uagy fáradsággal felnevelt fákat, csemetéket. Valóságos legsötétebb afrikai állapotok. Az ezredpiraucsnokság szí­ves ügyeimébe ajáuljuk a katonák ez ujabb garázdálko dását Reméljük egyúttal, hogy a városi rendőrség ille­tőleg tanács sem fogja pusztulásra engedui e már szépen fejlődésnek induló gyümölcsös kertet, anuyival inkább, mert Nyíregyházának ezen kívül alig van más gy ütnél Csös kertje és valljuk ineg, bizony nálunk még nagyon -Zígéuy lábon áll a józan nemzetgazdaságilag annyira foutoa gyümölcstermelés. (Beküldetett.) — Szíves tudomásul. A dalegylet augusztus 7 iki ziszlófelavatási ünnepélye és hangversenyére a meghívók s/éibordása folyamatban van, a kik tévedésből meghivőt e hó 2 ik uapjáig nem kaptak volua, szíveskedjenek a városi irodához fordulni, a hol is a meghívó azouual ki fog szolgáltatni. Az elnökség. — Terepfelvételeket eszközölt a mult hét folya mán városunkban több táborkari tiszt. — Halálozás. Maár Adolf a. helybeli ipar és keres­kedelmi bauk hosszú időn át volt pénztárosa f. hó 25-én a stoószi fürdőben elhunyt Holttestét hazahozták s itt f hó 27-én helyezték örök nyugalomra. — A következő gyás/.jeleutés küldetett be hozzánk: Juhász Sándor, Juhász Emina férjezett Szeszich Lijosiié, Juhász Miklós ós Juhász Péter mint testvérek, saj.lt, valamint a uagyszátnu rokon­ság nevében is, szomorodott szivvel tudatják szeretett testvérük és jó rokon Juhász György m. kir. nyugalmazott honvéd századosnak folyó 1892 évi julius hó 27 éu, életéuek 44 ik évében, hosszas szouvedés uán Bocs köz­ségben (Hevesül gye), történt gyászos elhunytát. A boldo­gulnak hült tetemei folyó évi julius hó 29-éu délutáu foguak ugyaucsak Bocs községben örök nyugalomra té etui. Nyinegyháza, 1892. julius 28. Áldás és beke poraira! A Máriapócsi bucsuk veszedelemben forognak. A nyírbátori járás fószolgabirája ugyanis tekintettel az Oroszország felől fenyegető kolera járványra az iránt tett javaslatot az alispáni hivatalhoz, hogy az idei ináriapúcsi bucsuk ez évbeu szüntettesseuek be, v.igy legslább is nehezíttessenek meg, hivatkozva arra, hogy 1870 ban, uiidőu sziutéu fenyegetett a kolera be'ü^y miniszteri rendelettel be lón tiltva azon évre a sutét középkor eiue áldatlan maradványa Valószínű tehát, hogy az idén uem igeu lesz médja a társadalom proletárjainak Máriapócsou költeui el keservesen össze zsugorgatott garasait. — Közgyűlés. A kereskedők társulata f. hó 29 én tartotta meg összehívott rendkívüli közgyűlését. Titkár ismertette a betegsegélyző pénztár alapszabályait s indit ványozta ezzel kapcsolatban egy kereskedők kórházának létesítését. A közgyűlés örömmel vette tudomásul a p • u/.­tár alapszabályait s hozzájárult a titkár indítványához, s a kórház tervezetének kidolgozására uyonibau egy bizottságon küldött ki Fest László társulati elnök ve/e tése alatl. Ezután a házalás korlátozása, ille ve meg­szüntetése tárgyábau törtéut eszmecsere, moly szinte közmegelégedésre intéztetelt el. — Köszönet nyilvánítás. A nyiregyhsl/i ág. Iiitv. ev főgimnázium tanuló ifjúsága, a folyó hó 17 es 24-ik napján rendezett műkedvelői sziui előadáson íauu-itoM ] ügybuzgó fáradozásaiért őszinte köszönetét fejezi ki ez I uton is tek Ferlicska Kálmán ürnak, valamint az in t j hölgyeknek, kik az elóadá-t erkölcsi sikerét sziv-s közre működésükkel euielui kegyesek voltak Ugvsziutén kö-zö uetet mond az ifjúság a jótékony c/él erdekében a in. t. felülti'etüknek is, névsxerint: ./ró/' fícnseteffy Alajos ürnak. ki belépti jegyét mind két ízbou 10—1" forinttal volt kegves megváltául, tnváhbá Jóba Elek és Gönczi l*tivíh (l'atony) ürsknsk a jotékouv cz-lra Majinlott I —I írt Maltueté-ert. Lelkész Jelölések. \ m ev. , f egvhiz­biu megüresedett lelkészi állomásra <iör., H>. I*hán eO«i»é*i. Barcsa /.Wr, ijiki, •<:n,t r /.- u.nv . i ( "epelyt M'-nyhnt f vásárhelyi lelkéwtanitók es Saqn Dánirt inakoi -eged leikés/ jelöltettek Az ihrányi év rel. lelkészi állomásra p dig: Mártó» Gi/iil,i mihálvd'. liodi János m ;»eri leik • zok, ^ t>. .0 <U' Uhi i t-bi • e«tti, Sttkuat András berezeli. S:a'», /n.,1,1 I„'l d nib­rídi segédlelkés/.e. jelöltettek — FrlhUás. \ nyíregyházi ág. ev. fégmu mun keze­lese alait AHO .R guly Simuel és .Su tit Antal es anyj» Keguli ZsuasAna* nevét viselő OsftOadljftlapok kamatjai ex évben w kiadatnak PllyázhMuak e háro n rendbeli ösztöudijert nyiregvháii illetösegQ ág ev hit­vallású tanulok és egyetemi hallga-ók Pályázók folya­modványaikat isi buonyitváuvnval együtt IS92 évi aiig. hó -O-ig dr. Meskó László felügyelőhöz adják b > Nyíregyházi, ju IUS 25 Martinyi Jóts<f, ua/gató Népkönyvtár. Kis és Nagybáka községekben népkönyvtár alakult, melynek alapszabályai már megerő sntettek Tagsági dij egy egé-z évre 10 kr; tiszteletbeli tagok egyszer s mindenkorra 10 frtot fizetnek. Reméljük, bogy i nemes, cz Iu könyvtárnak sok pártolója lesz aunál ;s lukább, mivel ilyeu még ilyen vármegyéukbeu uines. .1 városi orvosok beoszlása a napokban eszkö /ültetett, s eszerint miuden 2-ik csütörtökön dr. Trajtler Som i városi főorvos a Csengery-félesiiua-pusztai tauyáu, D.*. Koiithy Gyula városi alorvos miuden második ked den a Súlyán bokor tauyáu, s végül Dr. Siáry Sáudor I árosi alorvos pedig miuden 2 ik pénteken a Bedő bo kor tartoznak hivatalosan megjelenni, s hivatalukból i kifolyó egészségügyi teendőket végezni. Arany tanácsok a kolera ellen. Székely Huszár, az .Ország Világ- heti króniká-a rigmusokba szedte a kolera elleni arany taiácsokat. A rigmus mely nek bevágását s lefekvéskos és felkeléskor való zava­lását melegen ajáuljuk olvasóinknak, igy szól: Klsó a mértékletesség, Sokat enni bál ne tessék, Kv.-s t-lötl alaposun MiuJen emlier keret mosson. A kiuek gyomra gyenge, Ha van: vörös bért vegyen lio ; 11a nincs, jo a csokol„dí, Ennél olcíóbb a m.tkk-klvé. Meg ne idd a tejet nysrseo, S:rüa visz ez egyenesen. Almát körtét meg hámozzad, Ha nem magadat okozzad És ti, hűs •csitronátok* I Legjohli nem is n.zni rútok. Ugorkaié: az ké-z halál, Ma m-giszod, holnap: vjlál. Máskillönheu légy csak vidám. Bár kid hal meg ujy se sirj ám. Jön a muszka: magyar ne félj, Nagyobb baj is érhet ennél. Biz dmatl inság nagy hiba, Bizz hát, mugyar — Szupáriba ; Jöhet aztáu akár pestis, Biztou kihevered ezt is. Székely Huszár hozzáteszi, hogy a ki ezt a verset ki tartja, auuak uiucs töhbé mitől féluie. — Az 1848— 49-iki szabadságharezunk gjüjte­rnényének a fővárási vigadóban levő reudezósége föl­kérte az összes biztosító társiságokat, hogy vidéki ü^ynö keik általa is mozdítsák elő a 48-as ereklyék gyűjtését. Ezt a praktikus dolgot az aradi muzeum találta föl. A fölkért biztosító társaságok támogatására már azért is uigymérvü lesz, mert n gyűjtemény tulajdonosa kijelen• tette, szóval és Írásban, hogy 25,000 forintot ad a magyar hírlapírói uyuugdijalapr.i ós 15,000 forintot az erdély­rés/.i és a többi magyar közművelődési egyleteknek a gyűjtemény vétel árából ha azt a nemzeti muzeum számára megvásárolták, anuyi összegért a mennyibe (kimutatás szerint) került az a kiállítás főrendezőjének. A hírlapíró nyugdíjalapra száut 25,000 írtból ama fővárosi és vidéki hírlapírók is részesülhetnek, a kik nem tagjai a már létező hírlapírók nyugdíjintézetének A 48 as gyűjtemény által kiadott .Honvéd Emléklapra" előfizetésre felhívó leveleket küldött szét a rendezőség. A felhívás miudeu volt honvédnek ellett ugyau küldve de az előfizetés vagy megrendelésre való fölszólitás csak a módosabbiknak zól. mert a rendezőség ezennel tudatja, hogy minden vagyontalan ho uvédnek ingyen adja a díszes emléklapot ha az illető az elöljáró által aláirt levelében ezt kéri. Gróf Kreith Béla ur által az ország községeiuek és egyesületeinek ajándékozott húszezer Kossuth képből m^g néhány ezer példáuy áll az ezután folyamodó községek - egyletek rendelkezésére. Ez életuagy arcsképek bolti ára 1 frt 40 kr. példányonként. A fennmaradó képeket a fővárosi vigadóban levő 48-as kiállítás látogatóinak ajándékozza a reudezőség. Néhány uap múlva a kiállítás minden látogatója k ip egy egy Kossuth képet. — Knorr Alajos „Önügyvédje" ötödik teljeseu átdolgozott és javított kiadásában jelenik meg ifj. Nagel 0 tó könyvkereskedő kiadásában Budapest. Muzeumkör ut a Nemzeti színház bérházában;- egy munka, mely hasonló munkák közt elismert használhatóságánál fogva két évtizedet meghaladó időn át mindég keresett kézi­söuyv maradt, melynek további feladata is az leeud, hogy miudeu jogviszonyok kőzött m 'gbi/.ható és kimerí­tő u'asitással szolgáljon mindenkinek valamint azokuak ts kik jogisegélyt igénybe venui kénytelenek. Az első füzetben melynek ára 30 kr a szerzi a közjogi részt kezdi i m-rtetni; nevezetesen a törvényhozó hatalma', 1 főrendikar szervezeté', közli a főrendiházi tagságra jogosított családok névsorát; a képviselőválasztás szí­bátyait, a választói jogosultságot megállapító törvényes intézkedéseket; ismerteti a képviselőház szervezetét; i törvények kihirdetésének módját, és a delegátiók szervezetet és tárgyalásának módját. Ezután áttér a végrehajtó hasalom kezelésének ismertetésére; megha­tározz i a végrehajtó hatalom fogalmát, megnevezi az ennek gyakolatára hivatott közegeket; ismerteti a m. kir ministeriun teendőit, az egyes ministerek jogait es köteleségeit, a ministeriuin szervezetét is különösen minden egyes ministeriumok ügybeosztásá', és ügyosz­ályainak ügykörét, az államszámvevőszék hatá-körét •s a közös kormány-hatóságokat, a kö/özö< küiügyminis t riu'n es p r zu ;v nioíiteríum ügykörét. Az egész mfi ar t lm a tekintetében u'alunk a részletes ismertetést t ir mizó előfizeté-i felhívásra és eme mindenkire hasz nos mu.ki: ajánljuk a t. cz. olvasó közönség figyelmébe é parlf igásába V/. Atheiiacum Kézi Lexikona. A tudományok |»dilj:t különös tekintettel Magvarországra -i/ei k • - •' i Dr. A csádi Ignácz Budi pest 1892. A tnost aevj- • husz lik füzettel, mely az eddigieknél még lénye ebben vau kiállítva, a szép és hasznos vállalat ; • erésze forog mlr a közkézen és a uag> siker, melyet i pontosan h ilado munka a közönség felkarolása alak j iban n a' , re i uj füzettel csík fokozódni fog. A húsza nk füzet bárom mellékletet tartalmaz, azok egyike .Magyar dis/itmények* ezune alatt hüsz szehbnél szebb aint.iiU közli a -ziuei magyar stílű dis/itményekuek. e n képtáhli kivitele és összeállítása oly kiváló szeren ciesen -i>erült, hogy nem csak egy L>xlkouuak, hanem bármely diszműnek is dicséretére válnék. A mellékle­tek ezenkívül a Haditengerészet és a Czimerek tábláit nyújtják világos összeállítással s szép nyomással. A szö v e„ Kisorsolás! Ügylet - Közutak közti cz.kkekét tar­talmazza Kiemelendők: Kivándorlás, Klapka, Klima, Klimatikus gyógyhelyek, Kobalt. Kocsi, Kölc .ey, Kölcsön, Kolera Kolika, Kolumbus, Komárom város és megye, Kolosvár Kongó, Konstantinápoly, Kónyi Manó, Könyv. Kön vnvö ntatás és története, Könytár, Könyvvitel. Kő • oh'j' Kórház, Köröm, Kőrös, Kortan, Kossuth Lajos ia líé/.t Lexikon egvik legjelentékenyebb czikke), Kő­szén Köszvény, Középiskola, Közgazdaságtan, Körjegy­ző -ab stb iniudmegauu)i feuyes bizonyítéka a vállalat hizuias komoly s minden hasznos tudnivalót felkaroló szilemének és irányáuak. Az anyag beosztása is jele­den sikerült, mert — miut lá'juk — az első kötet a következő(21.) füzetben befejezést nyer és nemsokára ok kik füzetes munkát járatni nem szeretnek, az első kötetet készen kötve is beszerezhetik. Összesen 40 fü­zet're fog terjedni, egy füzet ára 30 kr A legczélszerübb ii—20 "füzetre hat foriutjávai előfizetni mely pénz az Atheuaeum könyvkiadóhivatalához Budapestre küldendő, kapható különben minden könyvkereskedésben is. A nyíregyházái kir. törvényszék büntető osztályánál targyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Augusztus 1. Négyesi Márton és társa lopás bűn­telte. ]'. ~Xuneth Ferencz hivatali hatalom mali visszaélés > -tsege. Mikola József és társai hatósági közeg elleni erőszak büntette. Ignácz Finya Mihály gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége. Augusztus L Kcrezsi Mihály lopts büutetto. Sa­lamon János és társa súlyos testi sértés büutette. Baracsi Sándor és társa nyilvános rágalmazás vétsége. Turi János súlyos testi sértés büntette és egyébbel vádolt. Markovics Igiiácz és társa csalárd bukás büntette és vétkes bukás vétsége. A közönség koréból.*) Válasz a „Rendőrségünk" czimü czikkre. Tekintetes szerkesztő úr! A „Nyírvidék" e f. évi 30-ki számúban — a szer­kesztő tir megjegyzése szerint egy előkelő városi képvise­leti tag által - .. Rendőrségünk" ezím alatt írt czikkre vonatkozva, mint a kérdésben legilletékesebb, és mint olyan, a kinek a tisztelt szerkesztő úr a kérdéses czikket kiváló figyelmébe ajánlotta, a következőket van szeren­cséin kijelenteni : Hogy a kezelésem alatt álló városi rendőrség fize­tésé. szakszerű tanítása és abból kifolyó szervezése sat. tekintetéből, — azon szükségszerű intézkedéseken kivül, a melyeket a polgárság személyi, vagyoni biztonsága, egészségügyi, köztisztasági és erkölcsi tekintetben eddigelé lehettem, — még sok kívánni való van, azt nemcsak hogy nem tagadom, de sőt. hogy azt már ezelőtt egy évvel, tehát hivataloskodásom kezdetén fel- és meg is esmértem, arra vall azon eljárásom, hogy az említett köve*;lmények érvényesítése és a nyílt bajok, hiányok lehető orvoslása tekintetéből 1891. évben, a midőn az 1892. évi városi költségvetés tárgyaltatott, a tekintetes városi Tanácshoz előterjesztési nyújtottam be, a melyben mindazokra, de ínég egyebekre is kiterjeszkedtem, a melyeket a czikkíró tisztelt városi képviseleti tag úr kérdéses czikkében elő­sorolt, ami a tisztelt képviseleti tag úrnak annál inkább eleven emlékezetében lehetett, inert az 1891. évben, a inikor az 1892. évi költségvetés a városi képviseleti gyűlésben tárgyaltatott, az én előterjesztésem is tárgyalva lett, hogy milyen eredmény nyel, arról azt hiszem a czikk­író képviseleti tag úr szintén tudomással bírhat. Miből kifolyólag nyilvánvaló, hogy a mit a tisztelt czikkíró képviseleti tag úr 1892. julius havában a városi rendőrség tanítása, illetve szakszerű kiképzése, jobb java­dalmazása és szervezése tekintetében felhozott, az általain ;iz illetékes helyen már 1891. évben előterjesztetett, sőt azt is kijelenthetem, hogy ugyancsak a „Nyírvidék" tisz­telt szerkesztőségével előterjesztésem tárgyát közöltein is; de tanú orré több városi képviseleti tag, akikkel ezen dolgot közöltem és támogatásukat ki is kértem. Különben köszönöm a jóakaratot, és egyszersmind írni kérem a rendőri intézmény lehető fejlesztése iránt buzgólkodó képviseleti tag urat, hogy akkor, amidőn legközelebb az 1893-ik évi városi költségvetés a városi képviseletben tárgyaltatni fog, amely alkalommal a mult evt előterjesztésemmel ugyanazonos, a rendőrség fizetés­emelése, egy rendőroktató állás szervezése és egyéb a rendőrség lehető fejlesztése érdemében benyújtott elő­terjesztesem tárgyalása is napi renden leend, legyen szi­ves innak kivitelében befolyásos jóakaratával támogatni. De van a kérdéses czikknek egy reám nézve nem pt-11 hízelgő kijelentése, amely kijelentés, ha elő nem loraul e lap hasábjain, valóban nem is szólaltam volna lel. ugyani- zaradékul az mondatik: „mert bizony sújtó krilik.i amidon a rendőrség tagjai a főkapitányukat sem i-iu.-iik.- Kn azt hiszem, hogy tisztelt ezikkiró úr ezt • ki- i.ve- inforináczió kapcsában, de nem saját meg­- ••./od. - n alapuló tapasztalatból írhatta, vagy talán leveűl az idő és személyben, mert kérdem lehetséges-e hogv az. akit én mint rendőrfőkapitány felfogadni '"'' ; : ""-is, valamint az olvasásbani járlas­,l,l M "rtelmi felfogása tekintetéből is szemé­vl /V'l"k meg, akitől az esküt hivatalomban sze­ineiye-en elomondv., veszett, ki, akivel ugy nappal, vala­'»/" '••wyakr.iblMii :,z éjjeli órákban is személyesen I. ezkede,,, 1/v lu hilko Zo,n is, kérdem komolyan fel­hogy azon városi rendőr, főkapitányát ne ösmenie, annál is inkább, me rt a városi rendőröknek ;-l'-«'get szabo m meg és követelem annak aagoru teljesítését ; de ha annak vagy családjának az , k'jzdve baja akad, épen ugy kötelessé­"1 1 tf r t° m (f k0r , s segítségükre lenni, ha pedig igy • .. U.,r -„,,,, ve az kérdem, lehető-e az hogy a nyir­1 >-tdőr lokapitányat ne ismerné? Azt hiszem |-/Mt • zikkiro képviseleti tag ur maga sem hiszi, "egyházán, 1892. julius 30. Sztárek Ferencz, nyíregyházi rendőrkapitány. a 1" * i'í EfS éí e'X dekt t felszólalásokat di.talannl közlünk

Next

/
Thumbnails
Contents