Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-24 / 30. szám

Melléklet a „IMyirvidék" 1892. 30-ik számához. Ezen ürülékből vagy auuak kipárolgá.sából származó bacillusok, növényi vagy állati rothadékkal kevert talaj bau szaporodnak, és épen olyan veszélyesekké váluak, miut az eredeti ürülékbeu levő bacillusok. Ezen a szak tüdősök által igazságnak elfogadott tételbeu rejlik a kolera ellen való védekezésnek kulcsa. Az 1873-ki kolera járváuy alkalmával, midőn vár­megyénkben ezeu betegségben 8000 nél többen haltak el, intelligens háznál ritkán fordult elő kolera eset és ugt saját valamint más kartársaimnak azon időben szerzett tapasztalata szeriut alig fordult elő eset, hogy egy uri családbau, hozzászámítva a házi cselédséget is, egy meg betegülési esetnél több fordult volna elő. Innen származott a uépnél, a mely miudig természet feletti de nem ter­mészetes dolgokat tart okuak, a /30-as években azon babona, hogy a kolerát az urak csinálják. Megmondom mit csináltak az intelligens emberek, vagy hogy parasztosau szóljak az urak. Egyszerűen meg ölték a komina bacillusokat. Ha beteggé estek nem jártak a ház háta mögé, hogy ott a bacillus szaporodjék. Az árnyékszéket kitisztították és a kitisztított árnyékszéket carbolsavval, vagy 10 százalékos vasgáliczoldattal bőveu, minden emberre, minden napra 25 gram vasgáliczot számítva fertőztelenitették, de azért ide sem jártak, hanem két-három edényt tartottak készletben és abba előre fertőzteleuitő auyag lett öntve. Nem székeltek, vagy hánytak ugyanazon edéuybe kétszer hanem rögtön vitték ki a fertőzteleuitett árnyékszékbe, vagy előre megásott gödörbe, ugyanott kimosták és megint fertőzteleuitő anyagot öutöttek belé A mellett kellő időben hivtak orvost, uein okoskodtak, hanem annak rendeleteit pon­tosan követték. Ebből állott az összes boszorkányság, de ez aztáu sikeres is volt. Nem a kitört koleráuak a gyógyítása a fódolog mert a ki beleesett, a legészszerübb kezelés m llett ig meghalhat. Hanem a mértéktelen élet­módbau, mert a ki bármiként gyomrát megrontja hajla­mosítja magát kolerára, hauem és legfőképen a házuál uralkodó legnagyobb tisztaság, s az ürülékek fertőztele­nitése. Legkülönösebben erélyesen kell eljárui az első esetnél, mert ha auuak ürülékeiben csak egyetlen kis rakás is nem fertőztelenittetik, a járvány minden való szinüség szerint el fog terjedni. Nem akkor kell a tüzet oltani, mikor már az egész falu ég, hanem mikor az fejét felütötte. Nyiregyháza, 1892. julius 21-én. Dr. Jósa András, vármegyei főorvos. UJDOKSÁGOK. — A földmivelésügyi miniszter gróf Török József ungvármegyei fóispáunak, mint a felső szabolcsi tiszai ármeute-itó és belvizleveze;ó társulat miniszteri biztosá­nak megbízatását f. évi augusztus 3 án tul, további egy óv tartamára meghosszabbította. — Polgármesteri jelentés. A folyó hó 22-én tar­tott képviseleti közgyűléseu terjesztette elő Bencs László polgármester a f. évi első feléről szóló tevékenységi kimutatását, mely a városi közigazgatás minden ágára kiterjeszkedve, érdekes adatokat nyújtott a lefolyt félév alatt alófordult nevezetes bb mozzanatokról. A tisztikar tevékenysége elismerőleg van kiemelve e szakszerűen összeállított jelentésben. — A város ajándéka. Tudvalevőleg derék dalegy­letüuk a jövő hó folyamán Budapestre készül az országos dalárversenyre. Ebből az alkalomból az iráut kérvénye­zett a városhoz, hogy kiadásai egy részben való fedezése gyanánt bocsásson a város a dalegylet rendelkezésére bizo.iyos összeget. A folyó hó 22 én tartott képviseleti közgyűlés — hova a dalegylet kérelme került— tekin­tettel arra, miszeriut a tervezett zászló szentelés is te­temes anyagi áldozatot kiván a dalegylettől, kedvezően intézte azt el s az érintett czélra 500 frtot engedélye­zett a város házi pénztárából. — A dalegylet aranyszögei. A jövő hó 7-én szán­dékozik megtartani zászló szentelési ünnepélyét a hely­beli törekvő dalegylet. A 7-iki ünnepély rendező-bizottsága legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a zászlóavatási actus legjelentékenyebb mozzanatát a szög beverést szin­tén felveszi programmjába E czélból több aranyszöget fog készíttetni, s országos szokás szerint társadalmunk előkelőbb tagjainak elküld egyet egyet. Tudtunkkal min­denütt az a szokás, hogy ezeu aranyszögeket azok, kik­nek elküldetik, bizonyos összeggel megváltják. Méltány­landó ez aunál is inkább, amennyiben ily zászlóavatási üunepély rendszerint tetemes anyagi áldozatba kerül, s legtöbbször a zászlóavató egyletek — nem hosszú ideje állván még fel, ami természetes is — nem igen szoktak tőkével rendelkezni,hogy ily luxóriosus kiadásokat is fedez­hetnének. Csak kötelességet teljesít tehát a „választott" közönség, ha ily szép ünnepély rendezésében támogatja a dalegyletet. Hiszeu nálunk más alkalmakkor nem igen irányul a közfigyelem és érdeklődés az azt teljes mér­tékben kiérdemlő dalegyletünk iránt. — Barabás Domokos volt n-kállói főreáliskolai tanárra vonatkozólag közölt hírünkre a következő helyre­igazítást vettük: Btrabás tinár nem öngyilkosságból került a Duua habjai közzé, de fürdés közben lelte ott halálát, holt-testét f. hó 8 áa találták meg, s nem is 11-én, de 10-én vasárnap temették el a budapesti köz­temetőben. Temetésén a többek között jelen voltak a gyászba borult özvegyen kivül, sógora, a n.-kállói főreál­iskola igazgatója és két tanártársa. Koporsójára neje és a kállói főreáliskola tauári kara tettek koszorút. Köszö• nettel vettük és adjuk a beküldött helyreigazítást azon megjegyzéssel, hogy mi az általunk két ízben is közölt birt szószerint a fővárosi hírlapok után adtuk közre. — Alapkőletétel. Iiishalmán Pongrácz Jenő gróf birtokán építendő kápolna alapkövét f hó 17-én vasárnap tették le. A lélekemelő űunepélyesen jeleu voltak: a Pougrácz család, Bethlen Sára grófnő, Mausberg báró, Kállay Gusztáv, az uradalmi tisztikar és Király Sán­dor építőmester. Az egyházi functiót Oldal Jenő tisza­eszlári plébános végezte. Az alapkóbeajeleulegforgalomban lévő arauy, ezüst és rézpénzekből tettek le egy-egy darabot. — Egyházmegyei közgyűlés. A hegyaljai ág. ev. egy­házmegye ez évi közgyűlését f. ho 20., 27. és 28-in Miskol ezon fogja megtartani. A helybeli egyház részéről kiküldet­tek: Májerszky Béla felügyelő, Farbalá József föesperes Bogár Lajos iskolaszéki elnök, Pataky Lajos gondnok 6s Macsánszky Lajos tanitó. A főgymuásiumat Dr. Meskó László felügyelő és Martinyi József igazgató fogják kép­viselni. — Zászló avatás. Emiitettük már lapunk mult számábau, hogy a helybeli dalegylet a jövő hó 7 én fogja megtartani uagy fénynyel zászló avatási ünnepélyét. Ez időszerint már abban a helyzetben vagyunk, hogy az ünnepély programjának több pontjait jelezhetjük. A zászló avatási üunepély két részből fog állaui d. e. 11 órakor a városháztéren ez alkalomra felállítandó tribünön fog véghez menüi a tulajdouképeni zászló avatás, melynek sorrendje a következő. A védnök, zászló anya és koszorús leányok fogadtatása. Ezt követi a „Szózat" előadva a dalárda által majd a felavató beszéd, tartja: Bogár Lajos alelnök, mely beszéd után a zászló le fog lepleztetni, s az egylet a most már felavatott zászlóhoz való hűsé­gének symboluma gyanánt Jeligéjét" énekli el, miután a zászló szallag a zászló anya által felköttetik. Ezt fogja követni a zászló-szögeknek a meghívottak által, jelmon­datok kíséretében való beverése. Végül a dalegylet Huber Károly „győzelmi dalát" énekli el, s a zászló auya a felavatott zászló alatt haza kísértetik. Ezzel a dél­előtti programul véget ér. Este a programra másik fő része gyauáut uagy hangverseny lesz, melynek műsoro zatából felemiitjük, a dalegylet által ez alkalommal először előadandó verseny darabot Poldini Ede „Ébresz tőjét" továbbá a szabadon választott verseny darabot Gaal „Biliucs" cz mű énekét, s a hangverseny befejeztéül Iluber „Rákóczi" indulóját zenekari kíséret mellett. A dalárdán kívül közreműködnek Jósa Mártha és Heuuiaiin Kiára k. a. külöu-külön zongoráu, Friedmau testvérek ós Jóua G 'za tagokból álló vonós négyes („Szózat variacziói Huber K.-tól".) Friedmauu Samu nemzeti zenedét végzett növeudék szóló gordonka játékával, és Konthy Gyula víg monológgal, egy szóló műéuekel „Ave mária,' Bach­Gouuodtól, hegedű zongora es hannouium kísérettel,Fekete János operaházi tag kisérve Friedmauu József, Sautroch Alajos es Zsák Endre által. E uagy sikerűuek Ígérkező hangverseny a sziukörbeu fog megtartatni, mely utáu ismerkedési estély és tánczmulatság lesz a „Hárs" feldíszített udvari ós veudéglői helyisében. E ritka és uagy arányú ünnepélyre előre is felhívjuk olvasó közön ­segünk figyelmét. A végleg megállapítandó részletes programinot jövő számunkban hozzuk. — A városi hivatalok megiut költözködnek. Az adóhivatali jelenlegi helyiség bérlete letelvén, állandó elhelyezéséről kellett gondoskodni. A tanács akkéut iu­tózkedett, bogy Kerekréthy Miklós I ső tanácsos, Sexty Gyula gazdasági tanácsos és Saáry Pál árvaszéki ülnökök lennének a Hatzel téri volt kaszárnya épületbe, ezek helyére jöu aztáu már a jövő hét szerdán az adóhivatal. — Elvetett kérelem. A város ez év folyamán tekintettel városunk lakás viszonyaira az iráut kérvé­nyezett hogy a 7 ik lakbér díjosztályból tétessék át magasabb díjosztályba. A minisztérium azoubiu uem adott helyt a város kérelmének azzal indokolva határo­zatát, hogy időközi változtatásokat tenni nem hajlandó. Igy aztán 1895-ig megmarad a 7 ik osztályba, nagy­kárára ugy a városuak, mint a magánosoknak egyaránt. — Az 1891. évi városi gyámpénztári számadá­sok felülvizsgálatára kiküldött számvizsgáló bizottság jelentése a 22 én tartott képviseleti közgyűlésen mutat­tatott be, mit is a közgyűlés, kiemelve, miszerint a gyára­pénztár teljes rendben találtatolt a számvizsgáló bizott­ság által, jóváhagyó tudomásul vett. Ezzel kapcsolatban a városi pénztárak szabályrendeletileg kívánt időszaki megvizsgálásáról szóló jelentését a polgármesternek sziu­tén tudomásul vette a közgyűlés. — Fáklyás zene. A helybeli ipirosifjak önképző egylete f. hó 17-én fáklyás zeuevél tisztelte meg dr. Ferlicska Kálmán ügyvédet, ki ezeu ifjúsági egyletnek 10 év óta buzgó elnöke. Az alkalmi beszédet Zomborszky Dániel szabó segéd tartotta, melyre Ferlicska dr. meg­hatottan válaszolt. — Tűz. F. hó 18-áu a déli órábau Pápiy Mihály ér-utezai háza leégett. A gyorsan oda megérkezett tűzol­tóknak nagy fáradozás ut.áu sikerült a szomszédos sziutéu nádfödelü házat a pusztító elem ellen megvédeni, — Kacska László gyámpéuztári eilenőr 6 heti sza­badságot kórt egészségi állapotának helyreállítása czél­jából a képviselettől, amit az meg is adott neki. — Igen üdvös határozatot hozott a f. hó 22-én tartott képviseleti közgyűlés. A főgymuásiuin ifjúsága ugyanis az iráut folyamodott a városhoz, hogy tanuló ifjú­sága részére a város körül elterülő legelő földekbőlengedjeo át egy megfelelő parczellat játszó térül, A kópvisslet méltányolva az iudokot, mely ezen kérelmet támogatta, a tanács véleményezése alapján helyt adott, annak, s a vásár­téri szárazmalom mellett levő térből 3408 • métert a főgyinnásium rendelkezésére bocsátott. — Kuriózum. A helybeli kereskedők társulata 20 tag kérelmére f. hó 22 ére egy rendkívüli közgyűlést hívott egybe (a házalás megszüntetése, illetve szabályozása tárgyában). A közgyűlést kérelmező 20 tag a társulathoz benyújtott kérvényében jajveszékel, hogy őket az adik súlya nyomja, s a házalók temérdek kárt csinálnak, mely ellen sürgős orvoslattal kell élni A társulat érdemes elnöke sietett is a kérelmezőkuek eleget tenui s f hó 22-ére rendkívüli közgyűlést hívott egybe, a melyen elnök, titkár és pénztárnokon kivül, a kik nem kérelmez­ték a rendkívüli közgyűlést 2, mond két tag jelent, meg s teljes egy órai várakozás utáu sem mutatkozott a láthatáron a megjeieutekeu kivül egy sem azok közzül a kik a gyűlés egybehivását oly sürgősen szükségesnek tartották. Ha ilyesmi más egylet, vagy testületnél meg­történik, azt mondjuk, hogy nincs érdeklődés; de keres kedőkuél, kikuól a pontosságot nem hogy feltételez­zük, de megköveteljük — már ez megrovást érdemel. Megrovást különösen akkor, a mikor kérvényben jaj­veszékelnek egy gyűlés egybehivásáért s azok a kik ezt sürgették, azok tündököltek távollétükkel. Jövőben, ha ilyesmi fog történni, nevszerint fogjuk azokat lapuukbau meg­nevezni. a kik komoly ügyeket uevotségessé teszuek. Egyébbként jelezzük, hogy az elmaradt közgyűlés e hó 211 én fog megtartatni, a megjelentek számára való tekintet nélkül. Több érdeklődést t. kereskedő urak. — Halálozás. Henter Antal Szabolcsvármegye vár­nagyát súlyos veszteség érte, 11 éves l'auna leánya f. hó 18 án hosszas szenvedés utáu elhalt. E gyászesetről a következő jeleutést vettük: Bodoki Heuter Antal ós neje Zsolnay Karolin saját valamint gyermekeik Ilona férjével Szexty József és gyermekeikkel, Zoltáu honv. tiszthelyettes, Ju'iska, Zsuzsó és számos rokonok nevében is, szomorodott szívvel jeleDtik felejthetetlen kedves leá­nyuk, testvér és rokonnak Pannának folyó 1892 év julius hó 18 áu reggel 3 órakor, életének 11-ik évében hosszas szenvedés utáu történt gyászos elhunytát. A megboldogult drága halott földi maraclváuyai folyó hó 19 éu délután 5 órakor fognak az ev. ref. vallás szertartása szerint a vármegyeházából a vasút raelleti sírkertben örök nyu • galomra tétetni. Nyiregyháza, 1892. julius 18 án. Áldás és béke lengjen a sokat szenvedett porai felett! — Szubordináczió. Nyíregyházán — írja a „Ma­gyar Hírlap" — esett meg a napokban a következő érdekes dolog. Az itt állomásozó 14. huszárezred lovait most tanítják úszni és e czélból 40—40 lovat hajtauak naponként a Tiszába. A lovak csakugyan át is úsztak a folyamon, azouban mivel még csak „bundások" a katona lovak között, a túlsó parton valahogy elfelejtették, hogy a király abrakját eszik és eldezentáltak. Szélsebesen rohantak végig a mezőn, egyenesen Csobaj felé, ugyancsak elhagyva az utáuok iramodó huszárokat. Ekkor az ezredesnek jó gondolata támadt. Egyszerűen abrakolást fúvatott a trom bitással és íme a szökevény lovaknak eszükbe jutott a diszczipliua és szubordináczió. Azonnal megfordultak, ismét átu ztak a Tiszán és vigan nyerítve meg se álltak az istállójuk jászoláig. — A fogj íunasiuin ifjúsága f. hó 27 éu az ala­kítandó tornatér javára színielőadást rendez. Színre ke­iül: A félmilliós ternó czirnü bohózat. Közreműködnek: Janousch Rudolf, Bíjdik György, Moldvány Irma, Kovács Mirgit, Ftthrer Adolf, Kende Gyula, Kovács Tibor, Fúr­ni in Lajos, Fraakl Henrik, Kovács Pál, Kerekes Istváu, Szarvady Mihály, Jubász Sándor, Szabó Béla, Szatke Fereucz. A színi előadás a nyári színkörben fog meg tartatni. — Lagzi menyasszony és vőlegény nélkül. Vár­megyénk egyik községében törtéut a mit itt elmondandók vagyunk. Lapunk egyik barátja mondta el előttünk a történetet, azt is, hogy melyik községben törtéut, nehogy azonban a falu peunáját ez a dolog esetleg czáfolatra birja elhallgatjuk a község uevét és nem mindennapi voltánál fogva közöljük a történetet, a miüt azt nekünk elbeszélték. Phirao ivadékainál szokásban van, hogy a figyermek ha elérte a 25-ikévét megházasitják, ez bevett szokás uálunk s az tartozik a legritkább esetek közzé ha ez meg nem történik. A napokban X. szabolcsmegyei községben egyik fő-fő czigány házánál is ilyen országra szóló lagzit csaptak, csakhogy menyasszony és vőlegény nélkül. Ugyauis a dolog következő képeu esett meg: Gyuri czigánynak 15 esztendő előtt elhalt egy 10 éves korú fia, eltemették, elsiratták. A faluban már mindenki elfelejtette, ezt a czigáuykörökben történt csapást, ugy látszott maga Gyuri is, a ki bizony azóta egészen meg­öregedett, hogy fiát elvesztette. A napokban a község népe uagy heje-hujára ébredt fel, a czigánysátrak megelevenültek, ünnepi köntöst öltött fel a dádé és purdé egyaráut. Volt muzsika, táucz, veszett malacz, fehér czipó, még csak bor is került, pedig hejh drága portéka ez nálunk most ebbe a peronosporás világban. Tehát volt miudeu csak a mi fő: vőlegény és meuyasszony uem volt. Már abba csak bele törődtek valahogy, hogy a vőlegény csak szellemileg vesz részt a lagzibau, de abba csak nehezen tudtak bele nyugodni, hogy meuyasszony nem akadt erre a díszes lakzira. Pedig szegény öreg Gyuri dádé még csak a szomszéd falvakban is járt, hogy holt fiának lagziájára eleveu menyasszonyt szerezhessen, de sajna, bizony csak hiába volt miuden keresése, nem vállalkozott reá senki a leiuyok közzül. Igy eset aztán meg, hogy ineuyasszouy ós vőlegény uélkül is megtartották a lagzit Püarao ivadékai, nemes hévvel hányták a czigánykereket világos virradtig. — A kolera bacillusokat megöli a Niphtó C írből • Desinfector. Kitűnő óvszer mindennemű ragályos betegség ellen. Ajiuljuk mindenkinek különösen háló- és gyermek­szobábau tartaui. Ára 35 kr. Ktpható Tarczali Dezső köuyvkereskedőnél Nyíregyházán. — Tenyészállat-kiállítás vásárral kapcsolatban Nyitrán. A nyitramegyei gazdasági egyesület vásárral egybekötött tenyészállat kiállítást reudez Nyitrán a hon­véd sátortábor istállóibiu f. évi október 1—2. uapjáu kiállítható itt miuden Nyitramegyében tartott gazdasági tenyészállat. Djízásokra 1300 frt lesz kiosztva aranyak­ban továbbá arany, ezüst és bronz oklevelet. Különös jó alkalma nyilik ezúttal a gazdaközönségaek kitűnő tenyész­auyag beszezésére, melyre miuden vásárolni akaró figyel­mét ezenuel felhívjuk. A kiállítás második napján ügető verseny ős lófuttatás rendeztetik. A kiállítással kapcsolat­hiú mindennemű gazdisági gépek bemutUhitók. Bejelen­téseket elfogad szeptember 1 ig a nyitramegyei gazdasági egyesület titkári liiv.itala Nyitrán, honnan a bejelentési ivek is beszerezhetők. — A városi gőz- és kádfürdő f. hó 26., 27. és 28 án kaziutisztitás miatt zárva lesz. — Halász mulatságot rendeznek az áttelepítendő t.-eszlári ev. ref. teinp'on javán f. évi augusítus hó 6-án a t.-eszlári révnél lévő tölgyes erdőbeu. Be'épti dij szetnélyjegy 1 frt, csiládjegy 2 frt. — Hogyau leszünk az uj pénzzel?! Ilyen czitn alatt most jelent meg egy közérdekű füzetecske a mely a közel jövőbeu életbe lépő uj pénznemek magyarázatával foglalkozik. A miuden legcsekélyebb körülményt híven magyarázó füzet ára 10 kr. Ktphitó Nyíregyházán Tarczali Dezső könyvkereskedőnél. Ajánljuk mindenkinek.

Next

/
Thumbnails
Contents