Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-10 / 28. szám

„IN "V í 1* V I 1> É2 K.» — Az nlvégl óvoda évzáró vizsgája és inajálese folyó hó 12 éu kedden lesz a bujtó* kerlbeu levő Széchenyi ligetben. E vizsgálatra melynek tárgyai dalok, versek, játékok és Frőbelinunkák, a szüléket gyermekbarátokat és a kisded nevelés iránt érdeklődőket, e >o rokkal tisztelettel meghívja Leschdkné Stoff'ari Sarolta. — Szabadságolások a városuál. Kerekréthy Miklós gazdasági tanác os es Déri Károly főszámvevő hat hat heti szabadságidőt kaptak a képvise'e'től. A iiagykúllói „Zenekedvelők köre" juuius 28-dikán táucziuuhttsággat egybekötött zeneestélyt rende zett. Az estély programmjáuak miudeu száma, minők: nőgy zenekari tétel, szav ilat, hegedű duett szépeu sikerült. Az esté y utáni táuc/, m -lyeu az első négyest 16 pír járta, csap ingó jókedv s fesztelen hangulat mellett reggeli négy óráig tartott, mely körülmény Káliéban uem a min deu nipi dolgok közé tartozik, másrészről az ily s/űtkörQ, mondhatni családias jellegi! vigalmak életrevalósága mellett bizonyít. Pénztári bevétol volt: 40 frt 50 kr; ebből I kiadás 38 frt 15 kr, h igy tiszta jövedelem: 2 frt 35 kr, mely a helybeli nóegyletnek aláulatott fel. l'el ültizetek: I Schuriua István: 1 frt 50 kr. Deme Istváu: 1 frt, Görömbei Pétert I frt, Appel Slndorné. Beretőy János, Béress]Józsefné, N igy Jáuos: 50 —50 kr. Foga Iják érte a rendezőség hálás köszönetét. — Levelek súlya és tarifája. Julius 1-éu a levelek súlyára és tarifájára vuuai kuzólag a következő uj szabályok lépnek életbe: A levél maximális súlyát 250 grammról 500 grammra emelik fel, a mi azonbau természetesen nem ériuti a hivatalos leveleknek 1 kgr.-os súlyhatárát. A 250 gr. súlyt meghaladó díjköteles levél frankodija a helyi forgalomban 9 kr, a uem helyi forgalomban 15 kr. Az ajánlás dija, a portópótlék stb. ne in változik. A levél térfogata uem haladja meg a három irányban a 10. 20. illetve 20 cint. és ha a levél tekercsalaku, hosszúságban 30 és átmérőben 15 cint. A postai csomagtarifa is váltó zik, még pedi;; olyképpen, hogy az eddigelé 500 grammig szedett 12. illetve 24 kros tételek megszűnnek és a postai csomagok a magyar belföldön éppúgy, mint a némát birodalommal való forgalomban 5 krig egységes dij alá esnek 75 (ginig 15 kr, azontúl 30 kr) Ez uem ériuti azon ban a pénzes levelek sulydiját. mely továbbra is váltó zatlan marad (75 gmig 12 kr, azontúl 24 kr.) A csomagok és pénzeslevelek órtékdija is változik, a mennyiben az 50 frtig járó 3 kros tétel megszűnik és az értékdij a magyar belföldön éppúgy, mint a német birodalommal való forgalomban 300 frtig e.iységes (6 kros tétel.) — A posta utalvány-dij julius hó 1 tői leszállittatott oly formáu, hogy 5 krajczárral 10 frtig terjedő összeget lehet küldeni. A 10 frton felül eső összegek küldési dija nem változik. — Selyemgubók beváltása. A selyemtermelést hazánkban eddig hátráltatta azon körülmény, hogy a gubókat csakis egyes és uem minden vidék adóhivatalai váltották be nehézkes eljárás utáu. Gyakran lehetett is hallani az észrevételt, hogy a kormány sürgeti a selyemtermelést, azonban a gubó beváltását megueheziti, sőt az egyszerű földművelő közönségre nézve — a mely az utat módot alig tudja kitanulni — majdnem lehetetleníti. E kalamitásou segítendő elrendelte a belügyminiszter, hogy a selyemgubókat ezentúl a községi pénztárak is be fogják váltani a megszabott áron. Bárki forduljou a községi péuztáruokboz, vagy a pénzkezelő bíróhoz, ha megfelelő mennyiségű ós milyensógü selyemgubót mutat fel, az azt tartozik beváltani és a meghatározott beváltási állo másnak átszolgáltatni. Náluuk Szabolcsvármegyében azt hisszük, szintén fog e rendelet valami változást létrehozni. Műit nálunk eddig egyáltalán neiu foglalkoztak a selyemtermeléssel, de bizonyára meghonosul ezen iparág is, mely csekély fáradsággal s úgyszólván semmi költséggel szép jövedelmet biztosit. Csarnok. Folnioudtunk ti szakácsnénak. Mégis igaz, hogy azok az emberek a legboldogabbak, a kik meg sem születtek. Csakhogy uagyon kevés ilyen boldog ember van a világon. Eu magam uem tartozom közéjük. S ez uagy baj; mert ha uem voluék, uem eunék s ha nem ennék: nem lenne szakácsuém. Azaz bogy mégis volua, mert ha uem ennék, a feleségem csak azért is enne s igy a szakácsuektól uem szabadulnék meg. Kül3nös, nem szabadulok meg tőlük, pedig öt év óta folyton csak szabadulok tőlük. Miuden tizennégy napban egytől. Eleinte azt reméltem, hogy több a tizennégy uap, miut a szakácsué mióta azonban arról győződtem meg, hogy a huszár több, miut a két hét, nem reménykedhettem többé a cselédek apadásában. Határozottan a hármasszövetség az oka a cseléd mizóriákuak. Ha megvolna a világbéke, uem volna hármasszövetség, ha nem volua hármasszövetség, nem volna hadsereg s ha nem volna hadsereg, nem lennéuek szakács* nék. Minthogy azonban a hadsereg folyton produkál szakácsuékat, a szakácsnők pedig katonákat, ebben a circulus virtiosusbau tönkre megy nyugalmán, megromlanak idegeim s megátkozom a világot. Számításaim szeriut, öt évi házasságomban — 1825 i nap alatt — 130-4 szakácsuéuk volt. Legderekabb a négytized lány lehetett, mert legkevesebbet boszantott. Nem tellett szegényünk időből, az akarata valószínűleg neki is megvolt. Pedig feleségem a világ legtürelmesebb asszonya. Mindent eltűr, csak azt uem, ha a szakácsné nagyon korán, vagy nagyon későn kel, ha kimenőt kér, ha szere tője van, ha hallgatag, ha sokat beszél, ha felesel, ha semmit sem telel, ha fukaron főz, ha pazarol, ha lomposan jár, ha czifrálkodik, ha énekel, ha sir, ht lassukezü, ha elhamarkodja munkáját, ha . . . stb. A leirt és a stb. rovatba tartozó hibákon kivul a cselédlánynak minden hibáját megbocsájij.u E hibákkal az ember ugyan akadémikus lehel, de szakácsné nem a mi már azért is fontos, mert az akadémiábau semmit sem forralnak, a konyhában ellenben igen. Álmaimban nélta feltünedezik a nyugalom ideáljának képe; egy kövér szakácsné, akinek uem mondott fel a a feleségem. A dicső alakot keresve kerestem, de ugy tauáltain, hogy az ideál az a valami, a mi nincs, egyszóval az elérhetetlenség, az én ideálomat sem érem el, akárhogy nyújtózkodom is álmombau. Az ebéduél a feleségem rendesen elpauaszolja a cseléddel való baját. — Hallatlan, hogy ezekkel a cselédekkel mennyit kell szenvednünk! — Hallatlan! — S mást nem tudsz mondani V Igazán nem tudtam, hogy miut mondjak egyebet? A mi uap, hogy a fele-égem panaszán rámordultam a cselédre, a feleségein másnap haragudott érte, hogy a szakácsuéval gorombáskodom. L'.diet ő olyan jó mint a jóság, a c eléd nem marad meg, ha a háziúr zsörtölődik. A legközelebbi pantszkodásuál, azt hittem hogy jó lesz, ha megnyugtatóin ás asszonyt. — Lásd, lelkem, igazad vau, de nem érdemes a szakácsnők kai veszekedni. Ili.-zen csak tévedt, máskor majd megfogadja parancsodat. Máskor? Azért sem. Azonnal elküldöm. Még pártolod? Még csak az kellene, hogy »z ur a cseléddel összeesküdjék a felesége ellen! Mikor a legközelebbi tiz-nnégy uap áldozata került sorra, egy árva szóval sem feleltem a panaszkodó beszédre. A feleségem egy ideig csak hallgatta, hogy hallgatok, aztán reám förmedt: — Persze, ez téged egy cseppet sem érdekel. Az ur nem törődik a ház bajaival, az asszony szenvedjen miattuk. Akár beteggé lehetek a boszuságtól, a nagyságos ur azért nyugodtan pöfékel. Meg akarom jegyezni, hogy a nagyságos urnák eszeágában sem volt a pöfékelés. Hiszen a levesnél tartottunk csak és bátra volt még a fekete kávé és a pipa. Erre az utóbbira külömben sem kerülhetett a sor, mert az asszony uem szerette a pipafüstöt, a pipa pedig füst nélkül nem ér meg egy pipa dohányt. Érthető tehát, hogy a feleségem fent leirt kitörésére csak zavartan hebegtem. Valami arany középutat kerestem, melyen elmenekülhessek. A beszélgetésnek az lett a vége, hogy fel mondtunk a 130 4 tizedik szakácsuéuak és elküld tünk a „ezupringer" hez a 131-4-ért. English ma n. KÖZGAZDASÁG. A felső-tiszavidéki gazdasági egylet tisztelt tagjaihoz! Felhívás biztosításra! Jó szolgálatot vélünk tenni egyletünk tisztelt tagjaiuak akkor; midőn a tavaszi idény beálltával a tűz és jégkárok elleni biztosítás üdvös voltára figyelmeztetjük. A tavaszi szelek — különösen alföldünkön — a leggyakrabban tapasztalható tartós szárazság, s az ezzel járó viharok alkalmáva. egész községek lettek már a lángok martalékaivá és sok száz addig jólétben élő család nem csak hajléktalauá, de egyszersmind egész életere szeren csétleuué. Másrészről a korai jégverések is sok gazdáuak tették már semmivé egész évi fáradozásainak gyümölcséi; épen a mult évbeu is volt alkalmunk szomorúan tapasztalni, hogy május és augusztus hóuapokbau a uagyterjedelmü jégviharok vármegyénk több községében annyira el verté .v a vetéseket, szőlőt ós gyümölcsöt, hogy azok, kik a biztosítás áldásos voltáról mindaddig meggyőződve uem voltak, s javaikat rosszul alkalmazott takarékosságból nem biztosították, felette nagy és több éven át helyre nem pótolható károkat szenvedtek. Figyelembe véve tehát a fentebbieket, nem mulaszthatjuk el ez alkalommal is felemelni büzditó szavunkat, óva intvén és kérvéu t. gazdatársainkat, hogy ue bízzák a maguk és családjuk sorsát jólétét a véletleure; ismét óvjuk és iütjük, hogy rosz helyen alkalmazzák a különben szükséges és dicséretes takarékosságot akkor, midőn az Isteni gondviselésbe helyezett bizalommal megtakarítani vélik azt a ueháuy forintot, melylyel sokan egész vagyonukat, még többeu saját és családjuk egész évi kenyerét megélhetését, sőt jólétét biztosi halják; mert bár szép vonás népünk lelkében az az Istenben helyezeit bizalom dicsérendő az a vallásos hit, ám de nem szabad felednünk, hogy az Isten azért adott az embernek, mint a tökélyt legjobban megközelítő terenitményenek észt és szabad akaratot, hogy azokat józauul használja és saját, valamint ember társai javára értékesítse, s ép ezért igen helyes a magyarnak az a mondása: „Segits mgadon és az Isteu is megsegít!" A felső-tiszavidéki gazdasági egylet igazgatósága, midöu must ismét felemeli óva intő szavát, kérve & t. gazdaközöuséget, hogy ue bizza sorsát, jólétét nyugalmát a véletlenre, annál kevésbbé, mert a gazdasági egylettel szerződési viszonyban levő: ,Első Magyar Általános Biztosító-Társaság", az eddigickuél még több előnyt hajlaudó az egylet t. tagjainak nyújtani. Különösen figyelmeztetjük t. gazdatársaiukat, hogy az országban megindult általános mozgalom alkalmából a velünk szerződési viszonyb iu álló, s legjobb hiruév és bizalomnak örveudó „Első Migyar Általános BiztosítóTársaság" a gazda közönség érdekeit szem előtt tartva, utasította ügynökeit, hogy az előfordu'ó uagyobb biztosításoknál a legkedvezőbb díjtételeket alkalmazzák ugy, hogy az idegen intézetek részéről kifejtendő verseny teljesen legyőzettessék Iia tekintetbe vesszük tehát, hogy az .Első Magyar Általános Biztosító - Társaság * egyenlő dijaknál a 6 éves épület biztosításoknál az első és a 12 éveseknél az első és utói só évbeu iugyen biztosit, mely kedvezmény egyetlen más intézet által sem uyujtatik; tekintve továbbá, hogy gazdasági egyletünk tagjainak biztosításai után a gazdasági egylet évenként tekintélyes mennyiségű jutalékot élvez, inely megyénk gazdasági érdekeinek fejlesztésére fordi'.talik; de tekintve végre, hogy az „Első Magyar Á talános Biztosító Társasig* kár eseten teljes gyorsaság és méltányossággal jár el, (ami talán nem minden intézet részéről mondható el) csákis kötelességünket teljesítjük, midőn ugy egyletünk mint egyletünk t. tagjainak jól fel fogot érdekében is, nemcsak a bizto sitást általában, de azt is teljes meggyőződésünkből ajánljuk, hogy biztosításaiknál az „Első Magyar Általános I Biztosító-Társaság" szolgálatát vegyék igénybe. Felhívjuk végre egyletünk tisztelt tagjait saját érdekükben arra is, hogy teendő biztosításaiknál ue mulasszák el a társaság ügynökeit figyelmeztetni azon körülményre, hogy a gazdasági egyletnek tagjai, mert mint ilyenek jelentékeny engedményben részesülnek. Nyiregyháza 1892. májiis 22. Louls Fedor, Gróf Pongráez Jenő, ffjlrti titkár. egyleti elnök. A nyiregyházai kir. törvényszók büntető osztályánál targyalásra kitűzött ügydarabok jegyzéke. Julius 11. Weiss Béla vétkes bukás vétsége. Bozán Sándor csalárd bukás büntette és vétkes bukás vétsége. Elek István okirat hamisítás büntette. Fodor Kánt»r Mihály és társa gyilkosság büntette. Julius 12. Kilián Imre és társa lopás büutette. Kcller Antal ós társa zsarolás bűntettének kísérlete és más büntetetendő cselekmény. Hegedűs Péter súlyos testi sértés büntette. Sipos István és társa lopás bűntetté. Csáki András lopás büntette. Julius 13. Nagy Mária lopás büntette. Balog Erzsébet és társai lopás büntette. Koi Pál és társa• hatóság elh ui erőszak büntette. Sándor László súlyos testi sértés büntette. Kászi Ferencz és társai közokirat hámi* sitás büntette. GABONA-CSARNOK. Nyiregyháza, 1892. julius 9 én A gabona-csarnoknál Burgonya 1 kiló — ,0» bejegyzett árak. Marha hál 1 > —.70 Busa 100 kiló 6.50 7.40 Borjú hús 1 » —.60 ROZB 100 > 6.25 6 75 Sertél hál 1 a -.52 Árpa (uj) 100 » 4.50 5.— Juh hú* 1 » -.50 Zab 100 > 5.60 5.80 IUj 1 —.— KukoriczalOO > 4.35 4.40 Diixuó-ziir 1 • —.68 K. repeze 100 > .— —:.— Szalonna 1 » —.60 Köles 100 > 3.50 4.— Faggyú (nyeri) 1 » — 32 Szesz literenként 53 54«/« Zöldlég 1 csomó —.06 Placsl árak. Paprika 1 kiló —.66 Borió 1 kiló —.24 írói vaj 1 liter —.80 Lencie 1 » —.26 Ecset l > —.10 Mnnd-liizt 1 » —.17 Széna 100 kiló 1.60 Zseirlye-liazt 1 » —.16 Szalma (tak.) 100 » 1.20 Uuzu-liszt 1 » —.16 Bikfa 1 köbmtr 2.90 Uarnakenyér-lissl 1 » — .14 Tölgyfa 1 » 2.70 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. / HOFFMANN MARISKA Nyíregyháza, GROSZ ANTAL J Pásztó, / JEGYESEK. / Legerősebb natrontart.-ilmú savanyúvíz. (84 r. ketted szénaaviis nátron 10,1100 r. vízben), túlságos gyomorsavképzödés, gyomorégés és a gyomor számos egyéb bajai ellen. Kizárólagos szállítók MATTONI es WILLE, BUDAPEST. friiiü**^ vmmmmm Dr. Liaufer Miksa gyakorló orvos és 3T FOGÁSZ eszközöl foghúzást, fogtömést (arany, ezüs és cement), műfogsorok készítését. 99"* Lakása: Nyirgyházán, orosi-uteza I. sz. alatt (a törvényszéki palota átellenében). Alólirottak van szerencsénk a nagyérdemű közönséggel tudatni, miszerint kútfurrási vállalatunk itten való eszközölhetése végett gyorsfúré készülékeinkkel olyan egészséges jó ivóvizet vagyunk képesek producálni, a mi lehetővé teszi az itteni vízhiányt pótolni. Teljes jótállást vállalunk ezen munkákért oly kép, ha netalán sikertelen volna munkálkodásunk, abban az esetben semminemű költség általuuk felszámítva nem lesz. Erdekében van Nyiregyháza város lakosságának az általános vízhiányt ekként pótolni; magunkat szíves pártfogásukba ajánljuk és megjegyezzük, miszerint f. lió 14-én az Európa szállodában leszünk, hol is kívánságra az érdekelteknek bárminemű felvilágosítással szolgálunk. Teljes tisztelettel \Uthm KÁROLY és imi/ xX Debreczenbín. A?*