Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-03 / 27. szám

XIII, évfolyam, Nyíregyháza, 1892. julius 3. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik lietenliint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Égési évre 4 forint. Fel évre 2 Nígyed évre 1 " A községi jegyző és tanitó uraknak egész évre csak két forint. Az előfizetési pénzeli, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Eléli kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánóizky ház) iutézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Uénueiitetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor egyszer Közlése 5 kr.; többszöri közlég esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyes hirs az | detés után 30 kr. fizettetik. A nyílt-téri közlemények dija aoronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak, lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza B-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler i>ódájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamiut Németország és Sveiez fővárosaiban is Dorn & Comp. által Hamburgban. 6556. K. Hivatalos közlemények, 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati felhívás. A Szabolcsvármegye Nyíregyházán épülő vármegyei székházához szükséglendő "villámhárítók szállítására és felállítására ezennel pályázat hirdettetik a következő feltételek mellett. 1. Pályázhat minden magyar honpolgár, ki ilynemű munkák készítésére hatósági engedélylyel bir. 2. A munkát előiró előméret Szabocsvármegye állainépitészeti hivatalánál Nyíregyházán és Alpár Ignácz építésznél Budapest Almássy-tér ló. sz. a. kaphatók meg. Ugyané helyeken lesznek a tervek is betekinthetők. 3. Vállalkozó tartozik az előméreti iveken egységárait beiktatni s a végösszeget számokban és betűkkel kiirni. Az 50 kr bélyeggel ellátót ajánlatok f. é. julius 10-én déli 12 óráig Szabocsvármegye alispáni hivatalához beadandók. 4. Minden vállalkozó tartozik bánatpénz fejében ajánlatával együtt 50 azaz ötven forintot ugyancsak Szabolcsvármegye alispáni hivatalához beküldeni, mely összeg azon esetben, ha a vállalkozó a munka kivitelével megbízatnék, az ajánlat összegnek 10%-ára kibővítve a vármegyénél marad. 5. A beérkezett ajánlatok felett a kiküldött épitészbizottság f. é. julius hó II-én délelőtt 9 órakor tartandó ülésén fog határozni és fentartja magának az épitészbizottság azt a jogot, hogy tekintet nélkül a végösszegre, a munkát oly vállalkozónak itéli oda, akihez legtöbb bizalma van. ti. A munka a megbízatás után azonnal megkezdendő és 6 hét lefolyása alatt eszközlendő lesz. Kelt Nyíregyházán, 1892. junius 21-ikén tartott épitész-bizottsági határozat értelmében. Miklós László, alispán. 4950. K. 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A ni. kir. honvédelmi miniszter ur mult évi 59176. sz. alatt kelt körrendeletével elrendelte, hogy azon külföl dón tartózkodó tartalékosok és póttartalékosok behivó jegyei, kik a védtörvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás Ill-ik része T-ik szakaszának 4-ik pontja ellenére távoliétök idejére közvetítő személy kijelölését elmulasztották, az illetőknek postai uton kézbesittessenek s a felmerült postai költségek a vármegye házipénztárából előlegeztessenek. Hogy az ilynemű költségekkel a vármegyei házipénztár lehetőleg ne terheltessék: ezennel elrendelem, miszerint a községi elöljárók a külföldre való elutazásukat bejelentő tartalékosokat . elentkezésök alkalmával a közvetítő személy megjelölésére szólítsák fel, ezeknek nevét vegyék nyilvántartásba s a járási főszolgabíróknak jelentsék be. Azon esetben, ha a közvetítő személy megjelölésére az illető tartalékosok fel nem szóllittatnának: a felmerülő postai költségeket a mulasztást elkövető előjárókon fogom behajtatni. _ Nyíregyháza, 1892. május 20. Miklós László, alispán. 6329

. K. 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A Timár község vadászterületének haszonbérbe adása tárgyában kibocsátott árverési hirdetményt közhírré tétel végett kiadom. Kelt Nyíregyházán, 1892. junius 22. .Miklós László, alispán. 627/892. k. Árverési hirdetmény. Timár község előlájrói ezennel közhírré teszik, hogy Timár község halárán — Liptay Jenő ur tagos birtoka kivételével — a vadászati jog gyakorlása 6 egymásután következő évekre, vagyis 1»93. évi január 1-től 1898. évi deczember 3I-ig, f. évi julius 17-én délután 3 órakor Timár község házánál haszonbérbe fog kiadatni. Kikiáltási árul 6 frt évi bér állapíttatott meg. Kelt Tímáron, 1S92. junius 15. Somogyi, jegyző. Hányi József, biró. A vármegye egészségügye. Terjedelmes füzetben, nyomtatásban jelent meg dr. Jósa Audrás vármegyei főorvosnak a mult évről szóló egészségügyi jelentése. Megkapták e jelentést a vármegyei bizottmány tagjai, az orvosok, a főszolgabirák, és a községek elöljáróságai, szóval mindazok a tényezők, kik a közéletben elfoglalt állásuk vagy hivatásuk szeriut ez ügy iránt kötelességszerűen kell, hogy érdeklődjenek. Ha egy chablonszerü munkáról lenne szó, aféle mondva csinált jelentésről, amilyenek — sajnos — tuczat-számra kerülnek ki még mindig Magyarországon, a rengeteg sokféle statisztikák készitésere kötelezett hivatali bureaukból: bizonyára nem lenne szükséges és érdemes munka, külön is fölhívni e jelentésre olvasóinknak, a nagy közönségnek figyelmét és érdeklődését. Ez a jelentés azonban nem igy készült. Eredménye ez a jelentés annak az évek hosszú során át lankadatlan erél.ylyel, folytonos ellenőrzéssel megteremtett egészségügyi adiniuísztrácziónak, melyet a mi főorvosunk a vármegyében megvalósított, az által, hogy immáron a valóságnak a lehetőségig megfelelő adatok állanak egészségügyi viszonyaink megismerésére rendelkezésre. S aki átolvassa ezt a jelentést s táblázatos kimutatásainak legjelenték telenebb számadatait is e táblázatokban feltüntetett különböző viszonylatokban is egybeveti, meg fog győződni a legteljesebb precizitásról, mely csak ugy lehetséges, ha az adatok a valóságnak megfelelnek s bizonyára konstatálni fogja azt a lelkiösmeretes gondosságot, melylyel ez a jelentés készült s azt a nagy ügyszeretetet mely e sok munkával készült mű minden sorából kisugárzik. Megfontolással s csak egy parányi kis érzékkel is az emberi közegészség ügye iránt nem férhet kicsinylés ama nagy eredmény fontosságához és jelentőségéhez, melyet elértünk azáltal, hogy vármegyénk közegészségügyi adminisztrációjának fő faktora: a vármegyei főorvos ilyen hatalmas és mintául szolgáló jelentéssel tud beszámolni. Mert e jelentés lehetőségig pontos és lelkiismeretes kézzel összegyűjtött adatai által nemcsak afelől tesz tanúbizonyságot, hogy nálunk az emberi közegészs'égügv adminisztrácziójának élő organizmusa van és működik; hanem épen ez adatok részletessége, hűsége és valósága — igaz képet adván egészségügyünkről s kidomborítván annak egyes fölmerülő és megoldatlan kérdéseit — a legbiztosabb eszköz arra hogy — ami nélkül a létező bajok orvosoltatni, a szükséges egészségügyi intézmények létesülni soha sem fognak: az általános érdeklődés és figyelem e fontos érdekeink felé forduljon és megtöressék az a nagyfokú indolencia, melylyel az emberi közegészségügy kérdései iránt viseltetünk, az az indolencia, melyen a legüdvösebb intézkedések hajótörést szenvednek s mely okozója, hogy évről-évre szaporodik a papiroson maradt törvények, vármegyei statútumok, rendeletek száma, hiányozván megvalósításuk főfeltétele: a társadalom tevékenysége. Felhívjuk ezért olvasóink figyelmét a vármegye főorvosának most megjelent évi jelentésére, melynek bevezető, általános részéből közlünk itt néhány megjegyzést, mint a számadatok halmazából megvont nevezetesebb tanulságot. A járványok ellen, miut már mult évi jelenté sembeu is jeleztem, mindaddig sikeresen nem óvakodhatunk, mig a nagy közönség az óvintézkedésekkel szemben oly passiv állást tanusit, mint a milyent mi vidéki közegek sajnosan tapasztalunk. Egyedül az elkülönítés és fertőtelenités vezet czélhoz ; de enuek a legkisebb részletekre kiterjeszkedő pedáns keresztülvitele a mai közül menyek között a lehetetlenséggel határos. Mindenekelőtt szükséges volna a betegeket az egészségesektől elkülöníteni. Ámde a több lakosztályból álló házakban ez képtelenség, ha csak a ragályozott házuak összes lakóit zár alá nem helyezzük. A családtagok keresetük után j írnak, rokonaik, barátaik őket látogatják, vasárnaponként a fa'unak apraja nagyja a templomba seregük össze, tehát az elkülönítés c-iak azon esetben lenne keresztülvihető, hí a megbetegültek a már teljésen berendezett járványkórházba lennének szállíthatók. Ilyen járványkórházak pedig Nyíregyházát és Kallót kivéve vármegyénkben nem léteznek és azoknak létesítése a min denféle adókkal dúsan megterhelt apróbb községeknek erejét meghaladja. Járványos betegségek télen nyáron egyaránt és véletlenül lépnek fel, tehát a járváuykórházakuak már előre berendezetteknek kell lenniök, ágyuemü, fehérnemű, konyhával, ápolouéval és állandó orvossal ellátva bírni. Kórházi ápolás c<ak akkor képzelhető, ha a körvorvos járváuykórházát uapouta meglátogathatná. Ez pedig eltekintve a uagy távolyságot és azon körütinéuyt, hogy a körorvosnak több község egészségügyeit kell ellátnia, kivihetetlen. DJ tegyük föl, hogy ilyen járványkórházak csakugyau léteznének, a szülök — ha csak a csendőrök létszáma igen tetemesen nem emeltetnék — gyermekeiket saját ápolásuk alól elvonni nem engednék, már csak azért se, mert házi teendőiket — cselédet nem tartván — nem végezhetnék. Ha tehát az elkülönítés nem lehetséges, iniuden egyéb óviutézkedés illusorius. A másik óviutézkedés a fertőtlenítés lenne. Hová meneküljenek az idő viszontagságai elől a családtagok, mig a fertőztelenités, a talaj kiásása, kihordása, friss földdel megtöltése, meszelés bútorok, ágy ós ruhanemüek fertőztelenitése végrehajtat ik. Ez sok időt és pénzt igényel, s ha a legkisebb részletekig a legpontosabban végre nem hajtatik, annyi, mintha semmi sem történt volna. Míg népünk a nevelés utján oda uem fejlik, hogy meggyőződésévé válna az, hogy ragályos betegségek vannak és hogy azok ellen sikeresen lehet védekezni, addig minden törvény és szabályrendelet írott malaszt marad. Előttük minden óvintézkedésnek végrehajtása zaklatásnak tűnik fel. A felnőtt egyéneknek habár ferde, de mégis megállapodott nézetük van. Tapaszta juk, hogy azon vallást, melyekben neveltetnek, bármilyeu különbözők legye uek is egymástól, csak kivételkép hagyják el; azért élnek-halnak; és a fentebb említett miseriáu csak ügy lehetue segíteni, ha az elemi iskolában egy rövid a gyermek eszéhez mért egészségügyi káté a hatósági orvosok ellenőrzése mellett taníttatnék. Míg ez meg uem történik, addig a járványnyá fajulható ragályos betegségek ellen hozott bármily üdvös intézkedések sikertelenek maradnak. Bármily uagy áldozat ezen czél elérésére bőven kamatoznék emberéletben. Miut mindég, ügy most is feltűnő a rendkivül nagy gyermekhsilálozás. Veleszületett gyengeségben elhalt 879, görcsök 382, gyermekaszály 222, gyomorbélhurut 783. Csak ezen 4 czím alatt 2266 többuyire csecsemő vándo • rolt a másvilágra. A görcsök még hagyján, mert a csecsemő bárminő természetű láz miatt is kaphat görcsöt, mely életének véget vet, de hojay a lakosságnak több mint 10-ed része már életképtelenül jöjjön a világra, az több mint valószínűtlen. Azoknak legnagyobb része valamint a gyermekaszályban és gyomorbélhurutban elhaltak is az anyák tudatlanságának, gondatlanságának, hogy ne mond jani szivtelenségükuek lesz áldozata. Nemcsak a nép alsó rétegében kizárólag, de magasabb társadalmi körökben is kevés kivétellel a csecsemők goudozása nem szakértő orvosok, hanem kuruzslók és ezekkel egy színvonalon álló bábák tanácsára történik. A világra jött gyermeket, mely születése előtt folyton táplálkozott, 3 napig mindenféle — semmi tápanyagot nem tartalmazó — herbatheával kínozzák. Nem elég, hogy a szobát elsötétítik, de azonfelül a szerencsétlent a duuna alatt fülledt levegővel fojtják, tehát az első órákban és napokban mindeut. elkövetnek, hogy azt a lehető legkedvezőtlenebb körülmények közzé helyezzék. Az anyákat megtanítják az ABC re, de a gyermeknevelésből még az A betűt sem tudják. Ha azután a gyermek későbben mohón szopik, a tápláléktól elszoktatott gyermek az anyatejét megemészteni képes nem lévén, sir. Nem annak tulajdonítják, hogy többet szopott mint a mennyit elbir, hanem annak, hogy éhes, miuden rend nélkül lépten nyomon szoptatják, mi természetesebb, hogy a gyemeknek nagyobb kínjai leszuek Ha a gyermek még sem hallgat, akkor mákfej főzettel Mai számunkhoz fél iv melléklet vun csatolva.