Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-06-26 / 26. szám

Melléklet a „nTyirvidék" 1892. 26-ik számához. Mert ez irányban idáig való haladásunkat csakis ezen az utón: a természetes nem erőltetett fejlődés által érhettük el. S lehetett volna-e hatalmasabb és biztosabb alapot építenünk, mint azt, amit immár megvetettünk, hogy családi tűzhelyet t ttílk népünk teljes megmagyarosodisának missziónáriusává. Aki különben igaz ítélethez akar jutni hasonlítsa össze Nyiregyháza városának e tekintetben való fejlődését a nagy alföldi, hasonló viszonyok között levő városok (Csaba, Szarvas, M.-B rjny stb) magyarosodásával. Az összehasonlítás annál inkább jogosultabb, s a tanulság, amint megvonunk belőle, annál inkább igazabb lesz, mert Nyíregyházának is, mint az emiitett városoknak viszonyai e tekintetben is hasonlók, hogy tót anyanyelvű lakossága — valamint azoké — tiszta magyar nyelvű községek népe közé van ékelve, s különösen azért is, mert — mint tudva van — Nyiregyháza törzs-lakossága épen az az emiitett városokból települt ide Nyírségre, tehát azok közül való vérség, szokások hajlamok szerint, amint ez ma is kiérezhető még. Ennek az összehasonlításnak nagyon könnyen konstatálható eredménye pedig az lesz, hogy Nyiregyháza a magyarosodás útjában nagyon sokkal nagyobb eredményeket ért el, mint azok a városok, melyek odáig sem juthattak el, — pedig ott sem hazatiatlausággal, hanem — ami a mi népünknek is egyik jellemző tulajdona — csupán a lakosság konzervitizmusával kell megküzdeniük — hogy teljesen magyarrá tudták volna tenni a népuevelést. Nemhogy elérték volna, amit a fentebb elmondottakban konstatáltunk, hogy a családi tűzhely mellől már magyarul tudó gyermekek kerülnek a nép iskolákba. Egy körülmény van, ami e javunkra szolgáló összehasonlítás mellett is indokolttá teszi azt a "felírást, hogy Nyíregyházán a tót anyanyelvű lakosság teljes megmagyarosodásának gyorsabb tempóban kell megvalósulnia. Tudniillik, hogy Nyiregyháza egy teljesen magyar vármegyének a székvárosa s igy e város jól fölfogott érdeke kívánja, hogy lakosságának más nyelvűsége ne legyen akadálya annak, hogy nemcsak székhelye, hanem minden tekintetben központja is lehessen a vármegyének. Hát ez igaz ; de mi azt hiszszük hogy az eredménynyel, még e speciális helyzetet figyelembe véve is, meg lehetünk elégedve. Sőt meg vagyunk róla győződve, hogy az elért eredmény kivívásában, uz ág. ev. egyház és iskolák öntudatos és fáradhatlan munkája mellett, része van épan annak a viszonyuak, tudniillik annak, hogy Nyiregyháza székhelye a vármegyének, s napról-napra inkább és valóságosabban központja is a vármegye közéletének, kulturális és gazdasági érdekeinek. Iskolai éríesitök. i. A nyíregyházai ág. ev. elemi népiskolák értesitóje az 1891 — 92 isko'ai évről. Közti : Pazár István, igz?ntf-tanitó A helybeli ág. ev. egyház által fenntartott és kormányzott 21 elemi népiskola egy esztendei eredményéről számol be ez az értesítő. Bizonyára indokolt dolog, hogy az iskolai év végén, a kiadatni szokot beszámolók között épen ezzel kezdjük meg ismertető közleményeink sorozatát. A NY1KVIDÉK TÁRÜZÁJA." egyébként is első lévén e füzet, mely beküldeletl hozzánk az idei iskolai értesítők közül. Az értesítőt — az évzáró vizsgák rendjének közlése után — az értesítő érdemes szerkesztőjének, Pazár István igazgató-tanítónak szép értekezése nyitja meg: ..NépislcoIáink a nemzeti nevelés szolgálatában." Ez értekezésből közöljük a központi elemi népiskolára vonatkozó következő részletet: Tíz évig vajúdott a magasztos eszme, míg megérlelődött és a tanügyért lelkesedni és tenni tudó, ügybuzgó férfiak életre hozták és egész lelkesedéssel keresztül vitték, hogy a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület legnagyobb egyházáb an a kor igényeinek megfelelő díszes központi népiskola létesüljön. A nyíregyházi ág. hitv, ev. egyház hitbuzgó, hazafias, művelt lelkű oszlop-férfiai a Reguly-féle iskola-alap növelésén fáradozva, a fenkölt lelkű alapító magasztos eszméjének kivitelére sorakoztak s ujabban oda törekedtek, hogy a haladó kor varázshatása alatt egy oly monumentális népiskola építtessék, mely a nevelés és a közoktatási törvény minden igényeinek megfeleljen. Az eszme hódított, az ige testté lőn. Az 1891. évi márczius 25-én a templomban tartott egyházi nagy gyűlés közakarattal elhatározta a központi népiskolai épület felállítását s az egyháztanács pedig kebeléből egy építészeti felügyelő-bizottságot választott, melynek élére a nemes eszme létrehozója, a tanügy lelkes pártfogója Májerszky Béla városi főjegyző, az egyház érdemes felügyelője állíttatott. A felügyelő-bizottság gyors és erélyes intézkedései következtében a népiskola tervrajzára a pályázat kihirdettetett. s a legjobbnak talált Alpári-féle budapesti építész tervrajza elfogadtatott ugy, hogy az építkezés junius végén már kezdetét vette. Az építkezést Barzó és Vojtovits, helybeli jóhírnevü építészek, 86 ezer forintért vállalták el s a népiskolaépület alapköve, az egyházi és iskolai elnökség jelenlétében julius 7-én tétetett le s az épület őszszel kedvező időben jutott fedélzet alá. Most már készen áll a pompás palotaszérü, emeletes uj népiskola, szemben az ev. templommal, a szomszéd egyszerű épületek közül magasan kiemelkedve, díszes és czélszerüen beosztott tantermeivel hirdeti és dicsőíti az ág. hitv. ev. nemes egyház hitbuzgóságát és áldozatkészségét. A díszes uj épület utczai főbejáratától földszint balra van a népiskolai igazgató hivatalos szobája, jobbra elől a gondnok-pénztárosé, hátul az iskolai szolgáé. Ezek után két oldalt 5 tanterem, a baloldali bejáratnál pedig a tornaterein van. Az épület jobbszárnyán az elkülönített 7 szobából álló lelkész-főesperes lakosztály emelkedik. A márvány főlépcső-csarnokon az emeletre felmenve középen van a tágas és csinos díszterem, két oldalán egyegy kis ruhatár, jobbra a tanítótestület tanácskozó szobája, könyv- és tanszer-tára és a nagyobb tanulók részére 5 világos és czélszerü tanterem. Az uj iskola épület hossza 87 méter, a tornateremé 21'30 méter. Egyes tantermek méretei: hossza 10'6S m., szélessége (>"5., magassága 4-25 m.; a díszterem hosszusága 20-Ki m., szélessége 9.30. A tantermek uj bútorokkal, taneszközökkel és uj szerkezetű, több izben kitüntetett Feiwel-féle czélszerü padokkal lesznek ellátva, a megrendelések már meg is történtek, hogy a jövő tanév elején az uj diszes népiskola ünnepélyesen megnyitassék. A következő fejezet az elmúlt iskolai év tanügyi mozzanatairól szól. Az e helyütt fölsorolt adatok közül érdekesek a következők: A tanitás rendes menetét gátolták a nagymérvű iskolai építkezések, a tanköteles tanulók beiratásai szeptember 8-án kezdődtek, de a tantermek igen lassan teltek meg, ugy, hogy a rendes tanitás a városi iskolákban csupán október 1-én, a tanyai iskolákban pedig október 15-én nyílt meg. A tanév első felében felvétetett a városi népiskolákba: 574 íiu és 468 leány, összesen 1012 tanuló a tanyai népiskolákba: 399 íiu, 393 leány, összesen 792 gyermek; az összes ev. népiskolákba 1834 tanítvány. Hogyan fognak gazdálkodni száz év nriWa'2 lla a jelenkor nagyszerű vívmányairól és a jövőről gondolkozom, mindég sajnálom, hogy nem születtem lega'ább száz esztendővel később. Mily nagyszerű dolga is lesz akkor a mezőgazdának (gazda lóvén, tehát csak erről beszélek), mert a mi ma még lehetetlenségnek látszik, akkor bizonyosan közönséges, megszokott dolog lesz. Ugy vélem, nem fogom untatni t. olvasóimat akkor, midőn a jövő gazdálkodási rendszerből néhány részletet közzéteszek, mert igyekezni fogok az érdekesebbeket kiválogatni, olyanokat is, melyek a szépnemet csakúgy érdekelhetik, mint miuket férfiakat. Képzeljük magunkat mindjárt, száz évvel később egy 50 hold terjedelmű szabolcsi birtok tulajdonosának a portáján. A tulajdonos villamos csengetyüje billentyűjét nyomta meg — mely a béresgazda lakásába vezet, — hogy ez utóbbit becitálja. Parancsol méltóságos úr! — az 50 h. tulajdouosa m kir. kamarás — szól az előkerült béresgazda. Tekintetes urat azért kérettem - akkor már a a béresgazdák is tekintetes urak lesznek — mondja a tulajdonos, hm<y holbap reggel 6—9 óráig tartó esőt, csin&ljaiia Mo>t csapadékdus a levegő, kora hajnalban tehát 10—12 löveget bocsássanak a levegőbe és a jótékony eső nem maradhat el. Csak ezt akartam közölni a tekintetes úrral. A béresgazda e rendeletet egész természetesnek találta, hiszen igy csinálják ők ezt már évek óta és a jó resultatum soha sem maradt el. be hallgassuk meg a béresga/.da mondókáját is, mert ez szinten jellemző Méltóságos ur! — szólt ismét a béresgazda — a mint az árpa mellett sétáltam, egyes szárakou a lema melanopus nevű rovar álcáit ismertem fel. Tessék tehát a s.-a.-újhelyi dohánygyárból dohányfőzetet hozitui, hogy a permetezést idejekorán végeztessem, inig a veszedelem nem ölt, nagyobb dimensiokat, Luczeruásunkban pedig a ganioctcna sexpunctata kezd pusztítani; kérek a petroleumemulsioból 2 klgraót. E két elleuségen kivül észrevettem még, hogy répánkat pajorok kezdik tizedelni; méltóztassék Nyíregyházára a rovartani állomásnak telephonirozni, hogy a legközelébb induló villamos vonattal küldjenek szilvalében tenyésztett batrytis tcnellát, mely gombával néhány p í jort inficiálhatunk, hogy mihamar elterjedjen e ragály a pajorok között. A inéit, ur mindezeket helyeslőleg vette tudomásul és gazdáját elbocsátotta. Nem háborgatom ezek után sem a méltóságos sem a tekintetes urat, a többit elmondom magam. Midőu e sorok napvilágot látnak, éppau aratás előtt vagyunk; a munkások készítik szerszámjaikat a nagy munkához. Mindez száz év múlva nem igy lesz. A villamos aratógép combinálva lesz cséplő és őrlőgépekkel; ugy, hogy a még egy óra előtt lábon állt éle;ből, különféle minőségű liszt fog aláhullni. Különben az egész proczedura éjszaka fog végezteini villamos világítás mellett, mert nappil in-leg van. A napszámos hölgyek és urak délelőtt aludni fognál.; délután pedig kakaó és fekete élvezete mellett harmiuezhármas tarokkot, kalabert, bezieket, no meg filkót játszani. Nem ugy fog meuni a szántás sein, miut napjainkban; hanem a táblákon automatikus és villamos ekék fognak tova surranni. Ugyanegy területről éven át, két termést foguak aratni, mert a mesterséges eső többé nein lesz kérdés; a felesleges nedvességet pedig helyesen alkalmazott alagcsövek által el fogják tudni vezetni, tehát az időjárástól már függetlenítve lesznek Ezek közzül 1660 ág. ev. vallású, 174 más bitfelekezetü. Az iskolaszék megbízásából a tanév elején szegénysorsú gyermekek között kiosztatott: 410 kötet magyar tanköny, 504 irófüzet, 21G irka, 222 rajzfüzet, 172 rajzón, 2 40 lollszár, 98 palatábla, 6 doboz aczél toll, 6 doboz palavessző, 154 forint 63 krajezár értékben. A tél beáltával szegény, de szorgalmas tanulók közül 57 láttatott el ruhaneművel, főleg lábbelivel 99 Irt 65 kr értékűvel, s a boldogult emlékű Kovács László alapítvány kamataiból két szorgalmas íiu és két leány 20 frt 20 kr értékű ruhával láttatott el. A szokásos félévi vizsgákat, a tanítókor kebeléből kiküldött bizottság indokolt javaslata értelmében, a t. iskolaszéknek január 23-án tartóit gyűlése a városi népiskolákba végleg beszüntette, ellenben a távol fekvő tanyai népiskolákban továbbra is fenntartani^határozta. A tanyai iskolák téli vizsgái február 15-től 19-ig az iskolaszéki elnökség és a kiküldött egyháztanács tagok jelenlétében szép sikerrel folytak le. A nyári vizsgák junius 16-tól bezárólag junius 22-ig tartattak meg, mely alkalommal szorgalmas és jó magaviseletű tanulók részére jutaimi könyvek és 1, 2, 3, 4, 5 forintos ösztöndijak oszlattak ki. "Nevezetesen: Suták Antal-féle alapítvány kamataiból 53 frt 14 kr., Zsiska Julia-féléből 60 frt, Nikelszky Erzsébet-féléből 25 frt, Farbaky—Bukva—Jurányi-féléből 10 frt 10 kr., Schmál Károly-féle 9 frt 8 kr., Groskáné-féle 20 frt, Bartholoineidesz János-féle 5 frt, Iludák Éva-féle 5 frt 6 kr. és Bartholomeidesz—Havas Terézia-féle 5 frt, összesen 192 frt 38 kr. A tanulók a jótékonyság gyakorlására is buzdittattak, a mennyiben nemes czélra osztályonként gyűjtések eszközöltettek, jelesül: az e. e. e. gyámintézelre, a központi uj iskola épületére és a prot. ker. árvaházra, ez utóbbira a gyűjtés 43 frt 24 kr. Rozsnyóra küldetett el. A tanítótestület a szellemi haladás és önművelődés eszméjétől áthatva 22 év óta teljesiti nemes hivatását. Rendes havi gyűléseken tárgyalta a népoktatásra vonatkozó ügyeket, beható eszmecsere tárgyát képezte a téli vizsgák eltörlésérejvonatkozó javaslata s a tanitók anyagi helyzetének javítása. Az önképzés czéljából gyakorlati előadásokat tart, szépirodalmi és tanügyi lajtokat járat s könyvtárát évről-évre becses művekkel gazdagítja. A tanitói testületben a következő változások fordultak elő : Stoft'an Lajos a Ill-ik leány-osztály tanítója az elhunyt Habzsuda Dániel helyére, a IV-ik leány-osztályba léptettetett elő, a Ill-ik leány-osztály tanítója pedig Rúzsa Endre lett, ennek helyét a nádor-utezai I—II. vegyes osztályt Ozvald József ideiglenes tanitó vette át, segédtanítóul a nagycserkeszi tanyai iskolából Schmitczer Ágoston hivatott be, a nagy-cserkeszi iskola pedig pályázat utján Fazekas János volt kassai s. tanítóval töltetett be. A tanév végén a tanitósestületet is veszteség érte, egyik ügybuzgó tanítója tidovin Endre már tavaszszal súlyos betegségbe esett úgy hogy május 31-én az iskolaszék elnöksége kénytelen volt gondoskodni, hogy a fekvő beteg tanitó Zsák Endre ének vezér által helyettesittessék. A halálos betegség erőt vett a legjobb férfi korban levő tanítón s junius 15-én reggel 48-ik évében a nevelés terén töltött 24 évi buzgó működése után jobb létre szenderült. Az értesítő végén érdekes statisztikai kimutatás fog! laltatik az ág. ev. népiskolák tanulóiról, melynek főbb adatait a következőkben közöljük: az összeirt 1812. ág. ev. tanköteles gyermek közül feljött az iskolába 1665, nem iskoláztatott 147. Más hitfelekezethez tartozó gyermekekkel együtt 1818 gyermek járt a helybeli ág. ev. népiskolákba. Ev. ref. vallású volt 44, r. kath. 47, g. kath. 51, izr. 36. Tanév közben kimaradt 108, meghalt 34 gyermek; a tanév végén a növendékek száma 1709 volt. Legnépesebb volt az iskolák között a nádor-utezai I. II. vegyes osztály 122, s utána a debreczeni-utczai III. Íiu osztály 121 tanulóval. A legkisebb létszám, 60 tanuló, a buzatéri 1. II. v. oszt. iskolában volt a városi iskolákban. A tanyai iskolák között a „Mándi"tanyai iskolába 126 gyermek járt; a „Jakus' tanyai iskolába pedig csak 47. A vezérelmék a napsugarak tökéletesebb kihasználásának uagy p-oblemáján fognak goudolkozui és experimentumokat vegezui. Sőt a kertészetben már is jó ereduiéuynyel alkalmazzák a gyűjtőlencséket, mert ezek által vetítik az összegyűjtött sugarakat tetszés szerinti quautumban kulturuövéuyeikre és ezek segítségével egy és ugyauazou talajról evenkint három termést nyernek. A külső gazdaságokban csak azért nem alkalmaztatnak még e lencsék mert drágák. Milyen jó dolguk is lesz ekkor a faiusi háziasszonyoknak, hiszen legalább 3—4-er annyi jövedelmük lesz kertjükből, miut van a mostaniaknak ; de meg fog javulni helyzetök a férjeknek is, mert uem leszuek aunyi zaklatásunk kitéve, uem foguak tőlük uejeil; még keményítőre is rongyos pár krt., illeive a valuta szerint fillért kéregetni. Ha már ennyi irigylésre méltó dologról emlékeztem meg, uem tudom megállni, hogy e kor árnyoldalait is, uéháuy szóval ne ecseteljem. Lássunk ezekből egy-kettőt. Mai napság a gazdi 57-féle adót fizet, hogy hányfélét fog akkor fizetni, midőn 50 hold fö d után 5000—8000 korona lesz a jövedelem; aunak találgatását meg sem kísérlem. Ha nem YVekerlék, de Colbertek ülnének addig a pénzügyminiszteri bársonyszékben, az adónak akkor is nagy mértékben nőnie kell. Végre még a luxusról óhajtok megemlékezni. Sz<iz év múlva ez sem oly arányokat fog ölteui, mint ma, hanem igen sokkal nagyobbakat. Csak uéháuy példát említek. A conventiós cselédek nejei csak ugy foguak fürdőzni, mint napjainkban az uri osztály. A szakácsué, szobaláuy, szolgáló, szakács, inas, kocsis stb. 5—10 éves szolgálati jubileumán, csak ugy fognak a 3—5 ik fogás után toastirozui, mint napjainkban bárkién. A különféle rendű és rangú cseled hölgyek és urak nyugdíj alapjának javára rendezett bálon csak ugy fog fungálni a lady p.ilronesso, mint u ipjainkbau a legfényesebb elite mulatságou.