Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-06-26 / 26. szám
Hivatalos melléklet a „Nyírvidék" 1892. 26-ik számához. —| S! )'., Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A kéményseprési iparról ujabban 320/9 J. Bgy. szám alatt alkotott és a 107/-S92. Bgy. számú közgyűlési határozattal módosított vármegyei szabályrendelet a kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák folyó évi 34889. sz. alatt kelt intézményével jóváhagyatván: azt oly megjegyzéssel közlöm, miszerint annak a legszélesebb körben leendő közhírré tétele iránt haladéktalanul intézkedjenek. Jelen szabályrendelet a hivatalos lapban történt megjelenését követő 30 nap elteltével fog életbe lépni s ugyanakkor a 306/884. számú szabályrendelet hatályon kivül helyeztetik. Nyíregyháza, 1892. junius 20. Miklós László, alispán. 107/1892. bgy. 3521/1892. K. Szabályrendelet a kéményseprői iparról. 1. Kéményseprői ipar gyakorlására nem nyerhet engedélyt oly egyén, aki képesítését az 1 ö84-ik évi XVIII. t. cz. 4. §-a értelmében kimutatni nem képes, gyujtogatásért, vagy tűzvész okozásért büntetve volt és aki a hatóság előtt mint iszákos ösmeretes. Az elsőfokú iparhatóság az ipar gyakorlásától megfoszthatja azon kéményseprőt, ki gyujtogatásért vagy tűzvész okozásáért megbüntettetett, kire iszákosság rábizonyult, továbbá aki a kéményseprői teendőket az elsőfokú hatóság írásbeli megintése után sem teljesiti pontosan. 2. §. A kéményseprői ipar gyakorlása munkakerülethez köttetik. A munka kerületeket a kéményseprők számához és az egyes járások területének nagyságához mérten az elsőfokú iparhatóságok meghallgatása mellett az alispán, mint másodfokú iparhatóság állapítja meg. 3. §. Minden használatban levő kémény havonként legalább egyszer, ott azonban, hol a napnak nagy részén vagy éjjel is tüzelnek, havonként legalább kétszer tisztítandó. A szilárd anyagból (kőből, vagy téglából) épített kémények csakis kéményseprők által tisztithatók; az úgynevezett patics vagy tapasztott kéményeket az épületek tulajdonosai vagy lakói saját embereikkel tisztithatják és és ezen kéményeknél a kerületi kéményseprő a rendes tisztítás megtörténte feletti felügyeletet köteles gyakorolni. Ha a kéményseprő ezen kémények tisztításának ellenőrzése közben arról győződik meg, hogy a tisztítás a fentebb jelzett határidőkben pontosan nem teljesíttetett: a tisztítást elvégzi s ez esetben a kéménytulajdonos köteles részére a jelen szabályrendelet 4-ik tj-ában megállapított seprési dijat minden egyes általa kisepert kémény után megfizetni. 4. §. A kéményseprésért illetve a lisztántartás feletti ellenőrzésért járó dijak szabad egyezség tárgyai lehetnek, s e tekintetben egyes községek is léphetnek a kerületi | kéményseprővel a seprési illetve ellenőrzési dijak egyöntetű megállapítása tekintetében egyezségre. Ha ily egyezség a kéményseprő és munkaadó közt létre nem jönne, minden egyes kémény, minden kályha és csövei kitisztításáért külön-külön legfeljebb 7 kr, a lakók által tisztitható tapaszthatott vagy patics kémények tisztán tartása feletti felügyeletért egy-egy kémény után minden egyes alkalommal legfeljebb 2 kr dij fizetendő. A kéménytulajdonosnak jogában áll a kéményét más kéményseprővel tisztíttatni, tartozik azonban ez esetben a fentebb megállapított ellenőrzési dijakat a kerületi kéményseprőnek is, — ki a kémények rendes tisztítását ellenőrizni köteles, — pontosan megfizetni. A kéménytulajdonos a kémények tisztításáért járó dijakat évi átalányban is megfizetni és a kéményseprő köteles azt elfogadni. Ez esetben minden egyes kémény, valamint a hozzá tartozó kályha és csövek, takaréktűzhely és annak csöveiért, ha ezek azok közzé tartoznak, melyek jelen szabályrendelet 3-ik §-a értelmében havonként legalább egyszer tisztitandók, egy évre az egyszerű tisztításért megállapított dij tizenkétszerese, ha pedig azok közzé tartoznak, melyek a 3-ik §. értelmében havonként legalább kétszer tisztitandók, egy évre az illető dij huszonnégyszerese fizetendő utólagos negyedévi részletékben. 5. A kéményseprő köteles gondoskodni arról, hogy kerületében minden kémény a 3. §-nak megfelelően tisztit tassék. Ennek foganatosithatása czéljából a kerületébe eső házakról és azok kéményeiről rendes jegyzéket vezet és pedig külön azon szilárdan épült kéményekről, melyek csakis kéményseprők által tisztithatók és külön azokról, melyeknek tisztítását más is elvégezheti, a 3-ik §-ban meghatározott időszakban minden házhoz elmegy és a tisztítást illetőleg ellenőrzést teljesiti és ha a házbeliek netalán ellenkeznének erről az iparhatóságnak jetentést tesz. 6. §. A kéményseprés alkalmával a kéményseprő meggyőződést szerez arról, hogy az illető épületekben, különösen a kémények közelében, meg van-e a tűzveszély ellen a kellő rend. Az e részben tapasztaltakra vagy tüzrendőri szabályokkal ellenkező dolgokra az illető házbelieket figyelmeztetni, sőt szükség esetén a rendőri hatóságnak jelentést tenni tartozik. 7. A kéményseprő azt, hogy a kémények tisztítását, illetve a tisztítás feletti ellenőrzést a rendes időszakban teljesítette, jegyzékében minden alkalommal a községi előljáró elöljáróság által igazoltatja és e jegyzék egy példányát minden hó végével az iparhatósághoz bemutatja, másik példányát pedig a községi birónak (vagy helyettesének) átadja, a ki a seprés illetve rendes tisztítás feletti ellenőrzésért járó azon dijakat, melyeket a kémény tulajdonosok a seprés, illetve ellenőrzés foganatosítása alkalmával ki nem fizettek, az illető hátrálékosoktól behajtani, a nyugtatvány mellett a kéményseprőnek átszolgáltatni köteles. A magán egyezségek utján megállapított seprési illetve ellenőrzési dijak behajtását azonban a községi elöljáróság hivatalból nem közvetíti. 8. §. Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínén megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tűzoltó parancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat megadni tartozik. 9. §. A kéményseprő ipar üzletének abban hagyása tekintetében az 1884-ik évi XVII. t. cz. 55. §-a irányadó. E szerint a kéményseprő az elkezdett üzletet tetszés szerint félbe nem szakithatja, hanem ha azt abban szándékozik hagyni, köteles ebbeli szándékát az iparhatóságnak bejelenteni és annak meghagyására az ipart a hatóság által kitűzött (legfeljebb 3 hóra terjedhető) időig még folytatni. 10. §. Azon kéményseprő úgyszintén azon kéméfiytulajdonos a ki jelen szabályrendelet határozatai ellen vét, kihágást követ el, s a mennyiben cselekménye büntetőjogi elbírálás alá nem esik, az iparhatóság által 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő s ezen kivül e kéményseprő mulasztásait költségére az iparhatóság teljesítheti. 11. §. Azok, a kik a kéményseprést az 1884-ik évi október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, rnességük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait megtartani szintén kötelesek. 12. §. Ezen szabályrendelet 1892-ik év január hó 1-én lép életbe. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1892. május 10-én tartott közgyűlésében. Kiadta: Mikecz Dezső, I. aljegyző. —— ' Szabolcsvármegye alispánjától. 1 89 2. A járást főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek 28178. szrendeletét másolatban tudomásvétel, alkalmazkodás közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyházán, 1892. junius 2. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar királyi miniszter. 28178/III-8. Valamennyi törvényhatóságnak Tudomásvétel és az érdekelt közönség megfelelő tájékoztatása végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a cs. és kir. közös külügyminisztérium f. évi május 21-én. 19946. sz. alatt kelt értesítése szerint az oppelni kir. kormány az osztrák magyar monarchiából származó élő juhok átvitele tekintetében f. é. május 13-án 413. sz. a. következő intézkedéseket léptette életbe : Az osztrák-magyar monarchiából származó élő juhoknak Poroszorsiágon (Németországon) való átvitele csak is vasúttal s csak azon feltétel mellett van megengedve, hogy az állategészségügyi egyezményben (1892. V. t. cz.) megállapított ellenőrzési rendszabályok megtartassanak és hogy az ily szállítmányok minden felesleges feltartóztatás nélkül merjenek át Németországon. Egyébként az átvitel tekintetében a következő részleges feltételek irányadók: 1. Az átvitelre szánt juhok
