Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1892-06-19 / 25. szám
XIII. évfolyam. 25. száin. Nyíregyháza, 1892. junius 19. VEGYES TARTALMÚ HETI LAP. SZABOLCS? ÁR MEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVÁRMEGYE! KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. IVIejrjelenik lietenkint eg-yszei-, vasárnapon, Elölizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre 4 forint. Fél évre 2 „ Nagyed évre 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egész évre csak kél forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-uteza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldetni. Bériueiitetleu levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kiváualra s az illető költségére küldetnek vissza. Hirdetési dijak: Minden négyszer hasábozott petit sor eqy»zer Közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij fejében, minden egyei hirdetés után 30 kr. fizettetik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-uteza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban is Dorn & Cornp. által Hamburgban. Hivatalos közlemények, 087/1892. Kb. Szabolcsvármegye főorvosától. Egészségügyi jelentés 1892. május hóról. A halott vizsgálati jegyzőkönyvek a lefolyt május hónapról a vármegye összes községeiből beérkeztek. Ezen adatok szerint a közegészségügy állása valamivel kedvezőbb volt, mint az előző április hónapban. Mert mig április hónapban 1000 lakos közül 2. 6 5, addig május hónapban 2. 5 halt el, ami évi 30.^ pro mille halálozásnak felel meg. Elhalt összesen 621 egyén; nem szerint 337 li és 2S4 nő. Ezek közül 7 éven alóli li 225, nő 163, összesen 388; tehát az összes elhaltaknak 62. 0-a, 7 éven felőli fi 112, nő 121, összesen 233; az összes elhaltaknak 37. 5 u/„-a. A járások és Nyíregyháza városa a következő halálozási arány mutatják: elhalt a kisvárdai jarás.ian mijushóban 10Ű0 lakos kö/.ül2. 3. április bob in listai » . • . . » ]. g, > . 2,, dadai alsó > > > » . > "i s. > > 2. 2, dadai lelsó » > » > > ».>,,• » 2 6. bogd-rnyi . » . » > . Z 7, > . 2. 2 nyírbátori » » » » » » 2. 6, » > 3,, nagykállói > > . » » » i 6 > ,2,, Njiregyh. városb .n . » » . » » » 2. 7. Gyógykezelésben nem részesült a 3S8 gyermek közül 28. 9 0/O, a felnőttek közül 27., u/ 0; átlagosan 28. a u/ u. Járványnyá fajulható ragályos betegségekben április hónapban elhalt 33 községben 70 egyén, azaz az összes elhaltaknak 10. 8°/,-a és pedig: vérhasban 1 községben 1, hagymázban 10 községben 13, vörhenyben 2 községben 7, kanyaróban 4 községben 4, roncsoló toroklobban 17 községben 41, hökhurutban 3 községben 4 egyén. Ilynemű betegségekben május hónapban elhalt 23 községben 47 egyén. Az összes 621 elhaltaknak 7 5°/ 0-a és pedig: Vérhasban: Nyíregyházán és Vas-Megyeren 1 — 1, összesen 2 községben 2. Hagymázban: Anarcs, Kékese, N.-Kálló, Magy, T.Pálcza községekben és Nyíregyházán 1 — 1, összesen 6 községben 6. Himlőben.- senki. Vörhenyben: Téth községben 2. Kanyaróban: Karászban 2, Buj, Szabolcs, Tímár községekben és Nyíregyházán 1 — 1, összesen 5 községben 6. Roncsoló toroklobban: Bakarnazon 7, Baádon 6, UjFehértón 4, Pátrohán 3, Balkány, Berezel községekben és Nyíregyházán 2—2, F.-Litke, Geszteréd, T.-Eszlár, Nagyfalu községekben 1 — 1, összesen 11 községben 30. Hökhurutban.- Piricse községben 1. Nem ragályos betegségekben a halálozás azok gyakoriságának sorrendjében következőleg mutatkozott: Tüdőgürnőkor 85, veleszületett gyengeség 64, tüdőmellhártyalob 50, torokgyik, brightkór és másféle vízibetegség 30—30, gyomorbélhurut 29, görcsök 27, aggkor, agykérlob 24—24, gyermekaszály 11, hörglob 9, malária 8, véletlen esemény, marasmus 7—7, gutaütés 6, görvélykór 6, öngyilkosság, nehézszülés 4—4, szerviszivbaj, bujakór 3—3, pokolvar, tüdőlégdag, hashártyalob 2—2, gyermekágyi láz, gyomorrák, májrák, kiszorult sérv, fültőmirigylob, toroklob, vérhányás, köszvény, hevenyszeszrnérgezés, genybub 1 — 1, ősmeretlen betegségben elhalt 109, az összes elhaltaknak 17. 6%-a, végre halvaszületett 18. Az összes emberi életvesztesség tehát 621. A 7 éven alul elhalt és nem gyógykezelt gyermekekről vezetett nyilvántartási könyvnek kivonatát úgy a tőszolgabirák, mint Nyíregyháza város polgármestere beküldötték. Ezek szerint mulasztás történt: a kisvárdai járásban 9 esetben, bírságolás — esetben, a tiszai 6 —; , a dadai alsó „ 5 , „ 1 , a dadai felső , — , „ — „ a bogdányi „ 16 „ , 1 , a nyírbátori 16 „ 2 a nagykállói , 4 „ — Nyíregyházán 7 „ , 1 Összesen 63 esetben, bírságolás 5 esetben. Idegen ápolásba adott gyermek volt összesen 163, tehát 3-al kevesebb, mint az előző április hónapban, kik közül 22 törvényes és 141 törvénytelen ágyból született. Ezek közül egészségesnek találtatott 157, Kis-Vardán 3, Nyíregyházán 2 beteg, Nyíregyházán l elhalt. Felügyelet alatt állott: Nyíregyházán 58, N.-Kállóban 27, K.-Vardán 23, Uj-fehértón 9, Gáván 8, Balkányban 6, Kemecsén 5, Dögbe, Buj községekben 4—4, T.-Dada, Ny.-Bátor községekben 3 -3, Balsán 2, F.-Litke, Dombrád, Pátroha, Eszeny, L.-Petri Mándok, Polgár, T.-Bűd. Tímár, Bogát, Pilis községekben 1 — 1. A körorvosok tevékenységüket mindannyian beigazolták. Törvényszéki bonczolat tudtommal 3 esetben eszközöltetett, u. m.: Oroson kútba talált nő, Leveleken megégett gyermek és Piricsén hirtelen elhalt gyermek hulláján. Rendőri bonczolat nein volt. Rendőri hullaszemle: T.-Ladányban a Tiszából kifogott férfi, Bezdéden kulba falt gyermek, Nyíregyházán 2 öngyilkos, 1 vizbe fult és egy agyszélhüdés következtében kimúlt egyén hulláján foganatosíttatott. Látlelet kiállíttatott 14 súlyos és 13 könnyű testi sértésről. Tápszerek és italok számos esetben kedvező eredménynyel vizsgáltattak. Mindössze Kenézlőn Szabó Béla husmérő helyiségében 9'/ a kiló rothadt hús és Nyíregyházán tisztátalan edényekben talált nagyobb mennyiségű tej koboztalott el. A szabolcsvármegyei nyilvános közkórházban április hóról ápolás alatt maradt 67, május hónapban felvettek száma 129. Összesen ápoltatott 196. Ezek közül elbocsáttatott: gyógyulva 95, javulva 21, gyógyulatlanul 1. Meghalt 7. Összes fogyaték 124. A hó végével ápolás alatt maradt 72. Az ezen idő alatt felmerüli ápolási napok száma 2533. Az állategészségügy állását a beérkezett jelentések nyomán kedvezőnek mondhatom. Nyíregyháza, 1892. junius 12. l)r. Jósa András, vármegyei főorvos. Nevelésügyi kérdések a vármegyében. Nevelésügyi viszonyaink sajgó sebei azok a kérdések, melyekkel a vármegye közigazgatási bizottsága a héten foglalkozott. A pusztai iskoláztatás kérdése, a szük. kevés levegőjű iskolák ügye s végül — aminek nemcsak nevelésügyi tekintetben van fontossága, de jelentőséges kérdés faj vedel mi szempontból is: az óvodák, gyermek-menhelyek létesítése. Mindezek a fontos nevelésügyi kérdések nem először fordulnak meg a vármegye zöld asztalánál, különböző fórumok előtt sokat, sokszor beszéltek felőlük. , Mi az oka tehát, hogy olyan nehezen jutnak a megoldáshoz, hogy attól még ma is igen nagyon messze vagyunk ? Van ebben része bizonyára annak az indolenciának is, amelylyel az ilyen természetű kérdések iránt a mi népünk viseltetik, de a legnagyobb aka dály bizonyára, hogy a mi községeink szegények, állami és községi közterhekkel túlságosan inegterlielvék, mint erkölcsi testület pedig nagyon kevés olyan község van a vármegyében, hogy vagyoniból létesíthetne humanitárius, súlyosan érzett közszük ségletet képező intézményeket. Itt van mindjárt a pusztai iskoláztatás ügye. Ezrekre megy azoknak a tanköteleseknek a számi, kik községektől mersze pasztákon, tanyákon lakván, a népievelés áldásaiban uem részesülhetnek. Kivéve néhány nagyobb uradalmat, — Király telek, Bishalma, Szegegyháza stb s a nyíregyházai tanyákat ahol immáron 11 népiskolát létesített az ág ev. egyház áldozatkészsége — a pusztai iskoláztatás kérdése abszolúte nem tudott megoldásra jutni varmegyénkben. Most a kir. tanfelügyelő részletes kimutatást készített és terjesztett elő a közigazgatási bizottságban, mely teljes tájékozást nyújt aziránt, hogy hol mennyi tanköteles van, aki nem járhat iskolába, mellékelvén a kimutatáshoz az érdekelt községek adózási viszonyaira vonatkozó adatokat is. Ez adatok egybevetésénak s a belőlük folyó tauulságnak eredménye az a határozat melyet a közigazgatási bizottság hozott, folyamodván államsegélyért a közoktatásügyi kormányhoz, miután ez adatokból nyilvánvaló lett, hogy az illető érdekeltségek egyedül a maguk erejéből a pusztai iskolákat felállítani és fenntartani nem képesek. A szük, nem elégséges levegőjű iskolák ügyét dr. Jósa András bolygatja már évek óta, nem mu lasztván el egyetlen kedvező alkalmat sem, hogy e kérdéssel előhozakodjék. Most már ez ügy állása felől is teljes tájékozást szerzett magának a közigazgatási bizottság ama kimutatásból, melyet dr. Jósa — fölméretvén vármegyénk összes népiskoláit — az iskolák belső térfogatáról s az illető iskolába járó gyermekek számáról összeállított. Hát ez a kérdés is olyan természetű, hogy tulbizakodó reménykedéssel is évekig várakoztunk, míg a bajon segítve lesz. Szegény egyházak szegény népével áll szemben a közigazgatási hatóság, s a legnagyobb jóakarattal is az egyházak részéről, gyors eredményt forszírozni nem lehet. Sürgetni kell azonban a dolgot, hogy legalább azokban amelyek annyira tul zsúfoltak, hogy az iskolákban, a dr. Jósa által készített kimutatás szerint a törvény által kivánt 3 köbméter levegő helyett csak 0.1 köbméter jut egy gyermekre: minél gyorsabban segítve legyen. A gyermek-menedékházak felállítását törvényrendeli E törvény végrehajtása az lenne, ha vármegyénkben is, minden községben óvoda, állandó vagy legalább nyári gyermek-menedékhelyek létesíttetnének. A valóság a törvény eme rendelkezésétől — nemcsak nálunk, de az egész országban — igen messze jár, s hogy speciálisan a magunk viszonyairól szóljunk, bizonyára a törvénynek a hibája, hogy két évvel meghozatala után még olyan kicsi az eredmény, s hogy a végrehajtással megbízott hatóságoknak sok és nagy gondot okoz. hogy valamely módja a törvény végrehajtásának kitaláltassék. Másutt, boldogabb országokban az ilyen intézmények meg abban az időben jöttek létre, mikor az állampolgárok az állam egyéb, azóta fölmerült és fokozott szükségleteinek kielégítésére még nem voltak annyira megterhelve Nálunk a magas állami adók s ezeknek általában 40 —50%-át tevő közköltség mellett igen nehéz feladat, hogy a községek — számítva az adminisztráció folytán növekedő igényeire és költségeire, a maguk erejéből uj községi intézményeket létesítsenek. Az egyetlen módja lenne talán a törvény végrehajtásán ik — eltekintve egyes községektől — a lassú tőke-gyüjtés biztosítása, köteleztetvén a községek, hogy vagyoni viszonyaik szerint költségvetéseikben bizonyos összeget a létesítendő gyermek-menedékhelyek alaptőkéje javára vegyenek fel s azt tőkésítsék. Végül Nyíregyháza város iskolaszékének egy üdvös határozatáról emlékezünk meg e helyütt. Egy — nem tudjuk miért, miért nem? — alvásnak indult fontos kérdést kelt életre ez a határoz.t s odaállítja a sürgősen megoldandó feladatok közé. A polgári leány-iskola ügye ez I Régi kérdés, mely két évvel ez előtt már konkrét javaslat alakjában foglalkoztatta az iskolaszéket, de megrekedt a város pénzügyi szakosztályánál, mely a létesítés költségeire és ennek fedezetére nézve véleményt adni lett volna hivatva. Az iskolaszék megsürgeti most a szakosztályt s remélhető, hogy ez a nagyon fontos kérdés igy mielőbb megoldásra jut. Mert azon talán csak túl vagyunk már, hogy vitatko/ni kelljen a polg leányiskola feállitásának szüksége felől! Mai számuukhoz fél iv molliVílet va i dalolva.
