Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-24 / 4. szám

„IS Y Í R v I P fe IT". Iparos-segédeink önképzése. A szegedi iparos ifjak egyesülete nemrég körlevelet intézett a hazai iparos ifjúsági egyesületekhez, melyben arra liivta föl óket, hogy alakuljanak át közművelődési es önképző egyesületekké. A sajtó — igen csekély kivétellel — teljesen napirendre tért e körievei felett, pedig a fölvetett eszme megérdemli azt, hogy életrevalóságával fog foglalkozunk s figyelemre méltassuk a czélt, melynem egyéb, miut mindeu politika kizárásával, egyedül a tanulás és az ismeretek fejlesztése által szolgilui a hazai ipar ügyellek. És ez ezmével foglalkozni moit annyival iukább időszerűnek tüuik föl, mert a vasárnapi munkaszünet behozatalával járó kedvező helyzet az iparos-segédek önképzési törekvéseinek csak e'óuyőket nyújthat s azt nagyban előmozdíthatja. Az eszme nemes s a czél elérése érdekeben megvalósulása valóban kívánatos is. A törekvő és a nemesebb szórakozás atán vágyódó iparos-ifjuság bővíti ismereteit, nemesiti színét, lelket és kedélyét s ez által elvonatik a luzafiatlan és áldástalan törekvésektől, melyek idegenbői csempésztetnek be hozzánk, s tetszetős, de üres jelszavak hangoztatása mellett, a társadalmi rend felforgatásával hirdetnek soha el nem érhető eredményeket, de a melyektől a valódi hazafias magyar iparos-ifjuság nemcsak a múltban fordult el, de most sem akar s ezután sem fog azokkal érdekközösségben állani. Az iparos-segédek önképző és közművelődési egyesületei nem akarnak mást elérni, mint azt, hogy törekvéseik által a munka tiszteletét vívják ki, saját értelmiségüket fokozzák, hatványozzák. Akarják ezeken kivül, hogy szorgalmuk és kitartásuk által bizalmat keltsenek föl magok iránt s becsülést érdemeljenek ki miuden irányban. Most, midőn a vasárnapi munkaszünet törvény által életbe vau léptetve, midőn a törvény a munkában kimerült testnek pihenést biztosit, azaz iparos-segéd, ki nem a korcsmai örömöket, szórakozást keresi, hanem munkás voltából kifolyó önérzetével is számot vet, az üdülés mellett önképzésével is foglalkozliatik s erre is szakithat időt magának. Az iparos segéd, ki az egész héten át dolgozott, a vasárnapot részben önművelődésére fordíthatja. Az iparos-ifjúsági egyesületekre tehát ezután sokkal jelentékenyebb feladat vár. S ha ezt a feladatukat betöltik, akkor nem lesz igazuk azoknak, akik ugy vélekednek, hogy a vasárnapi munkaszüuetről szóló törvény a lenagyobb hasznot a korcsmárosoknak csinálta Mert, midőn az iparos ifjúságot önképzési és közművelődési egyesületek és körök alakítására buzdítjuk, nem mulaszthatjuk el egyszersmind azt is figyelműkbe ajánlani, hogy egyesületi törekvéseikből az egyesület kaszinói minőségét ne hagyják számításon kivül. Mert habár a kaszinóknak fő tul ideális szempontból néztem a nőket; elfogadtam olyanoknak, a milyeneknek látszanak. És most? Tisztelem, becsülöm az ügyvédeket, de egyenesen ók az okti, ha az első impresiot uem veszem többé kiindulási pontul Hallgassuk meg a másik felet is! Ez lett az elvem. S egy valóságos per indul meg. Felperes a sziv. Állit, erósit hogy neki legyen igaza, de alperes: a megfásult, cinikus ész, — az meg tagad, kifogásol, ellenez. És az a sajátságos, hogy a bizonyítást is magára vállalja s nem nyugszik addig, mig felperes le uem teszi keresetét. És még szereucse. Mert a hasolat abban is sántit, hogy bíró nincsen e perben! Nincsen a ki Ítéljen! Sőt alperes a perköltségeket, — a csalódásból eredő báuatot, — maga igyekszik elviselhetővé tenni! Ha meggondolom, jobbau is van ez igy. Mert ha alperes vesziteue, felperes kisütué rá: ugv 'kell neked, miért uem vedekeztél jobbau! Mindezekből csak azt akarom kihozni, hogy most már ugyan körültekiutek, mielóit végleg elhatároznám magamat. Az én kedves Józsi bátyám tudja ezt, s lehetőleg informál tattá magát, mikor előállott jelöltjével. Ne higyjék, hogy c^ak az asszonyok szeuvedélye az fasuboron&lás! Az eu kedves Józsi bátyám tul tesz e tekintetbeu egy tuezat kávésuénikeii! Nekem még aljegyző koromban megígérte, hogy ó házasít meg. Alin tudta meg kineveztetésemet, előfogott: — Na Detsó öcsém, most már beezélhetüuk komolyan. — Kerlek kedves Józsi bátyám — régen biudert ittam az óieggel — egy birinak hivatalon kivül is c«ak komolyan szabad b>sze ni! — Ne viczczelj tiu, uem ugy ertem ; hanem hogy most már nem monthatod, hogy igy megfogadtad, ugy megfogadtad, — albiró vagy, asszony utáa kell nézni! — Helyes kedves Józsi bátyám s remélem kész terved van? — Természetesen! — Ugy vegyük fel a tényállást. Hogy hívják V . .. Azaz kérlek ne említsünk nevet, igy szabadabban beszel hetünk róla. Kora ? czéljok a társas összejövetelek utján való szórakozás, mindazonáltal a művelődésnek ma már hatalmas eszközei és terjesztői is. A hírlapok és könyvszekrények a szórakozási eszközök mellett békésen megférhetnek s ha a szellem üdülést óhajt, a tisztességes szórakozás mindig megengedhető. Alkalom adtán egy-egy felolvas is nemcsak nemes élvezetet nyújt, de "gazdagítja is egyszersmind ismeretkörünket. S ha az iparos-ifjuság ily irányban való öumüvelődési törekvéseiről komoly és számbavehető tanúságot tesz, bizonyára mindenütt fognak akadni kiváló férfiak, kik felolvasásokra vállalkozva, ez által nem csak az iparos-ifjuság társadalmi helyzetet javítják, megbecsülését emelik, hanem az egyesület tagjainak igényeihez mért, könnyed modorú tanulságos előadások által az ott tartózkodást is kellemessé, vonzóvá teszik. S mit szóljunk még a műkedvelői sziui előadásokról. melyek — kellő korlátok között — az önképzésről és működésről alkotott programm keretébe szintén beilleszthetők. E műkedvelői szini előadásoknak nemcsak azért van nagy jelentőségük, mert az önművelésnek hatalmas tényezői, hanem azért is, hogy az iparos-segédeknek alkalmat ad a társadalmi élet örömeinek, szórakozásainak élvezetére. Megjegyezzük még, hogy az iparos ifjak egyesülete csak akkor lesz szilárd alapokra fektetve, ha mint tisztán társadalmi és erkölcsi intézmény akar működni, s egyedül csak erkölcsi eszközökkel akarja czéljait elérni, s ha ezen az alapon kívánja társas összejövetelei által az együvé tartozás és társulás érzetének ápolását fejleszteni és ha az önképzés és közművelődés tekintetében a tiszta erkölcsi elvek vezérlik. Városunkban évek óta áll fenn iparos ifjúsági egyesület, mely már eddig is szép jelét adta annak, hogy a hangoztatott erkölcsi alapon törekszik az önképzés és közművelődés utján előre haladni, elérve ez által azt, hogy a rendeltetése szerinti határok között jelentős társadalmi intézménynyé erősödött. Ez egyesületnek az iparos-ifjuság erkölcsi és társadalmi életére való jótékony hatása konstatálható s a közönség részéről kellő méltánylásban részesül. Kívánatos is, hogy ez egyesület, folyton erősödve, mindinkább megszerezze az erkölcsi és anyagi eszközöket ahhoz, hogy a városunkban lakó iparossegédeknek — akiknek száma igen tekintélyes — egész kontinensét magában egyesítse, s amaz erkö'csi eszközökkel, melyeket idáig is igénybe vett, mind inkább szélesebb körben legyen az iparos-ifjuság önképzésének intézményévé s hogy nemes szórakozásra alkalmat nyújtva^ az iparos-ifjúságnak otthona legyen. Mi a magunk eszközeivel mindenkor szívesen támogatjuk ez egyesületet önképzési és közművelőtörekvéseiben. — Ejnye de inpertineus hivatalos hangon kezded! De jó, legyeu kedved szerint! Tizenuyolcz éves elmúlt! — Régen? — Ezelőtt hatvan esztendővel, ha tudni akarod! — Figyelmeztetlek Józsi bátyáin az eskü szentségére, melyet esetleg nekem kell tenui vallomásodra a pap előtt! Tehát csak a tiszta igazságot valljad, és semmit azokból, a melyek a tárgyhoz tartoznak, s a melyek iránt megkérdeztetel, el ne hallgassál! Még egyszer felteszem a kérdést: régen? — No vagy uuy két, három hónapja! — Vallása? — A mi a tied! — Foghlkozása? — Leányzó! — Állapota? — Tizenötezer forint készpénz és egy ház, hat ablakkal az utczára! — Igy már megértjük egymást! Nem áll rokonságban egy pír gyermektelen nagynénivel? — Hát egy pár amerikai nagybácsi nem kellene? — Nem volna rosz! ígér neki valaki örökségképen valamit? — Te, én menten megbüboTak, ha el nein hagyod ezt a hivatalos formát! — Megbocsáss Józsi bátyám, ennek fele se tréfa. Kéuytelen vagyok a tárgy foutosságánál fogva mind ezekre kiterjeszkedni, de ha nem tetszik, abban hagyhatjuk. No csak nz kellene még, mikor már Józsi bátyám felig meddig biztosra vette a dolgot. — Halljuk hát, van e még valami kérdezni valód? — Természetesen! Most átmegyüuk a személyleírás ra. Haja? — Arain szó ke! — Szemei ? — Kékek! — Szemöldöke? — Szemöldöke? kedved szerint? — Kérlek ne az én kedvem szerint fejezd ki mngad, hanem az igazsághoz hiven ! — Jó! Finoman ívelt! — Orra? llát hogy fejezzem ki magamat A nyíregyházi jótékony nőegylet számadásai. A nyíregyházi jótékony nőegyesület mult évi számadásai bizonyára megérdemlik, hogy szélesebb körben is megismertessenek. Ez egyesület hatalmas organizmusa immár a jótékonyság gyakorlásának s bizonyára megérdemli, hogy nemes czéljai elérésében a közönség részéről mindinkább fokozódó érdeklődéssel találkozzék. Ez iránybau vélünk szolgálatot tenni a következő szamadás közlése által : A) Nóegyleti pénztár. I. Bevétel: Az 1890. év dcczember 31-iki pénztári matadvánv . • • 316 frt 24 kr. 1891. Január havi . 426 frt 48 kr. Február 316 frt 44 kr. Márezius 283 frt 20 kr. 105 írt — kr. Május 25 frt — kr. Junius 21 frt 60 kr. Julius „ 113 frt — kr. Augusztus „ 158 frt - kr. Szeptemb. „ Irt — kr. Október 68 frt — kr. November . 35 frt — kr. 466 frt 79 kr. Összes bevétel 2334 frt 75 kr. II. A levételek részletezése: Az 1890. évi deczember 31-iki pénztári maradvány 316 Jótékony adományokból . . : . . . 31G Tagsági dijakból 427 Árvaházi gyermekek foglalkozásából . . 26 Jótékonyczélu mulatságokból .... 902 Betétekből 300 Tőketörlesztésből 4 Kamatokból 41 Összesen 233-T frt 24 kr. frt 22 kr. frt — kr. frt 85 kr. frt 52 kr. frt — kr. frt — kr. frt 92 kr. frt 75 kr. III. Kiadás: havi kiadás . . 1891. Január Február „ Márezius „ Április „ Május „ Junius „ Julius „ Augusztus „ Szeptember „ Október „ November , Deczember „ Pénztári egyenleg 1891. deczember 31-én 496 frt 97. frt 483 frt 55 frt 99 frt 103 frt 79 frt 75 frt 71 114 frt 269 frt 159 frt 226 Irt Összes kiadás 2334 frt 75 kr. IV. Kiadások részletezése Segélyezésre kiadatott 294 frt — kr. Élelemre az árvák részére 477 frt 47 kr. Árvák ruházatára 82 frt 87 kr. Ápolónő fizetése HÓ frt — kr. Árvaház és bútorok javítása .... 200 frt 24 kr. Takarékpénztári betétek 350 frt — kr. Ipariskolának thea-estélyek jövedelméből 332 frt 50 kr. 118 frt 73 kr. 51 frt 22 kr. Tűzelleni biztosítás 7 frt 20 kr. Nyomdai kiadásokra 10 frt 60 kr. Szolga díjazására 37 frt 38 kr. 5 frt 60 kr. Pénztári egyenleg 1891. deczemben 31-én 226 frt 94 kr. Összesen 2334 frt 75 kr. Folytatása a mellékleten. — Orra? Orra rendes, kissé fitos! — Szája? — Csökra-termett! — Fogai? — Hófehérek ős mind az övé! — Ezt remélem is. Álla ? — Hát azt hogy szokták mondani! Mondjuk: rendes! — Fülei? — Piczinyek, de nem szeretném, ha ez a mostani beszélgetésünk beléjök jutna! — Arcza? — Óvál! — Különös ismertető jelei? — Hogy senki se hagyja egy pillantásra! — Helyes. Gyerünk tovább! — Mi kell még? Nem ismertél még reá? — Kérlek a személyleirások nem arra valók, hogy azokból valakire rá lehesen ösmerni! S még tudni akarok egyet mást! — Kérdezz, felelek, ha már benne vagyok ! — Beszél? — Hogy elhallgatuád ítéletnapig! — De milyen nyelveken ? • — Magyarul, németül, kissé francziául! — ír? Olvas? — Szintén! — Rendén van! Hátra vannak még személyes tulajdonságai ! — Hát mit mondjak még? Kedves, szerény, szorgalmas, takarékos, jó gazdasszony, nem szereti a nagy puezezot, mi kell ínég? Ha estig beszélek is, az a vége, hogy külömbet nem találsz. Bizony, hálákat adsz valamikor az égnek, hogy feleségemmel ilyen hozzád illő párt választottunk számodra! Jó, jó, kedves Józsi bátyám, csak még egyet. Ért valami zenéhez? — A hozzá értők azt mondják, a zongorán szenvedélylyel játszik! — És énekel is talán ? — Egész n;ip, mint a pacsirta! — Köszönöm kedves Józsi bátyám, épen eleget tudok! Nyertél tegnap a kaláberen? — k.—ö.