Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-29 / 22. szám

a nyugdíjra jogosulton kivül mindazok igényelhetik, akik a szabályrendelet VI. VII. fej> /v< "'.</// ellátásba n részes ülhetnének Miről Miklós Liszló alispán, a vármegyei tisztviselői nyugdíjintézet választmánya alkalmazkodás, a járási fű­szolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere es a köz­ségek elöljárói a szabályrendelet ez intézkedésének közhírré tétele végeit a .Nyírvidék" vármegyei hivatalos közlöny utján jkvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Komi* liéza. aljegyző. Kelt mint fent. Kiadta: Mikecz János, főjegyző. 5072. K. 1892 Szabolcsvármegye alispánjától. A községi elöljáróknak. A Biharvármegyei gazdasági egyesületnek a Nagy­Váradon rendezendő lóvásárra vonatkozó felhívását a ló­tenyésztéssel foglalkozókkal leendő közlés végett másolat­ban kiadom. Nyíregyháza, 1892. május 21. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Felhívás a lótenyésztő gazdaközönséghez. Örömmel tapasztaljuk és mutatják a hivatalos adatok is, hogy Magyarország lótenyésztése évrő-évre fejlődik, nemcsak számszerűleg, de minőségileg is. Evvel szemben azonban egy szomorú és visszás tény áll s ez az, hogy a mily arányban halad lótenyésztésünk, olyan arányban hanyatlik azon kevés régi jó lóvásár is, melyen legalább 10—20 év előtt a tenyésztő bizton számithatott tenyész­tésének méltányos ároni értékesítésére. E tekintetben főleg a nagy Alföld és Magyarország keleti részében mostohák a viszonyok, mert mig a nyugati részeken legalább 2—3 oly vásár van, melyen egyrészt a tenyésztők jó anyaggal, másrészt elsőrendű vevők kellő számmal jelennek meg: addig Budapestről keletre egyetlen oly vásár sincs, melyre a tenyésztő is bizton számíthatna tenyésztésének értékesí­tésénél és a vevő i» azon biztos reménynyel mehetne, hogy szükségletének megfelelő anyagot kellő számmal talál. Ezért minél általánosabb lesz a panasz, hogy a mai vasári állapotok mellett nem lizeli ki magát a lótenyésztés s ez igen természetes is, mert arra, hogy értékes lova­inknak megfelelő állandó kelete és ára legyen, első fel­tétel egy olyan vásár, melyet elsőrendű lókereskedők évről­évre felkeressenek, elég nagy számban arra, hogy egy­másnak konkurenczi.it csináljanak, ennek pedig ismét elsőfeltétele, hogy az illetők biztosan tudják, hogy a vásáron, melyen megjelennek, nagyobb mennyiségű alkalmas anya­got találnak. A jó anyag u.egfogyása és elmaradása riasztotta el tőlünk a vevőket, azt kell ismét összegyűjtenünk, s egy vásáron koncentrálva felállítanunk, ha egészséges helyzetet akarunk teremteni. Ennek >üry<>- -/.ükséget belátván a biharmegyei gaz­dasági egylet s elhat irozta. hogy minden lehetőt "elkövet ily elsőrendű vásár létesítésére. Kitünó alkalmul kínálkoznak nézetünk szerint e czélraa nagy vára li \r.n,k Nemcsak megyénk lótenyész­tői gyűlnek he Nagyváradra ilyenkor, de évről-évre szapo­rodó számban látogatnak el oda lókedvelők az ország minden részéből, magok a versenyek ösztönzésül szolgál­hatnak arra, hogy lovainkat jó kondiczióba hozzuk és jól behajtsuk és alkamat nyújtanak azok kipróbálására és tehetségük bemutatására: valóban megvan minden elő­feltétel, csak komoly akarat kell hozza, hogy a versenvek­kel kapcsolatban egy elsőrendű lóvásár fejlődjék ki Nagy­váradon. Hogy tehát a fentebb leirt czél elérhető legyen, egyletünk Nagyvárad városának támogatásával minden I Szabolcsvármegye alispánjától. 4100. K. 1892. A Járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a f. évi ápril hó 15-én kelt 3762. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, miszerint Boros Sándor szakolyi lakosnak a f. évi ápril hó 4-én Nyíregy­házán takonykór gyanúja miatt megfigyelés alá vett egy drb. lova, a f. évi ápril hó 14-én takonykór miatt kiir­tatott; s miután a ló a f. évi márczius hó 29-én Líebre­czenben Lakatos István mikepircsi lakostól vétetett, a szükséges óvintézkedések meglétele iránt az illetékes ható­ságok megkerestettek. Nyíregyháza, 1892. május 17-én. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. Szabolcsvármegye közönsége részéről Nyíregyházán, 1892. május 16-án tartott tavaszi rendes közgyűlés jegyző­könyvének kivonata. 103/1892. Bgy. 2191/892. K. Olvastatott a törvényhatósági bizottsági tagok »zámá­nak s a bizottsági tag választó kerületek beosztásának megállapítására vonatkozó 325/891. Bgy. számú közgyű­lési határozatot jóváhagyó 14847/II.-3. 1892. számú m. kir. belügyminiszteri leirat. Határozat. A miniszteri leirat tudomásul vétetik, s a vármegyei alispánnak a legtöbb adót tizetők névjegyzékének kiigazí­tásánál s a bizottsági tag választások iránti előterjesztések rnegtétélénél leendő íigyeleinbe vétel, T.-Dob község kép­viselő testületének pedig felebbezésére való hivatkozással másolatban tudomásul vétel végett kiadatni rendeltetik. Egyszersmind a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere és a községi elöljárók értesíttetnek, hogy a bizottsági tagnk számát és a tagválasztó kerületek beosztását megállapító, annak idején velők is közlött 325/91. Bgy. számú határozat a nagyméltóságú in. kir. belügy­minisztérium által helybenhagyatván, jogerőre emelkedett. Miről Miklós László alispán s T.-Dob község kép­viselő testülete jegyzőkönyvi kivonaton, járási főszolga­birák, Nyíregyháza város polgármestere s a községi elöljárók pedig a .Nyírvidék" czimü törvényhatósági közlöny utján értesíttetnek. ..IN V t I« V I I> ^ K." évben, az őszi lóversenyekkel egyidejűleg s igy az idén szeptember 17. és lü-án országos lóvásárt rendez Nagy­váradon, elsőrendű verőket kellő számmal értesít és lehetőleg kieszközli, hogy állam evvel egyidejűleg tartsa a ménló vásárlást és a katonai lóvásárt. Kellő számú vevő megjelentse azonban az első évek­ben csak ugy biztositható, ha ,ó előre közhírré tehető, körülbelül mennyi és milyen eladó anyag fog a vásáron bemutattatni. Ezért azon felhivissal fordul alólirt egylet keleti Magyarország összes lótenyésztőihez, látogassa meg ezen vásárt eladó lovaival és le tkésőbb augusztus hö l-ig küldje be egyletünk titkári hivatalához (Nagyvárad, Köutcza Barts-haz) a vásárra állítandó lóanyagának részletes leí­rását mellékelt bejelentési iv felhasználásával, hogy beje­lentése már az előre kiadandó jegyzékbe felvehető legyen. Ezen bejelentés díjmentes, valamint semminemű helypénz nem szedetik, csupán a tényleg eladott lovak árából lesz a vásár rendezése által okozott költségek fedezésére 2°/ 0 levonva. Nagyvárad. 1892. május 5. A biharmegyei gazdasági egyesület vásárrendező bizottsága: Wcrtlielinstein Alfréd. rlnfilc. Markovies Károly, Szabó Ferencz, llr. Mannsbenr Krnö, ll'j. Tisza Kálmán. leznttt.'igi tagok. 4485. K. 1892. Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A folyó évben teljesítendő kataszteri műveletek és mérnöki helyszínelések alkalmával a háromszögméreti sze­mélyzeten kivül a felmérési központi igazgató és felügyelők által készpénzbeli fizetés mellett az illető községek hatá­rában igénybe vehető szolgálmányokért Szabolcsvármegye területére nézve megállapított árak kimutatását oly érte­sítéssel közlöm, hogy ezen szolgáhnányokat csakis pénzügy­miniszteri nyilt rendelettel ellátott tisztviselők vehetik igénybe. Felhívom az elöljárókat, hogy a községben esetleg ily czélból megjelenő tisztviselőket kellő támogatásban részesítsék. Nyíregyháza. 1892. május 18. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. 13 r.L,Idf u.ideu j Ií>J r CJd«U JÉ zljláa ^ v.tdeu J i njdeti _ k EJClltU I j VJCICU I zsp3a - " 5 z = o « •i ¥ vjd«u Is>J vjd«u z V J d • u m • ü & S ti B <Uu ! x l?J ^ ujfíeu J2 zeoSa a ® a ~ >> ®® O S =3 ,\ ü <2 M ­aj >.-o £ Ui sjdmi wjdwu zsa2a - S £ tD H JS Sí o a; « £ aj í Szabolcsvármegye alispánjától. 4954. K. 1892. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 24436/892. sz. rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és közhírré tétel végett kiadóin. Nyíregyháza, 1892. május 14. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 24436. szám. Valamennyi törvényhatoságnak. Tudomás vétel és közhírré tétel végett értesítem a közönséget, hogy a szász kir. belügyminisztérium folyó évi ápril hó 25-én kelt rendelete szerint az osztrák magyar monarchia területéről származó élőjtihoknak Sz.i<zors/igon való átvitele meg­engedtetett a következő feltételek melletL 1. Az osztrák magyar monarchiából származó élő juhok átvitele csík is vasúttal es , sik Zilt.iu. 11 (denb.ich-Tetschen és Voiter­szenth állomásokon áttörténhetik. 2. A bevitel Zittan keresztül bármely napon, Hodenbach-Tetschenen keresztül kedden, csütörtökön, pénteken és szombaton, Voiter­szenthen át pedig hétfőn és csütörtökön történhetik, a mennyiben e napokra ünnep nem esik. 1. A nevezett állom tsokon ál behozható juhszállitm tnyok megérkezésük előtt legalább JI órával Zittanban és Bodenbach-Tetschen­ben uz oltani szász határrendőri biztosságnál Voiterszenthen pe lig az ottani s<ás/. h itarrendőri felü/yelöségn-M bejelen­tendók, hogy az állatok állatorvosi megvizsgáitatása iránt a szükséges intézkedések megtehetők legyenek. 4. A nevezett állomásokon átvihető juh szállitm ínyok szárin tzisi bizonyít­ványokkal látandók cl, melyeken az átviendő juhok faja es darab száma feltüntetendő. E származási bizonyítványok •i járás és vármegye megjelölése mellett a szármizási hely hatósága által állitandók ki, s rajtok az állatok egész­. . v n,,.. üiami vagy törvényhatósági állatorvos által S í igazolásnak egyúttal arra is ki kell erlednie hogv az állatok származási helyen, valamint az ezzel szomszédos községekben az elszállítást közvetlenül megelőző 40 napon keresztül kelet, marhavész szaj- es körömfájás, juhliímlő és rühkór nem uralkodott, a meny­nyiben e^en bizonyítványok nem német nyelven volnának k állítva! azok hiteles német fordítással latandok el A bizonyítványok érvényessége 8 napra terjed, o. Az allatok­nak £ első pont alatt megnevezett állomasokrol Szász­országon való átvitele csak azon esetben van megengedve, ha az állatok a nevezett állomásokon az .letékesszasz kir kerületi állatorvos által megvizsgáltattak. es kivétel nélkül egészségeseknek találtattak. Mindazon .plhszalhtma­nvok. melyeknek származási igazolványát a 4. pontban felsorolt kívánalmaknak meg nem felelnek, vagy a me­1 vek ben valamelv ragályos betegsegben eyo vagy ilyen beleg-eggel való fertőzésről gyanús állat találtatott, vagy ímelv szállítmány ily állatokkal erintkezett, a határról visszautasittatik. A mennyiben az allatok továbbvitelét az állatorvos a vizsgálat alapján megengedhetőnek talalja, ezt igazolni tartozik. Az állatorvos ezen igazolvanya alap­ián ,t határszéli rendőri közegek az átvitel, engedelyt kiállítják. 6. A/ átvitel a német területen át csak vasúttal, s minden felesleges tartózkodás mellőzésevel törtenhetik. Az állatok megvizsgálásáért a szállító felek az illető liatar­rendőri hivataloknál a következő dijakat tartoznak fizetni: a) 5 Iliiért minden egyes állatért 25 darabig terjedő szállítmányoknál: b) 4 fillért minden egyes állatért 25-től 100 darabig terjedő szállítmányoknál és c) 3 fillért min­den egyes állatért 100 darabon felüli szállítmányoknál. Budapesten, 1S92. évi május hó 5-én. A miniszter meg­bízásából : Kovácsy. : 1 Szabolcsvármegye alispánjától. 4953. K. 1892^ A járási főszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 24,186/111/8. sz. rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmazkodás és közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1892. május 14. Alispán helyett: Mikecz János, főjegyző. (Másolat.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 24,18G. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudomásvétel és közhírré tétéi végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a trieszti cs. és kir. helytartóság f. évi április hó 25-én 5769. sz. a. kelt értesítése szerint a magyar és horvátországi származású hasított körmű állatok bevitele tekintetében a következőket rendelte el: 1. A Bars, Hont, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Sáros, Szepes, Trencsén, Turócz, Zólyom, Árva, Liptó és Uömör vármegyékből; továbbá Sehnecz, Bélabánya és Pozsony sz. kir. városokból csakis a hízott szarvasmar­háknak Trieszt és Póla városokba való bevitele a f. évi május hó 4-én 24,230. sz. a. kelt leiratomban megállapított (az „Állategészségügyi Értesítő" 77-ik szániában közölt) feltételek mellett van megengedve, más szarvasmarhának bevitele azonban tilos. 2. Magyar- és Horvátországból sertések a trieszti helytartóság területére csakis vasúttal vihetők be. A magyar- és horvátországi hasított körmű allatok (szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések) rend­szerint csak Trieszt és l'óla állomásokon rakhatók ki, a mely állomásokon az állatorvosi vizsgálat alá vehetők. Ily állatoknak más állomásokon való kirakására az ille­tékes kerületi közigazgatási hatóság azon feltétel mellett adhat engedélyt, hogy ha az állatok a kirakás alkalmával a fél költségén szabályszerű állatorvosi vizsgálat alá vétetnek. 11a a magyar-, illetve horvátszlavonországi sertés-szállit­mányok között csak egy állat is valamely ragályos beteg­ségben találtatik, a szállítmány a legközelebbi teliervonattal (melyen más hasított körmű állatok nincsenek) a feladó állomásra azon esetben küldetik vissza, ha az állatok a rendeltetési állomáson levő közvágóhídon le nem vághatok, vagy pedig más közelben levő közvágóhidra az ottani állatállomány fertőzésének veszélye nélkül el nem szállít­hatók. 4. Az állatok visszautasítása az illető közigazgatási hatóság rendelete alapján történik, ily esetekben a szállító­levél és az állatorvosi látlelet a marhalevélhez csatolandó. Budapest, 1892. május hó 6. A miniszter megbízásából: Kovácsy. Szabolcsvármegye alispánjától. 4904. K. 1892. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi in. kir. miniszter 23650/111.-8. sz. rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1892. május 14. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi in. kir. miniszter 23650. szam. \ alamennyi törvényhatóságnak. A sziléziai cs kir országos kormány által f. évi ápril 2ü-án 42W4 sz a kiadott hirdetni riy értelmében a hasított körmű állatok­nak M igyarorsz ig területéről Sziléziába való bevitele az alabbi feltetelekhez van kötve. I. Az állatok kizárólag vasúton vihetők be. A szarvasmarhák, juhok és kecskék csak a kérődzők ki és berakására engedélyezett vasúti . oiiMsokon : a sertések pedig csak a béclitzi, fruvaldini, r.'ii h'iithah jagerdorfi, tescheni és troppaui állomásokon .. kirendelt szakértő jelenlétében rakhatók ki. A kirakás e : lábon való elhajlás csak az állatorvosi egészségügyi vizsgilat mejejtése után eszközölhető. Ha az állatszálHt­ii. íny között a lerakásnál a száj- és körömfájásban csak egy állát is betegnek találtatik, az egész szállítmány a l.'gkoze ebb, teliervonattal, melyen más hasított körmű állat rakomány nincs - a feladó veszélyére és költségére, a , ladó .Jtomisra fog visszaküldetni; kivévén azon esetei I.. .., állatok a feladó kívánságára, a mennyiben az lehet­7,liiü\ rr V" m' á° ,lhido n hova azok csak kocsin sz I hatok, levágatnak 2. A határon át a lábon való \viir továbbra ,s tilos marad. 3. Bars, Hont, Nógrád, N Iru. Pozsony Sáros, Szepes, Trencsén, Turócz és /< 1 i yar,negyek területéről a szarvasmarháknak bevitele vé él v W.i nf ZT te, gu l 0 J 5- E ,' rö1 a közönséget tudomás­vctel \. n'ett értesítem. Budapesten. 1892. május hó 1-én A miniszter megbízásából: Kovácsy J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents