Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-15 / 20. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1892. 2Q-ik számához. Béla, Lukács Ödöu, gróf Pongrácz Jeuo, Pscherer József, Sioboszlay József, Síomjas József, gróf Vay Tibor és Zoltáu János. Baross Gábor halála. Fói spár úi őméltósága mély fájdalommal bejelenti & közgyűlésnek, hogy a magyar kormánynak és közéletünknek egyik legjelesebb férfia s a tevékenység ós munka fogalmának személy esitője, Biross Gábor kereskedelemlí^yi miuiszter, ki törhetlen hazafisága ós fenyes tehetségei mellett., vasakaratával nemzeti érdekeinket köztudomású sikerrel mozdította elő s ki nem csak hazánknak, hauem az egész mtlvelt világnak is elismerését kivívta, e hó 9 dikén elhalálozott. Iuditváuyozza, hogy a közönség ósziute részvétének és az őt is ért nagy veszteségnek az elhunyt özvegyéhez intézendő részvétiraton adjon kifejezést s egyszersmind megörökítvén nagy érdemeit jegyzőkönyvében is, annak kivonatát, a fájdalom és veszteség közös voltának külső jeléül, a magyar kormányuak is küldje meg. A közgyűlés a főispán úr bejelentését őszinte fáj dalommal ős megdöbbenéssel vette tudomásul. Mert, — igy szól a jegyzőkönyv — néhai bellusí Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter „hazafiúi ós társadalmi feladatainknak szánt és feláldozott munkás élete buzdító és lelkesítő fényes példa, magasra törekvő hazafiúi eszmékéit élni és halni kész lelkek eszménye marad, mig áll Buda és még él a magyar. Fényes egyéni tulajdonai, akadályokat uetn ismerő munkaképessége és vasakarata, az elért nagy fontosságú eredmények, melyek mindig kiválóan magyar nemzeti törekvéseinek áldásos következ ményei lettek, fényes betűkkel vésték be nagy nevét nem csak nemzetünk ezredéves történetébe, de mindnvájuukuak, minden magyar embernek hálás szivébe is. Emberi törvények és számítás szerint korán, nemzeti czéljaiuk és alkotmányos érdekeink szempontjából idő elótt vesztetlük el ő', mert azon öt év. melyet miut a kormány tagja közszolgálati tevékenységben töltött el, ez öt évnek fényes, mondhatni uem remélt sikerei teszik bizonyossá előttünk, hogy fáradhatlan munkássága, mindenre kiterjedő fi-yelme, egyéni kiváló tehetsége, akarata és következetessége hová fejlesztette volna nemzeti köz életűnk általa képviselt magasz os eszméit, miként valósi totta volna meg összes forgalmi ós ip rí mindazon czéljainkat, melyek nemzeti önállóságunk egyik fő feltételének, a uemzeti vagyonosodá-uak érdekében szükségesek." Ez érzelmek határa alatt és a súlyos veszteség tudatában a közgyűlés a főispán úr indítványát egész terjedelmében egyhangúlag elfogadta. Bejeleuté ezután a főispán, hogy Vaszary Kolos pannonhalmi főapát esztergomi érsekké és herczegprimássá, Turczák Gju'a munkácsi gör. kath. püspökké neveztettek ki ó felsége által, s hogy Kiss Áron a tiszántúli ev. ref eg\házk' rület püspökéül választatott meg. A főispán bejelentése iu loniásul vétetvén, a közgyűlés e kinevezések, illetőleg választás fölött érzett hazafi is örömének az illető fópá9ztorokhoz intézendő feliraton ad kifejezést. Tudomására hozta ezután a főispán a közgyűlésnek, hogy Márky Eleket t. árvaszéki jegyzővé, Kutassy Józsefet és Bay Ádámot kö/.ig gyakornokká, dr. Kovács Lipótot a bogdáuyi járás orvosává, dr. Szildásy Lajos járásorvost pedig t. főorvossá nevezte ki, kiuevezvéu egyszersmind Bay Ádámot és ifj. Bodnár Istvánt t. aljegyzőkké. A bejelentés tudomásul szolgált. AJ alispáni jelentés vétetvén ezután tárgyalás alá, annak a népnevelésre vonatkozó fejezeténél. Görömbei Péter indítványára felhívni határoz a a közgyűlés a közig, bizottságot, hogy a kisdedóvásról alkotott törvény szigorú végrehajtása, különösen pedig a nem teljesen magyar nemzetiségű községekben a kisdedóvodák haladéktalan felállítása iránt intézkedjék. A jeleniésnek az árviz elleni védekezésre vonatkozó fejezeténél, ifj. Szunyoghy Bertalan indítványát elfogadta a közgyűlés s ehhez képest elrendelte, hogy jövőben az alispáni je.eutések nyújtsanak felvilágosítást arra nézve is, hogv a vármegye teiületéu mely vizszabályozó társu latok - vannak önkormányzati jogaik gyakorlatában, s amelyek kormány-biztos vagy miniszteri biztos által — Ne sirjon Galambosné, lelkem. Katona dolog Aztán nem is lesz semmi bajom. Azt mondta ugy-e 11 <n vannak? Lám, hogy tizenegyen! A piaczon mondták? Na, ne sirjon lelkim. Nekem el kell mennem hazulról. . . De mondom, hogy hazajövök. Várjon ineg a szobájában Nem lesz semmi bajom. N.t, isten áldja meg! Az ám, ha olyan könnyű lenne szabadulni! A két mázsás Niobe utána kapott: Nem eresztem . . . nem uetn! . . . Kiöntik a vérét, a szép, ifjú vérét . . . Megölik . . . megölik! Szerencsére a fiatal emb r már az utczán járt és igy Galambosné lelkem nem tehetett okasabbat, mint hogy az egek urához fohászkodjak: „Én uram, teremtőm, te vezéreld útját!" Ez úgy látszik sokat könnyített lelkén; mert csakugyan szót fogadott és be ment a szobájába. De azért délutáu három órakor is hallották az ablak alatt az utczagyerekek, a mint keservesen nyögdócsélte : pu-puská val . . . VI. Klára és anyja a kis szalonban ültek Az egész délután' itt töltötték gondolataikba mélyedve. Hallották, hogy Szeőke Pált tizenegyen hivták ki (büszke lehetsz rá, leányom!), hogy kihívók köz:, sorsot húztak a segédek arra, hogy ki vetekedjék meg Szeőkóvel és a Dimbszeghy neve jö t ki (ez a legkitartóbb udvarlód), hogy Szeóke az egész nap ;t a honvéd kaszárayábau töltötte és sorba vivott a tisztekkel. Honvédek leszuek a segédei (azért nem kell a tisztekre haragudnod ; ez katoua kötelességük) s úgy intézték, hogy ma délután menjen a mérkőzés. Néha néha ki néztek az ablakon. — Még sem! Semmi . . . Alkonyat fele berontott hozzájok Paraszkay Sándor, járásbirósági joggyakornok, az egé-z város atyafii és hírmondója, Mi történt! Kérdezték a hölgyek Ki sebesült meg? adminisztráltatnak, ott a biztosi mandátum mely időszakig terjed. Köszönetet szavazott még a közgyűlés az alispáni jelentés kapcsán gróf Dessewtfy Alajosnak, mint a v.-.r megyei lótenyésztési bizottság elnökének és Fadlallah Mihály őrnagy, debreczeni méntelep parancsnoknak, a magánosok tulajdonában levő ménlovak megvizsgálásában kifejtett uagy tevékenységükért. A kisvárdai kótliáz átvétele. Több törvényhatóság különböző átiratainak tárgyalása után, Mikecz János fő jegyző a kisvárdai közbirtokossági kórház átvétele ügyé ben tett jelentést, felolvasván az átvétel kérdésében eljárt küldöttség jeleutését s az átvétel mellett nyilatkozó javaslatát, a küldöttségi kisebbségi véleményt, s végre az állaudó választmány véleményét, amely szerint a választmány az átvétel elleu nyilatkozik. A kérdést érdekes vita utáu döntötte el a közgyűlés. Az állandó választmány véleménye ellenében dr. Jósa András tett indítványt, hogy a kórházat, mint törvényhatósági magánkórházat a vármegye vegye át kezelésbe. Ez indítvány mellett Fráter Sándor, Mikecz János, Görömbei Péter, Propper Sámuel és Vidovich László szólaltak fel; ellene s az állandó választmány javaslatának elfogalása mellett, pedig dr. Kállay Rudolf, Somogyi Gyula, Kovács István és Márkus Károly. Csaknem ket órán ár tartott vita után, két névszerinti szavazás utján a köz gyűlés 50 szavazattal 32 ellenében a dr. Jósa Audrás indítványát elfogadta s ehhez képest kimondotta hogy a kisvárdai kórház a törvényhatóság tulajdonába átvétetik s az átvétel módozatainak javaslatba hozaiala végett az alispán vezetése alatt küldöttséget menesztett. Tekintettel egyszersmind a lakosság szapirodására, a fejlődő székhely népesedési mozgalmára s arra, hogy a lörvéuyhatóság jelenlegi közkorháza az igényeknek többé metr uem felel: egyhangúlag elhatározta a közgyűlés, hogy Nyíregyházán vármegyei közkórház létesítenék. Ehhez képest megkerestetni elhatározta a közgyűlés Nyíregyháza város képviseletét, hogy a létesítés mód jaiuak és eszközeinek megválasztására küldötteket mc ueszszen, kik a kisvárdai kórház átvétele ügyében meg bizott küldöttséggel együttesen tanác^kozzauak A ti>ztviselők lakbér illetményének fölemelése ügyébeu elfogadta a közgyűlés az állaudó választmánynak — lapunk legutóbbi számában már közölt véleményet, mely szeriut, mielőtt e kérdésben érdemleges határozat hozatnék, előbb az ebtartásról szóló szabályrendelet módositassék ekképen, hogy a kutyaadóból befolyó összegek általános egészségügyi czélokra fordítandók. Nyirbátor község képviseletének határozatát, mely Iyel a nyirbátor—uagykárolyi vasút anyagi támogatására 10,000 forintot szavazott meg, a közgyűlés jóváhagyta, valamint kedvezőleg intézte el Nyíregyháza város ama kérelmét, hogy a vasu'i ut a város lu ajdouába átenged tessék, kikötetvén azonban föltételül, hogy az ut kiköve zeudő és kiszélesítendő. A Kemec éu fölállítandó személyjogu gyógyszertár engedélyezése ügyében a közgyűlés az iratokat pártoló véleményuyel terjeszti föl a belügyminiszterhez. A nyirbátor—nagykárolyi létesítendő va?ut enged ményese Szálkai Emil mérnök kérvéuyt adott be a közgyűléshez, hogy a vármegye közönsége 50,000 forint névértékű vasúti törzsrészvény vásárlása által járuljou hozzá a vasút auvagi támogatásához. A közgyűlés teljes ismeretében bár e vasút létesítéséhez fűződő közgazda-ági érdekekuek, a kért anyagi támogatást uem szavazhatta meg, mert az uti adó, melyből az összeg fedezetet talál hatna, hosszú időre már lekötve van. A magyar történelmi társulat alapító tagsági dija fejeben a közgyűlés 200 frtot szavazott meg. A szabolcsvármegyei általános tanitó egyesület kérvényt adott be, hogy az egyesület közgyűléseire utazó tanítók a közsé ;i péuzvtrakból útiköltséggel és uapidijjal látassanak el. A küzgyűlés a kerelmet kedvezően intézte el, atneunyibnn fölhívni határozta a községek képviselő testületeit, hogy erre a czétra költségvetéseikben évről-évre bizonyos összeget vegyenek föl. A három napin át tartott közgyűlést főispáu úr őméltósága c-üt,öriök délutáu 2 órakor rekesztette be. — Szeóke Pál — Istenem! sikoltott Klára és szivéhez kapott. Mindketten hozzáfutottak. — Lássa, moudá a mama, hogy megviselte idegeit a mai uap izgalma! El lehetett rákészülve, hogy ez a Szeóke megkapja érdemelt, jutalmát; mégis mikor meg hallja: rosszul lesz . . . Édes kis láuyoin, ugy e uiucs már semmi bajod ? — Nincs anyáin . . . Nincs . . . Moudá Klára szomorúan. De hiszen uem is Szeőke kapott, folylntá a jog gvakornok. Azt, akartam mondani, hogy Szeőke vágta meg Düinbszöghyt. Még pedig két helyen: itt az arczán, meg a lapoczkájáu. Egyébiránt mind a kettő jelentéktelen . . Kernelem, Klára uagysád, neui érzi magát roszul ? kérdé aztán a leáuyhoz fordulva. Világszép kisasszony könyei közül mosolygott. — Nem mondhatnám! Egy pereznyi gyöngeség . . . Hauem már elmúlt. Igeu örülök. Képzeljék, kérem, az egész párbajnál keservesebben járt a kis zsidó doktor, Rövid látó szegéuy : nagyon közel talált menni s a neki vadult Doinbszöghy az utolsó pillanatban olyan szerecsétlenül vágta meg, hogy kínjában elordította magát: „Waj geschrieen!" A hölgyek nem tudták megállani, hogy ne nevessenek — Látod, leáuyom — szólt az anya — ez is miattad kapott sebet. — Szegény ! Sajnálkozott Klára. Mondja meg neki Sándor, hogy szivemből kívánom a felgyógyulását Talán ez jól fog neki esui. Sándor csodálkozik, hogy Dombszöghynek is nem üzente. Pedig annak esett volna ám ugyancsak jól ! De végre is a dolog ő reá mit tartozik? Ajánlta magát é^ „uávozott. (Folyt, köv.) A debreczeni kereskedelmi is iparkamara évi jelentése. Egy 1GG lapból álló vaskos kötet fekszik előttünk, mely Hajd u, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Mánnaros, Jász N. Kun-Szolnok vármegyéknek, továbbá Debreczen és Szatmár városoknak ipar , kereskedelmi ós közgazdasági viszonyairól ad számot, az 1891. évben. Lapunk szűk tere nem engedi, hogy ezen érdekes és nagyterjedelmü munkában felsorolt adatokkal bővebben foglalkozunk s nem is képezheti feladatunkat euuek tágabb értelemben való ismertetése; mindazonáltal egy s más bennünket érdeklő dolgot szükségesnek tartunk ebből reprodukálni. Az általános közgazdasági helyzetről szólva elmondja a jelentés, hogy a gazdasági viszonyok a kamara kerületében az elmúlt évbeu, nem mondhatók kedvezőknek, a minek fő oka az hogy a termelés nagyon alól maradt a várakozáson Érdekesek a jelentós kimutatásai a búza, rozs, árpa, zab, köles, tengeri, burgonya, borsó, lencse és bab piaczi árairól havonként kimu'atva; továbbá a férfi, női és gyermek napszám átlagáuak havonkénti kimutatása. Ebből megtudjuk azt. hogy p. o. uálunk a napszám csaknem drágább, miut Debreczeuben. Érdekes a ipartestületek viszonyairól és tevékenységéről szóló kimutatás is, csak azt sajnáljuk, hogy "a nyíregyházai ipartestület uem tartotta érdemesnek a szükséges és megkívánható adatokat beküldeui a kamarának, minek folytán aztán — természetes — a Nyíregyházát jelölő rovatok üresen áílauak ép ugy miut Kenderes, Kunhegyes és Kunszentmárton, a mit rosszfilui el uem mulaszthatunk A kiadott iparjogositványok száma Szabolcsmegyében a lefolyt évben 180 volt, a beszüntetett iparüzletek száma pedig 68 s igy a vármegyében a mult évben az iparosok 112-vel szaporodtak ismét. E kimutatásokból megtudjuk azt is, hogy Szabolcsvármegyébeu 1891 ben 1288 kereskedő és 4058 iparos működött, összesen tehát 534G volt az iparüzők száma. Nem lehet közönyös előttünk az sem, liogy ezen 534G iparüző 84,210 frt 65 krt fizetett be csak állami adóba. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara évi jelentéséből megtudjuk továbbá, hogy Kis-Várdáu, Mándokon, N.-Kállóbau, Nyir-Baktáu, Nyír-Bátorban és Nyíregyházán vanualc alsófoku ipariskolák s ezenkkivül Nyiregybázáu alsófoku kereskedelmi iskola is. Az alsófoku ipariskolánk egy előkészítő és három osztályból áll, a tanulók száma 360, a tanerők száma pedig 7. Az iskola kiadásai évente 1420 frtra rúgnak s 320 frt államsegélyt élvez. Az alsófoku kereskedelmi iskola már sokkal kisebb körben mozog; ugyanis van 54 tauulója, 3 osztálya, és 3 tanereje; évi kiadásai 450 frtra ruguak s erre a város 100 frt, az iparkamara pedig 150 frt segélyt ad. Nein lehet előttünk érdektelen az sem, hogy megyénkben 3 malom működik csupán éspedig: 1 mütnalom Nyir Bátorban, 1 gőzmalom Máudokou s 1 gőzmalom Nyíregyházán. Végül megemlítjük még, hogy a kamara kerületóbeu összeseu 41 szeszgyár működik, melyek közzül 29 Szabolcsvármegyéhez tartozik, a többi Bereg és Szolnokmegyék között oszlik meg. E uagyszámu szeszgyárak közzül magában Nyíregyháza egyet sem mondhat magáénak, ez iniud a megye területén áll fenn s legnagyobb consumeusekkéut felemlíthetjük a Maudel Ede ós társai Ny.Bátor, Dessewtfy Ottó Hugyaj, Pscherer József Nyir-Bogát szeszgyárait. Fontos és érdekes a jeleutés közlekedésügyi része. Ebből megtudjuk, hogy 1891 ben postán Nyíregyházára jött: 172,240 levél, 88,840 levelező lap, 64,360 nyomtatvány és áruminta, 91,020 egyszerű és ajánlott levél, ajáu lott díjköteles levél pedig 26,480. Feladatott Nyíregyházán 31,000 ajánlott díjköteles levél. Csomag érkezett 38,140, feladatott 14,780, pénzes levél élvezett 7480, feladatott 5260. Utánvétel érkezett 10,680, utalvány érkezett 20,168 drb 650,338 frt értékben, feladatott 38,254 drb 1.364,691 frt értekben. Postai megbízás érkezett 908 drb. Hírlap elófizstő 650, külföldi hírlap érkezett 936 drb. Távirat érkezett 14,122, feladatott 13,806, közvetített 4294, összeseu 32,222 távirat. Ezen itt közölt kimutatást, mely csak Nyíregyháza város posta és távirdaforgalmáuak éléuk voltát tárja elénk, kiegészítjük még azzal, hogy Szabolcsvármegye postabevételét és kiadásait is közöljük. Ezek szerint Szabolcsvármegyi; postajövedéki bevétele volt 1891-ben 122,223 frt 55 kr, feutartási költsége 65,103 frt 96 kr. Forgalmi bevétel volt 5.05G.50G frt 15 kr, forgalmi kiadás 4.868,653 frt 40 kr. ÚJDONSÁGOK. — A főispáni ebéd a tavaszi közgyűlés alkalmából Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter halála folylán nem tartatott meg. — Hivatal-vizsgálat. Kállay András főispáu úr őméltósága e hó 11-dikén hivatal vizsgálatot tartott a helybeli m kir. péuzügyigazgatóságuál és adóhivataluál. A vizsgálat egyik eredménye a uiunka erőnek, a folyton szaporodó teendőkkel szemben való elégtelenségének konstatálása. — Pongrácz Jenő dobreczeni kir főügyészi helyettes a héten öt napon át vizsgálatott tartott a helybeli kir. ügyészségnél. A vizsgálat az ügykezelés minden részletére kiterjedt, valamint a kir törvényszéki fogházra is s ezen kívül egy büuügyi végtárgyaláson is megjelent a főügyészi helyettes úr s végig hallgatta Ilrabovszky Aurél kir. alügyész vádiuditványáuak előterjesztését. — Az arató és kévekötő-gép verseny julius hó 8. és 9 dikén Burger Mór orosi batárbeli, a pazonyi ut mellett levő birtokán fog megtartatni s nem a Nyirjesen, hol az erre kiszemelt területen a sok szél a gabona vetést nagyon elpusztította. A verseuyen — mint értesülünk — gróf Bethlen András földmivelésügyi miniszter is jelen lesz. — Halálozás. Francsics Viucze volt uagykállói, most aradi állami főgimnáziumi tanár 8 éves kis fia: Mihály, e hó 11-ilikén Nyíregyházán meghalt. Péntekeu délelőtt Nagy-Káliéban temették el, nagy részvét mellett.