Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-08 / 19. szám

sem gondoskodtak mindenhol ily járványkórházak felállításáról ; másrészt, hogy az esetek nagy többségében mily kevés leleményesség és jóakarat szükségeltetik ezen intézmények legalabb ideiglenes kiviteléhez, e nagy fogyatkozás tényleges megtételét nem tulajdonithatom másnak, minthogy azon törvényhatóságok ezen nagyfontosságú kérdést mindeddig kellő megfontolás tárgyává nem tették. És ezért ligyelmöket újból felhiva ezen nagy horderejű tárgyra, elvárom, bogy szakközegeik meghallgatása után, a szükségeseket saját hatáskörükben mielőbb megteszik, eljárásuk eredményét pedig, legkésőbb a törvényhatósági közgyűlés félévi jelentése alkalmával bejelentik. Már az 1879. évi 38254. sz. a. kelt itteni körrendelet tiltja a ragályos és fertőző betegségben szenvedőknek elszállítását egyik törvényhatóság területéről a másikra, s igy természetesen valamely járványlepte községről is a járványmentesre. Ezen tilalom megszegése által csak az utóbbi időben lőn kimtathatólag egy nagy községbe a szomszéd törvényhatóság területéről járvány behurczolva; miért is szükségesnek látom a törvényhatóságokat ezen tilalom szigorú megtartására is figyelmeztetni. Ami különösen a roncsoló toroklobb ellen tehető év- és gyógyintézkedéseket illeti, ezen tárgyban az orsz. közegészségi tanács ujabbi szakvéleménye alapján az 1873. évi 18053. és az 1879. év 13340. sz. a. kelt rendeletekben meghagyottak pontos keresztülvitelét, az ajánlott gyógymódra vonatkozó némi. lejjebb felsorolandó változtatástól eltekintve, újból hangsúlyozom. Különösen figyelmeztetik annak elsőrendű szükségességére, hogy a megfelelő orvosok kirendeltessenek, a községek orvosokkal ellátassanak: az üresedésben levő orvosi állások betöltessenek, mert csak a kellő orvosi személyzet megléte nyújthat biztosítékot aziránt, hogy a kiadott rendeletek utolsó ízig terjedő intézkedése keresztül is fog vitetni. Figyelmeztetendő továbbá a lakosság, hogy mindenben, ugy az utczán, mint háza táján és a lakásban, nemkülönben testén és ruházatában a legnagyobb tisztaságra iparkodjék; szorgalmasan söpörjenek, súroljanak, a lakóhelyiségeket naponta legalább kétszer jól szellőztessék, fürödjennek, mosakodjanak és szájukat minden étkezés után esetleg borszeszes vizzel öblögessék. Osszectoportosulások, aminőkre vásárok, bucsuk, búcsújárások, népes lakodalmak, haloti torok stb. alkalmat szolgáltatnak, ragályos járvány idejében betiltandók. Roncsoló toroklob járvány alkalmával oly beteg, kinél torokfájás nyelési nehézség, köhögés, fejfájással, lázzal, forrósággal jelentkezik, a család többi tagjaitól azonnal elkülönítendő, nyakára jeges borogatás alkalmazandó, vele jeglabdacsok nyelessenek, az orvos pedig azonnal értesíttessék. Ami magának a toroklobnak kezelését illeti, megjegyzem. hogy az természetesen minden orvosnak saját tudatára és tapasztalatára van bizva, mégis tájékozásul, mint a mai legjobb és legáltalánosabb eljárás, az orsz. közegészségi tanács szakvéleménye szerint a következők említendők: Szükség szerint lázellenes szerek, különösen septikus toroklobnál (chinin) alkalmazandók. Toroköblögetőnek vagy aqua calcis használtassák, egyenlő rész deszfilált vizzel vegyítve, eselleg 0'5%,-os carbololdat hozzáadásával; súlyosabb, különösen septikus esetekben higitott borszesz (1-3) is használható. Helyi kezelésre igen jó hatásúnak bizonyult a ferrm sesquichloratum sohitumnak 5°/„aps glycerines oldata beecsetelésekre, a melyek naponta 2—3-szor, esetleg többször végeztetnek, de enyhén, szőr vagy tépés-ecsettel. Az ecsetelés lehet erélyes, de úgy eszközöltessék, hogy a diphteriás helyeket tulságosan ne izgassa. Ahol a tünetek szerint a diphteriticus folyamat a gégére átterjed, vagy ahol ennek veszélye fenyeget, belsőleg sublimát ajánlható (0-010-03: 100-0 vizre és t tojás fehérjével) 2 óránként egy gyermek kanállal. Természetesen nagy fontossága van az erők kellő fentarlásának és e czélból kellő mennyiségű alkoholnak (ó-bor, cognac) belső használatra feltétlenül szükséges. A diphteriás helyeknek pokolkővel égetése, edzése, vagy tömény pokolkő oldattal való ecsetelése elhagyandó. Ezeket tudatva még a járvány-kimutatásokra vonatkozólag kívánok néhány megjegyzést tenni. Az 1883. évi 24639. és az 1887. évi 20075. számú rendeletekkel megállapított járvány-kimutatási minta s a felterjesztési időköz stb. pontosan betartandó. Azonkívül a járvány-kimutatások az év végével, ha addig a járvány megszűntnek nem nyilváníttatott, lezárandók és a még betegen maradottak az uj év kezdetén az újonnan lölvett rovatába igtatandók; a jegyzet rovatában pedig felemlítendő, hogy ez a mult évi járvány folytatása. Az influenza járványokra vonatkozólag megjegyzem, hogy azokról részletes nyolezadnapos statisztikai kimutatások felterjesztését nem kivánorn, hanem csak a járványos fellépés bejelentését és a törvényhatósági kórházakban ápolt influenza-betegek sommás kimutatását, természetesen a betegség kimenetele iránti jelenjésekkel együtt. Ezeket tudomására hozva, felhívom a törvényhatóságot, hogy jelen rendeletem pontos foganatosítása iránt intézkedjék. Budapesten, 1892. évi márezius hó 23-án. A miniszter helyett: Lukács György, államtitkár. '

5

2Vi892-K. Árlejtés! hirdetmény. Nyir-Acsád község képviselő testülete a községház építését elhatározván, egy téglaalap, vályogfal és nádtetővel a község házánál elhelyezett tervrajz szerint 5 öl 4'6" széles 11 öl 4' hosszú épület fölépítésére az alanlirt községi elöljáróság az árlejtési hirdetményt azon észrevétel mellett teszi közzé, miként mindennemű anyag a község által fog beszereztetni és szállíttatni az épit! kezéshez. Felkéretnek ennél fogva mindazok, kik a fentebb : jelzett épület készítését felvállalni óhajtják, miszerint a tervrajz és a képv. testületi határozatban jelzett épitési módozatok megtekintése és tudomásul vételével épilkezési ajánlatukat legkésőbb május hó 20-ikáig alantirt elöljáróságnál adják be, mert a később érkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlatokat tevő épitő mester ajánlatának beadásakor készpénzben vagy takarékpénztári könyvecskében 100 frtot tartozik biztosítékul mellékelni. Kelt Nyir-Acsádon, 1892. ápril 26. Seres József, .jegyző. Konyári Ferencz, főbíró' ~1 \)2 ^' Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Biharvármegye érmihályfalvai járásában összeirt teljesen ösmeretlen hadkötelesek névjegyzékét puhatolás és eredmény esetén az illető járási főszolgabíró értesitéso végett közlöm. Nyíregyháza, 1892. ápril 20-én. .Miklós László, alispán. Biharvármegye érmihályfalvai sorozó járásában az 1871-ik évben született teljesen ismeretlen védkötelesek névjegyzéke: Hacskó Demeter, Ráfai Gyula, Páscher Rudolf, Monori Géza, (irünbuum Dávid, Konte János, Ladányi József, Szabó Gyula, Kegyes Imre, Kozma Lajos, Nagy János, Ilajdu József, Papp Tógyer, Moldován János, Szilvasán Demeter. Kelt Ermihályfalván, 1892. január 25-én. Dobosy Kálmán, főszolgabíró. ' | '' Szabolcsvármegye alispánjától. A járási főszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi in. kir. miniszter I9J40í892._ sz. . rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmazkodás és közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1892. ápril 22. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 19540. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudomásulvétel és közhirrététel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy, a styriai cs. kir. helytartóság folyó évi ápril 2-án 8643. szám alatt kelt értesítése szerint a magyar és horvátországi származású hasított körmű, állatok bevitele tekintetében a következőket rendelte el. 1. A Bars, Hont, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Sáros, Szepes, Trencsén, Turócz és Zólyom vármegyékből származó szarvasmarháknak Styriába való bevitele a ragadós tüdőlob behurezolásának megakadályozása czéljából teljesen megtiltatott, igy tehát még a levágás czéljából való bevitel sincsen : megengedve. 2. Az ezen vármegyékből származó juhok és kecskék, továbbá a Magyarország többi vármegyéiből származó szarvasmarhák, juhok és kecskék Stájerországba bármily czélból, tehát ugy levágásra, mint pedig egyéb gazdasági használatra való bevitel szabályszerű marha-