Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-24 / 17. szám

Melléklet a „Itfyirvidélt" 1892. 17-ik számához. jelentősnek az emberi <inó>zsé^ü«yre vonatkozó részében egy szo említés sincs téve kórliáxről. Hat mi tudjuk azt, hogy ez nem ajeloutes hiányos ságát jelenti, hanem igeu is azt, hogy Nyíregyházán kórház, olyan, mely e v.uos városias viszonyaihoz mérten, mint az emberi közegészségügynek egyik intézménye számba vehető lenne, nincs, s azzal, ami ezen a c/.ímen náluuk létezik, a jelentés is. méltáuylaudó ősziuteséggel, mint szegényházról, a „szegény Ugy* rovatban tesz említést. Pedig már idáig elért városias fejlődésünkben is fundamentális hiáuy az, hogy nincs kórházunk, olyan hiáuy, melynek következményei napról napra érezhetőbbeu nyilvánulnak közegészségügyünk nagy kárára. Épen azért mi akár fontosság, akár a léte.>ités sor rendje tekintetében a sürgős teendők között a legelő (s uem a legutolsó) helyre tesszük egy nyilvános közkórházmik városunkban való létesítését, mert e nélkül egy hatalmas alapköve hiányzik ^városias fejlettségünk (pületénck és — bár kissé frivol hasonlattal élünk — olyan féle látványul szolgálunk a világnak, miut a szerecsen gavallér, aki czilinderben. fiakban, de mezítláb sétál Párisban a boule vardokou. Hazaszeretetre nevelés, mint eszményi czél! I. Helyesen mondja a „közokt. Reform' híres szerzője, hogy: Nemzeti létüuk csak azáltal biztositatik, ha a suly, melyet a szám, az életrevalóság s a históriai állás nvult, a közművelődés súlya által hatváuyoztatik. . . Ide-síova ezer éve, hogy birjuk e szép hazát. Mint védőbástyája a nyugati államokuak az annak idején oly hatalmas o/.ináu elleuében, annyi baj és vész után fentartottuk magunkat. Politikai állapotok mostohasága három évszázadon át, belvíllongás ó.) pártviszály után .inegfogyva bár, de törve uem, él nemzet e hazán.* A háborúk alatt megfogyott népesség több rendbeli telepítések által szaporittatott. Így kerültek a svábok a dunántuli videkre, a szerbek az Alduna vidékére.' Ez idegen eredetű népfajok minden időben hü gyermekei voltak a hazának, mely őket befogadia, örömében, bujábau osztozkodtak. És inig másutt az idegen nemzeti ségeket erőszakosan olvasztották be az uralkodó nemzetekbe, nálunk megtarthatták mai napig intézményeiket, szokásaikat és nyelvüket. Lelketlen izgatók, jogtalan nemzetiségi aspirácziók, politikai ármánykodások azoubau e népek gondolatmenetét. sokszor oly irányba terelték, oly lépésekre bujtogatták, melyek ellentétben állnak az őket igaz fiakűl fogadott nemzet alko'mányával, ellenkezésben anuak létfeltétel evei. Törvényhozás karöltve a társadalommal azon fáradoznak, hogy ez a, bármilyen nyelven beszelő honpolgá rokhoz méltatlan erzület oly mederbe tereitessek, melynek czélja a haza igaz szivból eredő szeretete. Hű társa euuek a szövetségnek a népiskola, mely hivatábáuál fogva a leendő houpolgár fogékony lelkületére legnagyobb hatással lehet. A népiskolának azonban nemcsak az emiitett irányban áll hivatásában a hazaszeretet érzetének fejlesztése, más szóval nemcsak az a feladata, hogy a másuyelvü nemzetiségekben a hazához való hozzátartozandóság érzetét felkeltse s nevelje. A legutolsó népszámlálás adatai kétségtelenül igazolják a magyar faj hegemóniáját a többi, velünk élő nemzetiségekkel szemben. Ezeréves fényes múltra pillanthat vissza a magyar; dicső tettekre, kitűnő intézményekre, jeles férfiakra hivatgébb idegzetű nőket szivünknek édes melódiája örökös ábrándozásban tart. A nő sorsa ritkán tragicus azért, mert a férfiben, kihez életét fűzi, szivének ideálját is feltalálni akarja mindaddig, mig valamely hatalmas csapás le nem rántja a fátyolt szemei elől, és ekkor az asszony, kinek igaz szerelme szilárd, mint a tölgy, bizony gyakrau sok apró szilánkot hord össze égő szerelme tüzéhez. Nagy baj az, hogy önök férfiak nem tudják, hogy mikor és ki szereti önöket igazán és hévvel, és gyakran érdemetlenre pazarolják önzők szerelmüket. A férfi szerelme, főleg a férjé idővel meleg barátsággá változik, de a uő szerelme nem lankad idővel, sőt folyton gyarapszik. — Lángoló szerelmet érző asszonyok a férjnek pillanatnyi hütelenségét enyhén Ítélik meg, de megtöri, és bosszúra iugerli őket, ha azt sejtik, hogy egy másik nő tartósan lekötni igyekszik férjiket. — A szerető nő szemében nem vénül a férj, félti még agg korú házastársát is ós e féltékenység nem olyan, melyet guny tárgyává szokás tenni, hanem egy megtört sziv keserve; azt biszi, hogy férjét tőle elhódítani akarják, azt a szo gény férjet, ki meg küzdötte már a szerelmet, és a kiuek egyedüli vágya — a nyugalom. Sohase tűnt f->l öunek édes barátom az, hogy az intelligensebb osztályhoz tartozó nök közül is sokan ko ra ifjúságukban elhervadnak? E szegény asszonyok sze rétik férjüket, ós megadással viselik el az ezernyi tű szúrást, melyben részük van. — Mig a férj uram rendesen hivatali foglalatossága után társaságot, clubot keres fel, ott idegenek között szórja szét szellemének sziporkáit — otthon egy sápadt ifjú asszony intézi a házi teendő ket — Végre alusznak a gyermekek. Megcsókolja barna fiacskáját — bizonyára épp ily kedves, ily ellenállhatlan volt valaha az ö férje is, üde lánykájának ezerszer megcsókolja aranyhaját ós el pirul... Hát lehetséges ez? Ó is oly szép, oly üde arczu volt valaha? A múltban kalandoznak gondolatjai. Csak 10 éve mult — . . de hisz neki nem szabad álmodozni, a gyermekek ruhácskáít'kell megigazítani aztán a „magasztos léoynek* fehérneműt is rendezni kell. — Tűhöz nyul, öltés öltést ér, és ön, kedves barátom, azt hiszi hogj e nó boldogtalan? Oh! korántsem; ő szeret, és boldogan sütkérezik szerelme tárgyának sikereiben. kozhatik. Nem elegendő e tehát a mult, a történelem ismerete ahoz, mit a honszeretet fogalmávul kifejezni nkarunk? A felelet: nem. Egy nemzet életfeltételei ősi institutíóin kivül a versenyképesség, ugy eullurális, mint közgazdasági, strk' legicai s sok más szempontból Európi művelt nyugati államaival. A történelem ismerete megtanít bennünket, hogy kell a hazáért meghalni, de a helyes jelszó ma tulajdonképen, hogy kell a hazáért, vagyis inkább a ha zának élni. Ez a nagynevű volt közokt. miniszter Trefoit által oly gyakrau hangoztatott közgazdasági hazafisag Mi módon érheti el e czélt a népiskola, vagyis hogy nevelje a tanító tanítványait, ha a teljes, az egyedüli igaz haza szeretetet akarja beléjük csepegtetni? Az egyedüli felelet: hogy ne csak alkalomadtán térjen arra rá, hanem miuden tautárgynál, nevelői működésében miudenkorou a nevelés eszményi czélja legyen a hazaszeretet becsi pegtetése a fogékony gyermekszívbe. Piszkei Lajos. ÚJDONSÁGOK. — Királyi adomány. Ö felsége a király a napkori g. kath, hitközség részére, temploma, paplaka és iskolája javítására magánpénztárából 200 forintot adományozott — A főispán Kakauiazou. Kállay András főispán űr őméltósága, mint azt lapuuk legutóbbi számábau már jeleztük, a mult szombaton, Kertész Bertalan föjsplui titkár kíséretében meglátogatta a leégett Rakamaz . Őméltósága, kit a vasúti állomásnál Jármy Jenő járási főszolgabíró s a község elöljárósága fogadott, bejárta a leégett utcza-részeket, mindenütt tudakozódva a helyzet felől. A főispán a délutáni vonattal tért vissza Nyíregyházára, 100 frtot adva át előbb, mint nekünk Rakamazró írják, a község elöljáróságának, hogy osszák ki a szükséget szenvedők között. — Kinevezés. Olchváry Zoltán és Somossy Mihály helybeli kir. törvényszéki jegyzőket 0 felsége a kisváidai járásbírósághoz albirákká nevezte ki. — A vármegyei száuioiikérő-szék a jövő hó 2 dikáu d. e. 10 órakor, Kállay András főispán eluöklete alatt ülést tart. — Állami szöllő-telep. A város tulajdonát képező Császár-szállás pusztán — miut azt már több ízben jelen tettük — szőlő-telepet akar a kormány létesiteui. A képviselet a megvásárlandó föld terület eladási árát, 1200 Döles holdanként, 200 frtb.m állapítva meg kije leutette, hogy ez áron 550 hold földett átenged az államnak az említett czélra. — A nagy szélvihar, mely a héten négy napon át, keddtől szombatig dühöngött, tetemes károkat okozott miudenfeé. Homok területeinken, küönöseu a kései vetéseket, csaknem teljesen elpusztította s valószínűleg tönkrement az idei gyümölcstermés is. Nyíregyházán az épületekben megint sok rombolást végzeit a vihar. A nagy lovas-laktauyabau megint fölmelie az egyik lovarda pléh fedelét és sok kárt csinált az egyik közraktár épületen is. A Kossuth utcai Friedmau fele uj ház tetejét megint lesodorta a szél, de most már gerendástól együtt; a nagykállói utczán pedig bedütötte a Nagy Lijos féle egészen uj ház tűzfalát. A rombolás maradványai minden felé láthatók a városbau. — Halálozás. Fogarassy Károlyné szül. Almásy Luiza asszony, Almásy Istváuuak, a felső szabolcsi tiszai ármentesitő társulat igazgató főmérnökének leánya, e hó 20 adikáu Budapesten elhunyt. A holttestet Dombrádra szálliiják s ott helyezik el ölök nyugalomra. — A sorozás. Nyíregyházán a héteu 19—22-én ment végbe a sorozás. Az eredményről a következő adatok számolnak: Be volt rendelve az 1 só korosztályba 24(j, a II dik korosztályba 150, s a III dik korosztályba 175, s magasabb korosztályú 5, összesen 576. Ebből elő állott 522 elmaradt 54, legnagyobbrészt eugedélylyel Bevétetett az ujonczjutalék javára 70, s ezekből 9 a honvédségnek jutott, 33 pedig a póttartalékba. A tavalyi sorozásnál az előállott 507 hadköteles közül 135-öt veitek be s igy az idei sorozás igeu rossz eredinéuynyel végződött. — A vármegyei községi és körjegyzők egyesülete e hó 23-dikán délelőtt kö gyűlést tartott a vármegye háza nagytermében Lányi Antal elnöklete alatt s igen í>yér érdeklődés mellett, amennyiben mindössze heten jelentek meg az egyesület tagjai közül. A közgyűlés jóváhagyta a mult évi zárszámadást s megállapította az ez évi költségvetést. Azután az országos jegyzői árvaház szabályzat tervezetét tárgyalta a közgyűlés s megtette arra észrevételeit. — A Császár-szállási pusztának közigazgatási tekintetben Nagy Káliótól Nyíregyházához való csatolása érdekében a tanács már legközelebb meg fogja tenni a szükséges lépéseket. Ha ez sikerül, városunk egy régi óhajtása megy teljesedésbe. — A város polgármesterét a héteu, csütörtökön, tartott képviseleti gyűlésen iuierpellálták az irán', hogy van e tudomása arról, miszerint az ipartestületnél állítólag 900 frtnyi hiányt fedeztek föl. A polgármester úr rögtön válaszolt s kijelentette, hogy erről tudomása nincs. Az ipartestület számadásainak vizsgálata most vau folyamat bm s részt vesz abban a váró nak egy hatósági szak közege is, annak idején, ha a vizsgálat be lesz fejezve, az eredményről jelentést teend. A megnyugtató választ a képviselet tudomásul vette. — Nyíregyháza városa 100 forinttal a magyar történelmi társulat alapító tagjai közé lépett. — A debreczeni színtársulat a jövő hó l sején kezdi meg előadásait városunkban, a zöldség téri kireperált arénában. Első előadásul a „Cngány báró" operette kerül szinre. Az igazgató által kiadott előleges jelentés szerint a társulat körülbelül 30 előadást fog nálunk tartani s a repertoirera fölvannak véve a következő darabok: A madarász, Kis moluárné, Boszorkányvár, Gmuai dudás, Színi tanoda.. Szegény Jonatháu operette újdonságok, továbbá Megboldogult, Rendjel, Agglegények vígjátékok, Thermidor, Pogány magyarok, Atyafiak, Becsület drámák és Siroki romái cz, Illés mester, Paraszt tromf, Rebeka népszínművek, mint újdonságok; a régiek közül Czigány báró, Nap ós hold, Remete csengetyüje, Sohajok hídja, Pepita operettek, Buborékok, Nagymama. Párisi regény, Örök törvény stb. vígjáték ős drámák. A lá'Milat előkelőbb tagjai a következők: Nők: Angyal Ilka drámai szende, Aporkai E*zti naiv, Bác.-né Maár Júlia anya. Barasiti Lenke magáutánezosné, Euri Stefánia coloralur énekesnő, Fejes Lídia operette énekesnő, Kiss Irén társalgási színésznő, Kissué A. Katícza comicáué, Róthy Laura első énekesnő, Rónaszékiné Irén hősuő. Vertán Anna soubrette, Wilcsek Viktor magántáuezosnő Férfiak: Bács Károly jellem intrikus rendező, Balassa Jenő kedélyes apa rendező, Fenyvessy Emil bonvivant rendező, Hunyadi József népszínmű énekes, oporette baryton, Peierdi Sándor hósapv rendező, Püspöki Imre, operette buffó comicus, Rónaszéki Gusztáv comicus, művezető, Sólyom I/ijos operette tenor, Tomp i Kálmán szerelmes. — Kövezés. A holló utczái háztulajdonosok kérvényt adtak be a városhoz, hogy utczájok gyalog-járdája kiköveztessék. A kerelein a képviseletbe*; természetesen kedvező elintézést nyert. — A városi uj szervezkedési szabályrendelet a vármegye közönsége állal jóváhagyatván, a tanács legközelebb fogja megtenni az életbeléptetésre vonatkozó intézkedéseket. Az orvosi állások betöltésére vonatkozólag a képviselet akként intézkedett, hogy az orvos főnöki állásra pályázat ne hirdettessék, hanem az dr. Trajtler Soma által töltessék be. minthogy a két másik orvosi állás betöltése után ő lesz a rangidősebb s a szabályrendelet az orvos-főnöki helyet a rangidősebb tiszti orvosnak biztosítja. — A képviselet szakosztályai. Nyíregyháza város képviselete e hó 21 dikén tartott közgyűlésen újraalakította szakosztályait, még pedig a következőleg: I. Pénzügyi, gazdasági, háztartási és szegény-ügyi szakosztály. Beucs László elnök. Majerszky Bela, Moesz Béla, Tahy Miksa, Eördögh Károly, Kubasy Gusztáv, Bodnár István, Hias Mór, Török Péter, Fest László, Somogyi Gjula, Flegiuaun Lipót, dr. Trajtler Soma, Csengi ry József, id. Zomborszky János, Barzó Jáuos, Pata y Lajos, Deák József, Liprák Dániel, Déry Károly, dr. Mü^kó László, Kerekréthy Miklós, Szohor Pál, Sexty Gyula, Palicz János mészáros, Szamuely Aurél, Korányi Imre, Glűck Dávid, Halasy János, Belfy András, Nádasy József, Bukovinszki András. II. Köznevelési szakosztály. Sexty Gyula tanácsos elnök, Szabó Endre róni kath. tanító, Rúzsa Endre, Orsovszky Gyula, Pazár István, Ruinaun Endre, Szopkó Alfréd, Verzár István, Lukács Ödön, Fekete István, Farbaky József, Bartholomaeidesz Jáuos, Bogár Lajos, Flegmann Jenő, Okolicsányi Géza, Porubszky Pál, dr. Weimauu Leó, Sztárek Ferencz, Mikecz József. III. Egészségügyi bizottság. Sexty Gyula, Bodnár István, Kerekréthy Miklós. Gredig Jeremiás, Szesztay Károly, Nádasy György, Pintér István, Ferlicska Rudolf, Sz'árek Ferencz. IV. Jogügyi szakosztály. Dr. Meskó László t. ügyész elnök, Bo lnar Isiván. Sütő József, Somogyi Gyula, Szesztay Károly, Márkus Károly, Bogár Lajos, dr Heumann Ignácz, Huray László, Imre János, Tulács István, dr. Flegmauu Jenő, dr. Ferlicska Kálmán, itj. Krúdy Gyula, Menyhért J Uios, Schvarcz Izidor. Halasy Jáuos. V. Építészeti, közrendészeti és szépészeti szakosztály. Elnöke r. kapitány főjegyző és aljegyző. VojtoViCS Bertalan, Barzó Mihálv. Török Pjter, Groák Ödön, Fest László, Somogyi Gyula, Ferlicska RÍZSŐ, Zieger Ede, Dr. Jósa Audrás, Dr. Meskó Pal, Dr. B a-uch Mór, Csapkay Jenő, Friedmauu Sándor, Zomborszky János, Palicz Jáuos, Kubassy Gusz'áv. Majerszky Bírna, Papp Miklós, Király Sándor, Fodor Gerzson, Barzó János, MarkusKároly,Nádasy Laj is, Neubauer Jáuos, Pivnyik András, Simkó József, Básthy Barna, Porubszky Pál, Dr. Konthy Gyula Dr. Siáry Sándor, Kerekréthy Miklós, Sexty Gyula, Horváth Gyula, Szochor Pál, C,eh Pal, Belfy Audrás, Dr Trajtler Soma. VI. Árvaszéki kültagok. Barzó Jáuos, Török Pe'ter, Pataky Lajos, Orsovszky Gyula, Lip'ák Dániel, Flegmann Jenő, Dv'ák József, S.-xty Gyula. — Az árvamegyei ínségesek javára adakoztak: (Harmadik kimutatás.) Eibnevnó 50 kr, Misek Audrás 50 kr, Bodnár Istváuné 10 kr, Jurás Lajos 50 kr, Csala Józsefné 15 kr, Szabóné 10 kr, N. N. 20 kr, N. N. 10 kr, Kun Mátyásné 40 kr, N. N. 10 kr, N N 20 kr, id. Krudi Gyula 1 frt, Suráuyi Imre 50 kr, N N. 20 kr, Blau Pálné 1 frt, Hoffinauu Adolf 50 kr, Groszmaun Samu 30 kr, Guttinann Henrik 50 kr, Czirka Pal 10 kr, Kovács Mihály 50 kr, Frankfurt Ferencz 20 kr, Mikecz 2 frt, Mandel Gusztáv 2 frt, dr. Baruch 1 frt, Katona Miklós 20 kr, Czupra János 10 kr, Roszol János 3 kr, Forenczy KAroly 2 frt, Bouor Mihályné 10 kr, Stern Jenő 5 frt, Udvarhelyi Miklós 50 kr, Maurer Károlvné 2 frt, Bogár Lajos 1 frt, Hegedűs Edéné 5 frt, Jármy Ödönné 2 frt, Márkus Károly 5 frt, Topser János 2 frt, N. N. 20 kr. id. Szatke Sándor 40 kr, Horváth Lajos 20 kr, B cher Ignácz 20 kr. N N. 10 kr, Bacher Lajos 10 kr, Ko^etz András 40 kr. Markó György 40 kr, Nagy István 10 kr, N. N. 10 kr, Csernák Ferencz 20 kr, Hollik Sámuel 10 kr, N. N. 20 kr, Hreukó Sámuel 40 kr. Pelhrimvozky Vilmosné 20 kr, N N. 10 kr, Csic-ery 1 forint, Szotisztes Ferencz 4 kr, B >cz Mihály eyy li'er pis/uly, Kas/ás Jánosné 20 kr, Pogun Gusztáv két liter paszuly, Tac-tik László, Körtvélyesy Pálué, Jaszna Jáuosué, Gutt Jáuosné 10—10 kr, Jakab Jánosné G kr, Jelen Ferenczué 4 kr, Kopál Z uzsánna 1 kr, Hoseu-ószki Pál 4 kr, Forberger Mihályné négy liter paszuly. Jelen Ferenczné fél liter piszuly, Forberger Mihályné két kosár krumpli, Sárkány József 10 kr, Herskovics József 10 kr, Czölder Lajos (i kr, Horuyak Ferencz 10 kr, Hollik András 20 kr, N. N. 25 kr, J. S. 10 kr, Czemán Vikta 20 kr, Papcsuga Mária 20 kr, Repkai Jánosné 10 kr, Papp Miklósné 10 kr, Tamásószki József egy kosár gabona, Jánószki Mihályné egy kosár krumpli, Jánószki Jáuosué egv kosár krumpli és két liter paszuly, N. N 10 kr, Liptai Győrgyné 30 kr és öt liter paszuly, Szabó János 20 kr, Paizs L.jos 10 kr, Jauecska György 4 kr és egy liter paszuly. Dirabos László 10 kr, Károlyi József 20 kr, Holek Sámuelnó 30 kr. Bocsuyovics Sámuelné egy liter paszuly, N. N 2 kr, Dzuris János 10 kr, Jóni József 50 kr, Csejő Jánosné 20 kr, Szalai András 6 kr,