Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-17 / 16. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1892. 16-ik s^Amáhnr. kép, minőt egy belyeseu szervezet háztartási iskoláról alkotnunk kell. Ei. elmondottakból, ugy hiszem, mind uki meggyő zódhetik arról, hogy mily roppant fontos, kívánatos és Üdvös dolog az, ha az auyák leányaikat ily iskolába küldik Jeleuleg már c-^ak annyi megjegyezni valóm vau, vajha miuél elébb és minél több háztartási iskola létesülne síép hazáukban is, mert ezáltal nyernének nemcsak leányaink, hanem közvetve nyerne uemzetgazdászatunk is, még pedig sokat, ha mindjárt csak ... a jövőben! Zalkod, 1892. márczius 29. Csapó Lajos. A rakniiinzi tűzvész. Lapunk legutóbbi számábau közöltüuk már órtesi tést a Rakatnaz községben e hó 8 dikáu dühöngött nagy tűzvészről. Érdekesnek tartjuk most egész terjedelmében közölni Mikecz János vármegyei főjegyzőnek a tűz esetre vonatkozó jelentését. A főjegyző úr a helyszínén szerzett tapasztalatait a következőkben foglalta össze. Tekintetes Alispán úr! Folyó évi 3744. szám alatt vett kiküldetésen folytán, a Rakamazou folyó hó 8-áu dult tűzvészre vonatkozólag a következőket vau szerencsém jelen'eni: Elő re boc átani kiváuom, hogy jelentésem adatait, helyszíni tapasztalataimon kivül, a járási főszolgabíró, járási orvos, községi jegyző és főbiró, több községi lakos, s a sorozó bizottság épen e községben időzött katonai tagjainak egyhaugu előadásából merítettem. A tű« ápril hó 8 án, d. u. fél öt óra tájban, a róm. kath templom és plébánia északkeleti közvetlen szóin szédságábau levő s a m. államvasutak pályavonalától délre uem nagy távo'ságban fekvő, Juug János és József, egy fedél alatt lakó testvérek közös tulajdonát képező csüruek északi oldalán, a Szerencsről Debreczen felé közlekedő 3012. számú vonat elhaladása utáu mintegy 2 perez múlva ü ött ki. Bár, a községi főbíró előadása szerint, a pálya mentén fekvő épületek felügyeletére, erósebb északi szélvész idején, általabau őrök szoktak kirendelve lenni s a déli vonat elhaladása utáu egy tű'.et fogott épület eloltása, ezek ébersége és azouuali közreműködése folytán sikerült is, ez alkalommal a tűi elfojtásáról szó sem lehetett, mert az általában egész nap, de ez időben még fokozottabb erővel dühöngött szélvihar, a felcsapódott elsó lángnyelvet pár pillanat alatt lángteugerré növesztette, ü

3'y, hogy nemcsak a kigyúlt csűr egész fedele azonnal lángba borult, hauem alig 5 perczuyi időköz alatt legalább 15 lakóház s összes melléképületei lángban álltak. Mentésre gondolni sem lehetett, nemcsak az óriási hőségtói, a tomboló szélvihar által több ölnyi távolságra elnyújtott lángoszlopoktól, de az udvarokra és utczákra levert füst miatt is, mely a szükséges tájékozottságot s az égő épületek megközelítésének lehetőségét teljesen kizárta. Ezeu körülméuy, valamint a hetek óta tartó szárazság, az előzőleg is gyakran uralkodott szikkasztó szelek által u ljesen kiszárított s igy a tűi felfogására egészen alkalmassá tett anyagok és a Rikamazon dívó össze zsúfolt építkezési szokás volt oka, hogy a kiütött i űz, északtól déli irányban a községet ketté szelve útjában, mindent elhamvasztott s dühöngeni meg nem szűnt, mig a község déli oldalánál elfutó „Morotva" nevü vizzel tölt laposig nem ért, hol táplálék hiánya miatt megállani kényszerült. A helyszínén beszerzett adatok alapján jelentem, hogy megégett egy pár ló és szarvasmarha, több sertés, számtalan apró házi állat, 52 lakóház, legalább 150 melléképület, s fájdalom, 3 emberélet is áldozatul esett, ugyanis Cziperle Fülöpué Magda uevü 10 éves leáuya, kit a bősz elem valószínűleg alvás közben lepett meg az elpusztult szobában, a porrá égett ágy helyén és hamuja közt, korommá égve találtatott meg. Rubi József Margit nevű 4 éves leánya, valamint egy a tű'.vész napján látogatóba érkezett s Féder szabóhoz szállott másik izraelita 50 éves asszony pedig, kisebb égési sebeket szenvedve, a füst által megfulasztattak. A leégett épületek, az elöljáróság bemondása szeriut, általában biztosítva voltak. A Iűz keletkezésének okára nézve általaban azou vélelem nyilvámttatot, hogy a vasúti mozdony kéményén kijött s az orkán által tovaragadt szikrák gyújtották fel a pllyatest közelében és széliránybau fekvő épületet, ezeu vélelem igazolására, a feuforgó körülmények teljes öszhangzásáu kivül, állítólag szemtanuk is vaunak, kiknek kihallgatására, valamint a szükséges nyomozat szabályszerű teljesítésére a járási főszolgabírót felhívtam. Középületek közül leégett a róm. kath. leányiskola, a községi jegyzői lak, s a községháza. A községháza udvaráról egyetlen tűzifecskeudőt sikerült kimeuteni, a többi vízipuska, vizeshordó s tű'.oltói felszerelés a bősz elein rohamos elterjedése folytán az udvaron lettek hamuvá. Ugy ezeu, miut a többi épületek, egy kettő kivételével, sőt több helyen a piuczék is beégtek, nemcsak padlás szerkezetük silány volta, de főleg a tű', intenzív dühöngése és azou körülméuy folytán, hogy a vihar által lec apott és elnyújtott láugoszlopok az ablakokon és ajtókon vitték be a romboló elemet. A községi főbiró, a vész első hírére, a község pecsétjét, s a folyó évben hozzá érkezett hivatalos rendeleteket magához kapva, rohaut ki a községházából, s a Rakamaz községet érdekelt hivatalos iratok közül csak ennyi lett megmentve, a többi köziratok, levéltár, igtató könyvek, nyilvántartások, telekkönyvi és kataszteri ivek, adófóköuyvek stb. kivétel nélkül a tűi martalékává lettek. A község tulajdonát képező Wertheiin-féle szekrény is az égő községházábau maradt, s abből csak a tűt elmultával volt elszállítható, most M Tóth György községi pénzkezelő házábau vau elhelyezve, a benne volt papírpénz részben elpusztult, általában megkeményedett s megbarnult, az ezüst, aprópénzen az olvadásnak nyomai látszauak a rézpénz azonban változást nem szenvedett, e szekrényben volt elhelyezve a község tulajdonát képező G200 frtos regále-váltság köi.véuye is, mely szélein megperzselődött s emiatt felette törékeuynyé lett u^yan, de szövege auuyira ép, hogy jelen állapotában is értékesíthető leune. Pénzkezelő előadása szerint a szekrényben elhelyezve volt készpínz összeg mennyisége meg uem állapitható, részint, mert az összes pénzkezelési segédkönyvek szintén elégtek s résziut, mert a tűz keletkezése uapjáu épen adószedés lévéu, a szerencsétlenség bekövetkeztekor még zárlatot nem csináltak, tehát emlékezetükből sem állithatnak biztos mennyiséget. Emiitett pénzkezelő azonban határozottau állítja, hogy 600 írtnál valamivel több nek kellett a szekrényben lenni. A tűz keletkezése tekintetében közszájon forgott általános véleményre vonatkozva tisztelettel bejelentem, hogy a 3012. számú vonat, a rakamazi állomásvezetótől uyert értesülésem szeriut, a tűz napján, jelentékeny ké séssel, 4 óra 40 perczkor érkezett be a pályaudvarba. Kint létem alkalmával még több helyt füstölgő, helyeukéut fel fel is lángoló tűzfészkekre találván, köz ségi főbírót, nehogy a még mindig erős szél ujabb tűzet éleszszen, az oltás azonnali és rendszeres eszközlésére, különösen pedig elég számú éjjeli tű'.őrség kirendelésére s rendeletei végrehajtásának folytonos ellenőrizésőre hasítottam, járási főszolgabírót pedig a netalán szükséges csendórségi karhatalom kiszolgáltatására, s az elöljáróság tevékenységének éber elleuórizésére hívtam fel, ugyancsak utasítottam a járási főszolgabírót, hogy a tűz keletkezése, terjedelme és következményei tekiutetéb.'n azonnal részletes vizsgálatot foganatosítson, aunak jegyzőkönyvét, jelentése kíséretében, sürgősen terjeszsze be, valamint — a községi ügykezelés egy perczig sem szünetelhetvér, — azonual intézkedjék, hogy a községi képviselő testület 24 óra alatt összehivatván, ideiglenes községháza kijelölése és használatba bocsátása iráut iutézked is tétessék. Elismerő dic-érettel kell megemlékeznem a szom széd tokaji tűzoltókról, kik a vész helyén azonnal megjelenvén, a bősz elem megfékezésének, különösen a némi részben teljesített vagyonmentés lehetővé tételének, rend sz res és öufeláldozó tevékenységükkel legnagyobb részben eszközlői voltak. Végül van szerencsém jelenteni, hogy az összes községi iratok elpusztulásáról a nyíregyházai kir. pénzügyigazgatóságot rövid utou értesítettem, s ennek folytán az adózási közokmányok kipőtlása iráut intézkedés tétetett, hogy az elöljáróságtól uyert értesülés szerint, a tűzkárosultak között teljesen vagyontalanok niucsennek, mert habár összes élelmi készletük elégett is, családi összeköttetéseik és hitelük folytán, nynmornélküli fentartásuk biztosítva van; ez okból a kezeimhez kiutalt 300 frt segélyösszeget, bár részben is kiosztani szükségesnek nem tartottam, s azt tisztelettel beterjesztem. Nyíregyháza, 1892. ápril hó 10 én. Alázatos szolgája Mikecz János, főjegyző. ÚJDONSÁGOK. — A főispán Rakainazon. Kállay András főispán, Kertész Bertalan titkár kíséretében e hó 16 dikán kint volt Rakamazon, hogy az égés körülményeiről személyes tapasztalatokat is szerezzen. — Oláh iskolák a vármegyében. Természetesen ismét a szent-györgy-ábráuyi és nyiradonyi gör. kath. iskolákról vau szó, azokról a bűnös üzelmekről, melyeket ott a gör. kath. egyház lelkészei ós tanítói elkövetnek és szítanak. S hogy ez odiózus ügyről ismét szólauunk kell, valóban gondolkozóba ejthet mindenkit az iránt, hogy micsoda befolyás, miféle hitalmasságnak a biztatása hábariihatja föl ezeket a vakmerő embereket arra, hogy szetnbeszálljanak mindenfele hatósággal, semmibe se vegyék a közoktatásügyi miniszter mgrutéseit, melyeket a vármegye közigazgatási bizottságituak előterjesztéseire már több izben alkalmazott. Felekezeti iskoláról lévén szó, a közigazgatási hatóság keze. a népiskolai törvények a nemzetiségekre való tekintettel megalkotott, túlságba vitt szabadelvű rendelkezései következtében kötve vau. A közoktatásügyi miniszter is, mielőtt erélyesebb rendszabályhoz nyúlhatna, a törvény rendelkezése szeriut, nz illető iskola fenntartóit háromszor meginteni tartozik. Ennek, a törvényben megállapított megintésnek az elsejét kéri a közoktatásügyi minisziertől a közigazgatási bizottság, a kir. tanfelügyelő jelentéséből értesülve a felől, hogy a megtartott vizsgálatok, fölterj isz'ések után is ez iskolákban az erőszakos oláhositó törekvések még mindég megvannak s az oláh nyelven való tanítás még mindég nem szűnt meg. A törvény szeriut a háromszori megintés fél-fél évi időközökben eszközölhető s igy még vagy két esztendeig türelemmel kell várnunk arra, hogy e botrányos állapot, az iskolák bezáratásával — megszűnjön. — Száraz-malmok bekerítése. A vármegye közigazgatási bizottsága, Somogyi Gyula indítványára előterjesztést fog tenni — a legközelebbi vármegyei közgyűléshez az iránt, hogy a száraz-malmok bekerítése tárgyában szabályrendelet alkotásáról gondoskodjék. Ez indítvány megtételére, illetőleg a határozat meghozatalára a legu'óbb Nyírbátorban történt szerencsétlen eset, melynek egy gyermek lett áldozata, szolgált alkalmul. — Széchenyi-estély. A kereskedő ifjak egylete által minden évben megtartani szokott Széchenyi emlékünnepély, mely a kedvezőtlen idő miatt halasztatott el e hó 8-áról 10 ére; szép anyagi és eskölcsi sikerrel ment végbe a főgymn toruaesaruokákau. Az ünuepélyt Benczy Gyula jeles zenekara nyitotta meg, utána a dalárda énekelt. Ezt követte dr: Vietórisz József főgyinn. tanár úr Széchenyi czimü remek ódája, melyet a tanár úr nagy lekesedéssel igen szépen szavalt el. Az est fénypontját képezte az az emlékbeszéd, m ilyet Porubszky Pál főgymn. tauár úr mondott el, hiveu ecsetelve a „legnagyobb magyar" ténykedését. A közönség áhítattal h illgatta a remekül kidolgozott eszmékben gazdag emlékbeszédet és sürü tapssal adózott a felolvasónak. Nem kisebb hatást keltett Gabányi Bányaszerencsétlenség cziinű monologjával ifj. Nagy Lajos úr, ki még egy igeu szeretetreméltó ráadással is kedveskedett, a „Szeressek-e?" spanyol romáuez elszavalásával. Ezután ismét a dalárda énekelt s utáni Benczy Gyula zenekara rekesztette be az ünnepélyt néhány régi magyar nó'a előadásával. A tornacsarnokból az ifjúság, a közreműködők és a közönség egy része a Szécheuyi vendéglőbe vonult, hol vig pjliarazis között késő reggelig mulattak. — Felhivás. Nyíregyháza város képviseletének t. tagjait fölkérem, hogy a dr. Meskó Pál nyugalomba vonult t. főorvosunknak átnyújtandó album aláírása czéljából e hó 19-től 24-ig, a p ilgármesteri hivatalban a hivatalos órák alatt megjelenni szíveskedjenek. Májerszky Béla főjegyző. — A helybeli ág. ev. egyház a mult vasárnap délelőtt tartotta meg ez évi rendes közgyűlését nt. Farbaky József fóesperes ós Májerszky Béla egyhízi felügyelő elnöklete alatt. A közgyűlés örvendetes tudomásul vette a felügyelői évi jelentést, mely az egyház népnevelési ügyének hatalmas föllendülését konstatálja. A mult évi számadások jóváhagyatak. Végül a közgyűlés t. Geduly Henrik s.-lelkészt állandósította s rendis „hiváuy"-nyal látta el. — T.-Dohról írják ueküuk: „Vármegyénk területén alig van oly útvonal, mely az év legnagyobb részén, de különösen az esős idők beálltával járhatlanság tekintetében csak távolról is megközelíthetné a T.-Dobról, B.-Szt. Mihály, T.-Polgár, de különösen a Zemplőnmegyével közlekedésül szolgáló t.-luczi utvonalat. Vármegyénk többi utvonalai részbeu kiépíttettek, részben a talaj természeténél fogva különben sem járhatatlanok. Hogy t-luezi utvonalunk járhatatlauságáról a vármegye közönsége mit sem tudott, illetőleg ez ügyben mit sem akart ez ideig tenni, nagyon természetes, mert hiszen, aki Debreczen, Nyíregyháza, Miskolcz, vagy a fővárosba szándékozott,' nem volt arra utalva, hogy községünk felé érjen vasutat, hogy lovastól-miudeuestól ott rekedjen a fene ketlen sárban. Községünk ez ügyben többször kérelmezett a törvényhatósághoz, de mindeddig sikertelenül. Nagy megnyugvásunkra szolgál azonban, hogy a község által a napokban menesztett küldöttség előtt vármegyénk nagyérdemű alispánja kijelentette, hogy ezen útvonalat a törvényhatósági utak közzé fölveszi, s ha Zemplénnel f.lyamatbin levő tárgyalások sürgősen befe— - Ne beszeljen hát annyi bolondot össze! Mit tud a gyujtogatásról? — Hogy elindulok hazafelé, hál a templomközuól elébem áll Stbesué komámasszony, akinek az ura bíró volt az én legénykoromban, avval azt mondja, hogy menuék be az udvarába, tenném ártánynyá a két milaczát, mert be akarná fogni hízónak, majd lesz nagy áldomás, igy la! No én sem voltam rest, mert értek is hozzá! A nagyságos úrnál is én végeztem az ilyen dolgot és egy malacz se pusztult el a kezem alatt, instálom alásau. . . — Hi mégis a nagyapja halálát emlegeti, kény telen leszek magát büntetéssel sújtani — szólt közbe az elnök. Csopák Mírton oda sem hederített az elnöki figyel meztetésre; fuj'a tovább a mondókáját. — Hát hogy megtettem a dolgot, Sebesné komámasszony kihozott egy zöld üveget Nem tom én, mi volt benne, de bizony én j 51 bekaparásztam tőle. Mtr mondok le dűlök itt pihenni, mert hogy a feleségem — engedelmet kérek — igen sárkány természetű. Nem szereti, ha iszom, pedig az ilyen hivatalban levő embernek szükséges néha néha egy kevés ital. L-e is dűltem, hát egyszer ihol szalad Kósa B meze a_ sántalábu harangozó, avval se kérd, se hall, megkapja a gubát rajtam, oszt kifordít belőle. — Nini — mondok — megbomlottá!, vagy mi lelt, hogy ilyen vastagon tréfálózol! — Igy la! — Avval ő meg belémragad és huz a torony felé. — Ne kötekedj, — mondok, — mert ugy tarkón felejtelek, hogy arról koldulsz! Nem vagyok én hozzádviló bolond Avval akkor mondja, hogy menjek harangozni, mert hogy halott érkezett volna. — Ki halálozott meg? — kérdem tőle illedelem uiel, — hát ekkor vallj» ki, hogy az Orosz M ska édes t**tvérj4«ek a kis fii, kit a Kezes András komám ló^ói tova gyomron méltatott a hátulsó pecsétnyomójával. Bjinolj meg, mondok, hájszen ezt én is tudom! Avval fel a to rouyba, s ráhuztuk a két harangot istenesen Mikor ott huzogjuk

; azt mondja a Bencze, hogy nézze már kend, ott meg tűz van ni! Olanézek, hit csakugyau tűz volt biz a! Éu is le a toronyból. Tán biz az ón portáin gyúlt ki? — igy magamba. Avval utczu neki, szaladok haza, hát mikor az udvaromon vagyok, akkor látom, hogy nem az éu házam, hauem — engedelmet instálok alásau — a B déndek komáin uram háza, akit akkor épített, mikor a nagy kolera bejött vót. — Hit, maga nem volt ott, mikor a ház kigyuladt ? — Isten Istenem ne legyék, ha még felé is voltam a Beléndek komára portájának, mert mivelhogy Sebesné komáinasszonynál vendégeskedtem volt akkor. — De több tanú látta, hogy miga Kocdssal érte kezett! — Éu la? Már hogy éu? Evvel la? Hunczut az is, aki mondj i! No majd bejön Kósa Bencze, attól tessék megkérdezni, majd elmondja ő a dolgot — tisztára egé szeu. Én többet nem szólok! — E szerint maga nem is beszélt Kocsissal a gyújtogatás alkalmával? — É-i la? Apidjék ki a két szemein, ha láttam is, instálom alássan! Ét la? L'tta biz az ördög nem ón! — Leteszi vallomására az esküt? — Én la? Le én akár hmzszor is! . . . M'jd meg mondja Kósa Bencze tisztára egészen. — Elmehet! — mondá az elnök. Csopák hátradobta szortariszyyáját s tempós koezogással lép'cedett ki a teremből, hol ugyancsak megizzasztották. A közvádló, védőügyvéd, szavazóbirák, meg a jelenlevő hallgató közönség derült arczczal néztek utána, mig az elnök 10 perezre felfüggesztette a tárgyalást. Ö is belemelegedett a „se füle, se farka" vallomásba.