Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-03 / 14. szám

j-j^ > Szabolcsvármegye alispánjától. A Járási föszolgabi ráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesitem, hogy Mándok községben Berecz Púi ottani lakos kárára 1 drb sertés orbáncz betegségben f. hó 10-én elhullott. Nyíregyháza, 1892. márczius 21. Miklós László, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 2700. K. 1892. A földmivelésiigyi m. kir. miniszter által a hernyóirtás lárgyában 6412/891/III-7. szám alatt kiadott rendeletnek másolatát oly felhívással adom ki, miszerint annak a legszélesebb körben leendő közhírré tétele, pontos végrehajtása és a végrehajtás kellő ellenőrizése czéljából a szükséges intézkedéseket haladék nélkül tegyék meg s a végrehajtás és ellenőrzés eredményéről a község előjárói illetékes járási főszolgabiráik utján, Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetlenül s legkésőbb f. évi ápril hó végéig okvetlenül jelentést tegyenek. Nyíregyháza, 1892. márczius 19. Miklós László, alispán. (Másolat, a 22(13/1891. K. számhoz.) Földmivelésiigyi m. kir. miniszter. (1412 III-7. Valamennyi törvényhatóságnak. Az elmúlt két évben úgyszólván Magyarországban oly óriási mértékben pusztítottak a hernyók, liogv az ország gyümölcstermésének nagy részét tönkre tették. A hernyók pusztítása a fák termő képességét az előző két évben annyira elgyöngitette, liogy sok helyen a gyümölcstermés ez évre is kétségessé van téve. Szükségesnek találtam, hogy az ország ezen tekintélyes jövedelmi forrása, a gyümölcstermelés a hernyók pusztítása ellen erélyes intézkedések által biztositassék: ennélfogva a következőket rendelem el: 1. A czél könnyebb elérhetése végett, szakközegem javaslatára, az irtást kizárólag a legtöbb kárt okozó úgynevezett fehér galagonya-pillangó és a sárga faru pille hernyóira, illetve azok fészkeire, továbbá a gyapjas pille petéire és a gyürüs pillére nézve rendelem el. Itt megjegyzendőnek találom, hogy az első helyen említett két pille hernyói egyes ágakon pókhaló forma szövetbe húzódva telelnek ki; ezeket a hernyófészkeket a magasabb ágakról is aránylag könnyen lehet póznákra kötött u. n. hernyózó ollók segítségével levágni és megsemmisíteni. A gyapjas pille petéit a fák tözseire és vastagabb ágaira csomókban szokta letojni, e pete-csomók könnyen felismerhetők, mert barnasárga bársonyszerü szöszbe vannak burkolva: irtásuk, mely nagyon egyszerű, abból ál, hogy a körülbelől tallér nagyságú pete-csomók valamely alkalmas eszközzel levakartatnak, összegyűjtetnek és elégettetnek. A gyürüs pille irtása a gyürü alakban petékkel berakott éves vesszőknél ollóval való eltávolítása és elégetése által történik. 2. Az enditett hernyófajok ily módon való elpusztításának mindenütt minden év márczius hó 20-ig be kell fejezve lennie. 3. A város (vármegye) közönsége minden évben május hó végéig jelentést tartozik felterjeszteni az illető évben történt hernyóirtás eredményéről. 4. A város (vármegye) közönsége tartozik arra nézve intézkedni, hogy az elrendelt hernyóirtás ne csak a magánosok által eszközöltessék, hanem hogy az a városok, illetve községek tulajdonát képező kertekben, udvarokban stb. valamint az utakon és utczákon levő fákon és cserjéken is keresztül vitessék. 5. A 4-ik pontban megjelölt hernyóirtás pontos vagy hiányos keresztülviteléért városokban az azzal megbízott hivatalos közegek, községekben pedig a községi bírák vonandók felelőségre. 0. Azok. kik a hatósági közegek felhívása daczára a 2-ik pontban reájuk rótt kötelezettségeknek eleget nem lesznek. kihágást követnek el és 2 egész 50 (ötven) frtig terjedhető és az orsz. közgazdasági alap javára fordítandó pénzbüntetéssel büntetendők. Midőn fentebbi intézkedéseimnek kellő közzétételét, valamint azoknak végrehajtását, tekintve az elérendő országos fontosságú czélt, a közönségtől elvárom, egyidejűleg felhívom, hogy ez ügy ügyben tett intézkedéseiről jelentését hozzám mielőbb terjessze fel. Budapest, 1891. évi február hó 18-án. Bethlen. Szabolcsvármegye alispánjától. 2644. K. 1892. A járási főszolgabíróknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminiszter 11536/VI-11. számú körrendeletének másolatát tudomásul vétel és alkalmazkodás végett kiadom. Nyíregyháza, 1892. márczius 16. Miklós László, alispán. (Másolat.) 11536/VI-1 I. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Hatóságok és magánosok részéről ismételten hozzám érkezett panaszok által figyelmessé téve, azon tapasztalatra jutottam, hogy ragályos járványok felmerülte alkalmával némely törvényhatóság az iskolák látogatását elkerülhetlen szükség, sőt anélkül is betiltja, hogy kellő figyelemmel lenne az iránt, vájjon a járvány az illető iskola tanulói között egyáltalán és ha igen, oly mértékben van-e elterjedve, hogy ily mélyreható és a tanvitelekel veszélyeztető intézkedés megtételét indokolná. Miután az iskolák zárása csak akkor lehet indokolt, ha azt fontos közegészségügyi érdek elkerülhetlenül szükségessé teszik és ezen okból az 1876. XIV. t. cz. ez irányban határozottan és részletesen intézkedik is, sőt az eljárást is tüzetesen megszabja. Szükségesnek látom a törvényhatóságok figyelmét a következőkre felhívni. Az idézett t. cz. 28—35. >;§-ának rendelkezései szerint ragályos vagy járványos betegségnek valamely tanodának tanulói között felmerült esete alkalmával a ragály tovaterjedésének megakadályozását előbb a megbetegedett vagy betegekkel érintkezésben állott tanulóknak kellő ideig az iskolától való távoltartása és egyéb óvintézkedések megtétele által kell megkísérteni; a tanoda csak azon esetben lévén bezáratható, ha a ragályozás magában a tanodában történt, vagy ha a gyermekek és ifjak közt nagyszámú kóresetek fordulnak elő. Figyelmeztetem tehát a törvényhatóságokat. miszerint az iskoláknak ragály vagy járvány miatt történő bezárásával, folyton szem előtt tartva a közegészségügy követelményeit, de egyszersmind figyelemmel a nem kevésbé fontos oktatásügyi érdekekre is, pontosan a fentidézett törvény szellemében járjanak el és az iskolalátogatás beszüntetését csak akkor rendeljék el. midőn arra a törvényszabta körülmények által feljogosítva vannak, kiváló figyelemmel viseltetvén a reáliskolák és gyinnasium iránt, melyek a vallás és közoktatási miniszter ur 1881, évi 57907. sz. a. kelt átirata szerint azon felsőbb tanodák közzé sorozandók, melyekre a közegészségügyi törvény 34. g-a értelmében a törvénynek az iskolák bezáratására vonatkozó intézkedései csakis járvány esetében alkalmazhatók. Egyszersmind czélszrrünek s ezért ajánlatosnak tartanám, hogy az iskolazárást indítványozó hatósági orvos meghallgatása után — halasztás által netán veszélyt hozható sürgős esetek kivételével a helyi iskolai hatóságok (állami iskolai gondnokságok, községi és felekezeti iskolaszékek), mint a melyek az iskolák közelebbi viszonyait pontosabban ismerhetik, szintén meghallgattatnának véleményük iránt. Minden esetben azonban megkívánom, hogy az iskolazárásról ugy hozzám, mint a vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz leendő jelentésben az elrendelt iskolazárás-időtartama, valamint az a/.t indokló körülmények pontosan bejelentessenek. Végül ligyelmeztetem : a törvényhatóságot, hogy az 1876. XIV. t. cz. 157. g-a c) pontja értelmében a tanodák bezáratása iránt kizárólag I csak a törvényhatóság első tisztviselője lévén illetékes, ezen jog átruházásának vagy más törvényhatósági személy (főszolgabíró, rendezett tanácsú város polgármestere stb.) való gyakorlásának helye nem lehet. Budapesten, 189 . év márczius hó 6. A miniszter helyett: Lukács Clji<iryy, államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 2444. K. 1892. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Földmivelésiigyi m. kir. miniszter 8927/III-s. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és közhírré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1892. márczius 7. Miklós László, alispán. (Másolat.) Földmivelésiigyi magyar királyi miniszter 8926 IIM.szám. Valamennyi törvényhatóságnak (Budapest főváros kivételével) f. évi január hó 27-én 151. eln. sz. a. kelt leiratommal kapcsolatosan felhívom a közönséget, hogy a franczia országi juh kivitelre vonatkozó s most idézett leiratomban közölt határozmányokat a lehető legkiterjedtebb módon legye közzé, > a marhalevelek kezelésével megbízott közegeit szigorúan utasítsa az iránt, hogy a Francziaországba szánl juhoknak járlalait mindenkor teljesen a fent idézett szánni leiratomban körülirt módon állítsák ki, miután másként a szóban forgó juh szállítmányok a franczia határról visszautasít latnának. Budapest. 1892. márczius 1-én. Hethlen. Folylutííaa u tSlapou.