Nyírvidék, 1892 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-10 / 2. szám

Melléklet a „INÍyirvidék" 1892. 2ik számához, >»<reg distben kivouult legéuysége, baud.tjok gyász akordjn mellett haladva az érdemekben gazdag hazafi-katona halt teteme elütt, ezt követte a szertartást végző p ipság, utánuk haladt a il! szebbnél szebb koszorúval terhelt díszkocsi, majd a gyönyörű halottas hintó 6 felnir ló által vontatva, oldalt a fegyveres altisztek s az első nagyváradi temetkezési egylet diszbe öltözött emberei, kik fáklyát tartva, piros bársony párnákon vitték a megboldogult érdem rendjeit. A drága holttest után gyalog haladtak a mély gyászba öltözött család férfitagjai, inig a zokogó özvegy és a többi gyászoló hölgyek zárt üveg hintókban követték a pazar fóuyuyel feldíszített érczkop írsó' s az abban uyugvó drága halottat. A vasúti iudóház előtt történt a nagyváradi utolsó gyász szertartás, honnét a pinpök úr rövid imája, a katonaság díszlóvése, s a gyászolók utolsó zokogó „Isten ho/zád'-ja után a uagykágyai csaíádi kastélyba szállitetták az elköltözött, kedves gróf urat. Itt t. i. Nagy-Kágyán deczember 31-éu volt, szintén nagy részvét mellett, a nemes gróf úr temetése. ... Itt alussza ó az általa csak egypár hónappal emelt díszes családi sírboltban az igazak álmait. Az örök világosság fényeskedjék neki! . . . Folyó év, január 4-én voltak a gyász misék: Nagy Váradon, Nagy-Kágyán, Nedec«eu, Váriubau és TiszaEszláron, a megboldogult lelke üdvéért. Ez utóbbi helyen Oldali Jenó t.-eszlári lelkész nioudotta a szentmiset Apáczy J luos t. löki plébános ós Kucsera Ferencz rakainazi káplán segédlete mellett, melyen a gróf Dessewffy Miklós úr ó méltóságáuak gazdatisztjei családostól mindnyájul, s a hivek szép számmal jelentek meg, kifejezést adaudók atn.t mély részvétuek, m lylyel a gyászoló csalad minden egyes tagja, de külöuösen gróf 1'ougráec Jenő uradalmi intéző úr ó méltósága iránt adóznak. Adjon Isten a megboldogultnak örök nyugalmat; a gyászoló mélyeu tisztelt családnak, pedig vigasztalást és enyhülést a kipótolhatlau veszteségért. Szívbeli óhajtásunk : Le gyeu áldott hült pora, Mint minő volt ó maga! 0. J. — Kinevezés. Kállay András főispán úr ő méltó sága Bay Ádám végzett jogászt közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — Gyűlések a vármegyénél. A vármegye áilaudó választmánya, a 13-dikán tartaudó rendkívüli közgyűlés tárgyaiuak előkészítése tárgyainak e okészKóse czeíjiból .e 26 12-dikén d. e. 9 ónkor ülést tart. A lótenyésztési bizottmány, a fedeztetési állomásokra felüg elók'kiren pelése czéljából e hó 11 dikén d. e. 9 órakor ülést tart. A kórházi választmány e hó 12. d. e. 9 órakor ülést tart. — A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 14-én d. e. 9 órakor tartja meg rendes havi gyűlését a vármegyei nagyteremben, Kállay Audrás főispán eluöklete alatt. — Prograuiui-beszéd. Dr.MeskóLászló, a nyíregyházi 48-as és függetlenségi pirt képviselő jelö tje ina, azaz január 10 én d. u. 2 órakor tartja meg prograinmbeszédjét a csizmadia-szinben. — Képviselő-jelölés. A nyirbogdinyi kerület 48 as és függetlenségi párti választói e hó 3 dikán Kemecsén tartott párt gyűlésen egyhangúlag Kiülay Leopoldot kiáltották ki jelöltül, ki a jelöltséget elfogadta. A kerület eddigi képviselője: Zoltán János levélben tudatta választóival, hogy egészségi állapotára való tekintettel, képviselői mandátumot nem vállalhat. — Mikor lesz a választás. Nyíregyháza város központi választmánya e hó 9-dikén d. u. 4'óra~kor ülést tartott Bencs László polgármester elnöklete alatt s a kép viselő választás napjául január hó 29-dikét tűzte ki. Választási elnökül megválasztatott Májerszky Béla, helyettes elnökül Bazár István. Szavazatszedő küldöttségi elnökül megválaszlatolt i Szohor IMI és helyettes elnökül Barzó János, jegyzékül Orsooszky Gyula ós dr. Járossy Sándor, helyettes jegyzékül Vcrncr Gyula ós Deák János. A szavazás,kőt helyen fog folyni,a kapitányi irodában és ugyanott a gyámi ellenőr szobájában. A vármegyei központi választmány 14 dilién gyül össze a választás'napjinak s a többi szükséges intézkedések megtétele végett. Mint érle.sülüuk, a választások valószínűleg 28-ára fognak kitüzetni. Képviseleti közgyűlés tartatott 7-én délután, melynek egyedüli tárgya () cs. és kir. apostoli Felségének azon legkegyelmesebb leirata volt, inelylyel az 1892—!)7-iki országgyűlést folyó évi február 18-ára összehívja. — Köszönet nyilvánítás. Főtisztelendő Verzár István esperes úr 20 frtot volt kegyes a helybeli nőegylet pénztára jivára adományozni. Fogadj i a főtisztelendő úr ez uton is a nőegylet hálás köszönetét. A nyíregyházi nőegylet elnöksége. — A nyíregyházi 48-as ós függetlenségi párt 200 -as bizottsága e hó 7-éu Sesztay Károly elnöklete alatt tartott gyűlésén 73 szóval 4 ellenében dr. Meskó László jelöltsége mellett nyilatkozott. A párt ma, azaz vasárnap tartja jelölő közgyűlését. Az eredmény előre látható, t. i. az, hogy a függetlenségi pártnak két jelöltje lesz: dr. Meskó László ós Beniczky Miksa. A szabadelvű pártnak meg uincs jelöltje. Dr. Ferticska Kálmán, kit a jelöltségre fölszólítottak, mit halljuk — kijelentette, hogy a jelöltséget nem fogadhatja el. — llány választó van a vármegyében. A legközelebbi s altalábau 1892-ben történendő képviselő választásoknál 8485 választó fog szavazati joggal birui a vármegyében, nem számítva bele Nyíregyházát, melynék külön központi választmánya vau. Választó kerületek szerint a szavazók száma a következő: a bogdányi kerületben vau 1321, a uagykállóibau 1241, a t.-lökiben 2274 a nyírbátoriban 1661, a kisvárdaiban, 1948. Nyíregyházán választói jogosultsággal bír 1672 polgár s igy Szabolcsvármegyében a képviselő választók összes száma 10157. — Xöegyleti bál. Városuukuak jótékonyságáról s a társadalmi él-t fölleuditéseről oly jól ismert eine rokouszeuves egylete több évi szüuet utáu — melynek oka bizonyára nem az egylet közönyösségében keresendő — a farsaugou ismét megtartja „Nöegylcti bálját" s alioz eddigelé is sikerült már a „Cisno" helyiségeit meg szereznie A uőegyleti bálok kedves emléke kell hogy megerősítse a február (j-ára tervezett estély legjobb er kölcsi és anyagi sikerében vetett bizodalmuukat. E őre is felhívjuk rá a táncz iránt érdeklődő közönség figyelmet. — Az elfogott sikkasztó. Polgár község sikkasztó iruokáuak elfogatásiról a következő részleteket írják: A sikkasztót deczember 31-ón delelőtt Szatmáron Péchy Antal reudór kapitány épen abban a pillanatban fogta el, midőn vasutou tovább akart utazni. Kis Lijos, igazi uéveu Holló Károly, mint nekünk irják, már több nap óta tartózkodott Szatmáron. hol előtör a Korona szállodábau volt megszállva s onnan tette meg naponkint sétáit és bevásárlásait. Teguap délután bérkocsira ült s kihajtatott a városból, de ismét vissza forditatta kocdjlt és a Rózsa veudégiójébeu vett lakást. Ekkor már Pechy Antal kapitány a nyomában volt, csakhogy a leirás után nehéz volt rá találnia,mert toalettjét és frizuráját egészen megváltoztatta Midőn később a vasúti iudóházuál Péchy Autal kapitány a nevét kerdezte, valami egészen uj nevet mondott. Erre I'échy kapitány szemébe mondotta, hogy ó Holló Károly, a kit most Kis Lajos néven körözuek s ezelőtt Szitmáron, mint pínzügyor szolgák. Erre Holló áliász Kis nigyolt sóhaj'ott s tovább nem titkolta a valót. Midőn I'échy A ital kapitány a tárcjáját kérte, Holló egy drb ezressel kínálta meg Péchyt. kérvén őt, h)gy bi csássa s/.ab.idou. Péchy azonnal a rendőrségre vitette Hollót, hol nála 2827 frt kószpínzt ós 316 frt értékű arany és ruhaneműt találtak. Holló Károlyt csütörtökön Szatmárról Nyíregyházára kisérték. — A polgári olvasó-egylet gyűlése. A polgári olvasó-egylet szokásos évi közgyűlését folyó hó 6-án tartotta meg az egylet helyiségében. A tagok szép számmal jöttek össze, érdeket adván a közgyűlésnek a tárgysorozat azon pontja, melylyel a tisztikarnak 3 évre való megválasztása I űzetett ki u közgyűlés feladatai közzé. Lefller Sámuel egyleti elnök megnyitó beszédében vázolta az év lonlos eseményeit, melyek az egylet élénkebb működéséről lesznek tanúbizonyságot, amennyiben a lefolyt év alatt 3 szép sikerű felolvasó-estélyt és egy tánczmulatságot rendezett az egylet ifjúsága; majd tiszt-társai nevében is az egylet rendelkezésére bocsátá a betöltött állásokat. Az elrendelt választásnak eredménye az lett, hogy elnökké nagylelkesedéssel Leffler Sámuel, alelnökké egyhangúlag Barzó János, titkárrá Bazár István ismételt lemondása folytán Rúzsa Endre, könyvtárossá Stoffan Lajos és pénztárossá Pataki Lajos választattak meg. Ezután a közgyűlés a mult évi zárszámadásokat vizsgálta meg és hagyta jóvá, végül a jövő évi költségelőirányzatot állapította meg. — Köszönet és liálanyilvánitás. Azon árva és szegény gyermekek nevében kiket a Szabolcsmegyei takarékpénztár által adományozott 40 frtból 10 pár csizma, 7 drb téli ujjas, egy lajbi és egy sapkával, az egyháztanács megbízásából elláttunk, a S/.abolcsvármegyei takarékpénztár-egylet és annak vezérigazgatója, tekintetes dr. Bleuer Miklós urnák hálás köszönetünket nyilvánítjuk, azon óhajtással, vajha amaz intézet, mely évenként, más uton, a helyi főreáliskolában is annyi szegényt segélyez s oly sok derék fint juttatott már álláshoz ós keresethez, a jótékonyságot, a jövőben, még fokozottabb mértékben gyakorolhassa. Nagy-Kálló, 1892. év január 4. Górömbei Péter, ev ref. lelkész, Szabó Sándor, egyházi gondnok. — Öngyilkos huszár-őrmester. Niski János, a helybeli cs és kir. huszárezred 4-dik századának számvevő őrmestere e hő 8-dikán délutáu, kapitánya jelenlétében revolverével főbe lőtte magát. A szerencsétlen ember előtte való éjjel mulatott s kapitánya másnap a számadásokat kérte tőle. Niski fölhasználva azt a pillauatot, mig a kapitány pár pillanatra háttal földúlt felé, előrántotta revolverét s főbe lőtte magát. A golyó keresztül ment fején s rögtöni halált okozott.. Holttestét pénteken délutáu főlbonczolták Az elköltött pénz mintegy 200 frt — Gyászrovat. Özv. Szarka Józsefné szül. Hetey Katalin, Szarka József és S áudor, Szarka Zsuzsánna özv. Sáray Siudorné gyermekeivel, Szarka János nejével Mikolay Magdolnával és Szarka Ferencz mélyen megszomorodott szívvel jelentik á jó ferj, szerető apa és testvérnek Szarka Józsefnek hoszas szenvedés utáu f. hó 5 ón esteli 7 órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 7-éu d. u. 2 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint a mihálydii sírkertben örök nyugalomra tétetni. Mihálydi, 1892. jauuár 5. Áldás és béke poraira! — Városi dalegyletünk e ho 5-én tartott rendkívüli közgyűlésében kimondotta, hogy a folyó évben, Budapesten augusztus 15—20 ig tartandó jubiláns országos dalárverseuyen mint verseuyző egyeseület vesz részt s ezzel kapcsolatosan az egyleti zászló beszerzését is elrendelte. — Ezen egyleti zászló alapja javára e hó 17 ón a tornacsarnok helyiségében tartaudó dalestély iráut a közönség figyelmét felkérjük. Sok szép ós négy egészeu uj férfikart fog az egylet ekkor bemutatni, teljesen uj betanulással adatnak elő az országos verseny alkalmára is ősszdarabokúl kjtüzött .Nemzeti zászló" — Hnbertől, — zenekari kísérettel, „Viharbau" Dürertől, ezeken kívül „Őszi rózsa" Ilelmer tői és „Tarka madár népdalegyveleg Hoffe-tól, végül a régi darabok közzül valósziuüleg „a Bérczről vissza néz a vándor" s az oly rendkívül szívesen fogadott" Király hymnus, utóbbi zenekari kísérettel adatnak elő. Az olcsó és élvezetes estélyt a n. é. közönség szerető támogatásába melegeu ajánljuk. — Színház. Az utolsó hétnek a budapesti nemzeti sziuházfyeterán.művésze : Feleky Miklósnak a vendég fellépése az eseménye.'„A fehérek,* a .Lelencz" s az „Idegen nőben lépett föl, mindig zajos tapsokat aratva. Feleky művészi egyénisége sokkal ismertebb különbeu, semhogy azzal szükséges lenne bővebben is foglalkozni. Kömley társulata Szatmárra távozik tőlünk. Kívánunk nekik sok módja, szokásai, lenézett foglalkozása, pudlija, mértéke és uudok ruházata mellett. Krakkóban, Lembergbeu külön zsidó városrészek vauuak, ahol becsületes keresztény ember olyan ritkán fordul ineg, mlut minálunk az akasztófán. A lengyel középosztályba tartozók végtelen büszkeségét érzékenyen sértené az, ha zsidót kellene elfogadniok kivéve akkor, ha a dolog a financziába vág. De hogy is ereszkedue le annyira. Egy lengyel aki büszke Podjewszkijére. Nyepozvolim-jára, fajára és elmúlt dicsőségére, mely a uagy Bécs megszabadítása által nőtt oly nigygyá. Hazáját forrón szereti, theoretice el tud busulni a köznép szomorú sorsán, s a viszonyok javulását uagy Lengyelország helyre állításától reméli, de általán03ságbau axióma gyanánt állitható, hogy még mindég nem tudja levetkőzni ősei nagy bűneit. Jellemében sok vau, ami állam fentartásra képtelenné leszi. Ilyen pl. a köznép tényleges lenézése, arisztokratikus gondolkodás és érzületében a zsarnoki kényúr korlátlausága iránti hajiamik. BUzke mintegy hidalgó, heves mintegy olasz, könnyű vérű mini a frauczia,de sohasem számító, mint a német, s legkevésbbé hideg vérű mint az angol. Sok rokou tulajdonsága vau a magyar fajjal, de korántsiin ama mérsékelt vegyületben. Ott túlnyomó a szél-őség. Ezen tulajdonságaiból következtetve tehát ós személyes tapasztalataim a lengyel nép jelleméről ama meggyőződóst érlelték meg bennem, hogy nagyon sok időuek kell még eltelnie addig, mig megszerzi állam alkotó és feutartó tényezőket. A lengyel olyan urnák képzeli magát, hogy észre sem veszi, hogy tulajdonképen nem az. Fokozott mértékben áll ez az aristokratiára. A lengyel nép szokásaira nézve, társadalma pedig megdöuthetlen érvényű követelményeire nézve ugyan azt a korszakot éli, mint a magyar 67 előtt. Sőt a közép osztály fokozatos hanyatlása is u?yau azokat a jelenségeket tünteti föl. Kérdés azonban, hogy következik-e ott egy 67? Taláu ! (Vége böv.) tehetetlensége úgyszólván korlátlan urakká teszik ugy a közöttük élő zsidókat, mint általában Galic/.ia közép osztályát. Ezeknek útbaigazító segítsége nélkül legkisebb bajából sem tud kibontakozni, természetes, hogy az élelmes pártfogók kiakuázák a kéuyelmes helyzetet a saját elő nyűkre. A pálinka, általábin pedig a szeszes italok iránti határtalan előszeretete sziutéu jeleutékenyen közremunkál abban, hogy a uép vagyonilag'és szellemileg ne gyarapodhassék. Egy egy ilyen minden oldalról demoralizált lengyel piraszt házának kamrájában ritkán találni valamit meg takarítva, vuttki nak azefoban lenni kell, ha a földalól veszik is az árát. E< a család reggelije, ebédje és vacsorája a csecsemőtől a magával tehetetlen aggastyánig. Az itt jellemzett | viszonyok különöseu Bukovinának f í U .. 1/ H/ f / 1 yv X i CJ.iirl.ii , .r t 1 I a (• . *ir inif/MM<rhn nyugati határától egé / Gurkáig (Nyitramegyi^ fentebb északra, aho/ zavarják meg a vid tatálható, hogy o'„]j

a égéséig még kev rövid cserép pipa élvezettel, nem á fordított végével bűzös illatú pip Külöüben Mondhat' helyzete szinté legfeljebb ínég' szelesen a fa Saybudg illetdeg wengerszka1 északra) találhitók föl, míg feljebb kisebb dombok ós halmok ipáját, az azo í variatióvai cous garettet sodor s élvez a körme civilizáltabb hegyiek s '/

a kr. íját szívják migukba dühöngő a conservalt pipaszárat megközé fogni, midőu füstbe ment Könn lioden reménye. Nehez sorsa sem külömb. Aber!., hogy a falu i zsidóságnak a Koill tározás alá vonható. Kűlömbséget Vizil 3 intelligentiája párosulva termé éves hagyományának visszataszító követé' Mvállal , Hogj- menyire túlhajt, azt hiszetn fólösliŐIUMl gö;; amelyekben idézését s Jeruzsálemi . . elsó csillag '' sietve csukj^rjjii, l jiba. bársot további egj tott lábira'XKKtf* csap irtokbi kel igazolnom. Azok a városok, ereskedelrai forgalom, valóságos uak, legkivált pén ek este az amidin miudei. igaz hitű zsidó hogv síjltságos szabású kaftáuözönviz utáni sipkája bújva, egyszer tiszta strimflibe bujtakinéző félc.ipőt hu<va nagy jlomba, gyakori megálló helyekkel, hol annak rendi és unndja szeriut illó lármlvil beszéltetnek meg nnt tudom ón miféle közérdek ! ü ;yek Mindig uudorral néztem ezeket a proczessiókat.' Végtelen elmaradottság és művelt korunk társadalmi szokásainak teljes negligálása lüuvéu ki azokból, amelyekuek még Gilicziában sem szabadna ez idő szeriut megesniük. Szinte jól esik, hi némely uigy városokbau meg akad az ember szeme egy-egy teljesen európai zsidóu, ki nem veti inog a párisi divatot, cziliuderbe jár, s azt a bizouyos sróf alakú haj ekercset hajlandó elmaradottabb hitsorsosáu raegb irauiui. A hires lengyel kolbászt azonban még ez is csak titokban élvezi, hogy valami képeu a rabbinus tudomisára ue jöjjön szőr <yű báné, mert ez esetbeu a'iglia uem rovatnék meg megfelelő pöuitencziával. Euuek a uép fijuak vau Giliczia szellemi életét kivéve — minden a kezébeu Kereskedelem és ipír, a földbirtok jeleuté'ieuy mennyisége ós a vendéglői, korcsmai foglalkozás teljese.i. Keresztény kereskedő felfedezése még aoly jelentős uigy.á^u városban mint pl. Neu saudecz vagy Sayiius valóságos üuuepi hangulatba ejt. Az ipar ágazitaí pedig szintén tuluyoinólag a zsidók által űzetnek. Korcsrai, vendéglő, vagy szálloda kereiztény kezek ben legfelj ;bb Krakkóban vagy Lembergbeu tengődik, a vidéken a^ouban per apszoV.um zsidót találhat az ember. Hanem higy nézki egy egy ilyen vendégfogadói Nem jó arról beszélni sem. Piszok, bü^, soklábu bogarak, stb stb valósá;os Bichins üuuepel ülnek ott, ahová a szegéuy utas ember pihenést, üdülést óhajt föltalál ii. Mintha mondani akarnák, hogy ha kényelmet óhijtasz, tágulj Bicsbe. ott akadsz olyanra, nekünk igy is jó. Pedig ezek aí állapotok sokáig maradnak még igy, mert a lengyel közép osztálybau vagy p áue az arisztokratában, koránt sincs meg a'.az assirailáló erő, mely képes volna migába szívni, lényeges változást előidézni a zsidóiágbau. Amint azt p. u. htzán'ibiu o'y jelleniíóeu szemlélhetjük. A zsidóság inirad tehá'. egy zárkozott kaszt, melynek sem ni kö«e, semmi érdeke, hogy hazája mennyire gyarapodik, társalalini mly in5rlókbeu erosbil . Mindvégig kényteleu inegmiradui ó kori gondolkodás