Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-12 / 15. szám

,.rs v i i« v i i> Jfo k." Mélyen tisztelt képviselőház! A közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről szóló törvényjavaslat egyes rendelkezései az országban alkalmazott körjegyzők tisztviselői minőségét és anyagi helyzetét nagyon sulyosau érintik. A községi és körjegyzői kar egyetemének alap zabályszerü kepviselője mély tisztelettel alólirt orsz. központi jegyzői egylet. Mint ilyennek erkölcsi kötelessége mindazon súlyos aggodalmait egész uyiltan föltárni, melyeket emiitett törvényjavaslatnak a községek körjegyzőire vonatkozó némely szakaszai ébresztenek és amelyek a tervezett módon való kivitelükben válságos helyzetbe fognák juttatni Magyarország közigazgatási tisztviselőinek éppen azon közegeit, kik mint körjegyzők, közigazgatásunk legalsó vonalán eddig is nehéz viszonyok között éltek. , Magyarország község és körjegyzői karának nagy többsége, a községi öukormáuyzac biztosításának fölté tele alatt kezdettől fogva az államosítás eszméjének híve volt, mert azon meggyőződés vezérli, hogy a magyar államnak erős, nemzeti kormányra és életerős önkormányzatra vau szüksége a kettő pedig, sajatságos viszonyaink között csak a tisztviselők kinevezése és életerős, a közszabadság intézményeit fejlesztő önkormányzati tevékenység által érhető el. Azért meguyugvással fogadjuk azon tervezetet, rnelyuek körvonalai a községek jövő rendezését illetőleg említett törvényjavaslat indokolásában jelezvék, miután alapeszméi megegyeznek a községi közigazgatás reformja iránt 1890. szept. 28 áu tartott közgyűlésünkből a magas kormányhoz fölterjesztett és a mélyen tisztelt képviselőház tagjai között is szétosztott emlékiratunkban részletesen kifejtett javaslatainkkal. De másrészt el nem zárkózhatunk azou aggodalom elöl: hogy az emiitett törvényjavaslatnak ezúttal még csak a körjegyzők viszonyait érintő rendelkezései, melyek ha törvényerőre emeltetnének később, a községek rendezésekor, már csak az analógia kedveért is, a községi jegyzőkre is kifognának terjesztetni, a kör- és községi jegyzők anyagi helyzetére nagyou károsan, köztisztviselői működésűkre és magára a községi közigazgatás menetére zsibbasztóau foguak hatni. Sérelmesnek tartjuk első sorban a szóban forgó törvényjavaslat 2tiö. szakaszat, mely szerint a körjegyzők 1894. vegéig ideiglenesen alkalmazott állami tisztviselőknek tekintetnek s ha alkalmasoknak találtatnak, 1890 január 1-éig vagy véglegesen alkalmazandók vagy szerzett igényeik szeriut nyugdijazaudók. Köztudomásu, hogy a körjegyzők ugy az 1871. XVIII., miut az azt módosító 188ti. XXII. t. czikk szerint élethossziglan választattak ineg és ez által a törvény erejénél fogva életfogytig biztos alkalmazást kaptak, melytől csak fegyelmi utou vagy munkára való képtelenségük esetében foszthatók meg. A törvény ezen rendelkezése a körjegyzőre nézve — bármilyen nehez viszonyok között éli le napjait egyébként, — azon meguyugtatő tudatot teremte, lrogy hivatalos állása biztos és kötelességeinek hű es becsületes teljesítése esetében anyagi helyzete, — az idézett törvényekben meghatározott eseteken kivül — semmiféle ingadozásnak kitéve nincsen. E szerzett jog tehát a körjegyzőkre es családja ikra nézve áldásos, inert kiiuéli okét attól, hogy törvé uyeseu biztosított állásaik elvesztésétől íurtsauak és csa ládjaikkal együtt esetleg nyomorúságba jussanak. A törvényjavaslat 265. szakasza nemcsak megsemmisíteni szándékozik a körjegyző állásúnak es alkalma zásának állandóságára nézve szerzett jogot, midőn a biztos kenyérrel bíró egyént ideiglenesen alkalmazott ti-ztvise lővé minősíti és ez által a biztosított hivatalos állásból a rendelkezési állapot bizonytalan természetű ideiglenességének veti alá, de azon kijelentéssel, hogy a körjegyzők kineveztetésükre is csak azon esetben számíthatnak, ha alkalmasaknak találtatnak, eddigi existentiájuk biztos voltát végkép megsemmisíti. A törvényjavaslat idézett szakaszának ilyszerü rendelkezése uem egjezik meg sem a joggal, sem a méltányossággal. Mert az, aki mint körjegyző jelenleg alkal mazva van és ezen minőségben szolgál, semmi okot sem szolgáltatott arra, hogy azért, mert a közigazgatás rendszere módosul, a rendelkezési állapotba helyezéssel sujtassék és a törvény kötelező ereje folytán állandóvá minősített állására — melyet ma közmegelégedésre be tölt — csak azon esetben számithasson ismét, ha arra ujabban és sokféle esélyektől függővé tett rostálás után esetleg alkalmasnak véleményeztetik. Ez a mai rendkívül nehéz életviszonyaink között, oly suiyos megtámadása a törvény biztosította jognak és sok család lét viszonyának oly megrendítő koczkáztatása, mely sem az osztó igazsággal, sem a humanitással össze nem egyeztethető. Elsorolt okaink alapján tehát mély tisztelettel kérjük a törvényjavaslat idézett szakaszának kihagyását és annak kimondását, hogy a körjegyzők, mint életfogytig alkalmazott közigazgatási tisztviselők ezen minőségükben továbbra is alkalmaztatnak és állásuktól csak fegyelmi utón vagy munkaképtelenség esetében mozdíthatók el és utóbbi esetben szerzett igényeik alapjáu nyugdijazandók. Sérelmes továbbá a körjegyzőkre nézve a törvény javaslat 273. szakasza, mely kimondja, hogy jövedelmező mellékfoglalkozás vagy egyéb járulékok megszüntetése lizetés leszállításnak uem tekinthető és minden kárpótlás uélkül elrendelhető. A törvényjavaslat indokolása szerint semmi méltá nyossági ok uem követeli, hogy a tisztviselők mellékfoglalkozásából eredő jövedelmük fejében kárpótoltassanak. A pereukivüli munkákért szabályrendeletileg meghatározott dijak mellett, a mellékjövedelmet a körjegyzők eddig két nyomós oknál fogva élvezhetik. Első sorban azért, mert a közuép és az állam érdeke egyaránt megköveteli, hogy ilyféle pereukivüli munkák, minők az adásvételi és egyéb természetű szerződések, végrendeletek és egyéb természetű szerződések, vég rendeletek és egyéb a közéletben előforduló kérvények, helyben, a költséges és az ügylet suh.stratumával föl uem érő ügyvédi vagy közjegyzői beavatkozás mellőzésével olcsón és gyorsau elkészíttessenek Különösen áll ez az adás vételi szerződések kötésére, a szerzett jogok telek köuyvi biztosítására és az osztályos egyezségek megkö lésére nézve, a mely ügyletek keresztül vitele a jogiend es az állam pénzügyi érdekeinek szempontjából is inindeakor kívánatos volt. E pereukivüli muukákat taxatíve meghatározott dijakért a körjegyzők végzik, uiert állásuk természeténél s a czelszerüség szempontjánál fogva, a körjegyző az, kihez a nép legkönnyebben hozzá fér, s a kihez mint viszonyainak ismerőjéhez a legtöbb bizalommal viseltetik. Természetes, hogy e munkálatok mellekjövedelme miudeu idób n, a körjegyzők fizetésének pótlását, megélhetésüket föltételező javadalmasásuk kiegészítő részét képezte. Csakis igy magyarázható meg, hogy az 1871. XVIII. t cz. a -örjegyzok tizetéséuek minimumát az életviszonyoknak meg nem felelő évi 400 frt ban állapította meg, míg az 1*86. XXII t. cz. ezen minimális összeget is csak 600 frtra engedi föleraeltetiii. Az országgyűléHi naplók t.iuuskoduak róla, hogy a községi törvény tárgyalásakor a körjegyzői fizetés miui iiiuma azért állapíttatott meg ily csekély évi összegben, inert a jegyzők használatára kihasított földek jövedelmére es az u. n. sportulákra fcktettetett a súly és maga Deák Ferencz volt az, ki ily irányban szólalt fö

1. Tiszteletteljes kérésünk tehát az: kegyeskedjék a mélyen tisztelt képviselőház a körjegyzők évi fizetését a mai életviszonyoknak megfelelően megállapítani s ezzel egyidejűleg azon jogukat, hogy pereukivüli munkálatokkal — meghatározott dijak mellett foglalkozhassanak, a köznép és az állam Ordekébeu jövőre is föutartaui, miután ezáltal kötelessége teljesítésében gátolva nincs. Végre bátorkodunk a törvényjavaslat 14 ik szaka száuak a községi közigazgatási szolgálat menetére káros hitásii'következményeire utalni. B. Persze másképen aligha bizott, magában. Azt se csodálnám, ha valakitől kölcsön kérné erie az egy eitére a . . . gouvernantnéját súgónak. Hát azt nem erősítgeti, hogy Mendelssohn „Ná^zindulóját" már hallotta? A. Ezelőtt 25 esztendővel, alkalomszerűen! B. Szegény . . . ! Egészen elbüsitott ez a párbeszéd. Azt már régen tudtam, még III-ik gimnázista koromból, hogy a gyöngéd nő: nem néha nagyon gyöngédteleu hibákban szenved. (Mikor az első szerelmi vallomásomat tartottam, szörnyű nevetési inger okozója lettem), de azt még sem mertem feltételezni, hogy akadjon köztük olyan, aki a hangversenyre toi.ette, fellépés észlelése, meg aztán a tapsnak niathematikai elemzéséből készítendő referádaszerzés végett fárad el! Vannak dolgok, miket nem szabad a végletekig feszegetui. Különben a főgimnázium tanári karának nyugdíjintézete javára f. hó 4-én rendezett konczert igazán megérdemli, hogy vele bővebben foglalkozunk, nem csupáu azért, mivel városunkban egy-egy nagy ritkán rendezett konczert valósággal esemény számba megy, hanem ügy programm-számainak kiváló összeállítása és érdekessége, mint a szereplő személyek előzményekben gyökeredző hfrnéve és a legnagyobb erkölcsi sikert eleve biztosító tehetsége kivétel nélkül, oly műélvezetben ró szesiték a főgimnázium tagas tornacsarnokát teljesen betöltő disztingvált közönséget, hogy elengedhetetlen feladatunkká teszi beszámolni annak minden egyes részletéről; A főgimnázium tanári kara koronként (gyakrabban is tehetné) szokott hangversenyt rendezni, melynek mindég a legszebb erkölcsi és anyagi siker jut osztályrészéül. Előnye, hogy a .szereplők megválogatásában nagy szerencséje van. Ez alkalomra Leftier Sámuel és Szlaboczk.v Imre főgimnáziumi tanár urak voltak megbízva azzal, hogy a hangverseny programm-számait összeállítsák, s egyáltalában, hogy a szükséges előmunkálatokat megejtsék. És tagadhatatlanul ettől van függővé téve az estély sikere, mely módosul a szerint, amint a közönség haugulata kedvező irányba teleltetik megelőzőleg, vagy pedig egyáltalában nem költetik föl figyelme, s igy a hozzá fűzött várakozás teljes kielégithetésének nincs meg a reménye. Ahhoz pedig, hogy a hangverseny az előbbi feltételnek mindenben megfeleljen, nagy tapintat, szakértelem és fáradság kell. Ha tehát az estély sikeréből előzményeire vonunk következtetést, a tanár urak érdeme kétszeresen lesz nyilvánvalóvá, s a létrehozott hangverseny hallgató közönsége elismeréssel adózik uagy fáradságuk eme szép gyümölcséért. Az elismerés legteljesebb hangján kell megemlékeznünk különösen arról, ami igen kedvező tapasztalat birtokába juttatott bárkit is. hogy a műsorozat egyes számai kiváló gonddal és nagy műizléssel állíttattak össze, s az előadók játéka és szereplése a legkövetelőbb műigénynyel szemben bátrau megállták helyüket, élénken docunientálva, hogy városuuk társadalmának kiválóbb egyéneiben vau művészi erő és képesség, kielégíthetni mindazt, ami egy műkedvelői hangverseny művészi színvonalra felemeléséhez megkívántatik, s közönségünkben van művészi érzék méltányolni a szereplők erejét és élvezetet találni annak szépségeiben. És ez igen megnyugtató eredmény a jövőre nézve, amikor előreláthatólag megfelelő helyiség birtokában gyakrabban lesz alkalmunk hangversenyekkel talál kozhatni. Az az áhitatszerü figyelem és mély csend, melylyel a közönség az előadók játékát kiséré (s amit csak néha néha szakított meg az. ablak szellőztető készülékének csikorgó sistergése), az az őszinte rokonszenv és a megelégedés szívből jövő nyilvánulása oly discrét, oly kedvessé tette az estélyt és oly előnyössé a közönség hangulatát annak sikeréhez, hogy daczára a szokatlan hoszszuságu programúinak, a közönség kedve egy szemernyit sem csappant, sőt mondhatni hova tovább csak fokozódott, s egyáltalában nem volt észlelhető, hogy a csakE szakasz szerint a körjegyző a belügyminiszter által a közszolgálat érdekében más állomásra bármikor áthelyezhető. A körjegyzők ezen korlátlan mozgósítása sem az állami közigazgatás, sem a községek érdekében uem lehet üdvös, inert a körjegyző nehéz és szerteágazó ügyködé sébeu a körében csoportosított lakosságnak uemcsak nyelvét, de jellemét, szokásait, erkölcsi és szellemi tulajdonságait is meg kell, hogy ösmerje és viszont óhajtandó, hogy a lakosság iránta nemcsak, mint az állam kihelye zett tisztviselője, de mint, tanácsadó és bajainak elintézöje iránt is teljes bizalommal viseltessék. E: pedig csak ugy érhető el, ha a körjegyző működési tere állandósittatik és a kormáuy áthelyezési joga legfeljebb egy és ugyanazon megye területére, az áthelyezés is csak szorosan meghatározandó esetekre korlátoztatik. Mély tisztelettel kérjük tehát a törvényjavaslat 14. szakaszának ily irányú módosítását. Kik egyébiránt határtalan tisztelettel vagyunk, a magyarországi községi és körjegyzők központi egyletének Budapesten, 1891. márczius 26-án tartott renkivüli közgyűléséből. Kadiiueczky Ferencz, Kuncze Imre, föjegyiő. elnök. ÚJDONSÁGOK. — A vármegye tavaszi rendes közgyűlése május hó 12-dikén fog megtartatni. — A vármegye közigazgatási bizottsága, a főispán úr őméltósága akadályoztatása folytán, Miklós László alispán úr elnöklete alatt e hó 9 dikén tartotta meg rendes havi ülését a vármegyeháza nagytermében. A szak-előadók rendes havi előterjesztéseiken kivül egyes kisebb jelentőségű ügyeket tárgyalt még a bizottság. A város uj szervezési szabályalt a legközelebb tartandó gyűlésen fogj i tárgyalni a képviselet. Az uj szervezési szabályjavaslat nevezetes újításokat tartalmaz. Igen helyes és czélszerü reform a gyámpénztárnak a házi pénztárral való egyesítése, mert ez intézkedés által a közgyám minden idejét hivatást betöltésére fogja fordíthatni. A javaslat az adószámvevói állás eltörlését proponálja s indítványozza, hogy egy második alorvosi, két uj adótiszti (összesen négy) s alszámvevói állás rendszeresítessék. A tisztviselői fizetések fölemelése tekintetében is az uj szervezeti szabályjavaslat előterjesztéseket tesz. — Főszolgabíró választás. A tiszai járásban üresedésben levő főszolgabírói állás a vármegye közönségének május hó 12-dikén iartaudó tava-zi rendes közgyűlésén fog választás utjáu betöltetni. A választásra vonatkozó pályázati hirdetményt lapunk e sz Imának hivatalos részében közöljük. Tudomásunk szerint a járásnak Vidovich lsitzló első aljegyző a jelöltje — Pongrácz Jenő gróf a dadai felső sorozó járásban mint polgári elnök működvén, e minősegében a részére járó utazási és napi dijakat, 26 forint 20 kraj czárt, a Bes-enyei-szobor alap javára adományozta. Miklós László alispáu az adományért köszöuetét fejezte ki. Nyilvános köszönet. A főgimnázium torna csarnokában folyó hó 4 én tartott jótékouyczélu hangversein alkalmával eladott jegyekből befolyt 506 frt 50 kr. Jegyeiket megváltották: Jármy Márton, Eerenczi Miksa, Keresztessy Isiváu 10—10 írttal; dr. Meskó László 5 írttal; Groák Zsiginondné, Bleuer Lajos, Bleuer Samu, Ileuinann Ignácz, Vojiovics Bertalau 4—4 írttal; M mdel Gusz áv 3 írttal; Eleginaun Bertalau 1 írttal. —Eelülti/ettek: Manu Józsefné, dr Baruch Mór, dr. Gara Leó, Jóba Elek, Tarczali Dezső 2—2 irtot, Rottmann Lajosné, Geduly Henrik, Szopkó Alfréd 1 — 1 frtot, Weisz Mór 50 krt. — Jegymegváltásból és felülfizetésből összesen befolyt 72 frt 50 kr. — Összes bevétel 579 frt, kiadás 155 frt 67 kr volt; igy a jótékony czélra a hangverseny 423 frt 33 krt jövedelmezett. - A főgimnáziumi tanári kar a szives közreműködőknek, jegymegváltóknak nem három órán áí tartó műdvezet nyújtás kifárasztó hatást gyakorolt volna rá. Íme az általános haugulat képe. A/, estély szereplői tehát tökéletesen meglehetnek vele elégedve, annál is inkább, mert ez a legbiztosabb fokmérő, az egyes számok sikere iránt elfogulatlan és helyes következtetést vonni. Egyébbiráut akinek ez sem elég, mondok én még valamit. Az előre is tervbe vett társas összejövetel az Európa szállodában téuyleg sikerült, s ez tartott körülbelül az éjféli óráig. És ekkor az aranyos ifjúság táuczra perdült, anélkül, hogy az a legkevésbbé is erőszakolva le t volna. Nem szokott ez nálunk megfelelő előzmények nélkül történni. Nálunk nagy szerepet játszik az úgynevezett „hangulat* és ennek ilyetén kifejlődését eszközlé a hangverseny sikeréből eredő általános jókedv s megelégedés. Kedvein volna állítani, hogy az estély tényezői valami uem közönséges dolognak nyomása alatt állottak. Egyáltal; ban a 4-iki haugverseuyt hivatottság, gondos előkészület és tanulmány jellemzi a szereplök részéről, a hallgató közönséget pedig, méltánylása az elért szép eredménynek. A hangversenyt erre az alkalomra alakított műkedvelői zenekar nyitotta meg, melynek tagjai Hojfmann Smdor, dr. Hojfmann Emil, dr. Hoff'mann Mór, Lefflcr Sámuel, Eötrüs Dezső, Jósa Vilma k. a., Friedmann Sándor, Gara Zoltán, Szlahoezky Imre, Friedmann Samu, Nagy Sándor, Zsák Endre, Jósa Mártha k. a. és Nagy Lajos urak voltak. Úgy a Snitté Grieg-tói, mint Mtudehsolin „Nászinduló"-ja kiváló praecisitással volt előadva, s megérlelé a hallgatóságban azt az óhajt, hogy miért marad e hivatott zenekar csak esetenként meg s miért nem állandósittatik az? Valószínű, hogy az elért nagy siker egyik indító oka lesz megmaradásának. Legkiemelkedőbb s igazán bámulatra ragadó mozzanat. volt ez estélyen Parzka Margit k. a miuden tekintetben igazán jeles zongora játéka. A felfogás kifogástalan volta, a technika fejlettsége és az előadás válasz-