Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-29 / 13. szám

Melléklet a „IMyírvidék" 1891. 13-ik számához. sem. De nem is practicus akkor szorítani idegen nyelv tanulására a gyermeket, mikor még a magyart sem tudja, hisz alig van belőle pár száz zavaros szóki

spzete. Megrontja vele a nyelv érzékét s bizony azért a csekély konyha-stylusért, a mit a sváb cselédektől tanul, nem érdemes. De tegyük fel, hogy annyira elsajátítja már gyermek korában a németet, miut a magyart, tehát az óhajtott eredmény dicséretesen eléretett a szülők nagy örömére: hát ettől meg a jé Isten őrizzen beuüuket. Hogy azok, akik miut férfiak, nők majdan a Közéletben vezérszerepre h.vatvák: két anyanyelvvel, dualisztikus nemzetiséggel bírjanak. Már akkor iukábh -emniit. Hanem lut ilyen a mi tar adaltnuuk .',! .or a miniszternek az a szükséges és helyes intézkedése jött, hogy a német nyelv a középiskolában jól tanitassék, uem volt az a három ember együtt a ki hazafi feljajdulásáu ik kifejezést ne adott volna. Pedig a középiskolai tanulónak már megállapodott anyanyelve van, a melyet semmifele iskolai nyelvtanulás meg nem gyengithet, mert hiszen az iskola a nyelvvel, mint tudomáuynyal foglalkozik, annak törvényeit ösmerteti. s ha ezt teszi, tegye kielegitő módon ugy, hogy ai érettségit tett ifjú megértse a németek classicusait. A jelzett reudelet uem kiváu többet Sot a kormányrendeletek az elemi népoktatási iutéze ékből, sőt a gyinnasium 2 alsó osztályából egyenesen kizárják a németet, mert az a zsenge gyermekekre nemzetiségi tekintetben veszedelmes és a középiskolákban is nem a beszédre, hanem a nyelv tudományos ismertetésére törekednek, a mi nagyon helyesen vau. Hanem hiábau, a mi magyarjaink máskép fogják fel a nemzetségi kérdést s különösen valamennyi született paedagogus. Mikor pár éve a Itaul Frary által felsziuro hozott latin nyelvi kérdést vitatták, egyik jeles tudósunk erre vonatkozó czikksorozatálnm kifejtette, bogy nekünk azért kell a latint a modern nyelvek bővebb tanítási helyett meghagyuuuk, mert ha a németet forszírozzuk egész a beszédbeli könnyüsógig, akkor a magyar irodalmat s a magyar kulturát öljük még vele. Anuak a uemzetnek kifejlettebb kulturája s aránytalanul olcsóbb irodalmi termékei elnyomják a magyar müveket s az ifjúság lassankint áttereltettik a németség eszmekörébe. Hát még ha elkezdjük a németet a 3—4 éves gyermekekkel ? Igen is óhajtjuk a német nyelv tauulását a kellő megértésig cult, váltat ni, s ezt teszik a középiskolák, s igen helyesen gondoskodnak a kellő mértékig való oktatásról törvényeink s kormányrendeleteink. Ha többet helyesnek és jónak tartottak volua, többre kötelezték volua az ifjúságot, de nem tették, nehogy a túltengés nemzeti műveli ségüukre legyen káros hatással. Egy érvet hallunk még ennek a Grünes Grasos szokásnak a védelmére felhozni: hogy a német világnyelv. Hát ez egyszerűen nem igaz. Nem is lesz az sohi. A diplomáczia uyelve a frauczia, sőt az Orient keres kedelmi uyelve is ez; a tengereké az augol s csakis Középeurópábau s Nlouárchiáuk határain uralkodik — a kereskedésekben. A külömböző államok művelt egyéneinek érintkezési nyelve sem lesz soha. Már csak nemzetiségi íeltékeuy ségből sem. Sem az angol, sem a frauczia uem engednék. Tehát csínján a „Grünes Gras"-okkal! ÚJDONSÁGOK. Lapunk e száma utolsó lévén az évnegyedben, tisztelettel kérjük az előfizetések megújítását. Hátralékos előfizetőinket is kérjük hogy a lapunkért járó előfizetési dijakat beküldeni szíveskedjenek. Több község elöljárósága is hátralékban vau még a mult évről. Az illető jegyző urakat kérjük, hogy a hátralékot a jövő hó 1-sejéig küldjék be az alulírott kiadó-hivatalhoz, mert ez időn tul a tekintetes alispáni hivatal közbelép 3sét leszünk kényleleuek kérui és igényb^venni. Nyíregyháza 1891. márc iu; 2'J. A ,,Nyírvdék

4

< kiadó hivatala. sel iutézuek el, semmint újból erőszakhoz nyűlva, végnélküli küzdelmet idézni fel. Azon férfiú, ki ezeu — akkor mindkét nemzet lelkében lappangó — bölcs gondola'uak hangot, testet adott, a mi hazánk bölcse, két ország közvéleményének igaz kifejezője, királya és nemzetének egyformán hive, a törvé nyesség mintaszerű tisztelője: Deák Ferencz volt. Mint hajdan Imre király kis vesszővel kezebeu fegyvertelenül vezette ki lázadó testvéret Endrét a saját harczosai közül, kiket jogtalan pártütésük tudata fegyverezett le: ügy jött a fegyvertelen Deák a törvénytisztelet suhogó vesszejével a zsarnokság palotájába és szemébe moudváu a királynak, hogy a trón kezdte a törvénysértést, annak kell elől menni a törvényes útra lépésben is, ha be akarja tölteni az ürt, mely közte és a^nemzet között támadt, és — kijeleutvén, hogy amely perczbeu a király visszavonja a 48-iki törvéuyeket hatályou ki vül helyező törvénytelen rendeletét, abban a perczbeu az országíis vissza szer/.i nemkevésbbé törvénytelen — trónveszteséget kimondó törvényét —: tígy ves-e' te ki a fel világosuk uralkodót bölcsessége világánál az a bs/.olut zsarnokság páuczélos bakói és fegyveres csatlósai közül. Menydörgéshez hasonlóan reszkették ineg a sötétség bajnokait a szavak : „Hadd látom ki merészli felemelni istentelen kezét az igazság felkent bajnoka elleni? . . Otthon pedig az ö népéhez igy szólt : Fiaim! Királyotok el volt vakitva, ő felvilágosult! Én, ki ismerem véreimet, azt mondám neki, hogy ti is a törvény utján maradtok, ha ő, ki először tért el attól, ugyanerre tér! . . . Igazat mondtam?! És a nemzet lelke „igen"-uel felelt. Szólt tovább : Nemzetem! Vad ifjú voltál eddig. Csak olyan barátot akartál, ki áldozatot hoz érted, de nem Taván tőled, s mert ilyen voltá,l, — kiki magiról tudhatja — barátot nem is találtál! . . . Most, őserőd ki is merülvén a — Boldog húsvéti ünnepeket kívánunk lapunk tisztelt előfizetőinek, munkatársainknak s minden rendű jóakaróinknak. — Kovách tierő kir. járásbiró urat uevenapji és ezzei összeeső születesnspj t dkalmából barátainak és tisztelőinek széles Köre üdvözölte — Meghiúsult szinli&z-vizsgálat. Nagyobb városok téli színház saisonjának immáron bekövetkezett a vége, s a színész direktorok egymásután jelentkeznek nálunk is, hogy május —junius havában előadások tartására engedélyt kapjanak. Halinay Imre Miskolczról, Csóka Sándor Szabadkáról s Aradi Gerő Aradról adtak be kérvényeket. A városi hatóság, kiegészítve magát szakértőkkel, a kérvények elbírálása előtt szükségesnek tartotta a rozoga aréna-bódé megvizsgálását. A deputáció el is ment a helyszínére, a szemléből azonban semmi sem lett. mert a Szécsy uram őrizete alatt levő kulcsokat s magát Szécsy uramat is nem sikerült előkeríteni. — Művelődési mozgalmak. A nagykálíói ev. ref. parochialis könyvtár áll 4ül do vallásos, történelmi, költészeti, gazdasági, Kertészeti, méhészeti sat. iiányu mű bői. Az 1890. évi november 1-től e hó végéig 76 egyház tag kihordott olvasás végett felváltva 498 kötetet, illetve füzetet. A köuyvosztást eszközölte, mint évek óta, ügy ez idén is, októbertől újévig a vasárnapi iskolai órák után (11—12), lelkiismeretes pontossággal Magas József úr kisebb íitauitó, azontül és azóta is miuden vasárnap reggeli templom utáu. Ezenfelül a „Téli újságot' 27 egyháztag hordatta. íme egy példa a könyvtár alapítás es annak üdvös ertékesitesere is. Vajha! eiuioüdhatuók, mi uél több ily esetet registrálva, hogy: exempla traliuut. — Gyászrovat. Sttukó Józsel 'miut. ferj; iíj Siuikó József miut fia; özv. Palicz Mihályné mint auya; Pahcz János miut testver nejével es gyermekével Ilonával; továbbá Palicz L íjos mint testvér nejével és gyermekevei Mihálylyal, mélyeu megszomorodott szivvel jelentik a legjobb hitves, anya, gyermek, testvér, sógornő, illetve keresztanyának S'imkó József né szül. Palicz Z-uzsauuáuak élete 49 ik, boldog házasságának 13 ik evebeu. hosszas szenvedés utáu f. lió 25-éu d. u 3 órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei f. hó 27-éu d. u. 4 orakor foguak Kossutb-utczai saját házából az ág. ev. egyház szertartásai szerint a vasuc melletti sírkertben ötök nyugalomra tétetni. Nyíregyházán, 1891. márczius 25 eu Áldás és béke lengjen porai felett! — A helybeli izr. hitközségi elnök-választásról a kővetkező sorokat kaptuk. A uyiregybázi izr. anyahitközségnek a mult év második felében megválasztott elnöke, Burger Móricz úr f. é. február hóban a tisztségről lemondván, a választási mozgalmak soha eddig uem észlelt érdeklődés ós izgatottság mellett indultak meg. A \álasztók zöme két külön párttá alakult, különböző jelzőt ős irányzatot követve. Korteskedtek nagy hévvel, kouferencziáztak more patrio, az az bor és sör mellett miud a két részről, a uagyon kimentő izgalmak végeredineuye pedig az lett, hogy a couservativ pártnak nevezhető elnökjelöltje, Baruch Aruold 2 szavazattöbbséggel lón f. h. 15-én megválasztva. A kisebbségben maradt intelligens, tekintélyes férfiakból álló párt biztosítékot találván a megválasztottban is elvük és mteueziójuk megvalósításai a nézve, néhány uap multán küldöttségileg tisztelgett nála; lecsilapuit az izgalom ős helyreállott egyelőre a megzavart harmónia. Az uj eluök hosszasabban vázolta beiktató beszédjében feladatát anuak, aki oly uagy hitközségnek az élén áll, mint a nyíregyházai, fejtegette azou czeltudatos irányt, a melyet köveim ákar; különösen kiemeleudőuek tartjuk azon passust, a melyet a benső meggyőződés haugjáu, lendületes szavakban adott elő: miként az országszerte észlelhető nemzetiségi mozgalmakkal szemben a zsidóságuak kitüntető magyarosító missio jutott osztályrészül, hogy a zsidó, felekezeti intézményei uek biztosítása mell,ett, kell, hogy jó hazafi, jó magyar és a társadalomnak becsült tagja is legyen. No de, hogy erre törekedüuk is, bizonyság, bogy az 12000 frtuyi költségvetés niajdueni egy egész negyedreszebe kerül a törvény mindeu kellékeinek megfelelő felekezeti iskolánk, a melyet 200 gyermek látogat, de a melynek alig egy negyedrésze fizeti a tandíjat; hogy uieuteu minden segelyezéstől direct és iudirect megadóztatás utjáu fedezzük szükségleteinket sajátunkból, számos hitközségi tag uagy, érzékeny megterheltetése mellett. u. s. küzdelemben, fogadd el szomszédodat olyan barátul, ki szolgálatot csak viszontszolgálatért teszen ; de mert puszta igéretebe nem bizhatol, hisz veredbe ment át; „Ne higyj magyar a németnek !", iöss vele szerződést (törvényerejűt) arra vonatkozólag, amit közös erővel akartok véghez vinni! Egymásra anuyivai inkább szükségetek vau, mert testetek főrésze, a fő egy személy, ki bár király és császár, de mint embert szét. nem tópheatek. Majd ha e szövetség a jövőben érdekeiteknek ineg uem felel, ha vesztett erőitek mindkettőtöknek auuuyira visszatérülnek a béke ben, hogy azou ügyekre*) vonatkozólag tejesen egyenlő eljárás, közös egyetertéase. felállított szervek (közös miniszterek, közös hadsereg, közös külföldi kepviselet) nélkül ós szerződési kötelezettség uélkül is kepesek lesztek úgy eljárni, hogy — a király és császár személye közös voltán kívül — teljesen különvált és mégis egymás érdekeit kölcsönösen előmozdító allamok gyauánt szerepelhettek: ám — közös egyetértéssel — váljatok szét! . . . Igy képzelte tán Deák. Es a nemzet többsége, mert hisz szívéből való volt, megérté a szót, elfogadta a békülesre nyújtott jobbot s nyert békét, melynek vedelnie alatt fejlődik tova. . . . Ma még áll a mű, amit megalkotott, a nemzet többsége ma is illőnek tartja a létező viszonyokhoz. Hogy meddig tart ez, és mikor következik el az idő, melyről uagy szelleme — Mátyás korára gondolva — talán almod hatott, midőn mindkét, ország szellemi és anyagi ereje oly fokot ér el, hogy uem lesz szüksége se egy, se másu ik szerződésileg lelánczolt szomszédra s közös egyetértéssel letesült közös intézményekre, mikor lesz nyelvében is különvált magyar hadsereg, mely azonban királya vedeluiére kél akkor is, ha auuak szoniszédországát éri vesz (hiszen önérdekét is védi vele!); mikor lesz külön külföldi képviselet; mikor érjük el, hogy pénzügyüukuek *) Hailügy, külügy és izekre, estfeis ezekre, vonatkozólag a pénzügy. — A városnak villamos fénnyel leendő világítása erdekében eszközölt munkálatok eredményei már feldolgozást nyertek, s az ekként összeállított statisztikai adatok alapján az üzemtervezet kidolgozására vállalkozó czegeknek az már expediálva is lett. Érdemesnek tartjuk a megemhtesre, miszerint a magán háztulajdonosoknál eszközölt gyűjtés 1000 lángra előjegyzését eredményezte mely szám élénkén tanúskodik a lakosoknak az ügy iráuti erdeklodeseről. Az összes lángok száma 1700. Mindenesetre biztató kilátást nyújt e szám a kimenetelhez, különösen, ha hozzá vesszük még. hogy Bencs László polgármester teljes odaadással viseltetik a villamos világítás kerdesenek megoldása iránt, mert az ő közrehatása ós személyes munkájának az eredménye az ügv jelen stádiuma is. — A „Xyirvidék" f. évi 11 ik számában „Mivelodési mozgalmak a vidéken* czimü czikkből azt olvastuk hogy a u.-káliói dalárdát Szikszav A drás ur alakította' Mi a S ikszay András ur általunk is elismeít és nagyra becsült érdemeiből nein akaru ik levonni semmit, de az igazság felderítése czéljiból kijelentjük, hogy dalárdánkat 1808-bau Horváth István ur, akkor kállói, jelenben nyíregyházai tauitó alakította. Az alaku'ás öl kezdve folytonosan működik ináig is, leszámítva olykor olykor a nyári nagv dolog időbeu való szünetelését; do akkor is ha helybeli, vagy vidéki temetésekre meghivatott, az alapszabályokban megállapított díjért, készséggel elment a temetésekre. A Horváth István ur vezetése alatt más fél évtizednél tovább működött d dárdának. azután S/.abó Aladár ur akkori s lelkész lett az ének vezére 2 évig, az ő elineuetele utáu Veres János ur má?f d évig. Veres János ur után Szikszay András ur lett az énekvezér. Azt azonb tu elismerjük hogy Szikszay András ur, nt. Görömbei Péter ur közre működésével a 17, 18, tagból álló dalárdát 30 tagra össze toborzottá. S midőn távozni akarván Ivállóból, hogy az ó szeretett dalkedvelő katonái árván, vezéruélkül ne maradj .nak : utódául Farkas Lajos urat miut kiváló tehetségű zenetudóst ajánlotta a utiszt. urnák meghívás végett. Eltávozásakor pedig összehivatta a dalárdát s bemutatta Farkas L ijos urat mint utódját és a dalárda miuden egyes tagjától kézszorítással szívélyesen elbúcsúzott. Az itt elősorolt ónekvezéreket a dalárda a mult év decz. hóban tartott közgyűlésén egyhangúlag tiszteletbeli tagjainak választotta, melyről jegyzőkönyvi kivonaton értesítve is lettek az illetők. Ezután pedig készülnünk kell a 25 éves jubileum megtartására. Dalárdánk életében legfőbb tényező, legfőbb összetartó kapocs a mi szeretve tisztelt elnökünk; ut. Görömbei Péter ur, a ki miuden rendű s rangú dalszerető tisztességes egyént alkalom adtán oda kapaczitál, hogy legyen tagja a dalárdának. Meglátogatja a dalárdát a nyilvános szereplések fellépése előtt és utána is, ugy szinte a tanulási órákon is és gyújtó szónoklatával lelkesíti, buzdítja a tagoka

f az össze tartásra, a tanulásra; buzdító szónoklatait fel fűszerezi olykor olykor egy két kanna tiszta zamatu jó kállói borral, melyet — mint váratlant — igen nagy élvezettel szoktunk elkölteni. Fent idézett czikk dalárdánkra vonatkozó részére ennyit kívántam megjegyezni magam és több alapító tagtárs nevében. Székely Gyula. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számának egy tévedését kell helyreigazi tanunk. A főgimnáziumi Kossuth-alapitvány 50 forint kamatjának, mint ösztön

7 díjnak, márczius 15-dikén tőrtént ünnepies kiadatásáról szóló tudósításunkban ugyanis az mondatott, hogy Bencs László polgármester tartott az egybegyűlt tanuló ifjúsághoz beszédet. Ezt a beszédet pedig nem Bencs László, hanem dr. Meskó László úr mondotta, s hogy tudósítónk mégis ilyen notórius tévedésbe esett, azzal menti magát, hogy irván tudósítását a Kossuth-alapitvány legelső kamatának átadásáról, az alapítvány megteremtőjének neve önkénytelenül csúszott tolla alá. Megtéve e helyreigazítást, kénytelenek vagyunk egyszersmind egy rövid megjegyzést is tenni. És cz az, hogy a helybeli, immáron eléggé kifejlett s éppen ennélfogva nem ignorálható sajtó megérdemelne annyi figyelmet, hogy nyilvános jellegű és közérdekű ünnepélyek, gyülésezések tartásáról és idejéről értesitessék. Mert a közérdeklődés ébrentartásánák a sajtó még e két ügyre vonatkozó része se lesz közös: az a jövő titka és a gyakorlati politika dolga. . Do legyen bármiként, csodálatunk, kegyeletünk soh-e fog csökkeni azou férfiú iránt, ki a legválságosabb időben, a legnagyobb szükség perc-cében a nemzet és a király őrszelleine gyanánt lépett fel és ráállva a törvényesség örökké biztos talajára, melyre visszatérni sohse szégyen annak, ki azt elhagyta, egymásba tette a békülésre hajló jobbokat. Ennek eredménye lőn, hogy ma minden pártunk törvényes alapon áll, hogy a Habsburg-ház törvényes trónörökösödési jogát 3 ágra kiterjedőleg minden párt. egyhangúlag elismeri s csak a többi Icüzös intézmények szükséges vagy felesleges voltának vitatásában térnek el, mint főkérdésben. De inig Deák emlékét sohse feledjük, hálánk örökké lobogó lánggal ég Széchenyi mélységes értelme, Kossuth magasztos Uínglelke iránt; mert amaz szellemi és anyagi erösbödésiinknek tudományban és vagyonban gyarapodásunknak emez kifelé alkotmányos szabadságunknak, befelé pedig a szelemi és anyagi kifejlődhetés szabadságának alkották m'.'g oly biztosítékait, melyek ércznél maradandóbb emléket biztosítanak számukra a magyar honfi szívében. Ugv vagyok azért meggyőződve, hogy e magasztos naphoz alig is lehet méltóbb ama kiváuságuál, vajha birna a mi ifjuságunk, bírjunk tni is ifjú kortársaim, megőrizve ez oszlopos három alak emlékét, Széchenyi értelmével, Kossuth lelkesedésével, Deák Fereucz bölcsességével, kiki a maga életpályáján; mert csak igy lehet reményünk ahhoz, hogy kedves hazáuk közeledő uj ezredévének hajuaíán esiy szívvel, lélekkel azt kiálthassuk, visszhangként Széchenyi szavára: „Magyarország nem volt, hanem van.'" . . . . . . Oh, hallgasd meg tiszta, ifjú szívünknek hő fohászát, melyben ezért esedezüuk tehozzád, magyarok hatalmas Istene! . . .