Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-22 / 12. szám

„N Y 1 R V I U É Ii." legjobb Íróinktól, divattudósitást Parisból stb. stb, ugy, hogy nincs szépirodalmi lap, mely az Egyetértésnek e rovatával a versenyt kiállhatná. S ezzel szemben ott van az Egyetértésnek oldalokra terjedő pilitikai és közgazdasági része, mely megbízhatóság, komolyság és jőiértesültség tekintetében utólérhetleunek van elismerve a magyar sajtóban. Különösen ki-iinelendőnek tartjuk itt, mint egyik legfőbb érdemét az Egyetértésnek, hogy az események ősmertetése körül soha semminemű tekintetek által sem hagyta magát befolyásoltatni, hanem mint teljesen független lap fölötte áll miuden pártérdeknek, s csak az igazságot szolgálja. Az országgyűlési tárgyalásokról hozott s az egész sajtóban legnagyobb terjedelmű tudósításainak is mindenkor a párttekintetekeu felülemelkedő ré<zrehajlatlanság szerezte meg a közelismerést, mely abbau uyilvánul, hogy az Egyetértés olvasói között mi idén pártból találunk híveket, Az Egyetértés gazdasági rovata elismert régi tekintélynek örvend. A magyar kereskedő s gazdakö/.öuség, az iparos és vállalkozó nem szorul többé idegen nyelvű lapra, mert az Egyetértés kereskedelmi s tőzsdei tudósításainak bőségével a többi lapok már föl sem veszik a versenyt. A kereskedő, az az iparos s a mezőgazda kőt évtized óta tudja már, hogy az Egyetértésben megtalálja mindizt, a mire szüksége van, s e miatt az Egyetértés a társadalom eme legnépesebb rétegeiben ma már uélkű üzhetetlenné vált, mint a hazai kereskedelmi-, ipari- és mezőgazdasági forgalom magyar nyelvű vezérlapja. Üzleti doldokbatji az Egye'értés a legjobban informált lap Magyarországon. A rendes rovatokon s a fölmerülő eseményekről legnagyobb terjedelemben közlött bő tudósításokon kívül végre csak az Egyetértés 3 specziális rovatát említjük meg, melyek országos hírre tettek szert. Ezek az Irodalom, a Tanügy és a Mezőgazdaság, melyek mindegyike egy egy szaklapot képes pótolni. Szóval, a ki olvasni valót keres, és a vi.ág folyásáról gyorsan és hitelesen akar értesülni, fizessen elő az Egyetértésre. Előfizetési ára egy hóra 1 frt 80 kr, '/< évre 5 frt, egész évre 20 frt. Csarnok. Leánykérés. (Egy agglegény monológja.) Sajátságos egy fátum ez az enyém; mindent elfeledtem már amit gyermekkoromban tanultam, csak egy maradt meg emlékemben, csodálatosan erősen bevésve; az a két sor, amit Petőfi Magyar Nemese ekként mond : Adósságom van de sok, Én magyar n"me» vagyok. A zUr/.avaros helyzetből nein szabadulhatok másként, mintha ezen alternatíva egyikét választom : vagy agyonlőni magam, vagy megházasodni. Közönséges ember két rossz közzül a kissebbiket szokta választani; valamiben nekem, ősi magyar nemes nek c>ak kell kü'önböziiöm a közönséges embertől ; két rossz közzül tehát vála-ztom a nagyobbat: megházasodom. Már a tuultkor is megkiséiiettein száudékora valósításit. Odáig vittem a dolgot, hogy a leányt megkér tem. M-myuyi bajjal és fáradsággal, minő eredmény nyel, az már kétségbeejtőju boszszautó. Valóban, ha nem volnék az, a ki vagyok, nem tudom, mi másra határoztam volna el magamat; de igy csak tűröm a sors keserű csapásait. Ha elgondolom, mennyi sürgés forgásba került az a leáuykérés, mennyi szaladgálásába az inasomnak, igazán jobb eredményt, érdemeltem volua. Az igaz, hogy rendetlenségem volt az oka annak a sok utánjárásnak. — Lakk, klakk, frakk illik egy leánykérőbe menőnek — gondolám. Nézem a szekrényemet és azt találom, hogy egymás tetejébe hányva olyan gyönyörűségesen heveit egymáson a sok gallér, papucs, pipaszár, jegyzőkönyvecske, mellény, cigaretta papir, hogy egy igazi költői uévre vágyó fiatal óriás méltán megirigyelte volna, ha látja mindezt a fenséges rendetlenséget. Vandalismussal fogtam e művészi rendetlenséggel, önmagától keletkezett kincsesbánya kiaknázásához. A szükségesek közzül legelőbb a klakk akadt kezembe. Amily nagy volt örömöm e becses lelet láttára, oly csakhamar búra fordult az. Klakkom annyira össze volt gyűrve és piszkolva, hogy a tisztítást és vasaltatást el nem kerülhette. — Nosza inasom, szaladj vele a kalaposhoz — adom ki a parancsot. Tovább kutatva előkerü't a melleuyem is és p<~dig elég tűrhető állapotban. — A kutatás és keresés meglehetősen kedvező eredméuynyel kecsegtet — gondolám újra örömmel. C akhogy az öröm korai volt. Frakkomat, lelem meg ekkor; nézem, nézem, s a tükörbe vetett pillantáskor vettem magamon észre, hogy ábrázatom mindjobban jobban megnyúlik és végül leirha • tatlan alakot ölt. A frakkom bal elején ép >n ott, a hol érdemes fér fiak érdemrendjeiket, viselik, oly óriási Íjukat vágott ki az egér, hogy a frakk igénybe vehetésére — a leánykérés alkalmával — gondolni sem lehetett. Nem tudom mennyi ideig tarthatott tűnődésem, csak annyit tudok, nagy fejtörésembe került, míg kisütöttem, hogy hiszen ezeu lehat még segíteni. Ott van a ruha kölcsönző intézet, kapok én ott kölcsön frakkot, még ha szükséges, nadrágot is hozzá! Mikor az inasom a kalapostól visszakerül, azounal el is szalasztóm a mentő-iutézetbe tudakozódni. Magam addig tovább kutatok. Még lakkra van szűk ségem. A tömkelegben egyszercsak fekete Csillogó fény ötlik szemembe. Máskor a fényes-sárga csikók, az aranyok csillogása sem esett jól szememnek, most e feketeség is rendkívül megörvendeztetett. Kihúzom az egyiket, nézem, rendes állapotban van; kezembe akad a máiik, a nedves szekrény alj deszkájától egész penészesen Törülöm a penészt, jön a penészszel a lakk is, meg a bőrfelület is lefelé. Ez már kihozott, volua a sodromból, ha nem volnék olyan flegmatikus ember, a minő flegmával csak igazi magyar nemes ember dicsekedhetik. Ekkor nyit be inasom az örömhírrel: — Lehet kapui egész öltözetet is kölcsön az intézetben, csakhogy ... Ez a .csakhogy" mindjárt nem tetszett nekem annyira, hogy az inasom valószínűleg az arczomról olvasta le a nem tetszés kifejezését s ijtdtébeu a torkán akadt a szó. — „Cukhogy" — biztatám aztán én el uem titkolható bosszúsággal. — Öt forint kell érte két órai használatra. — Öt forint. az nagyon sok, de tekintve a nemes célt, melynek eléréséhez az öltözék szükséges, ha van üt forintom, szívesen megfizetem érte. Ezzel pénztárczám rejtelmeit kutatom ki, képzelhető, hogy nem valami nagy megnyugtatásomra, mert összesen sem voltam képes többJt kicsalni belőle 1 frt 59 krajczárnál. — Egy forint 59 krajezár! Hol vegyem még az öt forintból hiányzó összeget? Az ördögbe is, hova lett a pénzem? Kiraboltak ! Megfosztottak pénzemtől! — tör ki belőlem a kétségbeesett kiáltás. Inasom kékül zöldül, ijedez, szánakozik, kétségbeesik. S mikor ezt a halálra ijedt alakot látom, homéri kaczajba török ki. és — Megvan, megvan — kiáltom. Iuasom magához térve ijedségéből kérdi örömmel: „megvan ?" Pedig, dehogy van meg; ekkor jut eszembe, hogy valamelyik előző éjszakáu elhegedültem, elkártyáztam a pénzem. Közönséges ember ilyen helyzetben kétségbeesnék; éu ilyenkor vagyok a legleleményesebb. Uri ember segit magán, én is segítek hát Órámat, gyűrűmet zálogba teszem, lánczotn megmarad, pénzem is lesz, frakk is lesz, lakk is lesz, minden lesz. . . . Lett is miudeuem. Hűséges inasom ügyességének köszönhetem, hogy be van szerezve minden, ami'egy leánykérőbe induló gavallérnak szükséges. A borbélyom csinosan kiborotvált állal, fényesre kent hajzattal (igaz, hogy csak paróka-hajzattal) bocsát a döntő útra, leendő házastársam házatájéka felé. A kedvest épen az előszoba ajtajában állva találom. A szoká-os „kezét, csókolom" után mélyet köszönök, a felső testemmel, s mélyen leemelem kalapomat. A kedvesem képe hirtelen kérdő jellé változik. Ezzel fogtdja köszöntésemet. Majd hangos kaczajjal el iramodik. Nem volt időm az ilyetén fogadás okán sokáig tűnődni, mert a fejem hirtelen megérezte a kopaszságot, s pillantásom is a czilinderbe ragadt parókára esett. Le vagvok álezázva (vagyis parőkrtzva). Most már elmehetek — gondolám. Vissza is fordultam. Azóta nem merek a kedvesem szeme elé kerülni. Mosonyi. GABONA-CSARNOK. Nyiregyháza, 1891. márezius 21-én. A gabona-csarnoknál Burgony a 100 kiló 2.— bejegyzett árak. Marha hús 1 » —.44 tluza 100 kiló 7.75 7 85 Borju hús Sertés háj 1 > -.44 Rozs 100 » 6.40 6 60 Borju hús Sertés háj 1 > — .48 Árpa 10J » 6.4 > 6.50 Juh hús 1 > —.36 Zab 100 • 6.B0 6.80 Háj 1 > — — KukorirzalOO > 6.35 6.40 Disznó-zsir 1 > —.77 K repeze 100 • —.— —.— Szalonna 1 > —.46 Paszuly 100 . —.— —.— Faggyú (nyers) 1 > — .22 Szesz literenként -53 54 V2 Zöldség 1 csomó —.03 I'iarzi árak. 54 V2 Paprika 1 kiló —.70 Borsó 1 kiló —.19 írós vaj 1 liter — 60 Lencse 1 » — .20 Eczet l » -.10 Mund-liszt 1 » —.15 Széna 100 kiló 2.88 Zsemlye-liszt 1 > —.14 Szalmi (tak.) 101 » 1.4 1 Buza-liszt 1 > —.14 liikfa 1 köhmtr 3.— Baroakenyér-liszt > — 1 1 Tölnyfa 1 '1.8D Felelős szerkesztő: 1NCZEDY LAJOS. Kiadótulajdouos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér*) Köztudomásu dolog dr. Jaksics Lajosnak a t.-dobi pistahivatalban történt affaireje, de hogy ez őt a mi véleményünk szerint — akik a személyeket s azok indító okait is ismerjük s latba vetjük — akár a mi szemünkben, akár más, nyugodtan ítélő szemében disquali fikáluá, el nem ismerjük Kelt T.-Dob, 1891. márezius 10-én. Álgyay István Bekefy Gyula Bodnár Antal szauitatró. tiszttartó. gyógy-zerész. Bodnár László Héthy Lajos Lindenfeld Jakab. jegyzó. szimtartó. Seliiniedt Albert Torday József Tóth Lajos ispán. tn-ttirtó. ev. ref. lelaesz. Virágmagvak. Az idei friss gazdasági és kerti veteménymagvaim, valamint a valódi erfurti virágmagvak megérkezvén, ajánlom a/.t a t. közönség ti veim be és kívánatra szí esen megküldöm a legújabban megjelent mag árjegyzékemet. Tisztelettel HOFFMANN ADOLF. Asztali, pecsenye és csemege-borok ól szóló árjegyzékemet is készséegel megküldöm. 284/1891. tk. Árverési hirdetményi kivonat. A nyírbátori kir. járásbíróság mint telekkönyvi ha • tóság közhírré teszi, hogy a nyíregyházai m. kir. pénz ügyigazgatóság végrehajtatónak Sulyok József, de mint kiskorú L Sulyok András és társ. gyámja végrehajtást szenvedő elleni 173 frt 34 kr tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyébeu a nyíregyházai kir. törvényszék (a nyírbátori kir. járásbitó-ág) területén levő Rohnd község határán (Sige pusztán) fekvő rohodi 173. szánni tjkvben A + 1 sor, 600. hr. szám alatt foglalt ingatlanra Sulyok József és neje Kálmánczhelyl Borbála javára C 8., 9. alatt, bekebelezett holtiglaui haszonélvezeti jog sérelme nélkül az árverést 317 frtbau ezenuel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogv a fentebb megjelölt ingatlan az 1891. évi ápril hó 2Ö-ik napján d. e. 10 órakor Roliod község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárátiak ]0*/„-át vagyis 31 frt. 70 krt készpénzben vagy az 1881 évi 60. t. cz. 4 2. §.-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-éu 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi GO t. cz. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elösmervéuyt átszolgáltatui. Nyírbátorban a kir jbiróság miut tkvi hatóságnál, 1891. márezius 2-án. Szabó József. (115-1-1) kir. aljbiro. Árverési hirdetés, 3429 áü.szhoz. T891 Szabolcsvármegye árvaszéke mint gyámhatóság részéről közhírré tétetik, hogy a néhai Molnár Ferencz és neje árvái tulajdonát képező Ujfehértó község határában létező úgynevezett bóthi pusztai 178 hold területű ingatlau tagos birtok 1891. év márezius hó 25-én d. e. 9 órakor Ujfehéitó községházánál nyilvános árverésen 6 évre haszonbérbe fog adatni. Az árverési feltételek Szibolcsvármegye árvaszéké nél s Ujfehértó községházánál bármikor megtekinthetők. Kelt Nyíregyházán Szabolcsvármegye árvaszékének, 1891. év márezius hó 20 án tartott üléséből. Nóvák Gyula, (125—1—1) árvaszéki előadó kiküldött. Hirdetmény. Tisztelettel tudatom a nagyérdemű gazdaközönséggel, hogy az idén úgy, mint a mult. évben is, a sertés orbáncz ellen oltásokat eszközlök. Kérem tehát az ilie tőket, akik sertéseiket beakarják oltatni, közöljék velem írásban, hogy hány darab vau nekik beoltandók és mily idősök, mert csak 12 hetestől 4 hónaposig vállalom el az oltást. A bejelentést azért kérem, hogy az anyag beszerzéséről idején gondoskodhassak, valamint aunak azonnali felhasználása is megtörténhessen, mert a biztos eredményt csakis az azonual felhasznált oltó anyag fogja megadni. Nyírbátor, 1891. márezius 21. Mély tisztelettel (126—1—1) Balla Antal, állalorvos. m Igen tisztelt szerkesztő úr! A „Nyírvidék

u folyó évi 11-ik száma nyílt tér rovatában Schurina István urat illetőleg nekünk tulaj donitott nyilatkozatot: — miután mi semmiféle korábbi, vagy későbbi nyilatkozathoz nem csatlakoztunk, nyilatkozatunkban senkit meg nem róttunk, sem meg nem bélyegeztüuk : — öuállólag kiadott nyilatkoíatunk alábbi szó szerint közölt tartalmával ezennel helyre igazítjuk, és ezen helyre igazitásnak becses lapjában közzétételét tisztelettel kérjük. „Nyilatkozat. Alantirottak, Schurina Istváu nagy kállói laKosuak, az „Ébredjünk" helyi lapban, a régen múltban állítólag történtek nyomán és pedig a közölt módou való megtámadását, a magunk részéről helytelenítjük. Nagy K illó, 1891. márezius 4." N. Kállóbin, 1891. évi márezius 19 én. l'jjady Béla, Velyáczky Gyula. Kir. a'j. bíró. kir. larásloró. Virthj Antal, Vértesi József, ur. jbir. írnok. jbir. irnok. Goldberger Sámuel, izr. iguzgató-taui ó. *)Az c rovat ulait köilöttekért a felelősség a beküldőt illeti. Uj bútor-raktár megnyitás, Ezeunel van szerencséin a 11. é. közönségnek becses tudomáiára adu , hogy helyben, a zöldségpíacz-utczán lévő Király Sándor épitész úr hazának első emeletén, egy a inai kor igényeinek megfelelő bútor-raktárt kárpitos üzletet nyitottam. Üzletemben teljes berendezések: u. in. hálószoba, ebédlő, nappali szoba, sálon és egyéb e nembe vágó legdivatosabb bútornemüek és kárpitos munkálatok a legjobb minőségben és a legjutányosabb árakon kaphatók s megrendelhetők. Ezenkívül vállalok mindennemű kárpitos munkák átalakítását és javítását. Bejárat az épület nagy kapujan és a pazonyi utczáról (a czégtáb'ák szerint). Magamat és üzletemet a 11. é. közönség jóindulatába ajánlva Kiváló tisztelettel Kelt Nyíregyházán, 1891. márezius 18. Donáth Lipót (125—3—1) bútor-raktáros. NdlilldMI^dliiit