Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-01 / 9. szám

„IN v í u v i i> í; A bűntett elkövetésének története eléggé ösnieretes olvasóink előtt. Annak idején is s most is a végtárgyalás előtt ismertettük ezt. A törvényszéki tanács Nagy Lajos bíró elnöklete alatt Kun fal vy István és Kovács István bírókból alakult. A vádhatóságot Lázár Kálmán kir. ügyész képviseli, a védő ügyvédek pedig: Sóvágó Jánosé dr. Frt ed Vilmos Budapestről, Molnár Istváné dr. Járossy Sándor, Taskó Andrásé dr. Edelstein Aladár helybeli ügyvédek. Ugyan ők vannak megbízva a bűnpártolással vádolt özv. Varga Gáborné, Sóvágó Jánosné és Farkas Dániel vádlottak védelmével. Sóvágó János, félszemére vak, vékony kis emberke. Ép szeme szúró, gonosz tekintetű. Munkácsnak s más börtönöknek gyakori lakója lévén, sok okulás és tapasztalás ragadt rá, hogy s mint kell magát v iselnie. Tagad mindent s ártatlannak mondja magát, mint a ma született gyermek. Mikor Komis Ferencz és neje szemébe mondták, hogy ő volt az. ki hozzájok betört, ki revolverrel kezében pénzt követelt, ki — mikor Komis már átadott neki 1500 frtot — megragadva Kornisné kezét, kényszeritette azt, hogy őt az öreg Dogályhoz kisérje; ki az öreg Dogály szobájában a haldokló öregei, ágyáról lerántva, revolvere fogójával összeverte, száját összetörte, oldalát bezúzta: mind e szemébe mondott vádakra nyugalommal azt felelte: én nem voltam; gondoljon a nagyságos úr a lelkiismeretére. Csak egyszer jött ki folyton figyelő nyugalmából. Ez a Szentkuty Árpád kihallgatása alatt történt. Szentkuty a legfontosabb tanuja a vádnak. Előadása szerint a budi kastély kirablásában Sóvágóval, Cs. Molnárral és Taskóval neki is részt kellett volna venni. Már 188!t-ben tervezték a dolgot: Sóvágó és Szentkút v meg is tették a szemlét a bűdi kastély körül, iné- pedig oh alaposan, hogy Szentkuty tökéletesen tájékozta magát a kastély berendezésében. Szentkuty azonban a rablás előtt visszalépett. A rablógyilkoséiig elkövetése után pár nappal újságból olvasta a bűdi eseményt. Tudta, hogy kik a tettesek, mások nem lehettek. 1000 forint jutalom \olt a nyomra vezetőnek kitűzve. Szentkuty nem habozott, rögtön ment a rendőrséghez Debreczenben - íeljelenletlc Sóvágóékat. Most mint tanú jelent meg a végtárgyalá-on. Honvéd baka ruhában, négy szuronyos baka fedezete mellett, mert vizsgálat alatt van a katonaságnál. Azt mondja. .1/ a baja, hogy egy nőt egy altiszt kezéből kiszabadított s ezzel függelem-sértést követett el. Az egyébként asztalos legény Szentkuty nagy pn cizióval és nem közönséges intelligenciát feltételi/.i korrektséggel tette csaknem öt óra hosszán il vallomását. Elkezdve azon. hogy miképen ("ismerkedett .meg a vádlottakkal a munkácsi fegyházban, hogy újították ineg az ismeretséget, hogy tanácskoztak hol Bö-zöriuénvben. hol Debreczenben a rablás felől stb. Sóvágó János tigris ugrásához hasonló mozdulattal pattant föl ülőhelyéről. Szenvedélyes hangon, csaknem ordítva legazemberezi Szentkulyt s szemtelen hazug- •/n.ik mondja amit elmondott. Kornis Ferencz e jelenet után kijelenté, hogy Sóvágó e fellépése még erősebbé lette benne a meggy őződést, hogy ő volt az egyik rabló, mert felindulásában hangja, hanghordozása, mozdulatai ugyanazok voltak, mint mikor Bűdön neki rontott, hogv „adj pénzt kutya, van neked 150,000 forintod.

4 Cs. Molnár István 34 éves ember. Munkácson k> l ízben volt elzárva, öl-öt esztendőt töltve el. Ez i> a kitanult gazemberek fajtájából való. A bűdi gvilkossagnal tevékeny részt vett, ő volt az, aki — mikor .Sóvágó Kornisnét elhurczolta, pisztolyt szegezve Kornisra. kénvszeritette ezt. hogy háttal az ajtó felé forduljon. Rácsukva 1 ezután Kornisra az ajtót, ö is követte Sóvá gót - részt vett az öreg Dogály meggyilkolásában. Alibijét szüleivel s egy csomó tanúval akarja igazolni. De ez bizony nem sikerült. Ő azt állitja, hogy május 17-ikén egész nap, eges/, éjjel otthon volt. ,-ziilei pedig azt mondják, hogy e napon Debrecz.éiiben járt, délután 5 órákor jött haza - az éjszakái a tornái /.on alva töltötte. A többi tanuk szomszédok sem tudnak arról, hogy Molnári május 17-ikén hittak volna a háznál. Taskó András csinos egy legény : tudják r/.t Bökönyben, ahová való. Szeretőkben soha nem szűkölködőt l. inert hiszen, mint ahogy az elnök egy kérdésére ő mondá, „hol van az megirva. hogy egyszerre csak egyet lehessen szeretni." Ez a Taskó őrt állott a bűdi kastély tornáczán, mikor ott a rablógyilkosság történt. Érdekes dolog, hogy épen csak ő, aki pedig kívül állott a sötétben, tartotta szükségesnek kendővel eltakarni arczát. Sóvágó és Molnár, akik odabennt dolgoztak, nem álczázlák arezukat. Nagyon közel álló a következtetés, hogy ezeknek azért nem volt szükségük erre, mert azzal a fölteyéssel mentek a kastélyba, hogy minden élőt, aki elébök kerül, elpusztítanak. S bizony a Kornisné csodás s nagv lélekjelenlétre valló menekülése nélkül ez valószínűleg meg is történt volna. Taskónak azonban szüksége volt rá. hogy eltakarja arczát. Kornis Ferencz csapott válláról s alakjáról ismert reá. Felismerte a cselédek közül is egynehány. Taskónak a sok között volt egy állandó szeretője is : Sárai Eszter. Hegyes nyelvű vászoncseléd. Mikor Taskót elfogták s a községházára kisérték, egy csendőr-káplár őrizte a községháza tájékát az összecsődült nép beavatkozásától. Sárai Eszter azért mégis odafurakodott s erős kiáltással tudtára adta Taskónak, kit egy másik csendőr odabennt vallatott, hogy „az 50 forintot tőlem kaptad." Sárai Eszter, meg a Taskó édes anya azon az éjszakán, mikor Sóvágót, Molnárt és Taskót szembesítés végett Bűdre kisérték, ott aludtak Sóvágóné szüleinek házánál. Ezen az éjszakán házkutatást tartottak a háznál s Uzonyi alkapitány s Maigráb Gyula Írnok ott találták őket. Persze erről nem akarnak tudni semmit, mert azt állítják, hogy Sóvágóékat egyáltalában soha nem ismerték. A böszörményi kapitányságnak minden esetre kötelessége lett volna, hogy a házkutatásról fölvett jegyzőkönyvben e ket idegen asszony ottlétéről tudomást vegyen. Az igaz. hogy erről az eljárásról egyáltalában nem vettek fel jegyzőkönyvet. Említtettük már, hogy Taskó kétszer rálőtt a kastély cselédségére. Ez a cselédség csakugyan hallatlanul gyáván viselte magát. Az urak odabenn teljesen kiszolgáltatva a fegyveres rablók akaratának s kiviil az udvaron a dupla fegyverrel ellátott ispán, az egész cselédség s a községi éjjeli őrök elriasztatnak az őrt álló Taskó lövései által. Elfutnak a községházra, ott tanácskoznak s akkor mennek már nagy hősi elhatározással segítségül, mikor a rablók szekerükre kapva, őrült vágtatással elmenekülnek. Egy orvos-szakértő-tanuja is van a végtárgyajásnak. Orvos Böszörményben s a rablógyilkosság után pár nappal Molnár Istvánhoz hivatott. Nagyfokú izgatottságot vett észre rajta s mint mondá valamely izgatottság ellen való zsírt rendelt neki. Az elnök kérdése, hogy „belső lázt" nem tapasztalt-e nála, czélzatosan ad hoininem történt. Munkácsi fegyház-őrök is vannak a tanuk között. Vallják, bog) Cs. Molnár Istvánt többször hallották oláhul beszélni. Molnár tagadja s azt mondja a fegyház-őrmesterről, hogy gyűlöl mindenkit, aki magyar; rá is azért haragudott, meg azért is, mert ő egyszer följelentette, hogy a rabokat üti, veri, pofozza s egy rab az ő bántalmazásai miatt majd meghalt. A bűnügy vizsgálatának nagy szorgalommal és szakértelemmel összegyűjtött anyaga egy méteres hosszú iratcsomó írott aktáiban megőrizve fekszik a törvényszék előtt. Nem közönséges dolog ebben a niozaikszerüleg összeállított, aprólékosnak látszó körülmények felderítéséből konstatált ügyben a tájékozódás. A tárgyalást vezető Nagy Lajos kir. törvényszéki bíró igazán nagy munkát végez. Agyában, emlékezetében minden, e bűnügyre tartozó ki- és nagy jelentőségű dolgok készenlétben vannak s fontos vallomásoknak igen aprólékos körülményekkel való összefüggését is rögtön észreveszi. A pártatlanságról, melylyel a tárgyalást vezeti s mely egyedüli módja az igazság földerítésének, talán nem is szük-éges külön megemlékeznünk. * • * A végtárgyalás még egy hétig bizonyosan el fog tartani. Csarnok. A falu télen. - Raja. Csikorgó tél kőzepéu vagyuuk. Meg virradat elótt vau az iilő; de a nóiárius, pap és rektoiou kivul uiii deu egészséges lakosa a kis faluuak már lábbal van Amerika felé fordulva. Amazok persze meg miudig a vízszintéi:, vagy jobban uiou Iva fekiueute* állapolnik oivendeuek. Már az urasági isplu is kiuu rendelkez k a cse I ledseg között; egyik istáioból ki, a másikba betaszítja hosszúszárú tajtékpipáját, olyan fü^tfellegeket hagyva hátra, miut a debreczeni kisgózös, miközben ugyaucou.> „adta tenmtettézi* a lomha, álmos béreseket, mi (óbb. az | igás kocsist meg is rúgja, hogy mit hever még most i> az oldaláu. Mire az mely indignációval morogja a fogai közül: uu izéljen inár ispáu ur, tegnap a hátas lova is ugy touiporou rúgott, hogy ineg must is sajog a helye. Azután csak mégis feltápászkodik, gyöngéden t.ipigatva az ispáu Ur hátas lovának a palája uyomit. A szarvasmarhák az egész faluban már jarábau zörgetik a jászlukba tett deres csutkát, (tengeri kóró) müértóleg forgatván annak vastag szálait: vájjon honnan esuék belőle jobb izú falat a ket oldalra mozgó, lapos szájnak Már a lovak jóllaktak, itt-ott meg is vaunak va karva, a fiiss szalma-almon bátran hajnali álomnak hajt hatják fejőket Csak az örökösen rágódó c ikok ueiu p hetinek, fejők miuduntalau a .szénatartóban kotorász vagy a csúröskertben levő bukkönykazlat vallatja. Nekik, mint az elkényeztetett gyermekeknek, tuiuden meg vau engedve. Lám, némelyik még alig fél éves s máris többet ér a tíz évi tapasztalattal hiró auyjáuál Hát biz' a lovaknál az élettapasztalat kicsit használ. Lehet, hogy pár ev múlva két háromszáz forint Uti érte a gazda kérges markát. No, hauem a/tan nem is adná némely ember az ilyen csíkot a feleségeért sem; az olyan, egy-két éves kis bébékről nem is szólok, belólók, szerinte, tán tíz sem érne egy jó enkót. Neki csak c-ikót kiván, tinóért ver szive. Az ég keleti alján meghasadt a hajnal; ködös télies pírján látszik, hogy messze vagyunk a kánikulától. A higanyoszlop zérus alatt a 20 ik numerusba költözött lakni, ott is vac/.og a foga; minden ajtóbiliucs élénk rokonszenvet érez a tenyér híre iránt és minden fül, orr a meleg kemeueze mellé kívánkozik. Az ablakok jégvirágokkal pompáznak : a föld lábnyi magas hóréteggel vau borítva, a fák koronáit zúzmara öltözteti teli ékességbe. Még csak a fakilincs madzaghuzója is ugy i.éz ki, mint egy haragos fehér macska farka. A kutostor, mig a veder a vi/, színéig ér, éppen még egyszer olyan hosszú, mint májusban. Azonban, még az ilyen hideg, főleg, ha szél nélküli, korántsem gátolandotta meg, hogy a faluban itti) t disznót ne öltek legyen. Mert hiába, régi falusi nóta: ha a di-zuó nem eszik, az ember friss hurkára kap Korán reggel, a szélrózsa néhány irányából gyor» üteinü kopogások hallatszanak a falu korcsmájában lakó .Fogafáj" zsidó felé tartani; egy kis papramorgót igyekeznek a kopogók, mert hát vannak olyan sajátságos torkok, melyeken a frllstök mindaddig, inig egy kis pálinka úttörőnek előre nem boc-iáttatik, a szeles világért lemenni nem akar. A kutya is felébredt hajnali álmából, a pitvarajtó felé tart, a háziak láttára erősen csóválja lompos farkát, melylyel, mint pap'annal, oly jól esett a mult éjjel toka ródznia. Ez a farkcsóválás különben uetn annyira reggeli üdvözlet, mint inkább alázatos folyamodvány, egy darab kenyér eluyerhetésére, személyesen benyújtva Bizony megesik az aztán sok helyt, hogy az ilyen kérvényre bottal vezetik rá az indorsátát. A házi macska is ott várakozik már jó ideje a konyhaajtó előtt, lesve az alkalmat, hogy a meleg szobába beosonhasson s mihely terve sikerül: tüstént a fűtött bübos keuiencze tetejére telepszik; látszik a képéről mily jól esik neki megfázott talpait mplengetui. Ha'k nótát kezd dorombolni, mialatt örömest eleveníti fel enilé kében a mult éjjeli vadász itot egérre vagy kolbászra; kedves érzelmek közt gondol az áradozó kebellel adott éjjeli zenére is, egyszercsak a szemek bezáródnak, a nőta megszakad s az egerek réme aluszik. Majd a világossság növekedtével a verebek bújnak elő a nádfedelek alól, meg a szalmakazalakból, melyekbe a mult este, mint vendéglőkbe beszállottak volt; az éhe* varjak károgva, rartyogva keresgélnek reggelit az utczá kon, udvarokon. A felvégen már kürtöl a kondás, a nyájra járó ser tések kitörlik a moslékos vályút s ugy hajtatnak ki a gyülekezési helyre, onnan indul aztán az egész falu nyája nagy röfögések, vékouyabb, vastagabb hangú kornyicsolások közt. Kivonulnak a falu alatti térségre csupáu azért, hogy a kondás lába minden nap alaposan megfázzék. Mikorra a reggeli templomra harangoznak, minden fűtött gemenczéből előkerül a paszulyleves, diszuóhusial vagy a nélkül, tepsibeu sült parázsgörhe, oldalas, kolbász vagy éppen sült krumpli, sült tök stb., mit ha a család elfogyasztott: kiseprik a szobát. Némely ga/dasszonv az ágyak alját is bejáratja a seprűvel, az ilyen aztán az asztalt sem az öklével törüli le. A kisebb gyermekek a sutba parancsoltatnak részint azért, hogy a künjárkálás sal ne rontsák a lábbelijüket, részint pedig azért, mert a csizmájuk még valamelyik istálóban bőg, vagy eszi a buzatörekef. A nagyobb gyermekek illedelmej köszönések közt, tarisznyával a nyakukban, vagy kaskával (garabó) a karjukon mennek az iskolába, a Család felnőtt férti tagjai, ha a téli trágyát kihordták a szántóföldre, nincs fajok vágni való, nincs vesszejök kast fonni való, a csirkölest is megkötözték seprőnek : bátran alhatnak a délutáni etetésig. Sokan meg is teszik A milyen fáradhatatlan a földmives nyáron a munkában, éppen olyan téleu az alvásban. Óh! beh jó is tele hassal és nyugodt lelki i-merettel zivataros télben a meleg kaiuencze mellett szunyókálni. Hogy a fekhely taláu kemény és hogy a sutban négy öt gyermek zsivajog, döngeti a kemencze oldalát: égi harmónia, a mennyországban hallgatía annak, kinek a hetvenhetedik nagyapja sem hallott az idegenségről semmit sem. Vagy, ha valaki éppen nem akar aludni, átmegy valamelyik szomszédjához, hol aztán pipálva beszélgetnek, adomáznak, mesélnek. Átböngésznek valamennyi kalendáriumot. Ha ezt is megunják: a maguk módja szerint politizálnak, szidják a kormányt. Az egyik háborút kiván, mert a porciót nem lehet tovább bimi, a másik a fiskálisokat bántja, a harmadik követséget kívánna küldeui Kossuth Lajoshoz, hogy küldje vissza azt a néhány szekér aranyat, melyet 1849-ben magával vitt, vagy legalább osztassa s

Zét egyformán a papok, grófok, bárók birtokát Olyan is akad, ki hálát adna az isteunek, ha a rektor az ördöggel valahol ugy találkoznék, hogy az ót elvinné. mert — úgymond —: Laczi ti tért k t véka zabol, meg két ölós c-irkét tizetelt két évi tandíjba, még sem tud jól olvasni, l'edig télben majd mindig jár iskolába Nyaranta, igaz, borjukat kellett őriznie. Az asszonyok, leányok uapközbea az orsót pörgetik; a s/u-/t a founi kezdő leányok eregetik fouallt, még ők győzik nyállal es nem köhögnek a mik fojtó, émelyítő szagától, a kendert meg az asszonyok fonják fel. Amabból szövik a ponyvának, zsáknak való négy nyttstöst, emebbeI az abrosznak, fehérnemUuek valót. Nőknél, férfiaknál naponta igy faly a dolog estig, ekkor van a másod -zori étkezés é.s azután, midőn már a mindennapi teendőnek vége vau, következik az általáuos lenyugvás, ugy esteli nyolc/, óra körül. Ezután leszeu a falub 1 általános csendes-ég, legfeljebb egy két kutyavakkantás zavaija meg itt ott a néma éj csendjét. Ahol ezentúl világosság dereng ki az ablakon, ott vagy fouóház van, vagy a tiszteletes ultimózik a jegyzővel rektorral és ispánnal, vagy éppen a gazda öltözködik nagy szaporán, hogy a bábaasszonyért szaladjon. No, de az is igaz: hogy még disznótorozhatuak is; a falu baktere tudja legjobban. Kálmns. A turfa-ipurról. — Emlékirat KalUy Audr^a f i spin Úrhoz. Irts Bleuer Mór. — (Folytatás.) A ttirfa szedésnek idejét általánosságban május, junius hónap ikra teszik. Tapasztalták, hogy a fagjások és tavaszi derek a turfa szervezetére bontúlag hatnak (s hogy a nyers turfu már csekély dér által is vészit h fejtő erejébő ; szélei porlósak lesznek x nagyobb az anyag elkallódás Legújabban az alom-tnrfa és ipari czélokra fordított tintánál előnyösnek tartják a fagy hatását, a vl/.felszivó képesség fokozása miatt; sót a gépi tüzelőturfa előállitásáuál se tartják hibának, mert a mesterségen sűrítés folytán azou hiba elesik és vannak helyek, hol egész éven át, télen a hó alól is folytatják a turfa szedését. Nagyobb szabású turfa iparnál a inuukatér czélsze.'ü beosztása szinte műszaki erőt i ;éuyel. A turfa előállítására számos kézi, gépészeti szerszám és készülék szolgál. A fejlődött turfa-ipar lehetővé tette a turfa közzé vegyült idegen hordalékot — iszap, fövény — eltávolítani és ezáltal a turfa értékét emelni. Általánosságban a turfagyártásnak két főosztályát különböztetjük meg. A tisztán kézi szerszámmal előállított turfa: kézi turfa, a gépek segélyével nyert anyag: gépi turfa vagy prés turfa. E két főosztály tennekeiuek értéke között nagy különbség van. Ugyanis a közforgalomra sziiuito t tuifának előfeltételei: a szárazság, tömörség és a tüzelő szerül szolgáló anyagnak ezenfelül még: a magas hőegység. Ezen tulajdonságok a gépi vagy prés turfában nagyobb mértékben vannak jelen. A tll/elő anyagnál az arány 1 : 1 "8 hez, a gazdasági vagy ipari czélokra szánt szálas turfa térfogatánál az arány 1 : 5, a por turfa pedig kézi iparnál egészen kárba megy. A kézi turfa kezelés a természetbeu előforduló nyers anyagot napvilágra hozza, azonban a kiszárít! át az időjárásra bizza, noha a turfa laza szerkezete s nagy vi/felszlvó és visszatartó képessége fulytáu mindeu eső alkalmával uj uodvességet vesz magába és teljes kiszára dása ily uton nem is képzelhető. A nyári, jelesül a juliua. augusztus hónapok alatt illvó hőség oly állapotba hozra a turfát, melynél 15—20% nedvesség vau még jelen, de Folytutáaa it lölupuu