Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-06 / 49. szám

„is v í it v i i) f: it.«« nyiben a két ajánlat egymástól lényegesen különböző tárgyakra, illetve szolgálmányokra vonatkozik. Ugyanis a Siemens és Halske czég c-upáu csak egy, a város által saját költségén felállitaudó és ugyancsak saját számlájára kezelendő villamtelep szállítására tett ajánlatot, már pedig evvel az ajánlattal természetszerűleg csakis hasonló szállításra vonatkozó ajánlatot, nem pedig vállalat utján eszközlendő villám-világítás eyigcdélyezéseért pályázó aján latot lehet összehasoulitaui. Ha czikkiró csakugyan oly alaposau volna tájékozva a nyíregyházai világítási ügy állása iránt, ugy könnyen találhatott volna sokkal alkalmasabb tárgyat az általa kívánt és a közönséget kétségkívül érdeklő összehason litásra. mert ez esetbeu tudomása volua arról is, hogy anuak idején — még pedig a Siemens és Halske czéget megelőzve — a Gauz és társa czég is nyújtott be ajánlatot. villamtelep szállítására; csakhogy ez esetben a« össze­hasonlítás uem ütött volna ki Siemeus ós Halske, hanem Ganz és társa czég javára, mert akkor kitüut volna, hogy a Ganz czég ajánlata szeriut 2000 egyidejűleg működő vagyis 2600 berendezett, egyenként 10 gyertyás izzó­lámpára ó. p. teljes 50% nyi tartalékkal berendezett telep, a szükséges épületekkel egyik, összeseu 150,000 írtba kerülne, mig a Siemeus és Halske czég által ajánlott telepnél, mely csak 1500 egyidejűleg égő, vagyis 2000 berendezett 15 gyertyás izzólámpára és csak 25%-os tartalékkal lett tervezve, czikkiró saját szavai szeriut „az összes épitési költség leezdetben közel 171,000 frtot tehetne ki," vagyis más szóval: kezdetben legalább is 174,000 frtot fog kit uni. A Ganz czég ajáulata ugyanis 3 drb egyeukóut 80 lóerejü kazán és ugyancsak 3—3 hasonerejű gőz- és viilamgep fölállítását (tehát összeseit 240 lóerőt képviselő telepbereudezéuét) tervezte, még pedi^ olyképen, bogy 160 lóerőt képviselő 2 kazánnal ős ugyau annyi gőz és villámgéppel a teljes üzem eszközöltetnék, inig a 80 lóerőt (tehát 50% ot) képviselő harmadik kazán ós géptelep tartalék gyauánt szolgálna A Siemeus czég ellen­ben csakis 140—160 lóerejü géptelep felállítását kontem piálta, minden tartalék nélkül, mely utóbbi — miut czikk­iró mondja — csakis annyiban létezuék, amennyiben a berendezendő akkumulátorok az összes rendelkezésre álló erőnek mintegy 25%06 tartalékát képezik. Magától érte tődik, hogy ezeu akkumulátorok csak addig nyújthatnak tartalékot, illetve csak addig járulhatnak hozzá az áram­szolgáltatáshoz, a mig a kazán és géptelep kifogástalan állapotban van ugy, hogv az akkumulátorok megtölteso akadálytalanul eszközöltetik. Ha azoubau a Siemeus által tervezett, telepnél a gőz-, vagy villamgép valamely okból megsérülne, a helyreállítás tartama alatt az akkumu látorok töltése is lehetetlenné válnék és igy a bereudezés mellett a tervezett tartalék épen akkor moudauá fel a szolgálatot, mikor arra tulajdouképen szükség volna. Mig tehát a Ganz féle ajánlat elfogadása esetébeu 2500 berendezett lámpára szolgáló ós 50% nyi tényleges tartalékkal bíró telep összesen 150,000 frtba kerülne, addig a város Siemens által 2000 berendezett lámpa számára ajánlott ós csak 25%-nyi (a mondottak szerint különben is kétes értékű) tartalékkal tervezett telepért 174,000 frtot kellene fizetui, — igy tehát e czimeu nézetünk szeriut uem igeu vau ok oly melegen ajáulaui a Siemens-fele ajáulot elfogadását. Részünkről is teljesen osztjuk czikkiró azou uéze­tót, miszerint a villamvilágitás olcsóbbau lesz eszközöl­hető, ha a város a villamtelepet saját költségén felállít­tatja és saját számlájára házilag kezelteti. Ugyanezt hangoztatta annak idején a Gauz és társa czég is és e nézetből kiindulva, első sorbau ilyen villamtelep szállí­tására tett ajánlatot Nyíregyháza városának. Nem Oszt­hatjuk azonban czikkirónak azou uézetét, hogy azon eset­ben, ha a város a Siemens czég által ajánlott telepét házilag kezeltetné, az összes évi üzem költség amorti­záczió beleszámításával együtt évenként körülbelül 10,400 frtot tenue ki, inert a czikkiró által említett 174.000 frtnyi befektetési tőkének csupán csak évi 57,%-kal számított amortizáeziója egymaga évi 9570 frtot tesz, ugy hogy az üzem-személyzet javadalmazására, az évenként körülbelül 200 000 lóerő árának megfelelő fűtőszéu, a kenő s tisztító anyagok, valamint a szükséges ós újítá­sok költségeire évenként mindösszesen csak 830 frt jutna. nyeit! Hálás is érte a katonának való csáugó legény! Dehogy tenne mást feleségeül, mint aki nem tiliukójának siró szavából ismeri meg szive lángoló érzelmeit Szilárd a hite, hogy a csángónak csángó szüzet teremthetett az igaz isten, ,mert hát mást is szeret az oláh menyecske, hanem a mi vérünk igaz-ám! Vasáruap dél volt, mikor Isteusegítsre érkeztem. Künn volt a falu az utczáu, külön csoportot képezve a falu nábobja Márton Pál bíró uram körül, aki leg gazdagabb ember a faluban, a férfi népség, az asszonyi sereg biróné asszonyom szavait hallgatja nagy áhítattal, mig a fiatalság a templom körül örvendezett az űr nap­jának. Beszédbe ereszkedtem ez utóbbi csoporttal, melyuek szószólója egy értelmes arczkifejezésü legéuy volt. Természetesen szörnyen csodálkozott érdekes hall­gató publicumom, midón tiszta magyarsággal szólottam hozájuk. Meg is jegyezte elöljáróba szónokuk: — Maga tán magyar? — Biz' a! — Hát aztán hová való, ha nem resteli ? — Szabolcsvármegyébe. Tudja-e hol van ? — Máu hogyne tuduám. Gáspár bátyára katoua volt Nagy-Hunyadban, a' mondta ám, hogy milyen szip egy falu az a Debreczeu, vagy minek is nevezik az emberek! Tán misézni jár rnaga? (nyilván sima arezom ejtette tévedésbe). — Nem én, csak ügy eljöttem megnézni magukat mit csinálnak. — 'teu megáldja érte, hej pedig de sokat fáradt, ameddig Istensegitsbe jött! — Gőzösöu jöttem, volt-e jó termésük az idéu? — Bizouy a tiszteletes uram már meguut keresztölni. — Nem úgy értem! Termet e sok gabona, buza, kukoricza! — Ugy beszéljen hallja-e majd azt hittem a szapora­ságot tudakolja! Málé lesz sok, vehet a uiinet eleget, ámbátor a gabona uegyou hitváuy ujat adott. IIv nevetségesen csekély összegből bizouy nem fedezhetné Nyíregyháza városa az itt részletezett ű'.em kiadásokat, — nem csak a Siemens féle 174,000 frtos akkumulátor telepnél, de még az üzemet drágító akkumulátorok nél kül terveze t Ganz-féle 150,000 frtos telepnél sem. Magától értetődik, hogy az ily felvilágosítások nem járul hatuak a közöuség tájékoztatásához. Fenti fejtegetéseinkből — úgy hiszszük — bárki meg fog győződhetni, hogy legalább is tévesek azon érvek, melyekkel a kérdéses czikkek írója a Siemens féle ajánlat mellett hangulatot csinálni igyekezett és hogy a város, ha saját költségén akar villamtelepet létesíteni — mit mi is helyeselni tudnánk — még koránt sem kényszerül elfogadni a Siemens és Halske czég ajáula tát, mert a mondottak szeriut sokkal előuyösebb módon valósithatja meg ebbeli szándékát a budapesti Ganz-gyár .íjánlatái ak elfogadása által. Igaz, hogy a Ganz és társa c/.ég miut vállalkozó is tett ajáulatot Nyíregyháza városának, a mennyiben eugedélyt kért saját költségén beszerzendő villamtelep felállítására és villamos áramnak a város, valamiut magánosok számára leendő iparszerű szolgáltatásra, de ezeu utóbbi ajánlatot csak másodsorban tette, miutáu tudomására jutott, bog ez idő szerint nincs kilátás arra, miszerint a város saját költségén állítson fel villam­telepet és miutáu uyiltau bejelentelte volt, hogy ősziute meggyőződése szerint egy, a város ál'al házilag kezelt mű olcsóbbau szolgáltatná a villamosság árát, mint külön e czélra alakított, üzleti vállalat. Az eddigi fejtegetésekből kitűnik egyrészt, hogy a Siemens fele szállítási ajánlatok összehasonlítása a Ganz ós társa ezéguek engedély iránti kérelmével már ab ovo alapjában eltévesztett, sőt merően lehetetlen dolog volt, de kitűnik másrészt az is, bogy lótezil; ugyan a Siemeus ajánlattal való összehasonlításra teljesen alkalmas Gauz­fele ajánlat is, csakogy ezen két ajánlat összehasonlítás i a Gauz és társa czég javára ütött volu t ki. A mi már most a Ganz ós társa ezéguek villara­világitási engedély iránti kérelmét, illetve erre vouat kozó ajánlatait illeti, meg kell vallanunk, hogy uem találunk a Ganz gyár által benyújtott szerződési terve zetbeu túlzott követeléseket, sőt egyenesen ki kell jelen­tenüuk hogy uézetüuk szerint más szolid vállalat sem uyüjtbatna kedvezőbb föltételeket, saját jogosult érdekei­nek elhanyagolása és a létezendő vállalat koczkáztatása nélkül. Hogy a Gauz és társa czég által a villamos áramért követelt árak egyáltalában nem mondhatók tul­zottaknak, azt legjobban bizonyítja a Siemeus és Halske czég maga. midőu Bécs városától eugedélyt nyervén központi villamtelep felállitásáraés villamos áram szolgáltatásra, az erre vouatkozó szerződősben a magánosoknak szolgálta tandó áram utáu a következő árakat biztosította magá­nak: egy 16 gyertyás lámpa égési órájáért 3 krt és ezeukivül évi 6 frt alapdijat, ugy hogy evenkeut átlag 600 órán át igénybevett IC gyertyás i/.zólámpi égési órájáért összeseu 3—í— 1 = 4 kr fizetendő. És daczára e magas árakuak a bécsi Siemens-telepet kiaknázó társulat üzleti eredményei egyáltalában nem mondhatók fényesekuek, — pi'dig tekintve a sokkal kedvezőbb fogyasztási viszonyo­kat, Bécsben mindenesetre sokkul iudokoltabb volna a villám világítás alacsonyabb ára, miut Nyíregyháza váro­sában ! Szükségesnek tartottuk a nyíregyházai villam­világitás ügye iráut érdeklődő közöuség felvilágosítása czéljából e/.eu magyarázó és helyreigazító c.ikket közölni, mert uein oszthatjuk a .Szabolcsi Szabadsajté' czikkiró­jának azon véleményét — és azt hiszszük, a uyert föl ­világositások után e sorok olvasói sem fogják osztani, — hogy t i. „közérdekű szakközleményében kellő tájékoz­tatás lelhetnének mindazok, kik ezen ü^y iránt érdek lőduek.' ÚJDONSÁGOK. — A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 10 dikén, csütörtökön tartja tuc-g rendes havi ülését a vármegyei nagyteremben, Kállay András fóispán elnök­lete alatt. — Magyarul tauulnak az isko ába? — Hát hogy másképen? magyar itt uram a haran­gozó ls! — Hallotta hírét Kossuth Lajosnak ? — Nem éu, csak annyit tudok róla, hogy derék ember volt, ő igazította ki, hogy uem kell robotba járni, Isten nyugosztalja meg a porát is! — Él még, de messze ott Taljánországba. Nem akar bejöuni közénk, nincs megelégedve a dolgok sorjával! — Ugye? Hiszeu ilyen formán mondta azt a fiuk tauitója is, a' se bolond ember ám! — Jöttek-e sokau vissza azok közül, akik Magyar­országba meutek ? — A restje! Dolgos ember mindenütt meg él, itt is kutya baja, ha nyeléu fogja a baltát. Csak a föld kevés, az a mi bajunk. — Hová járuak télen át napszámba s kapuak e elég bért! — Dehogy kapunk, 25—30 kr egy napra a magam kosztján. Nem adnak az oláhok — holló nézzen a sze­műkbe — többet. Sok a munkás kőz. — Vasárnap délutáu, mit szoktak csinálni ? — Elmegyüuk ám a korcsmába tánczolni ide la Audrásfalva alá. -- Együtt az oláhokkal? — Azt már csak kiverjük egy szálig. Bizouy nem rouditja be a mi raulatérozásuukat. Arczárói lerítt, mennyire kellemesen esett ueki ez utolsó kérdésem, hiába a magyar virtus ott sem tűr gyen gébbet meg egy fedél alatt. Elmondotta aztán beszélge­tésünk további folyama alatt, hogy mindannyian a róm. kath. vallást követik s helyzetükkel meg vanuak elégedve és hogy igeu gyakran látogatják őket magyar emberek. Majd egy érdekes csángó történetet mondott, melyre alkalom adtáu visszafogok — szives engedelmökkel —térni. Ami prograramuuk még az nap Romániába vitt le. Prok Gyula. — Az 1791. évi XXVI. t. cz. száz éves fordu­lóját a nagykállói ev. ref. egyház is kegyelettel ünne­pelte tneg. A reggeli isteuitiszteleten nt. Görömbéi Péter lelkész mondott emelkedett szellemi beszédet zsolt. OXVI 12—13 felett, érdekesen fejtegetvén a vallásszabadság e napjának jelentőségét a helybeli — auuak idejében articulált helykéut szerepelt — ref. egyházzal szemben. — A Tisza-Lökön létesült dadai alsó járási orszá gos vörös kereszt, egylet fiókegyletónek elnökeivé gróf Pongrácz Jenönő és báró Vay Arnold, alelnökeivé Liptay Jenöné és Dobos Imre, pénztárnokká Rab József, jegyzőve Virányi János, orvossá dr. Harsányi Károly választa­tott meg. — Nyilvános köszönet. A helybeli jótékony nő egylet által f. évi uoveinber hó 28 án rendezett concerten közreműködő: Ferlicska Kálmáuné úrhölgy, Fejér Jolán. Bencs Mariska. Jósa Vilma, Jósa Mártha, Lukács Ilona kiasszonyok, dr. Kouthy Gyula, dr. Horváth József, dr. Hoffinann Mór, dr. Hoffmaun Emil, Friedmauu József, Friedmann Sámuel, ifj. Pazár Istváu urak fogadják a jótékoayczól érdekében kifejtett buzgalmukért az egylet hálás köszüuetét. Kedves kötelességnek ismerjük a főgim­názium igazgatóságának a terem, bútorok s egyéb szük­séges tárgyak készséges áteugedéseért, s mindazoknak, kik az est sikerének emeléséhez hozzájárultak köszöne tünket kiuyilvánitaui Tájékozásul közöljük, hogy acoucert tiszta jövedelme 174 ftt 74 kr, mely összeghez felül­lizetéseikkel hozzájárultak Makry H. biztos 5 frt, Jóba Elek 2 frt, Bartholomaeidesz János 1 frt, Benczy Gyula 5 frt és Ferdlicska Rezső 50 kr. Fogadják ők is hálás köszönetünket. Tisztelettel a nőegylet elnöksége. — Felhívás. Van szerencsém tisztelt kartársaimat értesíteni, hogy a jegyzői egylet elnökségéhez jegyzői gyakornokul felvett egyénekről beküldendő jelentősöket portómeuteseu küldeui szíveskedjenek, meuuyiben ezen bejelentés hivatalból nem eszközölhető. Oros, 1891. de­czember 3-án. Lányi Antal, egyleti elnök. — Egy jeles tanitó halála. Nagykállóból írják lapuokuak a következő sorokat: A uagykállói ev. ref. egyházat s vele a uép.ievelés ügyét súlyos vesztesség érte Pásztor Sámuel nagyobb fitanitóuak november hó 28-ikan, elte huszounyoczadik évében, csaknem két évi betegeskedés utáu történt halálával. A megboldogult egyike a felső szabolcsi ev. ref. egyházmegye legkitűnőbb tauitóiuak; iskolája miudig az elsők közölt állott, fáratlau ügybuzgalom s a nevelés ügyéért való lelkesedé;, miket meg a beteges test fájdalmai sem lohasztották meg; kiváló szakértelem, mely a gyermeki kedélyvilág leg rejtettebb téréit is ismeri; katonai szigor és pontosság, melylyel oly csodálatosau tudta párosítani az édesauyai szeretetei: oly tulajdonok, melyek Pásztort nemcsak t.iuitojává, de a szó legnemesebb értelmeben nevelőjévé tették tanítványainak. Temetése, melyen a presbitérium testületileg vett részt, kegyelettel állván körül szeretett tanítójának ravatalát, uov. 29 ikéu meut végbe általános részvét mellett. A házuál ut. Görömbei Péter, lelkész moudott szép beszédet; a daiárda gyászlalokat zengett; a siruál pedig volt tauitványai mondtak összhangzatos énekeket Legyen áldott emlékezete! — A vásárok és a munkaszünet. A fővárosi kerü leti kapitányságok tudvalevőleg megbírságolták azokat a kereskedőket, a kik az Istváu-uapi vásár vasárnapjain üzleteiket uyitva tartották A főkapitányság a kereskedők fülebbezése következtébeu az Ítéleteket megváltoztatta és a kereskedőket fölmentette azzal az indokolással, hogy a kereskedelmi miuiszter ujabb leirata szerint az üzletek uyitva tartása meg van engedve az egész városbau, nem­csak a vásártéren. — A nyíregyházi takarékpénztár részvényesei a mult ho 28-dikan Kovács Gergely elnöklete alatt tar­tott rendkívüli közgyűlésükön elfogadták az alapszabá­lyokuak módosítását, még pedig oly értelemben, hogy a vezérigazgatói állás megszűntetésével jövőre az igazga­tóság igazgatósági elnököt választ, kinek jogában van esetleges helyettesítéséi ől gondoskodni. E határozatot a közgyűlés 400 szavazattal 3 elleuébeu hozta meg. — A helybeli jótékony nőegylet hangversenye megyénk s városunk intelligentiájáuak tekintélyes részét gyűjtötte össze ma egy hete a főgimnázium tornacsarno­kában, a mit ismét örömmel jegyzüuk az egylet diadalai közzé, inert lehetetlenség észre uem vennünk auuak társadalmi életünkre gyakorolt üdvös hatását. Különös érdeket az kölcsönzött az estélynek, hogy ez volt az első nyilvános összejövetel, melyeu huszárezredünk tiszt­jei is megjelentek s megelégedéssel konstatáljuk, hogy fesztelen kedélyességük s fáradhatatlan buzgalmuk által ugyszólva egy csapással nyerték meg a közönség rokon­szenvét. De érdekes, sokat ígérő volt maga a hangverseuy programmja is, melyet valamennyi szereplő teljes sikerrel töltött be. Zougoraszám egyetlenegy volt Erkel Nyitánya Iluuyadi Lászlóból, melyet Fejér Jolánka és Bencs Mariska úrhölgyek játszottak kitűnő iskolára valló techuikával s a legkisebb részletekig fiuom uueuce irozással. Nem kisebb siker koronázta a hegedűszámok művészi betöl­tését. Ilyen volt Jósa Vilma k. a. biztos kézzel fogott és hibátlanul előadott Romeo és Juliette-je, Jósa Mártha k. a. diserét zongora kíséretével, a Fried­mann testvérek hegedű, illetőleg gordonka-játéka és a Magyar szózat vouós négyes, melyben a Hoffinann és Friedmann testvérek léptek fel. Bizouyos, hogy e uégy fiatalember állandóan rászolgál a közönség elismerő tapsaira s bajos dolog volna uélkülök haugverseuyt reu ilezui Nyíregyházán. A darab jó megválasztása, első rangú zenei felfogás s kifogástalan összevágó játék, mindez kevés ahoz, hogy sikerüket interpretálja; s ha jutalom a figyelmes meghallgatás és lelkes tapsvihar, ugy szives fáradozásuk uem volt kárbaveszett munka. Friedmann József úrnak briliáns játékábau is többször volt mái alkalmunk gyönyörködni s megszokni a szives ujráMst, a mivel a tanár úr rendesen kéuytelen megtoldani a programmot. Uj volt a gordonka, mint hangszer is, de maga fiatal mestere is, Friedmann, Sámuel úr, a conser­vatórium növendéke, ki itthon ez alkalommal lépett fel először s nyugodt, mélyen átérzett szép játékával, kü ő­nösen pedig leheletszerű pianoival elragadta a kö­zönséget, l'ergolese Áriá-ja és Offenbach Musette-y'" kivül magyar darabokat játszott. — Czunbaluion dr. Horváth József úr játszott kétszeri ujrázással is régi

Next

/
Thumbnails
Contents