Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-29 / 48. szám

rs v i ií v i i) í>: K." saját érdekében ezeu óriási előny igénybevételére kivassék fel Ezzel a gyűlés véget ért. —A városi gőzfürdő bérbeadása. A nyíregyháza város tulajdonában lévő s idáig házilag kezelt gőz- és kád fürdő bérbeadására e hó 23 án tartatott meg az átverés a városházán. Összeseu három ajánlat tétetett : Polánszky József (a sóstó bérlője) 2000 frttal, Suták Dániel 1950 frttal és Kovflcs Fereuczué szül. Rottaridesz Róza 2048 frttal. Az e hó 24-én tartott képviseleti gyűlés, miut legkedvezőbbet s egyéb tekintetbeu is kellő garauciákkal bírót, a Kovács Ferenczné ajánlatát fogadta el. A bérlet három évig tart s ez évi deczember hó 15 én veszi kezdetét. A gőzfürdő idáig a városnak 900 frtot jövedelmezett. — Párt szervezkedés. A helybeli 48 as független ségi párt a mult vasárnap a belső piaczi csizmadia szin ben tartotta meg, álaluuk is már jelzett nagy gyűlését. A gyűlésen Jegeltő sorban is a párt újra szervezése tör tént meg, a következőleg: eluökül megválasztattak: Beniczky Miksa és Szesztay Károly, alelnökül: Torok Péter es Nádasy Lajos, jegyzőkül: dr. Saáry Sándor és Szabó Endre, péuziárno ul: Tahy Miksa. Választatott továbbá Szesztay Károly elnöklete alatt egy küldöttség melynek feladata lesz a 200 tagból álló végrehajtó bizott ság összeállítására nézve előterjesztést teuui. — A zöldség-piacz kikövezése. Az e hó 24-én tartott városi képviseleti gyűlés elhatározta a zöldségpiacz kikövezését. A munkálat 10,000 forintba kerül, s ha az idő kedvező lesz, még ez évben hozzá i'ognak a dologhoz. A zöldség-tér kikövezése lényegesen fog hozzájárulni ahhoz, hogy városunkban a közegészségügyi viszonyok javuljanak. — A január 9-diki vereskereszt egyleti bál ügyeben az egyesület választmánya ina, azaz uonieuiber hó 29-dikén választványi ülést tart. — A helybeli 14. es. és kir. huszár-ezred tisztikara testületileg beiratkozott a kaszinó tagjai közé — Lakositás. A legutóbb tartott képviseleti gyűlés Kohn József 50 frt, Jaczura Jakabot 25 frt. dij fizotésének kötelezettsége mellett, a városi polgárok sorába fölvette. — Vadászat. Ilétfőu és Keddeu nagy vadászat volt Királytelken,a Dessewtfy grófok birtokán A vadászat igen dús eredméuyuyel végződött, mert 500 drb nyúl és 190 drb fáczáu esett. — Felolvasó-estély. A polgári olvasó-egylet mint azt már jelentettük — kebelében alakult felolvasóestélyeket rendező bizottság, deczember 5-én, szombaton este felolvasó-estélyt rendez az olvasó-egylet könyvtára javára, 30 kr. belépti dij mellett, a következő programmal: 1. UH emlékeim, irta és felolvassa: M»ravszky Ferencz úr. 2. Monolog, előadja: ilj. Nagy Lajos úr. 2. Katonasor. Vitézi versezet. Felolvassa: dr. Vietórisz József úr. — Az estélyt. mely az egylet helyiségében lesz megtartva, a közönség hangulata szerint, tánczmulatság követi, s a rendező-bizottság mindent megtesz, hogy vendégeit pompásan szórakoztató estélylyel lepje meg; ennélfogva kívánatos, hogy a nagyérdemű közönsúg is tömeges megjelenésével mozdítsa elő a jótékony czélt. — A bor kimérési dijáuak megállapítása tárgyában a városi képviselet ugy határozott, hogy a literenként 40 krig árult borért 7 kr, azou fölül pedig 11 kr dij fizetendő líterenkiut. — Vadludak húzása. Valóságos nyári zivatar vonult el e hó 25 dikén este városunk felett. Erős villámlással szapora nyári zápor hullott le A szokatlan időjárás nagyon megzavarta az átvonuló vadliba csapatokat is. Valószínűleg a magasabb légkörökben kifejlődött viharos légáramlatok leszorították őket repülésükben, s mint beszélik, egy ilyen megzavarodott csapat a kisdebreczeiii utczán belevágódott egy háztetőbe s a földre zuhant. Néhányat meg is fogtak közülük. — A legtöbb adót fizető városi képviseleti tagok jövő évre érvényes névjegyzékének összállitására a képviselet küldöttséget menesztett. — Ajánlás. A nagybányai zenede s az ugyauottani dalkör elnökségének, valamint az ottani főgimnázium igazgatójának kiadott bizonylatai s előnyös ajánlatai alapján Santroch Alajos urat, ki a nyíregyházai dalegylet müvezetesére egyhangúlag megválasztatott s ki ezen állását deczember hó 3-án foglalja el, ajánljuk mindazon érdekelt szülők figyelmébe, kik gyermekeiket a zene különböző ágaibau jól és alaposau taníttatni óhajtják. A dalegylet elnöksége. — Köszönet-nyílvánitás. Tekintetes dr. Bieuer Miklós úr, miut a szabolcsmegyei takarékpénztári vezér igazgatója, átadott nekem a segélypénzból 35 frtot az izraelita elemi iskolába járó szegény gyermekek felruházására. E humánus és nemes tettért fogadja a takarékpénztár egylet, a t. igazgató úrral együtt a szegény gyermekek ueveiben köszönetemet és részemről szívből eredő elismerésem és mély tiszteletein. Nagy Kálló, 1890. november 23-án. Benedikt Bernát, ker. rabbi. — Lovak kiadása. A cs. és kir 14. huszárezred pótkeret parancsnoksága részéről közhírré tétetik, misze rint az ezred állományából 1892. év tavaszán Nyíregyházán nagyobb számú kincstári lovak fognak vállalkozóknak tartásra kiadatni. Ezen lovak az 1892 ik évi tavaszi szemle alól felmentetnek. A kiadandó 5—8 éves lovak gondosan ki leszuek választva, egészségesek, hibátlanok s mindeu a használatra káros tulajdonoktól mentek. A lovak párosával be lesznek tanítva s erejükhöz és vérmérsékletükhöz képest össze fogva. Felkéretuok mindazok, kik e lovakból tartásra kivenui száudékoznak, hogy ebbeli elhatározásukról a fenti pótkeret parancsnokságot Nyíregyházán mielőbb értesíteni s a politikai hatóság által hitelesített „vagyoni bizonyítványt" beküldeni szí veskedjeuek. A lovak kiadásának napja, kellő időben közöltetni fog. — Botos Ferencz és társai ügyében — kik szeptember havában vármegyénk területén a közbiztonságot több ízben megzavarták, a helybeli kir. törvényszék inasát illetéktelennek mondotta ki s az ügyiratokat áttette a debreczeni kir törvényszékhez. E határozat indoka az, hogy Botos Ferencz és társai ellen II íjduvármegyében már előzőleg elkövetett bűncselekményekért bűnügyi el járás vau folyamaiban. — A városi képviselő testület folj ó hó 24 én tartott közgyűlésén Proli Gyula IV. éves joghallgatónak 100 frt segélyt szavazott meg. E dicséretre méltó tettel Nyíregyháza városa ismét megmutatta, hogy derék, igyekvő fiait nem szűnik meg támogatni. — Városunk mint részvényes tag. Nyíregyháza városa képviselő testülete e hó 24 éu tartott ülésén elhatározta, hogy a fővárosban alapítandó „víg színház" alapító egyesületébe 200 frttal — mint részvényes tag — belép. — Fogyasztási adók bérbeadása. „A nyíregyházai in. kir. peuzügyigazgatóságuál deczember hó 15- és 10 án, a Nyíregyháza városa területén 1892. évben sze deudő bor, hus, czukor és sörfogyasztási adó bérbeadás ál'al leendő biztosítása végett, árverés fog tartatni. Kikiáltási ár: 56831 frt 93 kr. írásbeli ajánlat elfogadtatik deczember 15 éu reggeli 9 óráig. — Ki lesz a püspök? Január elején lesz az elhunyt Révész Bálint püspök megüresedett helyére a választás. Idáig három jelöltet emlegetnek : u. m. Kiss Aron szatmári, Szabó Jáuos békés bánáti espereseket és Tóth Sámuel egyházkerületi főjegyzőt, llogy a jelöltek közül ki nyeri meg a többséget, azt természetesen előre nem lehet tudni. — Drágább lesz a táviratdij. Említettük már, hogy Baross Gábor a táviratok díjazásának egyszerűsítésére is tesz intézkedést. Az erre vonatkozó egyezség Magyar ország, Ausztria és Németország között megköttetett. Eszerint újévtől kezdve minden távirat szó három krajczárba kerül, a 24 krajczáruyi alapdíj el lesz törülve s e helyett a tíz szótiyi minimum lép életbe, vagyis 30 krajezárt kell fizetni a legrövidebb sürgönyért is, 11 szó már 33 krba kerül s igy tovább. Ez azonbau a hosszabb táviratoknak — miuőket az újságok kapnak — hátrányára lesz. Ezért Baross a hírlapok részére külön tarififát fog megállapítani. — Az ipartestilletek területi hatáskörének kiterjesztése. E fontos tárgyban a keresk. miniszter a következő rendeletet intézte- a Il-odfoku iparhatóságokhoz: A hazai ipartestületek központi bizottsága az országos ipartestületi gyűlés megbízásából elem terjesztett emlékiratában többek között azt a javaslatot tette, hogy mondjam ki, miszerint ugyauazou iparhatósági területen egymáshoz közel levő községek vagy közös ipartestületet alakíthassanak, vagy pedig valamely már létező ipartestülethez csatlakozhassanak. Erre vonatkozólag szükségesnek látom, az iparhatóság figyelmét felhívni arra, hogy 1884. évi XVII. t.-czikkbe foglalt ipartörvény nem foglal magában oly intézkedést, mely akként lenne értelmezhető, mintha az ipartestületeknek több község területére kiterjedő hatáskörrel való megalakítása a törvény intenezoinak nem felelue meg; s ennélfogva nem forog fenn arra uézve, hogy ily több község iparosai által létesített ipartesület alakítása a törvéuyszerü jóváhagyást ue nyerje meg; megjegyezvén, hogy tekintettel az ipar testület által teljesítendő hatósági teendőkre és azon öszmüködési viszonyra, melyben az iparhatóságnak az ip irtestülettel állania kell, az ipartestület csakis ugyauazou iparhatóság területén fekvó községekre nézve oldhatja meg jól feladatát, s e czélszerűségi tekintet szabja meg egyúttal azt a határt, a melyig több község iparosainak egy ipartestület kötelékébe való belcvonása indokoltuak mutatkozik. Hová ragasztandó a száiulabélyeg! Az 1881. évi XXVI t. c. 27. S i >zeriut ugyanis: „Kereskedők- és iparűzők által saját üzletükből származó követeléseik iráut kiállított számlák, jegyzékek, kimu'atások s hasonló iratok után megfelelő behegjegyek a számlák elsó lapjára fölragasztaudók s a számla e^yík tételével keresztülirau dók". A törvény ezen intézkedése a pénzügyi közigazgatási bíróság döutvénye szerint akkép értelmezendő, hogy a bélyeg a számlának elsó lapjára akként ragasztandó föl, hogy auuak alsó szélét a számla elsó tételével lehesseu keresztülirui. Más helyen es más módon alkalmazott bélyeg nem létezőnek tekintetik s a szabálytalanul bélyegzett számla miatt jövedéki péuzbüutetésnek van helye. — A tyúkok életkora. A tyúkokból legtöbb tojást ugy kaphatuuk, ha figyelemmel vagyunk folyton azok életkorára s amiut tyúkjaink a 4 éven felül vannak leöljük vagy elhasználjuk, mert már tény az, hogy meleg helyen tartás, jó és erős takarmányozás mellett tyúkjaink szorgalmasan tojnak, s nagyobb tojásokat aduik, mindazonáltal az is be van bizonyítva hogy minden tyúk csakis ecy bizonyos számú petével bír, s csakis ugyanannyi tojást tojhatik bizonyos meghatározott időközben Igy az első évben a tyúk fejlődik, uő s reudeseu nem igen tojik, a második évben 40 tojást, a barmaik évben 100-at, a negyedik 80—100-at, az ötödikben 20-at, s azután ennél kevesebbet. Ez okból, a mi tyukjaiuk, ha az 5 évbe léptek, kimustrálandók s helyettük fiatal, az egy évet betöltött tyúkok veendők fel a tenyésztésbe. Hogy a korral tisztába legyünk, tokán ajánlják a tyúkok egyik lábát évenkiut kis drótkarikával ellátni s amidőn a karikák száma a négyet eléri, az utolsó drótkarika felcsavarása után 1 évre a tyúkokat kimustráljuk. Mások ugy szoktak teuní ismét, hogy évenkiut egyenlő s a már meglevőktől elülő sziuü tyúkokat, hoztak a tenyésztésbe, ugy hogy mire ismét az első szinüekre kerül a sor, az ily színű öreg tyúkokat kimustrálhatják. — „A írét" 46 száma rendkívül gazdag és váló gatott tartalommal jeleut meg. Herczegh Fereucz, Bede Jób, Szalay Fruzina, Lipcsei Ádám, Itónay István és „A Hót" névtelenjeitől számos érdekes dolgozat tölti meg a füzetet. A Krónika azon, a közerkölcsiség emelésére tervezett törvényjavaslatokkal foglalkozik, melyeket Berlinben és Párisban életbeléptetni szándékoznak. — Nov. 29-ón 100 ik számát adja ki „A Hét" és ebből az alkalomból a szokottnál gazdagabb tartalommal fog megjelenni. Színház Egy hét óta sziuészek időznek városunkban Bármennyire paradoxonnak tűnjék föl ez az állítás, a dolog valóban úgy vau és valószínű, hogy huzamosabb ideig láthatjuk őket körünkben. Az igaz, hogy a szíves vendéglátást uein igen lehet szemére lobbantani a n. é. közönségnek, mert emlékszünk rá, hog gyengébb társulat is nagyobb szerencsével fordult meg nálunk: másrészt azon ban tagadhatatlan, hogy a helyiség szűk, sok tekintetben kellemetlen s mindenek föiött nem czélírányos volta fölöttébb alkalmas a par excellence színházlátogató közönség visszatartására. Ha ehez hozzávesszük a szokatlan időszakot, (nálunk rendesen nyáron játszanak, illetve játszottak a színkörben) azt hiszszük, megtaláltuk az enyhe pártolás nyomósabb okait. Szóval fődolog az állandó színház. E nélkül csak kísérletezés, vergődés a színészek sorsa Nyíregyházán. Pedig uem mondhatnám, hogy rajtok múlnék a dolog. Kömley Gyula 30 tagból álló társulata teljesen megüti azou sziuvonalat, melyet mindenféle körülmény tekintetbe vételével a vidéki színészettől várhatunk. Nem is fukarkodnánk a dicsérettel, ha az előadások egybevágóságát nem tenué ilusiorussá néhány tag teljes haszuavehetlensége, a mi persze csakis egyöutetüség rovására esik. Hiba volna azonban egyesek miatt az egészet megítélnünk, mert vannak közöttük határozott tehetségek, kik becsülettel állják meg helyüket s korekt játékukkal' feledtetik ve'ünk oda uem való kollegáik ügyefoíyottságát. Tornay k. a. például, mint kiváló operette-énekesnó vagy Kalocsa k. a. mint szerelmes hősnő ép úgy érde mesek dicséretünkre, miut maga az igazgató Benedek Gyulával meg Tóth Antallal. Több kifogások alá esnék a díszletek fogyatékossága, ha ismét uem jutna eszünkbe, hogy vendéglő egyetlen termében vagyunk, mely még kis igényű öltözőt se képes helyet nyújtani, annál kevésbbé fog perspektívának s tökéletes apparátusnak applikálására. A rendes előadások sorozatát, melyekre sikerrel nyitott az igazgató néhány bérletet, két bemutató előadás előzte meg. Szinrekerült, szombaton „Az apósok" Gabányi u. n. vígjátéka és Follinus Aurél „Nőni"-ja vasárnap, utóbbi uagyobb sikerrel, amit Peczel Mari szép játékáuak s még szebb énekének kell betudnunk. Hétfő: szünet. Kedd: „Ideges nők', Blum és Teché 3 felvonásos vígjátékuk középsikerrel Benedek Gyula és Kalocsa Róza határozott tetszéssel oldották meg feladatukat, annál inkább érezhető volt némely urak készületlenségéuek nyomasztó hatása az egész előadásra. Szerda: „Alphons iír' a publikum ősrégi ismerőse Györfmé teljes diadalával. Cirrikaturát, anyóst senki se játszik még hozzá hasonlóan. Sikeréből csupán Kalocsa Rózának juttatott jelentékenyebb részt. C=ütörtök: „Válás után", bohózatszerü vígjáték, melybeu Bodrogi és Tóth A. sok derült perczet szereztek e szokottnál nagyobb szátnu közönségnek. Nehéz szerepének ügyes betöltéseért Benedelcné asszonyt kell különösen kiemelnünk. Péntek. „Nebántsvirág" operette telt házban. Az idók jele, hogy operette, respective „NebáDtsvirág" csinál telt házat Nyíregyházán is, meg másutt is. Mivel azonban nem vagyunk eréuyhősök, hajlandók vagyunk a nagy érdeklődést nem aunyira a darab sikamlós voltának, miut iukább azon körülménynek tulajdonítani, hogy akkor lepett fel nálunk először Tornay Fancsi k. a. kiről már előzőleg is sok jót hallottunk. S be kell vallanunk, hogy a diskrét játéku, ügyesen mozgó, kellemes hangú kisasszony díszére válik a társulatnak s megérdemelte azt a szívélyes fogadtatást, mely a közönség részéről ez alkalommal erós taps és több csokor alakjában nyilvánult. Kömley Celeetiu je is egyike az igazgató leghálásabb szerepének. Egy szó mint száz a társulat megérdemli a bőkezűbb pártolását, meg különösen akkor, ha változatos mösorral s kellő számú újdonsággal örvendezteti meg főleg a bérlő közönséget. Csarnok. Csak egyedül. . . . Csendes az éj, ki vili az őszi szél Susogva leng a fák lombjain át, Ablakomban alvó mécsem langja (iyéren hinti halvány sugarát, Olykor az ég rossz ruhája alól Felém tekint az égnek királya, Szobámba egy tört sugára hat be . . . S aztán elvész, elborul világa. Csak egyedül éu virasztom át A hosszú éjszakát. Itt vagyok kis szobámban . . . egyedül . . . Lelkemen ül a borongó bánat, A fájdalom emészti «zivemet . . . Mindeu perez egy öröklét utánad. A mióta itt hagytál engemet Egyhangú lett nekem a földi lét, A multakon hiába merengek Szomorú már abból is minden kép. Csak egyedül én virasztom át A hosszú éjszakát. Nem talállak s nem láthatlak sehol, A ki pedig csillag voltál nékem, Ki utamat megvilágítottad S kitartásra buzdítottál eugem, És nem hallom édes, dalos szavad, Nem érz^m lagy kezed érintését; Ugy marad'am, mint a hajós, kinek Elnyelte a tenger minden kiucsét. Csak egyedül én virasztom át A hosszú éjszakát. Elfáradtam. Pihenni vágynék . . . Az álom sikerüli szememet, S miut a kit a sors üzóbe vett egyszer, Zaklatott lelkem nem lel nyughelyet. Tört remények meghalt vágyak között Vigasz nélkül állok most . . . egyedül I Pedig mennyországot hordtam keblemben — És most tele a szemem könnyektől. Csak egyedül én virasztom át A hosszú éjszakát. Derengeni kezd a regg. Iudul a nap, Vidámau zeng a szárnyasok kara, Fü, fa, virág uj életre ébred . . . Én vagyok csak, kinek nincs hajnala. Oh I jöjj hát nap te az élők napja, Hozz viilulást másra sugariddai, Jöjj I s ha jöttél én nyugodni térek . . . Bágyadt szemmel, hallgatag ajakkal. Egyedül én virasztom át A hosszú éjszakát. Cassius FolytatAsn n lölupoit