Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-22 / 47. szám

„N Y l R V I D É IC." szerint az 1880—1889 iki évtizedbeu átlag éveiikint 4811 baleset fordult elő, miközben 55 ember meghalt s 728 megsebesült. A balesetek száma az 1880-diki 4741 ről 1890 ben 5070 re emelkedett, a meghalt egyének száma pedig 509-ről 547 re Az egy évben előfordult balesetek száma tehát növekedőben vau, de e körülmény abb.in leli magyarázatát, hogy az emiitett évtizedben az egyesületbe tartozó vasutak hossza 56,014 kilométerről 72,447 kilométerre, tehát 28 százalékkal, a vonatforgalom pedig 300 ról 468 vonatkiloinéterre, tehát 56 százalékkal emelkedett. Ezt tekiutetbe véve, a belesetek aránylag csökkentek, a mennyiben 100 millió vonatkiloinéterre 1880 ban 1568, 1889 ben pedig csak 1801 baleset ju\ tehát 30 százalékkal kevesebb. — A belügyminiszter és az orvosok. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák számára szolgálatképtelenségűk esetén a hatósági orvosok bizonyítványt kötelesek kiállítani Szapáry Gyula gróf miuiszterelnök, miut belügyminiszter most körrendeletet bocsátott ki, melyben felhívja a törvényhatóságokat, hogy az ily bizonyít ványok kiállítására hivatott orvosokot utasítsa, hogy az orvosibizonyitványok kiállításánál határozottan tüntessék fel azt, hogy az illető minő betegségben szenved és azt oly kifejezéssel irják körül, hogy a laikus ; is jól megérthesse. Jelöljék meg az okot, melynélfogva a beteg munkaképtelennek tekintendő tüntessék ki azt is, hogy mennyi időbe telik, mig egészsége helyreáll, jelezzék végül azt, hogy könnyebb szakmában teljesítendő szolgálatra képes e a beteg s hogy a szabadságolás körülbelül mennyi időre kell, hogy terjedjen stb. A rendelet czélja az, hogy megszüntesse az eddig tapasztalt zavarokat, melyek abból származtak, hogy eddig az orvosi bizonyítványok néha nagyon is felületesen voltak kiállítva és fejtörésbe meg találgatásba került, mig értelmüket kilehetett magyarázni. Mindezek a bajok ezután remélhetőleg megszűnnek. — Jóízű bélyegek. A postabélyegek ragasztéka ellen sok a panasz. Egyszer uem tapad, egyszer nagyon is ragadós, ugy, hogy az ujjához ragad az embernek. Most uj postobélyegeket hoztak forgalomba, amelyeknek az a főtulajdouságuk, hogy — édesek. Jó volna, ha ezeket fentartanák a szerelmes levelek Írására. — Uj váltó Űrlapok. A pénzügyminisztérium közhírré teszi, hogy a régibb kiadású, széljegyzettel ellátott kincstári bélyegezett váltóürlapok f. évi deczember hó 31-ével forgalmon kivül helyeztetnek és mondott időponttól fogva a váltók utáu járó bélyegilletéknek kincstári váltóürlapok utjáu való levonása esetére kizárólag az uj kibocsátású (kékes szürke, — illetőleg világos-barna) bélyegzett kincstári váltó űrlapok a mondott időpontig elárusithatók ós teljes érvéuyuyel használhatók; 1892. évi január hó 1 -étől kezdve azoubau a forgalmon kivül helyezett kincstári váltó űrlapok használata a bélyegkötelezettség nem teljesítésével egyenlőnek fog tekintetni és az ezzel illetéki szabályok szerint egybekötött hátrányos következményeket fogja maga utáu vonni. A használaton kivül helyezett, de el nem használt váltó ürlapok, a törvényes határozatok megtartása mellett, a bélyegraktárnál és a kir. adóhivataloknál 1892. évi január hó 1-től ugyanazon hó 31 éig kicserélhatők; e határidő letelte utáu azonban a forgalomból kivont régibb kiadású kincstári bélyegezett váltó űrlapok sem kicseréltetni, sem megtéríttetni nem fognak. — A tízezer lakost meg liahuló népességű városok és községek Magyarországon. A hivatalos lap közli azoknak a magyarországi városoknak és községeknek a névsorát, a melyekben az 1890. évi népszámlálás adatai szerint tízezernél több ember lakik. Az érdekes statisztika a következő adatokat tünteti fel: Budapest 506 384, Szeged 87.410, Szabadka 73 526, Debreczen 58 902, 11.-MVásárhely 56,626, Pozsouy 56 048 Kecskemét 49 600, Arad 43.682, Temesvár 43.439, Nagyvárad 40.750, Pécs 35.246, Kolozsvár 34.859, Békés-Csaba 34.608. Makó32 667, Brassó 32.549, Miskolcz 32 288, Kassa 32.203, Szentes 30.797, K. K.-Félegyháza 30.444, Sopron 29 543, Székesfehérvár 28.942, Czegléd 27 727, Nyíregyháza 27.179. Zombor 26.889, Zenta 25 731, Újvidék 25 180, Békés 25.093, Nagy Szebeu 24.766, Nagy-Kőrös 24.727, Jászberény, 24 594, Szarvas 24 399, Győr 23 956, Mezőtúr 23.762, Eger 23 617, Újpest 23.521, Nagy Kikinda 22 923, Nagy-Becskerek 22.370, Versecz 22.122, Hajdú Böszörmény 21.244, Nagy Kanizsa21.234, Szatmár-Németi 21 218, Szolnok 21.093, Csongrád 20.808, Bákés-Gyula 20 388, Orosháza 19.962, Baja 19.733, Török Szeut Miklós 18.777, Pancsova 18.276, Karczag 18.204, Kalocsa 18,183, Szombathely 17,271, Kis-Kuu Halas 17.144, 0 Becse 16.971, Komárom 16.436, Gyöngyös 16.425, Ó Kanizsa 15 501, Selmecz és Bélabán a 15.280, Marosvásárhely 15 265, Mármaros-Sziget 15.210. II íjdu Szoboszló 14 732, Vácz 14.665, Hajdú Nánás 14 46 2, Pápa 14.417. Mohács 14.415, Szegzárd 14 333, Nyitra 13.784 ,Nagy Károly 13.595, Ungvár 13.444, Kaposvár 13.417, Sátor Alja Ujhely 13;268, Lúgos 13.136, Turkeve 13,092, Apüin 12,826, Nagy Lik 12.806. Veszprém 12.785, Mezó-Kövesd 12.680 Nany S/alonta 12.658 Kun. Szt Márton 12.558, Kis-Ujszállás 12.532, Mező-Berény 12.474, Dorozsma 12.413, Duua Földvár 12.368, Nagyszombat 12 342 Kis Kun Majsa 12,227, Dévaványa 12.159, Abonv 12.157, Steyerlak Auiua 12 150, Soroksár 12.149, Mindszent 12 039, Battouya 12.024. l'..ks 11.967, Sít. Tamás 1 1,734, Eperjes 1 1 330, Érsekújvár 11.304, Jász-Árokszállás 11.194, Munkács 11.132, Torda 11.084, Ada 11 080, Topolya 11 030, Endrőd 10 898,Gyoma 10.872, Besztercze 10.412, Jász-Apáti 10.406, Esztergom 10.350, Szerb N-Szt Miklós 10 345, Fehértemplom 10.342, Balmaz-Ujváros 10.273, Resiczabánya 10.173, Miava 10 005. — Az Athenaeum Kézi Lexikona. A tudományok encziklopédája különös tekintettel Magyarországra. Szerkeszti Dr. Acsády Ignácz. Harmadik füzet. Budapest 1891. A közhasznú vállalat harmadik füzete pontosan megjelent s ujabb tanúságot tesz egyrészt a buzgalomról és szakavatottságról, melylyel készül, másrészt a kiadó társulat áldozatkészségéről. A jelen füzetben ugyanis báróin önálló melléklet van. Az első gyönyörű és fölötte költséges szines mülap, mely a magyar lovas katonaságot tünteti föl az 1700—1840 közti években ; tizenkét önálló alakban látjuk az egyenruhában időkint beált válto/.ást s a nagy mülap olyan szép és érdekes, hogy rámába is tehető. Egy másik műlap az emberi test alkatrészeit tüuteti föl; a barmadi • kou pedig a vegyes házi királyok köztük a Hunyadiak és Szapolyaiak családfáit adja öt külöu csoportban a legújabb kutatások eredményei alapjiu. A szöveg maga az Arany és Ázsia közti dus anyagot öleli föl tervszerűen a tárgy fontosságához mért terjedelemben feldolgozva. Az arauynyal kezdő czikkek száma hetvenre megy, az A'lila czikké tízre. E füzetben is túlnyomók a magyar czikekk; terjedelmök nagysága és tárgyuk foutossága szeriut említhetők a történelemből az Árpád, Árpádház, Attila czikkek.Avarok, a földrajziakból Ausztrália,Ausztria, Á.sia, Atlauti Oczeán, Atoll stb, a természettudományiakból, az Árpa, Ásvány, Ásványtan, Ásványtani intézet, Á váuyvizek, melyek felölelik az egész magyar anyagot s hazai viszonyainkról teljes tájékezást adnak. Bjven van tárgyalva hazánkra való tekintettel az Ausztriai jog, az Arhaeologia, az Áru, Áru- ós értéktőzsde és szokványai stb. Igen gazdag a füzet műszaki és technológiai czikkekbeu s az árvízügyeket megfelelő terjedeleinbeu és szakavatottsággal tárgyalja. Ármentesítés, Ármentesitó társu latok, Artézi-kut, Árvédelem. Árviz, Átmetszés stb., mind olyau czikkek, melyek főfoutosságu hazai ügyekről adnak tájékozást s melyek nagyban emulik a Kézi Lexikon gyakorlati hasznavehetősegét, el lehet róla mondani, hogy minden füzetében szebb és jobb lesz s miud jobban megérdemli a közöuség támogatását. Negyven füzetben a vállalat be lesz fejezve. Egy füzet ára 30. kr. Legczél szerübb előfizetési módozat 10 füzet árának előzetes beküldése akár az Athenaeum köuyvkiadóhitalához,akár bármely hazai köuyvkereskedéshéz. Csarnok, A „szabolesmegyei kör" IJudapesteii Kedvem volna egy latin, vagy egy más, nem kevésbbé klaszszikus uyelvű czitatummal kezdeni a szabolcsmegyei körűek f. hó 11-én az Audrási uti Petauovics-féle vendéglőben tartott estélyről szóló referádámat, hogy az estély hangulata, lefolyása és emelkedett szelleme méltó komolysággal legyeu jellemezve. Mert nálunk az ugy szokás, hogy ha valaki, valami uem közönséges nagy dolgot akar mondani, azt rendesen — nem magyarul teszi, hauem előrántja — legtöbbször a vén Horátiust s örök szép eszméivel erősítgeti a maga igazságait. Hagyom pihenni a klasszikusokat! Pedig a szabolcsmegyei kör emlékezetes 11-iki estélye megbiruá akár melyik uagy mondásnak súlyát anélkül azoubau, hogy másrészről szüksége volua annak támogató erejére. Szives olvasóm! ajkad ironikus mosolya még nem indokolt! Kicsiny a kör igaz! eszközei, miket harczba vihet nagy czélokért, alig jelentősek. Inkább eszményei lehetnek tehát, mint uagy czélokért vivandó küzdelmei. Hanem van egy titkos erő, mely ritkáu jelentkezik, nem is mindenkiben s agg idők komolysága s halálos ellensége. Hevesen lüktető vérrel táplálkozik, fénye vakitó, heve éltető. A „kicsiny" fogalmát nem ismeri, mert ellenállhatlan ereje azt is nagygyá teszi, mig ellenkezőleg a nagyban is kicsinyt talál, tehát a higgadt logikát sem száinitj t tulajdonságai közzé. Forrása a szív éltető eleme: az ifjú lélek, lakhelye a fényárt lövelő szempár. Nos tehát ez az erő bőven meg van a szabolcsmegyei körben. Ugy hívják, hogy ... lelkesedés. Symptómái ugyanazok, mint a „szereleméi", sőt alig elválaszthatók egymástól. Csupán alkalmas tárgy kel), hogy kitörjön mindkettő elemi hatálylyal. És ez a tárgy meg volt hozzá. Nagy, ueines, szép és miudenuek fölött rászorult a lelkesedés éltető erejére. Vajha terjedue tovább, találna tápot ott a szülő várme gyében is, talán nem is villám gyorsasággal, uem is oly dús meuuyiséget, mint a szabolcsmegyei körben, akkor az 1000-ed éves országos n igy ünnepély lelkesült öröm zajába harmónikusan vegyülne ős Szabolcsvánnegye lakos ságáuak a Bessenyei emlék leleplezése alkalmából önként kitörő harsogó öröm kiállása is, ott fejlődő székvárosa kellős közepén, adiszes vármegyeháza előtti hatalmas téren. Milyen kevés kellene hozzá, hogy ez tényleg meg valósuljon. Seniini egyéb csak a lelkesedés isteni szikrája, mely gyújtson a szívben és gyújtson a szem által! De nézzük magát az estélyt. Szokatlan érdeklődést tanúsítottak a kör tagjai a 11 ére hirdetett estély iráut. Veudégeiuk szintén szép számmal jö;.tek el. Hogyne, hiszen az egyetem fekete tábláin kifüggesztett meghívókon az volt jelezve, hogy az összeállított zeuekar közre fog müködui I No már ez csak elég kecsegtető indok arra, hogy épkézlábu (jobb, ha abugyeláris ilyen) szabolcsi világér„ sem maradjo i el. A Petauovics-féle veudéglő külöu terme meg is teit alaposau. A zeuekar ugyau — közbejött elhárithatatlau akadályok miatt — fel nem léphetett, hinem Prok Gyula eluök bejelentette, hogy az tényleg megalakult, karmestere Korda Lijos, tagjainak száma 7. A deczemberi közgyűlésen kellemes meglepetést fog okozni e bejelentésre kissé lehangoltnak látszó tagoknak. Örvendetes sajnálkozással vették tudomásul. Több kisebb érdekű hivatalos ügy letárgyalása után az estély fénypontja következett. Azok, kik be voltak avatva a készülendő dologba, erősen hangolták magokat szembeszállaui az esetleges ellen-véleményekkel. Akik pedig mit sem sejtettek, természetesen annál jobban lelkesedtek érte, midőn tárgyalásra került. Igy aztán oppositiót senkinek sem jutott eszébe képezni,"mintha Bessenyei György dicső szelleme lebegett volua a tágas teremben, buzgó lelkének varázs erejével lebilincselve fölemelve szülőföldjének késő szülötteit. Mert Bessenyei Györgyről, illetőleg az ó érdmeit megörokiteudó emlék-ügyéről volt szó. Érdemei méltók a megörökítésre., de e megörökítésnek is inéltóuak kell lenci az ó nagy érdemeihez. Ez volt eredménye az e tárgygyal kapcsolatosan megindult vita első részének. Keletkezett pedig ez ekként: Elnök ismertetvén röviden a Bessenyei emlék ügyében ujabban beállott kedvező fordulatot, felhívta a kör ügyeimét arra, hogy e mozgalomban a körnek is erkölcsi kötelessége részt veuui. Az eddigi ily irányú kísérletei csak részben feleltek meg a hozzá fűzött kiváualmakuak. időszerű tehát, hogy hatályosabb és a kívánt czélt iukább megközelítő eszközökkel szálljon síkra. Legjobbnak, legeredményesebbnek mutatkozik pedig, ha a kör egy Bessenyei emlék könyv kiadatásának munkálatát indítja meg, mely Szabolcsvárniegye neves írói és művészeinek műveiből állíttatnák össze. Elnöknek ezen indítványa egy óra hosszat tartó emelkedett szellemű lelkes vitát provokált, melyben résztvettek jelen volt vendégeink is. Eredménye pedig az lett, a már a fentebb érintetten kivül, hogy az indítványt egyhangúlag magáévá tette a kör s elómuukálataiuak eszközlésére 9 tagu bizottságot küldött ki. Gyakran kis erővel is jelentékeny sikereket lehet elérni, ha lelkesedés támogatja azt, remélni lehet tehát, hogy a szabolcsmegyei kör vállalkozása is czélt ér, mert részéről az ügy iránti lelkesedés a legnagyobb mértékben megvan. Ha meg hajótörést szenved törekvése elhárithatatlau nehézségeken, „ut desiut vlres, tameu est laudauda voluutas." Az estély további lefolyása még a következő volt: Eluök tudomására hozta a körnek, hogy Sipos Lajos, nyíregyházi hirlap író, egy kötet beszelyt adott ki, tiszta jövedelmét a „Bessenyei emlék" javára ajánlva fel. — Felhívja a kör tagjait e mű támogatására, amit a kör jelenvolt tagjai készséggel megtesznek, csakueui mindannyian megrendelvén azt. Egyúttal elhatározza, hogy Sipos Lajos urnák nemes ügy-buzgalmáért elismerése és köszönete nyilvánitassék. Ezután Mráz Elek titkár-jegyző „A papucshős" czimü ügyes monologját olvasta föl jól megérdemelt tapsokat aratva, majd Prok Gyula elnök „A csángók leozött" czimü munkájával rokonszenvesen csevegett a csáugók hazájábau tett utazása alkalmával észleltekről, Piózsahegyi Ill-ad éves színész növendék pedig „A kakas időn" vírtuos elszavalásával szerzett a körűek kellemes szórakozást. Az estély a legjobb kedély hangulatban éjfél utánig tartott. (jlABONA-CSAKNOK. Nyíregyháza, 1891. november 21-én. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza ' 100 kiló 9 60 10 20 Rozs 100 » 9 40 9.70 Árpa (uj) 100 » 5.60 5.70 Zab 100 » 5 90 6 — KukoriczalOO » 5.50 5.65 K. repeze 100 » —.— —•— Paszuly 100 » 5 80 6.— Szesz literenként 56'/

2 Piaczi árak. Borsó 1 kiló Lencse 1 » Mund-liszt 1 » Zsemlye-liszt 1 » Buza-liszt 1 > 58 Barnakenyér-liszt —.22 -.24 —.20 —.19 —.17 -.15 Burgonya Marba bús Borjú bús Sertés hús Juh bús Háj Disznó-zsir Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika írós vaj Eczet Széna Szalma (tak.) Bikfa 1 Tölgyfa 1 100 kiló 1 » 1 > 1 » 1 » 1 > 1 > 1 » 1 > 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 » 100 kiló 100 .> köbmtr. 2.— —.52 -.52 -.52 — .40 —.60 —.60 —:n —.02 —.65 —.80 —.10 2.1u l-öo 2.9

0 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt-tér. Jamaika, Cuba, Brazíliai és belföldi ru not, kitűnő minőségű különféle theát, olasz gesztenyét, mogyorot, különféle sajtokat, angol és bécsi thea-sütenényeket, igen szép páczolt ridzige gombát, friss szepssségi és stockeraui borsót és lencsat, kitüuő boszniai szilvát és lekvárt és mindenféle fűszerárukat jutányo3 árban ajinl Hoffmann Adolf fúszerkereskedése. Kitűnő asztali, pecs

enye és csemege borok. xxxkuxx^xxxxxxxxxxxxxxxx § § Flöischer és Társa § X GÉPGYÁRA és VASÖNTÖDÉJE, KASSÁN, X ajánlja legújabb tapasztalatok alapján czélszerüen K s szilárdul gyártott g olajgyár-berendezéseit,g nevezetesen: ft Olajsajtókat, viznyomásra s ^ kézi erőre, (200-*—26) Olaj magpör kölöket, X Olajmagzúzó gépeket, g Olajmagpép-gyűi'ógépeket, g legjutányosabb árak mellett. ^ jr Költségvetésekkel kívánatra azonnal szolgálunk. X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx