Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-15 / 46. szám

,.iv Y í R V 1 D É K." A boldogultnak halt tetemei f. hó 14-éu délután 2 és fél órakor fognak az ágost. evang. egyház szertartása szériát, búzatéri lakásából (13. szám) a vasút melletti sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza 1891. évi november hó 12 én. Áldás és béke lengjen hamvai felett! — Alólirottak ugy a magunk, mint számos rokonaink nevében is fájdalomtelt szivvel jelentjük : a leghűségesebb hitves, a legjobb anya, uagyauya, dédauya, anyós, testvér és rokon Weisz Abrahámné szül. Hartstein Beti életének 69 ik, boldog házasságának 50-ik évében, hosszas szenvedés utáu folyó hó 8 áu történt gyászos kimultát. A megboldogultnak hűlt tetemei a balkányi izr. sirtkertben folyó hó 9-én délután 3 órakor adattak át az örök nyugalomnak. Szakoly, 1891. november hó 9-éu. Béke lengjeu hamvai fölött! Weisz Ábrahám férje Weisz Lipót és neje Kandel Sára, Weisz Fáni és férje Weiszhaus Gyula, Weisz Czeczilia és férje Dr. Fleischner Samu, Weisz Ignácz és neje Fried Róza gyermekei. Harsteiu Rézi és férje Reichmau Éliás, Harstein Ignácz, Kemény Dávid és neje Brandt Fáni testvérei. Weisz Jolán és férje Klár Andor, Weisz Ferencz, Weisz Irén és férje Ehreurelch Sándor, Weisz Boriska, Weiszhaus Izabella, Weiszhaus Frigyes, Weiszhaus Jenni, Fleischner Anna, Fleischuer Károly, Kohn László, Weisz Mariska, Weisz Sándor unokái. Klár Margit, Klár Miklós, Klár Iloua, Klár Mariska dédunokái. — Barbi Alice koruuk legkitűnőbb énekesnője, mint nyilt-téri rovatunkból olvasható, jövő deczember hó 15-éu a főgimnázium toruacsarnokábau egy hangversenyt fog megtartani. Sietünk ezen művészi tekintetben páratlan fontosságú eseményre|olvasóink figyelmét felhívni. Lapunk zártával jutva maguuk is ennek tudomására csak röviden jelezzük, hogy az uralkodók által ugy ciiiuer miut rendjelekkel kitüntetett művésznő a Pattik és Luccák fényét teljesen elhomályosította s ma, mint egyedül ragyogó csillag uralkodik a dalmüvészet egén. Kíséri játékát az Albion ködös honában, mint legelőkelőbb művésznő ismert a ragyogó szépségével s briliáns játékával mindeukit el ragadó zongora művésznő: Miss Miiry Wurm, ki önálló zongora piéceivel fogja az est sikerét emelui. Hogy a tetemesen reducált számú helyek olvasóink részére hozzáférhetők legyenek, okvetlenül szükséges a jegyek sürgős előre^való beszerzése, melyek kaphatók,hirdetésünk szerinti árakban, Ferenczi Miksa könyvkereskedésében. — Kömley Gyula színtársulata e hó 21-dikén, szombaton kezdi meg előadásait városuukbau, a központi vendéglő emeleti uagytermébeu, melyet az igazgató uagy költséggel teljesen renováltat s uj kijárással is ellát. Mint halljuk, idáig is már igen sokau s városunk legelőketbb családjai bérletet váltottak s igy remélhető, hogy késői szini saisonunk igen élénk lesz, annál is inkább, mert a repertoire sok és jeles újdonságokban fog bővelkedni. — Vasúti összeütközés. Folyó bó 12-éu Tarczal mellett két tehervonat összeütközött, még pedig oly erővel, hogy mindkét vonat lokomotivja tetemes sérüléseket szenvedett. Emberéletben kár nem történt. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számában, a 14. cs. ós kir. huszárezred tisztikara tiszteletére rendezett bankettről szóló tudósításunkban tévesen vau jelezve, hogy dr. Meskó László v. t. ügyész Somogyi Gyula kir. közjegyzőre emelt poharat, mert dr. Meskó Somogyi Gyu'ához szólva, a 14. cs. és kir. huszárezredet éltette. — Favágók megrcndszabályozása. Sztárek Ferencz rendőr-kapitány a favágók ellen fölmerült számtalan panasz folytán elhatározta, hogy a legközelebbi képvi seleti gyűlésen javaslatot terjeszt be a favágók megrend szabályozására. A 'szabályzat értelmében mindenki ki favágással akar foglalkozni, köteles lesz a rendőrségnél ezt bejelenteni, a hol nyilvántartást fognak vezetni. A szabályzatba meg lesznek állapitv i azon dij ik is, melyekért kö'elesek lesznek favágóink a felvállalt munkát elvégezni. — Szökött katona. Boglyárcsik András ujouezhuszár a 14-ik cs, és kir. huszárezrednél e hó 9-éu este megszökött a kaszárnyából. A rendőrség elfogta a Szekeres-bokor tanyán s átszolgáltatta a katonai hatóságnak. — Megcsípett orvvadászok. Kulcsál,Károly lovas rendőr-biztos engedély nélküli vadászásban érte a héten Báqszki Márton, Pokoráczki József és Kovács Mihály Fába puskásokat, s fegyvereiket, melyeket előle a föld alá kaparva akartak elrejteni, elkobozta. — Egy csapat intelligens külsejü férfit tolonczolt el a uapokbau a rendőrség vasutou illetékes községeikbe. Amerikába akartak kivándorolni az il etők, de nem szerezték meg ehez a szükséges bizonyítványokat. Debreczenbeu az állomásnál föltartóztatták őket s átkísérték Nyíregyházára, ahonuan aztán továbbították őket. — A nyíregyházai dalegylct f. hó 8-án tartotta évi rendes közgyűlését, mely egyszersmind alakuló közgyűlés is volt, amenuyiben az eddigi szokástól eltérőleg nem két, de öt évre 28 működő taggal ismét megalakult. Az egylet tisztviselői: Bencs László elnök. Bogár Lajos alelnök, Orsovszky Gyula titkár, Nóvák Gyula pénztárnok, Fábry Béla szertárnok; kik egyhaugulag lettek megválasztva. Az állandó bizottság tagjai pedig, titkos szavazás utjáu a következők lettek: Huszty József, Valent Audrás, Csécsy Sámuel, Stoffau Lajos, Bencs Pál, Virág József, Szabó Endre és Macsáuszky Lajos. Az egylet beléletére nézve kiváló fontosságú intézkedése volt ínég a közgyülésuek, az eddigi hiányos ház és alapszabályok módosítására vonatkozó javaslat elfogadása, továbbá a karuagyi állás rendszeresítése. Ezen állásra pályázott két egyén: Szánka Autal karmester és Santroch Alajos zenetanár. Kik közül a közgyűlés kitűnő működési bizonyítványaira való tekintettel Santroch Alajost egyhaugulag megválasztotta. Remélhetjük tehát, hogy ez utóbbi intézkedés folytán dalegyletünk feladatához képest rendszeresen megkezdi működését s múltjához méltóan társadalmi életünkre jótékonyan ható nyilvános szerepléseivel mielőbb élvezetet nyújt. — A büd-szent-mihályi műkedvelők fényesen sikerült szini előadást tartottak e hó 7-dikén. Az előadásnak nemcsak igen szép anyagi, de még nagyobb erkölcsi sikere volt. Szinre került Szigligetinek jeles népszínműve: „A czigányMagáról azelőadásról a következő tudósítást kaptuk: Rózsi czigáuy leány (Deák Ida k. a.) volt az, ki a darabnak kimagasló drámai szerepében, oly hatást ért el, minőt csak nagy szin padoktól várhatuuk. Természetes, hogy a megérdemelt jutalom sem maradt el, egyik csokor a másikat zajos tnps közepete érte ugy ő, mint atyjánál Zsiga czigány (Homolay Gyula urnái) Nincs az az ügyes színész — komikus — ki a véu czigáuyuak azt az eredeti alakját alja meg, melyet a szereplő, miért is jeleneteit zajos derültség kisérte. Euuek fia Peti (Peezek Sándor ur) gyönyörű dalait — tekintettel a jó hangra és az ezt kisérő ügyességre — többször megújrázták. Mártou parasztgazda (Mészáros János ur) még csak ő állta meg helyét, midőu feleségével Rebekával {Deák Amália k. a.) a kitüuőeu alakított nyelves menyecskével össze összejött. A menyecske leánya Évi (Vadas Erna k. a.) volt, kiuek szerepébe szebb és kedvesebbet képzeluí se lehetett. Jól kirukkolt Kurta nagygazda (Gyulay János ur) uuokaöcscseért Gyuriért, (Komáromy Miklós ur) ki a szerelmes szerepben teljeseu otthon volt; sikerült dalait többször ismételrették. Hát ínég a Ferke urasági hajdú (Szalai Béla ur) volt még csak a hetyke legény, ki Várszegi gazdag föklesurfival (Löveudy Domokos ur) szerepüket a leghelyesebben fogták fel. A kisbíró és vőfély, (Maurer Armand ur) Sári, (Siller Jenni k. a.) Panni, (Kövcndy D.-né uruő) Erzsi (Vadas Irén k. a.) a násznagygyal (Süttö Imre ur) az előadást csak sikerültebbé tették. — Halálos ló-rugás. Bukovinszki József helybeli talyigást e hó 11-dikén a Sima pusztai uagy laposon úgy fején rúgta a lova, hogy pár óra múlva meghalt. — Hasonló esetet jelentenek Bogdányból, ahol e hó 8-dikán délután Rosenbaum Mór kocsisát Porvízik Mihályt a ló sziutéu agyon rúgta. — Tűz. Nagy tűz volt e hó 8 dikáu a Sima pusztai Messzelátó tauyáu. Klár Károly bérlőnek csűrös kertjében támadt a tűz s 14 kazil szalmát s töreket elhamvasztott. A kár közel 3000 forint. — Öngyilkos csizmadiáné. Nagy Miklós kemecsei csizmadia felesége e hó 9 dikén jól bepáiiukázott állapotában felakasztotta magát s meghalt. Miuthogy a holttesten külső erőszak nyomai látszottak, orvos-rendőrileg felbonczolták s kitűut, hog y az öngyilkos Nagy Miklósué végzetes tette végrehajtása előtt összeverekedett a cselédjével s ennek karma nyomai látszottak meg rajta. — Vasutak védszeutje. Egy párisi abbé azon fáradozik, hogy társaságot alapítson a vasúti szerencsétlenségek ellen; nem valami biztosító, hanem imádkozó társaságot, mely a „Notre Dame de la Gare", vagyis „a vasúti szent szűz" nevet viselné. .Miért ne legyen a vasúton utazóknak ép ugy védszentjök, mondja az abbé, mint a tengerészeknek, vagy a tengeri utasoknak?" Az év bizonyos napján misét mondanának a vasút védszentjének tiszteletére s az utazókat imakönyvekkel látnák el, melyből útközben imádkozniok kellene. A társulat tagjainak ezért évenkint bizonyos csekélyebb dijat kell majd lizetniök. Hogy ez a szer rnegvéd-e majd a vonatösszeütközések ellen, ezt a következmények fogják majd legjobban bebizonyítani, — ,,A Hét" 45. inost megjelent száma ismét fényesen bebizonyította, hogy ez a lap mindegyre jobban tölti be hivatását, hogy a hét eseményeinek hú visszatükrözője legyen. Az aktuális érdekű dolgok egyre több tért foglalnak beune, a mi a lap eleveuségét nagy mértékben emeli. Ahhoz apró czikecskéi olyan gonddal, annyi finomsággal vaunak megírva, hogy olykor egy-egy 40—50 soros apróság fölér egy novellával. A legújabb száin különösen gazdag ilyen apróságokban. Mutatványul közöljük ezekből a „Mo dern temetés* cziinűt egyik kiváló belletristáuk tollából. A Krónika utáu, mely a most Rómában összegyűlt bikekongesszus tárgyalásait persiflllja. I'ekár Gyulának egy fantasztikus novellája és egy „Nurmahal" czimü gyönyörű rajz következik. Verseket lleltai Jenő, Mákai Emil, Báró Iiálintitt József és mások írtak. Az irodalmi rovatban Palányi kötetének bírálata. A színházi rovatbau: Gabányi Árpád .Pogány magyarok" czimü uj darabjának premierjével foglalkozik. Rengeteg olvasni való van össze halmozva azou a sürün nyomatott 16 oldalon, melyet „A Hét* ketenkiut közöl. Melegeu ajánljuk olvasóinknak. „A Hét* szerkesztősége és kiadó-hivatala, szállás változtatás következtében, most az Erzsébet-kőrúton 6 szám alatt van. „A hét előfizetés ára: évnegyedre 2 frt 50 kr, félévre 5 fit, egész évre 10 frt. Mutatvány számokat kívánatra ingyen és bérmentve küld „A Hét luadőhivatala VII' Erzsébet* körút 6. Előleges szini Jelentés! Tisztelettel értesítem Nyíregyháza város m. t. közönségét, hogy színi előadások tartására engedélyt nyertem es előadásaim sorozatát elsőrendű dráma, vígjátéki, népszínmű és operette társulatommal uovember hó II ik felében megkezdem. N. é. közönség! Mindent elkövettem, hogy Nyíregyháza város m. t. közönségének müigéuyeit kielégíthessem és társulomat a közönség müigényeiuek megfelelőleg szerveztem. Azon reményben kezdeni meg működésemet hogy a ra. t. közönség áldozatkészségemet méltányolni fogja és engem b. pártfogásával tüntet ki. Sziure kerülnek a budapesti színházak legkiválóbb újdonságai u. m: Nagymama, Öröktörvóny, Apósok, Megboldogult, Fenegyerekek, Feueleányok, Szegény Jouatlíán, Szép Ileléua, Madarász, Kanári herczegnő, Elektra, Ideges nők, Huszárszerelem, Virágfakadás, Náui, Sári néni. Végrehajtó, Czigáuybáró, Ripp-Ripp. Bérletár 15 előadásra: Oldalszék és első rendű zártszék 10 frt. 50 kr. Másodrendű zártszék 7 frt. 50. kr. A bérletek eszközlése végett szeniélyeseu teszem tiszteletemet. Tisztelettel kérem a u. é. közönséget, becses pártfogásával kegyeskedjék engem kitüntetni, hogy a magam elé tűzött czeluak becsülettel megfelelhessek. Társulatom névsora. Nők: Parczel Mari operette ós népszínmű primadonna, Tornay Fancsi operette colo ratur énekesnő, Kalocsa Róza fiatal hősnő, drámai szende, Dombainé Róza drámai szende, Wéber Ferike naiva, Szécsi Boris segéd énakesuő és naiva, Beuedek Gyuláué soubrette és társalgási sziuésznő, Kovács Laura drámai és társalgási színésznő, Györgyffyné P. Erzsébet drámai anya, Kiiinleyné Erzsi társalgási ós énekesnő, Kovács Gusztávné drámai anya, Lázár Róza, Várdai Hermin, Kecskemétiué Anua. Raskó Emésztiu segéd színésznők és kardalosnők. Férfiak: Kömley Gyula operette buffo (igazgató, operette rendező), Bouedek Gyula hős szerelmes bonvivant (művezető rendező), Tóth Antal drámai hős jellemszinész, Bodrogi László komikus, kedélyes apa, Torontáli Dénes operette, bariton népszínmű segéd énekes, Kiss Sándor operette és' népszínmű énekes, Dombai Mihály szerelmes és jellem színész, Bikary Zoltán karmester, Bajkai József sugó, Molnár Elemér, Pálfi Bertalan, Eöry Béla, Kecskeméti M. segédsziuószek és kardalosok. 1 kellékes 2 segéddel 1 ruhatárnok. Tisztelettel Kömley Gyula színigazgató Csarnok. A levágott láb. (Zschokke.) 1872. őszén, Thevenet L.jos, Calais csodaorvosa egy auonym leveliiét kapott, melyben felkérik hon a következő napon okvetlenül jöjjön el műszereivel Thevenet akkori időben mint maga nemében legügyesebb ember volt ismeretes; és nem is volt feltűnő"ha őt- a csatoruántú'i Angol országba el el hívták. Egy időben a katonaságnál volt alkalmazva, honnan némi durvaságot örökölt de egyszerű, jó szive miatt mind a mellett szeretni kellett őt. Thevenet csudálkozott az auouym levélkén. Idő és óra és vidék a legnagyobb pontossággal meg volt beune jelölve; hol és mikor várják őt, de mint fentebb említet, tűk, hiányzott az aláírás. — „Banyára lóvá akarta tenni valaki." gondolá és nem ment. Három nappal ezután egy ujabb meghívást kapott de még sürgetőbbet, megtoldva még azzal, hogy holuap 9 órakor egy kocsi fog érette menüi, mely őt elhozza. És valóbau másnap, midőn a toronyóra kilenczet ütött, egy uyitott fogat jelent ineg háza előtt. Thevenet uem vouakodott tovább, hauem felült. Még az ajtónál kérdezte a kocsistól: „Hová fo^sz engem vinni ?* „I ara not cáucerend", mi körülbelül azt jelenti, a mit uem érzek, az nein melegít. — Ördög vigye, tehát angol — gondolá Thevenet. A fogat végre megállott a nevezett háznál. „Kihez menjek? Ki lakik itt? Ki a beteg?" kérdezé Thevenet a kocsis:ól, mielőtt még kilépett. De ez az előbbit feleié; mig az orvos ugyanazt gondolá magában. Az előszobában egy csinos, körülbelül 28 éves fiatal ember fogadá, ki őt egy nagy terembe vezette. Kiejtése elárulta, hogy a fiatal ember angol; Thevenet tehát angolul beszélt hozzá. — Öu hivatott engem? kérdé a csodaorvos. — Éu uram és uagy köszönettel tartozom fáradságáért. Helyezze ön nyugalomba magát és ha tetszik némi erősítőt magáltoz venni operáczió előtt, szolgálhatok csokoládéval, kávéval, borral. — Mutassa ön meg először nekem a beteget Sir. Meg kell néznem a sebet, hogy vájjon szükséges-e operálui. — Nagyou szükséges, Thevenet ur. Foglaljon helyet Nekem bi/.almam van önhöz. Hallgason ön meg en^ein Itt van egy erszény 1000 guinevel, ezt ígérem én önnek fizetésül. Elleubeu, hi vonakodik ön kérésem teljesíteni, látja ön ezt az erősen töltött pisztolyt. Ön hatalmamban vau Thevenet ur. — Sir, én uem félek pisztolyától. De tudnom kell mit kiváu tőllera. Csak ki vele minden kerülő nélkül. — Önnek le kell vágni a jobb lábamat. — Teljes örömmel, Sir és ha ugy akarja még a fejét is egyúttal. De hajói látom: lába teljeseu hibátlan. Öu olyau ügyesen szaladt fel elébb a lépcsőn mint egy kötéltánczos. Mi baja lábának ? — Semmi éu akarom, hogy hiányozzék. — Sir, ön bolond. — Az ne aggaszsza öut, Thevenet ur! — Hát mit vétett az a szegéuy láb? — Semmit; de elhatározta ön magát lábamat levágui ? — Sir, éu uem ösmerem önt, de húzzon ön előbb bizonyítványt ép eszéről. — Thevenet űr, akarja öu kérésemet teljesíteni? — Rögtön Sir, mihelyt csak alapos okát adja annak, hogy miért akarja magát megcsonkíttatni. — Éu most azt nem mondhatom meg önnek — talán egy év múlva igen. De fogadjuuk uram, hogy akkor ön is igen nemesuek fogja tartaui, hogy ezeu lábamtól szabadului óhajtottam. — Én nem fogadok addig, mig meg nem mondja nevét, lakhelyét, foglalkozását. — Jövőben mind ezt meg fogja ön tudni. Most nem De tartson ön addig is becsületes emberuek. — Egy becsületes ember uem feuyegiti orvosát fegyverrel. Nekem köteleségeim vannak még önnel idegennel szemben is. Ön uem kényszeríthet még fegyverrel sem, de hát ha egy ártatlau családapa gyilkosa akar ön leuni ? ám tessék. — Jó Thevenet ur — mondá az augol és leeresztő a fegyvert — nem lövöm önt agyon de mégis kéuyszeri • teui fogom arra. hogy lábamat levágja. Amit ön nem akart megtenni szívességből, vagy a golyótól való félelemből, ezt megfoja tenni könyörületből. Éu egy lövéssel széttöröm lábamat, még pedig az öu szemeláttára. És az augol leült térdének tartva a pisztolyt. Thevenet ur fel akart ugrani, hogy elfordítsa a fegyvert. „Ne mozduljon — kiáltá az angol — mert különben meguyoinom a ravaszt. Csak arra kérek feleletet, nagyobbítani és hoszabbitani akarja e a fájdalmat. — Sir, ön ostoba. Ám legyen kívánságom. Levágom az elátkozott lábát. Minden elő volt készítve a vágáshoz. Ekkor az augol rágyújtott pipájára és megesküdött, hogy egy jaj', sein fog hallatni a műtét alatt. És az angol inegtarotU