Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-08 / 45. szám

,.IN Y I re V I D fc K.» ÚJDONSÁGOK. — Kállay András főispán úr őméltósága a héten csütörtökön és pénteken megvizsgálta a kisvárdai főszolgabiróságot. A héten a nyírbátori és t. löki főszolgabiróságokat fogja megvizsgálni. — A vármegye közigazgatási bizottsága e hó 12 dikén reggel 9 órakor tartja meg rendes havi ü ősét a vármegyeháza nagytermében. — Koczok József közigazgatási gyakornok a tiszai járás főszolgabírói hivatalától, szolgálattételre a központba rendeltetett be. — A vármegyei fegyelmi választmány e hó 12-dikén, d. u. 3 órakor ülést tart. — A főispán úr ő méltóságának a mult vasárnapi ünnepélyről való távolmaradása sokaknak feltűnt. Hogy esetleg ez félreértésre ne szolgálhasson okul, jelezhetjük, hogy a főispán úrő méltósága jelen akart lenni az ünnelyen, de előtte való napon este, egy a belügyminisztertől érkezett sürgöny következtében Budapestre kellett utaznia. — A dohánybeváltási határnapok a vármegye területén a következőleg állapíttattak meg: a nyíregyházai beváltó bivataluál decz. 1. — február 24, a kis várdaiuál decz. 14. — február 9, a nyírbátorinál decz. 14. — február 26, a rakamazinál dtez. 1. — febr. 29. A doháuybeváltáshoz polgári biztosokul kineveztettek az alispán úr által: Nyíregyházára Vad Lijos, Kisvárdára grí. Vay Mihály, Nyírbátorba Vay Pál, Rtkamazra Mihályi György. — A vármegyei egészségügyi bizottság e hó 13 dikán d. e. 9 órakor ülést tart. Ugyau ez időben fog az általános vármegyei építkezési szabályrendelet s több községek különféle szabályrendeletei tárgyaltatui. — A 14-ik cs. és kir. huszárezrednek városunkba való beköltözése alkalmából érdekesnek tartjuk közölni az ezred tisztjeinek neveit, még pedig azzal a megjegyzéssel, hogy a névsor nem egészen teljes, amennyiben az ezrednek egy százada Boszniában van s néhányan a tisztek közzül szabadságon vannak. — A névsor ez: Lenk Albert ezredes, ezredparancsnok, Doleschall Miklós alezredes, Slupka Tódor őrnagy, Lázár Frigyes, Soltész Bartholoineusz, Horváth Gyula, Heiliugötter Ottó, Delinovojszky József, Koluch József, Nagy Péter, lovag, Schöuberger Bruno századosok, Schucker György, Pongrácz Aladár, Hofftnau Gusztáv, B iross Llszló, Korviu Szauiszló, Fáy Jenő, báró Buttler Sándor fő hadnagyok, Komáromy József, Fejérváry Béla, Dömötör Miklós, lovag Dierkes Alfréd, Füzesséry Elemér, Szilágyi Mihály, Pintér Ferencz, gróf Sztáray Taszilló, Strunz Jenő hadnagyok, gróf Hoyos József, Gregorics Antal tiszthelyettesek, dr. Fried Jakab ezredorvos, Bohosievics József és Latzel Albert főorvosok, Pilpel Zsigmond számvevő kapitány. — A Bessenyei-szobor ügyében, a vármegye legutóbbi közgyűlésén Kovács István törvényszéki biró kérdést intézett az alispán úrhoz az iránt, hogy a Bessenyeiszobor javára foganatosított gyűjtésnek minő eredménye lett. Az alispán úr azonnal kijelentette,hogy a begyült összeget nem tartja a szobor létesítésére elégségesnek s kijelentette, hogy ujabb gyűjtést fog elrendelui. Az alispán úrnak e tekintetben kiadott rendeletét lapunk mai számának hivatalos részében közöljük s fölhívjuk e kegyeletes ügyre újólag is közönségünk figyelmét. — A vármegyeház-épiilet bokréta ünnepélye e hó 7-dikén d. u. 3—4 óra között ment végbe, a vármegyei, városi tisztviselők, Alyár Ignácz a mű tervezője, a vállalkozó építészek s nagy közönség jelenlétében. Az ünnepély a szokott módon meut végbe. Egy munkás az emeleti emelvényről versben éltette a hazát, királyt főispánt, alispánt st., poharat ürítvén mindegyik egészségére. Közben a zenekar játszott. Az ünnepély után a muukások megvendégeltettek. — A büdi rablógyilkosság ügyében a héten, csütörtökön hozta meg a kir. kúria az ítéletet. Ez ítélettel, a nyíregyházi kir. törvényszék Ítéletével megegyezően, a vádlottak teljesen fölmentettek. A kir. tábla tudvalevőleg Sóvágó Jánost életfogytiglani fegyházra, Taskó Audráít 12 évi ős Cs. Molnár Istvánt 10 évi fegyházra Ítélte el. Az ügy tárgyalása a kir. kuriáu három napon át tartott s az előadó biró különösen kiemelte az ez ügyben teljesített vizsgálat pontosságát s a végtárgyalás jeles vezetését. A fölmentett vádlottakat — Sóvágó kivételével, ki egy más ügyből kifolyólag három évi fegyházra van elítélve, — már szabadon bocsátották. — Halálozás. Szabó Ferencz pazonyi ev. ref. lelkész, egyházmegyei tanácsbiró s az egyházmegyének több éveken át főjegyzője, e hó 7-dikén szélhűdés következtében, élete 57-ik évében meghalt. — Mikecz Elek buji földbirtokos e hó 6-dikán elhunyt. — Vásártéri mizériák Kisvárdáu. - A legutóbbi kisvárdai országos vásár alkalmával, miut beunüuket értesítenek, nagy szerencsétlenség történt. Az uj vásártérre ugyanis egy szük vasúti átjárón keresztül vezet a bejárás. A szekerek itt összetorlódtak s ugy történt meg, hogy egy asszony két szekér közé szorult s szenvedett sérülései közetkeztébeu állítólag meg is halt. Megtörtént ezen kivül, mint levelezőnk írja, hogy a vásárra érkező iparosok, épen a szekerek összetorlódása következtében a vásár napján csak késő délben juthattak ki a vásárra. — Gyászrovat. Alólirottak mélyen szomorodott szívvel tudatják a legjobb nő, anya, anyós, testvér és számos rokonoknak nevében is Takács Edéné szül. Mihálik Francziska folyó hó 3 án reggel 9 órakor életének 58 ik, házasságának 35 ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 5-éu d. u. 4 órakor fognak a zöldség-tér 7. sz. lakásáról a róra. kath. egyház szertartása szerint a morgói családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 6-án d. e. 9^01'akor fog az egek Urának bemutattatui. Nyíregyháza, 1891. november hó 3. Béke lengjen hamvai felett! Takács Ede ny. m. k p. ü. igazg. iroda-vezető ferje, özv. Takács Alajosné testvér. Takács Győző gépész mérnök, Takács Mária férjez. Konrád Gjuláné, Takács Erzsébet gyermekei. Konrád Gyula m k. p. ű. titkár veje. — Nyilvános köszönet. T. Kun Mátyás úr Nyíregyházára történt beköltözése alkalmából, a helybeli izr. iskolaszéknek szegény tanulók felruházására 25 frtot adományozott. Fogadja az ajándékozó e nemes emberbaráti adományáért az iskolaszék hálás köszönetét. Nyíregyházán, 1891. évi november 6-án. Elnök megbízásából: Dr. Hartstein Sándor, ískolaszéki jegyző. — A felső-tiszavidéki gazdasági egyesület folyó hó 11 éu délelőtt 10 órakor a megyeház nagytermében választmányi- és 11 órakor közgyűlést tart. A közgvülés tárgysorozata következőből áll: 1. Elnöki jelentés a folyó évben megtörténtek, illetőleg az egyesület működéséről. 2. Az évi számadások és a pénztári állapotoknak egy e czélból kiküldendő bizottság általi felülvizsgálása, s ezen bizottság megválasztása 3. Közérdekű gazdászati kérdések feletti tanácskozások. — Concert és tánczmulatság. A helybeli jótékony nőegylet, mely társadalmi életünk felpezsditésében is valóban jótékony szerepet tölt be, e hó (uovember) 28-án a tornacsarnok helyiségében egy élvezetben gazdag estélyt rendez. Lesz hingverseny; válogatott szereplők fogják mulattatni városunk közönségét; a hangversenyt tánczmulatság követi, mely hogy meddig tart? ezt majd a vigadni szerető s tánczkedvelő ifjúság hangulata szabj i meg. Az estély iránt mindenfelé nagy érdeklődéz mutatkozik s hiszszük, hogy az ügyek élén álló rendezőség mindent elfog követni, hogy az est sikerét szellemileg biztosítsa; a közöuség pedig viszonszolgálat fejében az anyagi sikert biztosítja a jótékouyczélt szivökön viseló nőegyletnek. A részletes programm már a jövő hét folyamán elkészül és bővebben felvilágosit bennünket iniudeuről a ini e mulatságra vonatkozik. Addig is melegen ajánljuk az ügyet a u. é. közönség figyelmébe. — Felolvasó estélyekről beszélnek városunkban, melyek rendezésére a főgimnázium tanári kara vállalkozik. Annyi bizonyos, hogy a küszöbön lévő s különben se valami rendkívül élénknek Ígérkező saisonbau sikerre lehet számítani a társaságnak ily uton való összehozásával s mi előre is fényes eredményt kívánunk a nemes törek vésnek, mely a tanári kar idő és okszerű gondolkozásáról tett tanúbizonyságot. Mint halljuk, az első felolvasás tnár a jövő héten fog megtartatni, miről a t. közöuséget idejekorán értesiteudi a felolvasásokat rendező bizottság. — Elfogott katona szökevény. A bujtosi kerülő e hó 5-éu jeleutést tett a rendőrségnél, hogy egy oldal fegyver nélküli, a hidegtől didergő huszár jött a kerülő házába s ott tartózkodik. A rendőrségtől azonnal két rendőr meut a megjelölt helyre, s csakugyan ott találták Bereznai István 14. ezredbeli közhuszárt a tűzhely mellett melegedve. A szerencsétlen ujoncz az előző este megszökött a kaszárnyából s egész éjjel másuap délutánig a bujtosi kertekben bujdokolt. Végre a hideg beüzte a kerülőházba. A rendőrök azonnal letartóztatták s átkísérték az ezred-parancsnoksághoz. Berezuai azt állítja, hogy egy káplár rossz bánásmódja miatt szökött meg. Igaz-e, majd kideríti a vizsgálat. — Öngyilkosság. Fábri János 27 éves ág. ev. vallású egyén, ki mint irodaszolga volt alkalmazva a nagy laktanya építésénél a Jiraszek czégnél, folyó hó 3-ikán d. e. a vasúti temetőben revolverrel baloldalába lőtt. A golyó tüdejébe hatolván, súlyosan sérülve szállították lakására. Tettének oka az volt, hogy lopáson érve ellene bűnvádi eljárás volt folyamatban. — A pálinka áldozata. E hó l-én halva találták a Jiraszek-fele tégla égető telepen Nussel István 35 éves dohányost, ki a t. eszlári határban levő Szilvássy féle tanyáról bepálinkázva ide jővén, itt szélhűdés érte. — A fagy. A korai fagy vármegyénk területén is óriási károkat okozott. A nyári sok esőzés folytán hátra maradást szenvedett gazdaközőuség egy jó nagy része, nem tudta a korán beállott fagy előtt az őszi ültetvényeket betakarítani s igy azoknak jó nagy része', különösen a takarmány-répa elpusztul. De nagy veszedelem értea száraz hideg időjárás következtében az őszi vetéseket is. Hozzá járul a szerencsétlenséghez a rossz burgouya termés, népünknek ez a legfőbb eledele, melynek hiánya, különösen a szegényebb felső vidékeken uagy nyomorúságot jelent. — A rnagy. kir. postatakarékpénztárnál 1891. okt. havában a takarékforgalotnbau betétetett 543,311 frt 77 kr, visszafizettetett 470,402 frt 87'/

2 kr. a betétátlag ennélfogva e hóban 78,908 frt 89 '/a krral gyarapodott. Az összforgalom 1891. október hóban 1.013,714 frt 64 krt tett ki. 1891. október havában mint betevő belépett 5560. A betevők közül kilépett 3896 A betevők számábau tehát 1664 szaporodás mutatkozik. Betevők számára e hóban értékpapír 45,250 frt névértékben vásároltatott. A cheque-forgalomban bevétetett 14.520,535 frt 67 kr, visszafizettetett 14 673,346 frt 42 kr. A betétátlag tehát e forgalomban 152,816 forint 75 krajczárral csökkent. Az összforgalom 1891. október havában 29.193,882 forint 9 kr. Az 1891. évi augusztus havában a számlatulajdonosok sorába való felvételre jelentkeztek 62-en. A magyar kir. postatakarékpénztár betétátlaga 1891. október 31 én: a takarékforgalomb.iu 5 624,629 forint 72 kr, a chequeforgalomban 2 728,870 frt 95'/

2 kr, összesen 8.353,480 frt 67 '/a kr. Az összes résztvevők száma 1891. október hó 31-én: a takarékforgalomban 184,636, a chequeforgalomban 1347, az utóbbiak közül eddig 954 eu a clearingforgalomhoz is csatlakoztak. 1891. október 31-ig összesen 643 járadékkönyvecske állíttatott ki, a melyekeu összesen 1.174,160 forint névértékű értékpapír vau az intézetnél letétbe elhelyezve. A betevők részére 1891. október 31-ig vásároltatott és számukra megküldetett 2 241,620 frt névértékű értékpapír. — A szabadságharcz emlékeinek kiállításában eg- érdekes vértes sisak látható. Tiszti sisak az, amelynek homlokzatán a F. I. (Yerdinaud der I) helyett V. F. (V. Ferdinánd) olvasható, a sisak taraja alatt pedig a kétfejű sas magyar czimerrel van befedve, a kétfejű sas szárnyai raiedkét oldalt kilátszanak a magyar czimer alól. Megállapították, hogy e sisak a csata közben a magyar seregekhez pártolt vértes századból va'ö, még pedig a Prezl a későbbi P^reczy ezredesé volt. Pereczy ezredes vérteseivel Bem táborá bau harczolt, később ő ostromolta Temesvárt, majd a Szent-Tamás körüli harezokbau vett részt. Özvegye állítólag ma is itt él Budapesten. A kiállítást ma meglátogatta Jászai Mari asszony, a ki a vértanuk "jászszobájában, a melynek feketével bevont falai mind kivégzettek képeivel, üvegszekrényei pedig a mártíroktól maradt erélylyekkel, a siralomházban az utolsó éjszakán irt búcsúzó levelekkel vanuak tele, annyira elérzékenyült hogy uem fojthatta viasza zokogását. Mélyen megiuditotta ez az ottlevo közönséget, a mely különben is áhítattal kalapleveve szokta átlépni a gyászszoba küszöbét. — Az Athenacum Kézi Lexikona, az összes ismeretek encziklopediaja küló.ö. tekintettel Magjarorsz^ra Szakferfiak közreíoi i szerkeszti dr. Acsidy Ignácz. Masod,k íilzet. Budapest ISai. Immár a hezagpittó vállalat második fdzete is megjelent s kü so kiállításával, mellékletei nagy számával és belső t-rtaloiívíl egyarant igazolja a hozzá fjzőtt várakozásokat. Ez a fiUet maga négy igen szép külön mellékletet tartalma. Az egvik szines műlap a 12 kü önbözó bakter,umfajt teszi szemlélhetóve. Ezt követi Alrika na<;y s a legújabb adatok felhasználásával készült térképe ; egy további kettós múlap az újkori iparmü,észetról hoz 24 miutarajzot; végül a negyedik melléklet az Árpádok és a magyar Aujouk családfiját adja. A második füzet szóvege az Állam Arany közti anyagot dolgozza föl s csaknem kétezer kisebb-nagyobb czikket tártaim z az emberi tuiomáuy és ismeret összes kóréiból különös tekintettel a magyar közönség igényeire. Elsó sorban a hazai viszonyok vannak minden czikkben, a" hjl reá a kalora kínálkozott, figyelembe véve s ez a füzet is a magyar irodalom, tudomány, szellemi élet és polgárosodás legkülönbözőbb anyagának roppant tömegét viszi be az olvasó közöuség legszélesebb rétegeibe. Minden terjengés és felesleges kitérés nélkül szabatosan, népszerűen s mégis a tudomány modern színvonalán állva aduak az egyes czikkek tájékozást a felölelt kérdésekről, melyek f mtossigukhoz mért terjedelemben irvák s a hol leht, irodalmi utalásokkal is el vannak látva. A füzet nagyobb magyar tárgyu czikkei közt kiválóan érdekesek a három András magyír király,-61, az Andrássyakról, az Anjou- és Árpádházról, az Apaffyakról szóló czikkek. Amerika, Anglia, némely természettudományi, orvosi, technikai, jogi, életrajzi czikkek tárgyuknak megfelelően szintéu bővebben taglalvák s mindenütt emlitvék benne a hazai vouatkozások is. Igen részletes az állattan történelme Magyarországon; bő az állatgyógyászatra, állattenyésztésre s ai allatügyre vonatkozó nagyszámú czikk; az ásványorszig termékeiné' pedig pontosan megjelölvék a magyar leihelyek, gyárak stb. Igy az uj i'üzet is valóban magyar szellemben készült s e szellemben igyekszik az ismeretek minden ágát, a tudomáuy összes vívmányait a hazai közöuség körében terjeszteni. Épen ez a jellemvonás különbözteti meg a legelőnyösebben az összes eddigi hasonló muukáktól az uj vállalatot, mely a magyaros műveltség terjesztésének érdekeit tervszerűen és tudatosan törekszik szolgálni. Ismetelve ajánljuk a közönség pártfogásába, mert benne olyan munkát kap, melyből a tudomány és ismeret minden ágiiban czélszerü útbaigazítást meríthet. E mellett nemcsak az egyes czikkek élénk irálya kölcsönöz a Kézi Lexikonuak sajátos becsit, hanem egészen önálló rendszerével szerencsésen l<i tudja kerülni más Lexikonok száraz nehézkességét. Költőinktől vett idézetek, közmondások, népies szólásmódok, élénkítik a munkát s kölcsönöznek az egésznek kiváló érdeket. A vállalat 40 két heti, hároin íves füzetben jelenik meg s egy füzet ára 30 kr. A legczélszerübb 3 frtjival 10 füzetre bármely h*zii könyvkereskedésben vagy a kiadótársulatnál (Athenaeum Bulapest Ferencziek-tere) előfizetni. Csarnok. Makacsság. A koránkelésnek sohasem voltam barátja és már kora ifjúságom óta hódoltam anuak az elvnek, hogy sokkal jobb későn kelni, mint koráu — lefeküdui. Ezt az e.vet ügyvédi praxisom alatt sem adtain fel. Az úgynevezett „tnakacsságolás* uetn volt ugyau iuyemre, de kiengesztelt az .igazolás*, mint a prókátori lustaság mentő angyala. Miudig elfogadható ürügyet tudtam felhozni a tárgyalásra való meg nem jelenésem igazolására, ami olyan elbizakodottá tett, hogy az első idézésre már uem Í9 hederítettem. Egy izben azonban cserben hagyott a szerencséin, mert. olyau igazolással kellett élnem, mit seuki el nem fogadhatott valónak és a mi a legbosszantóbb a dologban, az, hogy mégis történt. Egy vidéki atyafi egyszer azzal kopogtatott be az irodámba, hogy vállaljam el az ő szászezer forintos porét, mert csak hozzám vau bizalma, minthogy 48-as elveimnél fogva tudui fogom, mi az igazság. Hát én persze egy pillauatig se haboztam. Neki is feküdtem az ügynek nagy buzgósággal és kezdém az igazságkeresés rögös utait, a költségvetés drága köveivel kiegyenlíteni képzeletemben. Föltettem magamban, hogy az ü^yet nem bizorn segédeimre, hanem magam járok el benne. Keddre tűzte ki a tárgyalást a biróság és miután a per egy vidéki törvényszék előtt folyt le, vasárnap este már útnak indultam, hogy korán megérkezzem. Felséges érzet a biztonság, ha mindjárt csak arra vonatkozik is, hogy el ne késsüuk a tárgyalásról. Deuique olyau jó kedvem volt, minden kétséget kizáró biztonságban, hogy bementem a helyi kaszinóba vidám zeneszót hallgatni. Itt találtam régi iskolatársamat Hurka Pistát, aki aunyira el volt merülve a csendesbe, hogy észre se vette üdvözletemet. Azonban én nem tágitottam. Feléje nyujtátn jobbomat, mire meleg kézszorítás következett. Nagyon ellátszott merülve a játékba, mert még meg se kösaönte, mikor anyósának üdvözletét átadtam neki. Szó nélkül mutatott egy üres székre és egy invitáló kézmozdulattal adta tudtomra, hogy azou helyet foglalhatok. Egy darabig néztem a játékot, midőn végre megszólal. — Már unatkozol ugy e? — Hát bizony nagyobb mulatság a játék, mint a kibiczelés. — Na csak ne türelmetlenkedjél, azonnal félbehagyom és aztáu majd kárpótollak. Kíváncsi voltam a kárpótlásra. Ismertem Hurka Pistát és tudtam, hogy uem szokott ok uélkül ígéreteket tenni. Végre abbau hagyták a játékot is, Pista barátom meggyarapodva néhány ropogós százassal a játékszobából távozott. 3 Én ellenvetés nélkül követtem a kaszinó étterméig, ahol a czigányok vigan húzták. Nem tagadom, hogy rózsás kedvem volt és örömest csatlakoztam Pista kompániájához, mely a kaszinóból egyenesen kiment a szőlőkbe, a czigánybandát előre küldvén két döczögő paraszt szekeren. Voltuuk vagy