Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-20 / 38. szám

„IN Y I U V I U K K." A mint látjuk a tiszta rézgáliczoldatból majdnem 3-szor auuyi kell, miut a többiből és ha amellett még olcsóbb is mint azok, tekintetbe veendő, hogy nagyobb szőlők permetezéséhez ezen tömérdek mennyiségű vizet sokszor nehéz előteremteni. Bu melyik keverékkel dolgozunk is, az eljárás ugyan az. Miután a folyadékot jól felkavartuk, mert a lesülyedő csapadék a fődolog benue, azt a permetező készülékbe beleöntjük és két sort egyszerre felfogva, a permetezést úgy kezdjük, hogy a finom ködszerű a készülékkel előidézett eső a szőlőtőnek mindeu egyes részét, de mindenek előtt a levelek felső lapjait belepje és ha végig jártuk a két sort, azt még egyszer tegyük visszafelé, hogy a tőke másik oldalát is részesítjük a hathatós gomba-méregben. Az egész eljárás sokkal egyszerűbb és könnyebb, miutsem azt gondolnánk és egy szorgalmas munkás egy nap alatt meglehetős nagy szőlőt képes végig permetezni. Egy fődolog mindenesetre az hogy a folyadék minél finomabban szétporlódva hulljon a levelekre, miért is oly priinitiv eszközöket mint seprőt, meszelőt, mint imitt amott használni szándékoznak, nem ajánlhatok, különben az anyagpocsékolás ezeknek haszuá lata mellett sokkal nagyobb minthogy az magát kifizetné. A külöuféle permetező készülékek közül Francziaországban a legelterjedtebb a Vilmorel-féle „Eclair". Ezek után nem maradt már egyéb hátra, mint hogy mindeu szőlős gazdáuak saját érdekében még egyszer lelkére kötni bátorkodom, ne mulasszou el semmit a p^rouospora viticola elleni védekezést illetőleg, könnyebb ellene küzdeni, mint a phylloxera ellen és nagyobb ered ményt fogunk felmutatni mint a szegény Hegyalja és más a phylloxera által elpusztított borvidékek szénkénegezésükkel, de ha nem teszünk semmit, ugy járuuk miut ők, elpusztulunk végképen. Tévednek azok — és bizony sokan vannak — a kik azon nézetet osztják, hogy a peronospora viticola azonos a rég ösmert szőlő ragya vagy hasonló az előbbihez képest kevéssé ártalmas betegségekkel, ha az első pillantásra hasonlít is hozzá; még nagyobb tévedésben pedig vaunak azok, kik állítják, miszerint a peronospora egy itt már régibb idők óta ösmert és többször fellépett baj, mely kizárólagosan e neki kedvező időjárás által lett előidézve vagy elősegítve és nem akarják tekintetbe venni, hogy egy tüneménynek több féle és különböző oka lehet. Állítólag többször történt már ezelőtt is, hogy a szőlőlevelek lehullotaak és a fürtök zöldek, egresek maradtak és következtetik belőle hogy annak is csak az az oka volt, miut most, mivel pedig az is magától mult el, a mostaui baj is el fog múlni, ha nem is teszünk ellene semmit. Ezen felfogás pedig téves, és a következtetés nem logikus, miről saját káráu meggyőződui különben a jó Isten alkalmat ae adjon, de ne ringassa magát senkisem biztonságban, az ébredés nagyon kellemetlen lehetne. Ho

0y valami más betegség vagy rendkívüli időjárás stb. következtében a szőlőlevelek már egyszer lehullottak, abból még nem következik azon baj okozójának azonossága a peronosporával, elmúlt hamar, más évben már nyoma sem volt, a peronospora sokkal makacsabb; hogy akkor a fürtök is hasonló állapotban voltak mint most, egyszerű, a levelek hiányának következménye volt, inert amint láttuk a level fejleszti a fürtben a czukrot és ha a levél hiányzik a fürt megáll fejlődésében, abból tehát a peronosporára szintén nem lehet következtetni. Az emberi betegségek között is taláiunk olyauokat, melyek tüneteiben egymáshoz nagyon hasonlítanak, persze csak a laikus előtt, de melyek azért nagyou különbözők, és ha az e/yik kivétel nélkül életveszelyes, a másik talán épen uem. Igy vagvuuk a növényzet betegségeivel is, ne ítéljen tehát az ki nem szakember e tekintetbe:), idő előtt. Igaz, hogy az idei időjárás a peronospora fellépését és terjedését rendkívüli módon kedvezte, de ebből uem következik, hogy jövőre már vége lesz, ha az idő nem is anuyira kedvező. Tavaly nyomát sem láttuk még. pedig kellett neki már ott lenui. hacsak oly kis mértékben is, hogy észre nem vettükj mert ha itt nem lett volua, a téli spórák, melyekből a generácziók kifejlődtek, honnan jöttek volua? És ha uem lettek volna téli spórák már tavaszszal, daczára annak hogy a szél képjs a couidiumokat nagy távolságra elvinni, nem hiszem lehetségesnek, hogy a baj egyszerre annyira terjedt volna, mert nem csak ott, de mindenütt az egész Országban pusztított az idén a gomba. Téli spórák tehát feltehető hogy voltak, de aránylag csak uagyou kis meuynyiségben, mert miut moudtam, tavaly még nem coustatálta még senki a perenospora jelenlétét e vidéken, oly csekély mértékben léphetett fel, ezen pár téli spórából pedig mennyire fejlődött a kedvező időjárás mellett az idén a baj tioudolható, hogy az idén háuy milliárd téli spóra fog áttelelni és ha jövőre az időjárás nem is anuyira elősegíti ezeknek fejlődését miut az idén, mégis feltehető, hogy a perouospora nagy mértékben fel fog lépni, ha csak minden százezredik spóra kikel is. Tehát még egyszer, vigyázzuuk és ne mulaszszuuk semmit, csak így küzdhetünk sikerrel. Louis Fedor, a felső tiszívidékj gazd. egyes, titkára. GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1891. szeptember 19-én. A gabona-csarnoknál Burgonya 100 kiló 2.— bejegyzett árak. Marha hús 1 » —.52 Buza 100 kiló 8.70 9.— Borjú hús 1 » -.52 Rozs 100 > 8.50 8 70 Sertés hús 1 > -.52 Árpa (uj) 100 » 5.40 6.— Juh hús 1 > —.— Zab 100 > 6.6.10 Háj 1 > KukoriczalOO > —.— —.— Disznó-zsir 1 > —Í68 K. repeze 100 > —.— —. Szalonna 1 > —.60 Paszuly 100 » 9 — — Faggyú (nyerst 1 » — .12 Szesz literenként 54>/

2 —56 Zöldség 1 C3omó —.02 Piaczi árak. Paprika 1 kiló —.68 Borsó 1 kiló —.20 írós vaj 1 liter —.60 Lencse 1 » -.20 Eczet 1 » —.10 Mund-liszt 1 » —.20 Széna 100 kilő 2.33 Zsemlye-liszt 1 » —.19 Szalma (tak.) 100 » 1.50 Buza-liszt 1 » —.20 Bikfa 1 köbmtr 2.9 > Baruakeuyér-liszt » -.16 Tölgyfa 1 » 2.7 0 Felelős szerkesztő: 1NCZEDY LAJOS. Kiadótulajdonos: JOBA ELEK. Nyilt-tér. Hirdetmény. Vau szerencsém a zougorázó közöuség becses tudomására hozni, bogy a zongorakészités minden áfában a legnagyobb készültséggel felruházott s az alábbi felszabaduló levél értelmében mint kitauult egyén ajánlom szolgálatomat zongorák atalakitására, régi "zongorákba uj szerkezeteket tenni, továbbá hangolasra. Eladok kezdőknek átjátszott, de tökéletesen kijavított zongorákat olcsó áron, sőt kiadom azokat bérbe is. Tisztelettel: Wachter Ignácz zongora-készítő. Hiteles fordítás. Felszabadító levél. Az alólirott ezennel bizouyitom; hogy Wachter Ignácz 19 éves, Magyarországban Kassáu született, nálam 6 éven keresztül a zongorakészités mesterségét tanulta és hogy ezeu egész idő alatt magát szorgalmasnak, munkásnak, hűségesnek és jó erkölcsnek igazolta; miért is éu a uevezett részére, miután ügyességét sikeres próbákkal bebizonyította, ezeu felszabadító levelet készségesen kiadom és a nevezettet miudeu egyes mestertársamnak a legmelegebben ajáulom K issa, 18G6 ápr 1 8 án Meissner Sámuel, mint tanítómester és bécsi po'gír. (P. H) Dr. Ale.vy Lijos mint felkért tanu. Tutko Károly kereskedő, mint tauu. Autalfy Fioris tauác-uok és zongorakészitők biztosa. A valódiság hiteléül l-'rohmau J. elöljáró zongora készítő Bécsben. Somogyi Gyula (309—5—4) kir. közjegyző. 1096/1891. tk. Árverési hirdetrnényi kivonat. A nyírbátori kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Milotay Gábor nyírbátori lakos végrehajtató!! ik Papp Istvánné szül. B.ika Juliánná nyírbátori lakos végrehajtást szenvedő elleni 35 forint 65 kr. tókeköv telés és járu'ékai iráuti végreh i.jtási ügyében, a nyíregyházai kir. törvényszék (a nyírbátori kir. jbíróság) területén levő, Nyir-Bátor községi) >n fekvó, a nyírbátori 262. sz. tjköuyvbeu A. 1 18 sorszám, 294./a hr. szám alatti belsőség és a rajta levő házra az árverést 391 frtbin ezennel megállapított kikiíiltisi árban elrendelt", és bogy a fentebb megjelölt ingat an az 1891. évi október hó 13-ik napján d. e. 9 órakor, a nyírbátori kir. járásbíróság telekkönyvi h.vata'ánál megtartandó nyilv .nos árverésen, a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Ár vérezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-it vagyis 39 frt 10 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t -cz. 42 §- iban jelzett árfolyammal ízámitott és az 1831. év. uov. 1 én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 §-ilian kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéh letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságul! előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszo'gáltatni. Kelt Nyír-Bátorban, 1891. julius 14. napján, a nyírbátori kir. járásbíróság miut telekkö lyvi hitóságnál. Eiőndó távollétében : (329 — 1 — 1) Szilágyi Béla, kir. járásblró. Hirdetmény. 25051/111. számhoz 9501. á^ü. 1891. Szabolcuvármegye árvaszékének f. évi 9501. sz. a kelt végzésével kiskorú Petrás Lajos és Margit tulajdonát tevő, a n.-halászi hatávb in fekvő mintegy 142 hold ingatlan birtoknak f. évi szeptember hó 22-ik napjának d. e. 9 órájakor Kótaj kö'3ég hazánál haszonbérbe adása alábbi feltételek alatt elrendeltetett: 1-ör. Árverés alá tűzetik a kiskorú Petrás Lajos és Margit tu'ajdouát tevő, a nagyhalászi határban fekvó mintegy 142 hold 1200 •öles ingatlan a rajta levő összes épületekkel. 2-or. Kikiáltási ár holdanként 6 forint. 3-or. A haszonbérlet ideje kezdődik 1892. január 1-én és tart 5 éven keresztül 1897. január l-ig. 4-er. A haBzonbéri összeg két egyenlő részletben s féléveukint előleeesen fizetendő és pedig az első részlet 1892. január 1-én, a további részletek által számított félév alatt. 5-ör. Haszonbérlő tartozik egy félévi bérösszeget akár készpénzben, akár óvadékképes papírokban a gyámhatósági pénztárba letenni, a készpénz óvadék gyámpónztári kamatai haszonbérlót illetik. 6-or. Árverelni óhajtók kötelesek az árv rés megkezdése előtt a kikiáltási ár 10°/

0-töliját bánompénz gyanánt letenni, a haszonbérlő bánompénze az első haszonbéri részletbe tudatik be. 7-er. Az ingatlanok kincstári adója s egyéb közterhei az országos, megyei és közmunka terhet, valamint a jövedelmi adót is bérlő tartozik viselni. 8-or. Haszonbérlő köteles a gazdasági és egyéb épületeket a gyám által megállapítandó becsértékben tűz ellen biztositaui, s jó karban tartani. 9-er. Átvesz bérlő 25 hold feles vetést, a bérlet leteltével 12'/

2 hold vetést tartozik átadni, átvesz továbbá 15 hold megszántott ugart, melyért volt bérlőnek holdankint 2 frtot tartozik fiz tni. 10-er. A birtokon található faültetvényeket bérlőnek vágni nem szabad 11-er. A haszonbéri jogügylet a kiskorúakra a haszonbéri szerződés jóváhagyása, bérlőre pedig az árverési jegyzőkönyv aláírása után válik kötelezővé. Ezeo árverési végzés gyámmal, a közse'gi elöljárókkal kifüggesztés s a »Nyírvidék« czimü lap tulajdonosával háromszori hirdetés végett közöltetni rendeltetik. Kelt Nyíregyházán, Szabolcsvármegye áfvsszékének 1891. augusztus 4-én tartott ü'éséből. (318—3—3) Bégányi, oinök Dr. Leövey Elek, b. jegyző. XXXKXXXXXXXXXXXXXXXXX XXX XX X X * FIcischcr és Társa x X OÉPG YÁ R A és VASÖNTÖDÉJE, KASSÁN, & Magy. kir államvasutak üz'etvezetőség Debreczen. Hirdetmény. A m. kir. államvasutak Nyíregyháza állomásán a felvételi épület kibővítésére ezennel ujboll nyilvános aján'ati tárgyalás hirdettetik. Az építési tervek, az ajánlati költségszámítások, melyekből a teljesítendő munkákról tájékozás szerezhető, a sz Tzódési tervezet valamint a m. kir. államvasutaknál érvényben álló az utáumérés alapján kiadott munkák előállítására vonatkozó »Feltétfüzet« általános és részletes határozmanyai a debreczeni üzletvezetésé^ építési és pilyafentartási osztályánál (főpiacz és kádas-uteza sarkán •Hungária épület II. emelet 14 ajtó) a hivatalos órák alatt megtekinthetők és az ajánlati költségsz imitísok megszerezh tők. Itt különösen megjegyeztetik, hogy tekintettel a közelgő téli időszakra, a szóban forgó építkezéseknek csak is egy része lesz az ez év fulyamán elkészítendő, mig a felmar.idó nagyobb rész, illetve tehát az egész létesítmény csakis a jövő t .vaszán kerül kiviteire. A sajátkezüleg kitöltendő ajánlati kö'tségszirnitásokkal felszerelt, kellőképen felbélyegzett és lepecsételt jogérvényes ajánlatok f évi szeptember hó 25-én déli 12 óráig az ü letvezetóség titkárságánál lesznek benyújtandók. Az aj mlatok a következő felirattal látandók el. „ájánlat a Nyíregyháza állomáson a felvételi épület bővítési munkálataira." Ajánlattevők tartoznak ajánlatuk beuyujtása előtt az elvállalandó kötelezettségek teljesítésének és a nem teljesítésből eredhető birmi néven nevezhető kár;éritési igények biztosítására 1000 frtnyi bánatpénzt készpénzb n, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban az alulirt üzletvezetóség gyüjtőpénztáránál leteuni. Az értékpapírok a budipesti tőzsdén legutóbb j»gyzett árfolyam sz TÍuti (de a név értéket meg nem haladó) értékben fogadt tuak el. Készpénzbeli óvadék után kamat nem követelhető. Az esetleg posta utján beküldendő ajánlatok és bánatpénzek téritvény mellett adandók f;l. Az ajánlatok közt a szabadválasztás jogát az üzletvezetőség fentartja. Debreczen, 1891. szeptember hó 15-éu. (325-1-1) Az üzlet vezetőség. (Utánnyomat nem dijaztatik.) Q0033D00DD0003 — Terringettét bajtárs I Önnek mindig oly • meglepő tiszta nz uniformisa, r.ngi teg pénzt dobhat ki sz&bójiuak ? — Ellenkezőleg 1 ezelőtt igen I Most vásároltam „Benzolluttr"-t, s legéuyeoi ezzel lakaritja uniformisomat,roppantmegta ritással jár. — Benzollnár 11 mondja csak kérem micsoda szer az ? Beuzoliuár törLg: veuyileg védve, eltávo. lit miuden pecsétet bársony, selyem-szövet stb.jS bői anélkül, hogy akár a szövetet vagy annak szinét legkevésbbé is elváltoztatná. — Tisztit egyenruha hajtókát, ara_ nyat,elefántcsontot stb., szWal nem szabad egy háztartásiján sem hiáiyoznia B<-nzoliuár kapható majdnem mind'n gyígytirbin eredeti üvegekben 60 krjával. Roloff Wilh chen. gyára Leipzig. Főraktár az osztrák magyar birodalom részére : (268-3—3) Reiner Leopold ós Ferencznól I. gyógyszer-droguis'ák Budapest király-uteta 41. szám X X X X X X X X X X X X X X X ajánlja a legújabb tapasztalatok alapján czélszerüen X s szilárdul gyártott g olajgyár-berendezéseit.X nevezetesen: Olajsajtókat, viznyomásra s % kézi erőre, (200—*—I81X Olííjmagpörkölöket, X ölajniagzúzó gépeket, X Olajinagpép-gyúrógépeket, £ legjutányosabb árak mellett X Költségvetésekkel kívánatra azonnal szolgálunk X X D O a o o D O o o o o o o o o o o o o felvétetik. Egy férfi (livat és díszmü-áru kereskedésben a helybeli piaczon egy jóházból való fiu tanulóul fölvétetik. B ívebb felvilágosítással szolgál szívességből a kiadó-hii'atal. (308—?-4) o o o o o o o ö o o o o o o o o o o o gxxxxxxxxxxxxxxxxxxrs COGNAC >< DE LAAGE FILS k C01P. S X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X a leghirnevesebb cjgnac-czégek egyike Cognacbail, alapíttatott 1806-ik évben, kilüutettetett valamennyi világkiállítás alkalmával az első érmekkel a legkitűnőbb elismert borvidékek tu'ajdonosa Charcisteben Cogiiac fi ne cs Grand * Clüinipaíne, tartalékban levő fajok 1814, 1830 és 1842 ik évről. Kaphatók AusztriaMagyarország minden elsőrangú fűszerés csemege-kereskedésében, valamint kávéház és vendéglőkben. (26i—5—4) Főraktár Nyíregyháza és vidéke részére : mmm adqlf fíí szer Kereskedésében. X X X X X X X X X X X X X X X X X VWOt/J/ t/Vt/VOVÍUl-l/ V WVl/WI/WV* W XXXXXXXX<XK<XXXK

<KX* <*.<<< X 003033033DJ333 CXXXXXXXXXXXXXXXXXXV