Nyírvidék, 1891 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-08 / 6. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1891. 6-ik sxámáhox. kUlöuben is gyengébb áram nem árthat. Igy jut az áram az ampere-óra számlálón keresztül a lámpába. Az ampere-óra számláló pontosan feljegyzi az elhasznált árain mennyiséget; ezt havonként leolvassa egy * központból azzal megbízott tisztviselő és eszerint állítják ki a számlát. A lámpa szerkezete és általában az egész belső berendezés olyan, hogy nem veszélyeztetheti az egyén életét, még akkor sem, ha gondatlanul vagy a kezelés szabályaitól eltérőleg bánnak is vele. Ismeretes dolog, hogy az e'ektromos áram vastagabb huzalból vékonyabb huzalba jön, az utóbbit meguitílegiti, sőt. lw erős az áram, megtüzesíti és esetleg elolvasztja. Eliiiól könnyen tűzveszély keletkezhetnék, ha ilyen hely hcz közel gyúlékony anyag vau. A tűz veszélynek teljesen elejét veszik azzal, hogy a vezetékbe biztosító ólmot csatolnak. Ennek reudeltetése, hogy elolvadása által az áramot megszakítsa, még mielőtt a drót oly hőfokig melegedett volna, melyben gyújthatna. Azelőtt gyakran lehetett olvasni a lapokban, hogy az elektromos világítás felmondta a szolgálatot. Ma ettől a ves'élytől már nem kell tartani, mert a gépek tökéletesítése a legutolsó időben nagyot haladt, és a központban tartalékgépeket vagy akkumulatorokat állítanak fel, számítva minden eshetőségre. Lehetnek szerencsétlenségek, melyek miatt íötétsóg borul a városra, de ezt más világítási rendszer sem zárja ki. A fény kellemetlen lobogása, melyet kezdetben az elektromos gép egyenletlen járása, az áramkörben lévő egyes lámpáknak meggyújtása vagy elo'.tása (helyesebben he — vagy kikapcsolása) okozott, ma inár a legkisebb fokra van leszállítva, mert a gépek jobbak és azok termelése az igénybe vett árammennyiség szerint ön működő készülékek által módosul. Egyik nem épen megvetendő tulajdonsága az elektromos fénynek, más mesterséges fénynyel szemben, hogy a tárgyak benne ugyanazou szint mutatják, mint a nap fényben ós hogy chemiai hatásra, mely különösen a fotográfiában érvényesül, legközelebb áll az utóbbihoz. Egészségi tekiutetbon a többi világítás nem is említhető egy napon az elektromos világítással. A petróleum lámpa nem tökéletes kezelés mellett füstöl, az el nem égett szénrészek és keletkezett ártalmas gázok meg fertőztetik a levegőt; még tökéletes égés esetén is rontja a levegőt épen ugy, mint a gázvilágítás, mert elvonja szobáink levegőjének éltető elemét az oxygeut és helyébe ártalmas szénsavat ad. A szobák világítására használt elektromos lámpa (izzó lámpa) légritkított, vagy valamely indifferens — az égés folyamalához nem járuló — gázzal p. o. uitrogennel megtöltött üvveggömbben egy vékony huzal izzása által világit, a mely a külső levegőtől el vau zárva, tehát azt nem is ronthatja meg. A petróleum lámpák és gázlángok a fény mellett igeu sok hőt sugároznak ki, miáltal a szobai levegő hőmérsékletére sokszor kellemetlen határai vannak, de különöseu káros hatásúak ezen hősugarak a szemre; az elektromos lámpa melegítése elleuben oly csekély, hogy közvetlen közelről is alig érezhető. Mindezen kérdéseknél azonban nagyobb gyakorlati jelentőséggel bir a költség, melybe a világítás kerül. Londonban tett kísérletek szerint, lia azon gázinenynyisóget, mely egyenesen világításra használva 300 gyertya erejű fényt produkál, elektromos világítást eszközlő gép hajtására használjuk, a nyert fénymennyiség 5000 gyertya erejű. Ennek oka, hogy midőn a gáz égés által használtatik világításra, a gázban rejlő energiának csak '/

3

0„ része fordittatik világításra, a többi, mint hő a kivánt És az csodálatos, hogy jóllehet fáj a szívnek a boldogtalanság, mégis vágyik az ember u'ána, vagy ha nem vágyik is, de a fájó seb is jól esik nélia, ebben is van öröm. Például a hűtlen kedvesre való visszaemlékezés bár fájdalmas, de gyönyörteljes, mert a folytonos öröm elvégre is untat. Hogy ezeket mind átérezze az ember, ahhjz nem kell világfájdalom, csak érezni és könyen feledni nem tudó sziv. És én nem tudom más miképen vélekedik, de én azt hiszem, hogy csak nemes sziv bir szenvedni. A léha szivet nem bántja a csalódás, mert nem csalódhat, nem lévén reményei, de az érző sziv azonnal megérzi a fájdalmat és akarva, nem akarva szenved. A szenvedés és fájdalom, igy tehát a boldogtalanság is gyakrabban előfordul a nőkuél, mint a férfiaknál Nem csoda! A nők gyöngédebbek, érzésteljesebbek, náluk a sziv és kedély vau túlsúlyban, míg a férfiaknál az ész gyakran, sőt legtöbbször uralkodni bir a szíven. 1)3 ki csodálkoznék azon, ha a zűgó vihar és rohanó ár elsöpri a kert virágait, míg az erős tölgy legfejebb koronáját hajija meg, de meg nem törik. í; •<;'&>. A szenvedés azonban kedvessé teszi a nőt, bizonyos földöntúli glória fény nyel veszi körül ügy, hogy egy fájdalmában megtört hölgy előtt minden ember néma tisztelettel hajlik meg. És bár a nő hamarább szenved, mégis tovább képes a fájdalmat elviselni, mint. a férfi. Ez pedig azért van, mert nagyobb a hite, vallásosabb a kedélye és ínég akkor is ott szárnyal lelke az imádság szárnyain Isten közelében, Jmidőn| szive vérzik, midőn fájdalma nagy, mint a tenger. Tanuljunk tőlük, s nyugodjunk meg, múlón az Isseut emlitík s lágyan füleinkbe súgják a megnyugvás édes hangján: A boldogtalanság nem tart örökké". czélra nézve elvesz. De ha az eleklromos fény előállítása sokkal olcsóbb is, mint a gázfényé, a berendezés költsége tetemesen nagyobb az elektromos világitásnál, mint a gázvilágitásnál. Mindamellet bizonyos, hogy jelenleg az elektromos világítás nem drágább a gázvilágitásnál. Hogy mennyibe kerül egy lámpa évenkint, azt pontosul előre megmondani nem lehet, miután első sorban a köteudő szerződéstől függ, de tájékoztatásul ide igtatok egy néhányat azon feltételekből, melyeket egy bizoUság Boroszló városában az elektromos világítás ügyé ben megállapított és melyet a „Der Elektrotechuiker" ez ér január 15 iki számában közül. Az ampere óra számlálót a fogyasztó kölcsön képen vevény mellett ingyen kapja a központból. Bekapcsolásáért egyszersmiudeukorra 18 frtot fizet. Minden izzólámpáért évenkint 2 frt 40 krt: minden ivlámpáért pedig 9 frtot kell fizetni; azért tartozik a központ minden a fogyasztó hibáján kívül használhatatlanná vált lámpát ingyen kicserélni. Ha valakinek házában több lámpa úgy van bekapcsolva, hogy közülök egyszerre csak egy világithat, akkor ezen lámpákért öszszesen csak egyért járó évi összeget kell lefizetni. Egy órai világítás valamely 10 gyertya erejű izzólámpánál 1 55 kr, egy 35 gyertya erejűnél 57 kr, a legerősebb ivlámpánál pedig 27 krba kertll. Azok, kik nagyobb mennyiségben használják az elek tromos áramot, a fogyasztás nagysága szerint 2'/

a% 1 7 '/a*/o terjedő rabattra tarthatnak igényt. Ezen számadatok egyenesen mutatják, hogy az elektromos világítás nem drágább másféle világításnál és ha még hozzá vesszük azon már felsorolt előnyeit, melyet élet- ós tíubiztonság, valamint egészség tekintetében nyújt, csak azt kívánhatjuk, hogy az eszme mihamarább megvalósuljon. Eltscher Simon. A népszámlálás Nyíregyházán. Szókor Pál, adóügyi tanácsos a héten kedden tar tott városi képviseleti közgyűlésben terjesztette elő jelentését, az ő vezetése alatt Nyíregyházán keresztül vitt népszámlálásról. Az érdekes jelentést egész terjedelmében közöljük a következőkben; Tekintetes Képviselet! K. 8088/1890, számú határozatával a tek. tanács megbízott az 1890. évi népszámlálás vezetésével, tisztelettel van szerencsém bejelenteni, miszerint ezen megtisztelő megbízásnak eleget tettem. Mielőtt az eredményt elősorolnám, szükségesnek találom jelezni azon intézkedéseket, miket a számlálás megbízhatósága tekintetéből foganatosítottam. Mindenekelőtt igyekeztem felvilágosítani a város közönségét arról, hogy a népszámlálás semmi adóztatási czélokkal összekötve nincsen, az által, hogy ezt hirlapilng, a templomok előtt és falragaszokon közzé tettem, sőt meg lettek keresve az összes hitfelekezetek lelkéizei is a czélból, hogy ezt a karácsonyi ünnepek alkalmából a szószékről is hirdet tessék, amint azt a jelentésemben mellékelt iratok tanúsítják. Továbbá a palétások fel lettek szólítva, miszerint a tanyasi ügynököket eljárásukban helyi ismereteikkel segítsék, a nagyobb pusztai birtokosok, illetve bérlők pedig Írásbeli felszólítást kaptak erre nézve. Intézkedtem továbbá arra nézve, hogy a kir. ügyészség, honvédség, közös hadsereg és csendőrség a szükségei nyomtatványokat megkapja. Az elősorolt intézkedéseknek meg volt az eredménye, mert az ügynökök jelentése szerint sehol a legkisebb akadály sem fordult elő. Ami a számláló ügynökök beoktatását illeti, erre nézve is megtettem a kellő intézkedéseket, mert két ízben is összehívtam őket s előadást tartottam részökre a számlálásnál követendő eljárásról. A számláló ügynökök általában - csekély kivétellel —meg is é, tették és teljesítették is teendőiket. S ha mégis itt-ott előfordulna egyes szab llytalaní-ág, az nem annyira az ügynökök hib.íja, mint a számláló lapok kérdéseinek komplikált volta. Munkaköz ben több ügynök eljárását megtekintettem ügy a városban, mint a tanyákon s a kellő útbaigazítást mindenütt megadtam. Arra nézve, hogy egy lakóház sem hagyassák ki a számlálás alól, azon intézkedést tettem, hogy minden egyes ügynöknek az általa felveendő házakról, illetve azok házszámairól jegyzéket adtam azon utasítással, hogy ezen jegyzéket a számlálás befejeztével tartoznak visszaadni. A visszaadott házszám jegyzékeket azután a felvett házgyüjtő lajstromokkal összehasonlítottam s igy a ki maradt házakról pontos tudomást szereztem. Jelezhetem, miszerint a kimaradt házak száma igeu csekély volt, és miszerint intézkedtem arra nézve, hogy azok pótlólag azounal fölvétessenek. A mi meg is történt s igy konstatálhatom, hogy egyetlenegy lakóház sem maradt ki az összeírásból. Ami azon intézkedést illeti, hogy az egyes lakókból egyik másik nem maradt-e ki, arra nézve azt mondhatom, miszerint az én tudomásommal ez meg nem történt. Az ellenőrző tisztviselők szintén nem tapasztalták, hogy meg történt volna. S feltéve, hogy egyesek csakugyan kimaradtak volna, ezek száma oly csekély lehet, hogy ez által az összeírás pontossága kérdéssé nenTválhat. Külöubeu meg vagyok ról* győződve, hogy a dolog természetéből kifolyólag ily csekély hibák nem csak nálunk, hanem országszerte történtek. Az előadottak alapján tehát joggal mondhatják, hogy az összeírás eredményében feltétlenül mug lehet bízni. A mi a beosztást illeti, az a következő volt: A városban volt 25 csoport, a kültelkeken ós pusztákon pedig 18 csoport. A városi csoportokban közreműködtek: 16 városi tanító s 9 egyéu a városi segéd ős kezelő személyzetből. A tanyasi csoportokban közreműködtek : 7 tanyasi tanító s 11 egyén a városi segéd és kezelő személyzetből. A városi ügynökök mellé, rendőrök hiányá bau, kísérőket kellett fogadni. Ezek száma volt 16, mert a többi 9 ügynökhöz 5 városi esküdtet és 4 hitest rendeltem ki kísérőnek. A tanyasi ügynökök mellé kísérőket nem adtam azjn okból, mivel ezek egyrészt fuvarosokkal jártak, másrészt pedig a palétások segítségét is igénybe vették. Hogy az egyes ügynökök személyenkint hány lelket írtak össze, az a jelentéshez mellékelt kimutatásból látható. Az összeírás eredményéről egy terjedelmes kimutatást vau szerencsém mellékelni, továbbá egy kisebbet másolatát annak, a mely az összes népszámlálási iratokkal együtt egy ládában a mai napon a megyéhez felterjesztetett. Az előbb említett első kimutatás eredményeit röviden a következőkben van szerencsém közölui: 1. 1'elvótetett összesen 3850 házi gyüj ő lajstrom a mi ugyanannyi lakóháznak felel meg. Ezt össze hasonlítva az 1880. évi felvétellel, a mikor a házi gyüjtó-lajsromok illetve lakóházak száma: 3230 volt, 10 óv alatt a lakóházak szaporodása: 620, a mi megfelel ll'92*/,-nak. Ezen 3850 házból van emeletes a városbau: 21, a kültelken 1, földszinti a városban; 2085, a kültelken: 1743. Epitési anyagokra vonatkozólag v»u a Tárosban téglából épült ház: 252, Tályogból épült pedig: 1854. A kültelkeken vau tégla: 28. vályog és sár: 1716. Fedélzet szerint van a városban pléhhel fedve: 152, cseréppel : 110, zsindelylyel 450, végre náddal; 1395. A kültelkeken pléh: 6, cserép: 9, zsindely: 106, nád: 1622. Középület vau a városban:templom: 6, iskola: 20, kórház: 2, laktanya: 4, gyár: 6, a kültelkeken templom: 1, iskola: 11, gyár: 2, üzleti helyiség van a városban 441. 2 A felvett 3850 házban van 27,170 lakos, esik tehát 1 személyro 0141 ház, 1880-ban volt 3230 ház es 24.171 lakos, esett tehát 1 személyre 0 146 ház. A javu lás tehát 0-005. A felvett 3850 lakóházban van a városban; 3975 háztartás, a kültelkeken pedig: 2209. A városban lévő háztartásokban vau: 6260 lakhelyiség, a kültelkeken levőkben pedig: ^323. Jut tehát átlag a városban egy pedig 1 szoba. háztartásra 1'57 szoba, a kültelkeken 3. A lakosság száma a következő: A) A városban: a) az I. kerületbeu: 2094 férfi 2358 nő l>) a II , 2415 c) a III. , 1942 d) a IV. , 1424 Összesen: 7875 férfi 8714 nő Ehez véve a ka'onai lakosságot ... 138 A város ös; zes lakos2611 2117 1628 28 4452, 5026, 405», 3052. 16599. 166. sága tehát . . .8013 Jl) A kültelkeken vau 3771 C) A pusztákon : n) A királyte'ki pusztán 941 b) A Sima-pusztán . 524 8742 3691 965 523 16775. 7462. — 1906. — 1047. összesen 13249 férfi 13921 nő — 27170. Igy tehát Nyíregyháza város nz eddig közölt adatok szerint lakosságra nézve az országban a 20 dik helyet foglalja el. Az 1880 iki számlálás szerint volt: férfi: 11769, nő: 12402. Összesen: 24171. A szaporodás férfiban 1490, nőben: 1519, összesen: 2999, vagyis százalékban kifejezve férfiaknál a szaporodás: 11.26°/., nőknél pedig: 11.22"/. A városban 729 el vau több nő, mint férfi, esik tehát 100 férfira 109 nő, vagyis 1 férfira 1 09 nő. A tanyákon kevesebb a nő 57-el, mint a férfi, esik tehát 100 férfira 93.9 nő, vagyis 1 férfira 0.989 nő. Átlagban 1890 ben 672 nővel lévén több a férfiaknál, o>ik tehát 1 férfira = 1.05. E viszony 1870 ben ez volt: 1 férfira jutott 1.054 nő, a csökkenés tehát 0.004. Az 1870-iki számlálás szerint volt 21,696. A szaporodás tehát 1880-ig volt 2475, ami százalékban kifejezve: 11.14*/., vagyis most a szaporodás kedvezőbb 524, százalékban kifejezve 0.1%>- Érdekes lesz még a lakviszo uyokra nézve megjegyezni a következőket: a városbau vau 6260 szoba és lakik benne 16,755 egyén, jut tehát 1 egyénre a városbau átlag 0 37 szoba, vagyis majduem minden szobára 3 egyéu. Lássuk, hogy áll ez a kültelkeken : A kültelkeken vau szoba: 2323, lakik pedig.ezekbeu 10,415 egyéu, jut tehát 1 egyénre: 0 22 szoba vagyis minden szobára majdnem 5 egyén. Ezeket közegészségügyi szempontból tartottam szükségesnek felhozni; ezen viszony különben az ide mellékelt kimutatásból a város mindenegyes utczájára kiszámítható és mindenegyes bokor tanyára. Sőt mindenegyes lakóházra is, amennyiben mindenegyes számláló lap másolata, kerületek és házszámok szerint rendezve a város részére megcsinálta tott, úgyszintén az ide vonatkozó mindennemű összesítések is. Mielőtt jelentésemet befejezném, bátor vagyok felvetni azon eszmét, hogy nem találja e szükségesnek a tek. képviselet a számláló-lapok többi adatait is összeállítani s különösen nem találja-e szükségesnek az összes számláló-lapokat abc rendben összeállitattui. Mert ezen tagadhatatlan becses anyagot, a mi a városnak némi csekély péuzáldozatába is került, máskép használni alig lehetséges. S miután a bejelentési hivatal felállítása elejtetett, legalább ezzel lenne segítve a nyilvántartáson. Végre a. népszámlálás költségeire vonatkozólag jelentem, miszerint azok 1087 frt 80 krt tesznek ki. Vau pedig a költségvetésben e czélra 1200 frt, a megtakarítás tehát 112 frt 20 kr. Ezekben volt szerencsém jelentésemet a népszámlálásról előterjeszteni. Nyíregyháza, 18 91 . február 2. Tisztelettel Szobor Pál, a in'pscámUláe veretésétel mrgliiiott tniiáclií.